A Rovatból

Elkaszálta a bérlakástörvény egyes rendelkezéseit az Alkotmánybíróság

A műemlékvédelem alatt álló önkormányzati lakások megvásárlását is lehetővé tevő törvényt június 15-én fogadta el a kormánypárti többségű Országgyűlés.


Alaptörvény-ellenesek a bérlakástörvény azon rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítanának azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtökön közzétett határozatában.

Áder János még június végén fordult az Alkotmánybírósághoz a lakástörvény ügyében, amit június 15-én fogadott el az Országgyűlés fideszes egyéni képviselői indítványra. A törvényről korábban írtuk, hogy többek között a budai Várban műemlékvédelem alatt álló önkormányzati lakások megvásárlását is lehetővé teszi nyomott áron.

Míg a jelenleg hatályos szabályozás alapján a műemléképületben lévő lakást kizárólag a műemlékvédelmi hatóság hozzájárulásával, a külön jogszabály rendelkezései szerint lehet elidegeníteni, addig az új rendelkezések a világörökségi területen és védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonú, a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körére vételi jogot állapítanának meg.

A köztársasági elnök indítványa szerint ez a kulturális értékek védelmének és megőrzésének garanciáját képező visszalépés tilalmába ütközik, továbbá az önkormányzati tulajdonjog ilyen korlátozásának szükségessége nem indokolható és aránytalan.

Az Ab a tulajdonhoz való jog korlátozásával kapcsolatban kifejtette, hogy a vételi jog a tulajdonjog megszűnéséhez vezethet, ami súlyos teher, és megköveteli a kártalanítást. Az önkormányzatnak a vételi jog folytán elvesztett lakásokért megfelelő ellenszolgáltatást kell kapnia, az értékarányosság biztosításának módját pedig a törvényhozó alakítja ki.

A törvény a vételi jog jogosultjaként három alanyi kört határozott meg.

  • Azokat, akiknek a bérleti jogviszonyuk 5 és 15 év közötti;
  • akiké 15 és 25 év közötti;
  • és akiké a 25 évet meghaladja.

Az indokolás szerint a jogalkotó azokat a feltételeket tekintette irányadónak, amelyek alapján a most érintettekkel hasonló helyzetben lévők korábban, az 1990-es években kialakított szabályok szerint élhettek a vételi joggal.

Az Ab álláspontja szerint azonban a jogalkotó által megfogalmazott céllal a törvény rendelkezései csak azok esetében vannak összhangban, akiknek a bérleti viszonya a 25 évet meghaladja.

A másik két alanyi kört érintő szabályozási megoldásnak az alaptörvényben megkövetelt kivételes jellegét ugyanakkor nem igazolta a jogalkotó. Az Ab ezért alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek a 25 évnél nem régebb óta bérleti jogviszonyban állók vételi jogára vonatkoznak.

Az Ab kifejtette továbbá, hogy a műemlékvédelemmel kapcsolatban az állam által vállalt kötelezettségre alkotmányos értelemben vonatkozik a korábban, az egészséges környezethez való jogra vonatozóan megállapított visszalépési tilalom. Ennek lényegi célja, hogy az egyszer már elért védelmi színvonal ne csökkenjen.

Alkotmányos kívánalom, hogy a műemléki védettséget élvező ingatlanok értékesítésekor az állam megfelelő garanciákkal biztosítsa, hogy a műemlék a védettségi szintjének megfelelő kezelésbe kerüljön a tulajdonosváltás után is. Különösen lényeges garancia ez a vizsgált törvénnyel érintett lakások esetében, amelyek zöme első alkalommal kerül ki állami vagy önkormányzati tulajdonból.

Az állam kötelessége, hogy a műemléket érintő jogügyletek esetében is építsen be a szabályozásba olyan garanciákat, amelyek hozzájárulnak a védelmi szint fenntartásához - mondta ki a testület.

Az Ab alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a műemléképületben lévő lakások bérlői számára biztosított vételi jog gyakorlása esetén a műemlékvédelmi hatóság a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve adjon hozzájárulást az elidegenítéshez, döntéshozatala során a műemlékvédelmi érdekeket ne rendelje egyéb szempontok alá.

A határozat meghozatalában 13 alkotmánybíró vett részt, közülük különvéleményt fogalmazott meg Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Imre, Márki Zoltán, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybíró.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Csórik!” - egy kamionos felvette, milyen elképesztően hosszú a sor a magyar-szlovák határon, ahol minden egyes kamiont fertőtlenítenek
Óriási dugók alakultak ki a legnagyobb szlovák-magyar határátkelőknél, mert a teherautók csak alapos fertőtlenítés után léphetnek be Szlovákiába. Eközben a kisebb határátkelőket újra megnyitották az autósok előtt, miután mindenhol fertőtlenítő pontokat állítottak fel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. március 27.



.

A torlódások oka, hogy Szlovákiában már négy településen is kimutatták a ragadós száj- és körömfájás vírust. A fertőzés egy magyarországi településen, Levélen is megjelent. Itt – ahogyan korábban a szintén érintett Kisbajcson – az összes állatot le fogják ölni a hatóságok.

A rajkai határnál kilométeres kamionsor torlódott fel. Egy sofőr videóra vette az éjszakai helyzetet:

„Csórik, hát vasárnap jövök visszafele, ez nem lesz túl reményteljes”

– mondja a felvételen.

A felvételen látszik, hogy az egyik sávban hosszú sorban állnak a kamionok, köztük néhol egy-egy személyautó is beszorult.

„Szerintem egy kamionnal foglalkoznak egyszerre, a kerekeket körbelocsolják, vagy én nem tudom, mit csinálnak. Jézus Máriám!”

– hallható a videón, amit itt lehet megnézni:

A sorok azért ilyen hosszúak, mert minden járművet fertőtlenítenek a határon. A szlovákiai Medvénél például egy hatalmas fertőtlenítőkapun kell áthajtani, amit a tűzoltók kezelnek védőfelszerelésben. A településen múlt vasárnap mutatták ki a vírust, később Csiliznyáradon, Bakán, kedden Lúcson, majd szerdán a magyar Levélen is megjelent.

Szerdáig csak négy nagyobb határátkelő – Rajka, Medve, Komárom és Párkány – működött, a többit lezárták. Ezeket mostanra újranyitották, de a 3,5 tonnánál nehezebb járművek továbbra is csak a négy nagy átkelőn haladhatnak át – itt viszont hatalmas torlódás alakult ki. Az M15-ös autópályán például a sor délutánra egészen az M1-esig ért.

A magyar oldalon Levélen, egy szarvasmarhatartó telepen szerdán szintén kimutatták a vírust. Itt közel 3000 állatot tartanak. A gazdáknak az tűnt fel, hogy néhány állat nyáladzott, habzott a szája, egy pedig sántítani kezdett. Azonnal szóltak a hatóságoknak, akik minden állatot megvizsgálnak 10 kilométeres körzetben. A levéli telepen minden állatot leölnek.

„Ennek az elindítása folyamatban van. Azt kell tudni, hogy egy ekkora létszámú állatállománynak a felszámolása több napot vesz igénybe, és annak érdekében, hogy itt a vírusürítés az minimalizált legyen, egy vakcinázás is kezdetét vette a telepen” – mondta az RTL Híradónak dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón azt ígérte: minden érintett gazdát kártalanítani fognak.

Szlovákiában eközben egyre súlyosabb a helyzet. Az osztrák hadsereg katasztrófavédelmi egységet küldött, 52 katonával és 18 járművel segítik a védekezést. Csehország fertőtlenítő csapatokat és mobil vágóhidakat küldött a helyszínre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Videó: Élőlánccal zárta le a Momentum az MTVA bejáratát Orbán Viktor pénteki rádióinterjúja előtt
A párt politikusai és aktivistái összekulcsolt kézzel leültek az épület bejáratához. Orbánt végül a teherportán keresztül vitték be az épületbe.


Élőlánccal zárták el az MTVA Kunigunda utcai székházának a bejáratát a Momentum politikusai és aktivistái Orbán Viktor szokásos pénteki rádiós szereplése előtt – derül ki a párt Facebook-oldalán közzétett élő videóból.

A demonstrálók összekulcsolt kézzel leültek az épület bejáratához. A rendőrök eltávolították a tüntetőket a bejárattól, majd igazoltatták a résztvevőket.

Bedő Dávid, az ellenzéki párt parlamenti képviselője a helyszínen azt mondta, hogy

a kormányfőt nem a főbejáraton, hanem a teherportán keresztül vitték be az épületbe.

Tompos Márton pedig arról beszélt, hogy ki fognak jönni újra és újra, illetve, hogy aki itt volt, az láthatta, hogy kétszer annyian voltak mint legutóbb. „Hazudozzon otthon a családjának, ők már megszokták” – tette hozzá Tompos.

Később a Momentum azt írta a Facebook-oldalán:

„Orbán, a gyáva! Annyira fontos, hogy megállás nélkül hazudjon a rádióban, hogy ma a hátsó bejáraton kellett bemennie. Elég a hazugságokból!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Videó: Büdös kommunista gecik vagytok! – Most Budapesten támadtak rá a TISZA önkénteseire
Az agresszív férfi azt nehezményezte, hogy az önkéntesek az üzlete előtt állították fel a pultjukat. Rendőrt hívtak rá.


Ezúttal Budapesten támadtak rá a TISZA Párt aktivistáira – számolt be róla Magyar Péter a Facebook-oldalán péntek reggel.

A pártelnök azt írta:

„A poloskázó Orbán Viktor rohamosztagosa most Budapesten támadta meg, gyerekek előtt (!) a TISZA önkénteseit. Ez a fideszes békeharc…”

A pártelnök egy videót is közzétett az esetről. Eszerint az agresszív férfi azt nehezményezte, hogy a tiszások az üzlete előtt állították fel a pultjukat. Mindezt elég agresszív stílusban adta elő, folyamatosan szidalmazta az önkénteseket, és a pultjukba is belerúgott.

Az ellenzéki párt aktivistái rendőrt hívtak.

„Felszólítom a miniszterelnököt, hogy kérjen bocsánatot a honfitársaitól, akiket eltaposandó rovarhoz hasonlított, és hívja vissza a verőembereit az utcákról.

A TISZA nem ül fel a provokációnak. Mi egy békés országért és minden magyar emberért dolgozunk” - írta az eset kapcsán Magyar.

Az elmúlt napokban nem ez volt az egyetlen hasonló eset: Egerben és Tökön is rátámadtak a TISZA aktivistáira.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Hidakat lezárni nem normális dolog
Arról is megkérdezték a kormányfőt, hogy gondolkodnak-e jogalkotáson a tüntetések kapcsán. Orbán szerint azonban észnél kell lenni.


Van egy provokációs verseny az ellenzéki pártok között - mondta Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott péntek reggeli interjújában. A kormányfő a momentumosok reggeli akciójáról is megszólalt:

jó lenne azt gondolni, hogy azért voltak az MTVA épülete előtt, mert lázba hozta őket az interjúja, de tart attól, hogy nem erről van szó.

A Pride betiltása miatt kialakult tüntetésekről Orbán azt mondta: egy politikai versenyfutás van, egy év és választás, és vannak, akik láthatósági problémával küzdenek.

„Amikor Pride-jellegű ügyről van szó, a liberálisok mindig felsírnak. De azért tekintettel kellene lenni másokra”

- mondta a miniszterelnök. Szerinte hidakat lezárni sportszerűen nem normális dolog.

Arra a kérdésre, hogy ennek kapcsán a kormány gondolkodik-e valami jogalkotáson, Orbán azt mondta: észnél kell lenni, a törvénymódosításokkal is csínján kell bánni. A hídfelzárások azonban hoztak egy olyan tanulságot, hogy a nem tüntető többség figyelembevételét egyértelműen kellene garantálnia a törvényeknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk