Még véresebb, még bizarrabb, még feketébb – A Wednesday 2. évada egy kissé túlzsúfolt, de egyelőre jól áll neki

A rettenetes hőség ellenére nem állt meg a buli a Szigeten, sőt! 2025. augusztus 9-én két teljesen futurisztikus produkciót láthattunk és bátran állíthatjuk, hogy sosem fogjuk elfelejteni ezt a szombat estét. Érezhető, hogy a napszemüvegek egyre inkább odaszegeződnek a fesztiválozók arcára, de az energia nem lankad. Este negyed nyolckor lépett a Nagyszínpad deszkáira FKA Twigs, és egy olyan erotikus műsort nyomott le, hogy még a közönség is megdöbbent.

FKA Twigs egy brit énekesnő, dalszerző és táncos. Karrierjét táncosként kezdte, és olyan előadók klipjeiben szerepelt, mint Jessie J, vagy Ed Sheeran. 2012-ben kezdett el saját dalokat kiadni, első albuma pedig 2014-ben jelent meg, a kritikusok pedig nem győzték dicsérni az elektronikus pop-R&B lemezt. Bár a 36 fokban csak a nézőtér negyede telt meg, a brit énekesnő nem zavartatta magát, teljes erőbedobással adta elő egyórás műsorát, amely nem szűkölködött a vizuális elemekben.

Akárcsak a Ponyvaregényben, itt is fejezetekre volt bontva az előadás. Az első, az Act I: Practice volt, ahol az énekesnő pillanatok alatt megszabadult ruháitól, és egy alternatív pinceszínház erotikus koreográfiájába kezdett bele szintén fehérneműre vetkőzött táncosai kíséretében.

Tulajdonképpen egy soft-pornó előadást kaptunk, amit az emberek egy része nagyon élvezett, a többiek pedig nem igazán tudták hova rakni az élményt.

A második felvonás az Act II: State of Being volt, amely az Eusexua című dallal kezdődött, és a Girl Feels Good-dal végződött. A műsorban helyet kapott egy táncszünet is, ami alatt Twigs felkészülhetett lélekben a harmadik epizódra, amely az Act III: The Pinnacle of Human Experience névre hallgatott. A lassabb, érzelmesebb dalokat a koncert végére tartogatta, mi pedig ennél a pontnál konstatáltuk, hogy valóban egy jó énekesnőt látunk és hallunk. Gyönyörűen adta elő a Home With You-t, a Two Weeks-et és a záróakkordként funkcionáló, kötelező slágert, a Cellophane-t. A siker nem maradt el, hatalmas ováció követte a produkciót, amit amíg élünk, nem felejtünk el.

Ez egy másik univerzum

A főműsoridőhöz közeledve egyre jobban megtelt a Nagyszínpad előtti tér, egészen pontosan egy tűt sem lehetett volna leejteni negyed 10-kor, amikor megjelent a színpadon Anyma. Az olasz-amerikai dj óriási névnek számít az elektronikus zene világában. Őszintén bevallom, nem a dalait vártam, hanem a látványt, és ezzel nem voltam egyedül. A house és techno műfajokban tevékenykedő előadó teljesen lenyűgözte a fesztiválozókat. Tökéletes műsort nyomott, ráadásul úgy válogatta meg a számokat, hogy a sintér-technot kedvelők és a lötyögős EDM szerelmesei is élvezzék a bulit. A zenéről sokkal többet nem lehet mondani, a látványról viszont annál inkább.

Amit láttunk, az a szórakoztatóipar magasiskolája. Irgalmatlan lóvé van a produkcióban, amit nem fukarkodtak beleölni a technikába. A folyamatos animáció, ami a háttérben ment, teljesen lenyűgözte a nagyérdeműt.

Anyma tökéletes példája annak, hogy hova tudott fejlődni az elektronikus zene és a színpadtechnika. A tökéletes ütemben felcsapó lángok, a kivilágított asztal a dj pult alatt, a lézershow és az egészen káprázatos animáció egy teljesen más univerzumba repítette a közönséget. A zenei érték vitatható, de az összélmény nem. Soha rosszabb bulit!

A Sziget fesztivál a végéhez közeledik, de még rengeteg érdekes, izgalmas és egyedi előadó van hátra, többek közt az egyik legnagyobb név, Post Malone és a zárónap utolsó headlinere, Chappell Roan. Mi pedig ott leszünk, megnézzük, és beszámolunk róla, hogy mit alkotnak.

Szerda estére változtatott a műsorrendjén az RTL, így a nézők most nem láthatják Az ugrás és A mi kis falunk ismétlését, vette észre a Média klub.

Az ugrás tavaly tél végén indult Gundel Takács Gábor vezetésével. A játékban a versenyzők egy öt méter magas, mesterséges híd egyik végéből indulnak, és a másikig kell eljutniuk. Tíz szinten, a híd adott pontján mindig a helyes állítást kell kiválasztaniuk, hogy megtalálják az egyetlen igaz átjárót. Aki téved, a mélybe esik, aki végig helyesen dönt, elviheti az ötmillió forintos főnyereményt. A vetélkedő idén új évaddal tért vissza, de a mai adás kimarad, ahogy A mi kis falunk ismétlése is.

Ez egyben a 2025/2026-os Bajnokok Ligája-szezon kezdete is, amelynek fináléját Budapesten rendezik. A mérkőzés 20:15-kor kezdődik a Fókusz után. Az RTL Híradó ezen az estén 22:50 helyett 23:20-kor kerül adásba. Az ugrás és A mi kis falunk csütörtökön a megszokott időpontban folytatódik.

(via Blikk)

Ez a történelem, Jason Momoa számára pedig népe históriája kulcsfontosságú.

Vagyis ő a szigetek egyesítése ellen küzdött. Így kapott a sorozat egy érdekesebb vetületet és nézőpontot, ahelyett, hogy a nagy király életének szimpla történelmi, életrajzi, háborús feltárása lett volna.

A hadvezér első részében tehát megismerjük Ka’ianát, a katonát, aki kapásból egy megtermett cápával birkózik, de rögtön meglátjuk az emberi oldalát is, amikor hálát suttog a legyőzött halnak, megköszönve neki, hogy testét a rendelkezésükre bocsátotta. Majd megtudjuk, hogy Ka'iana és családja jelenleg Kaua'i királyságában él, de mivel Maui szigetéről származnak, kitaszítottként tekintenek rájuk. Ka'iana ugyanis Maui hadvezére volt, de elhagyta szülőföldjét (megszökött a seregből), miután rájött Kahekili király (Temuera Morrison) brutális ambícióira. Amikor azonban a király visszahívja (és megfenyegeti), Ka'iana beleegyezik, hogy segít legyőzni népének az ellenséges O’ahut, azonban egy jóslat, egy aljas átverés és egy szimpla bosszú miatt súlyos háborúba keveredik.

Emellett pedig természetesen Momoáék nagy műgonddal hozták létre az akkori állapotokat, például a királyságokra jellemző öltözékeket, harci díszeket, fegyvereket, hajózási eszközöket, mindennapi tárgyakat, lakhelyeket stb. Persze túl sok viseletre nem volt szükség, mivel Hawaii már akkor is egy igen forró égövben foglalt helyet, ezért elmondható, hogy ritkán látni egy sorozatban ennyi ágyékkötőt és férfi tomport, mint itt.

A hadvezér nyolc epizódja egyenként kb. 50 perc és 1 óra között mozognak, s már kapásból az elsőben sok minden történik, így azzal vélhetően nem lesz gond, hogy események nélkül maradnánk, hiszen hosszú volt Kamehameha hadjárata, akit egyébként az újonc Kaina Makua alakít.

Az alkotók direkt törekedtek arra, hogy a szereplők is hitelesek legyenek, így a polinéz térséből kerestek színészeket. Nincs is túl sok ismert arc a gárdában, Jason Momoa mellett a már említett (és egyébként új-zélandi maori származású) Temuera Morrison (ő játszotta Momoa nevelőapját az Aquaman-filmekben, de a Star Wars-franchise Jango Fettjeként és klónkatonáiként is igen ismert), valamint a szintén új-zélandi Cliff Curtis (Zongoralecke, Hat nap, hét éjszaka, Sivatagi cápák, A bennfentes, Kiképzés, A forrás, Napfény, Die Hard 4.0, Álom doktor stb.) neve csenghet még ismerősen.

A hadvezér első részében mindez együtt, kiegészülve némi spirituális szállal (ami szintén fontos az ottani társadalomban, kultúrkörben) egy érdekes, a történelem számunkra kevésbé ismert szegletének ígéretét hordozza a további hét epizódra, Jason Momoa pedig, úgy tűnik, élete legjobb alakításával hálálja meg a nézők figyelmét.

Hónapokkal ezelőtt, amikor a Sziget Fesztivál bejelentette az idei év előadóit, Post Malone-ra mindenki felkapta a fejét. Egyesek szeretik, mások kevésbé, azonban szinte mindenki ismeri. Malone jelenleg 30 éves, korábbi önmagához képest lefogyott, és úgy néz ki, mint egy telefirkált iskolapad. Ja, és iszik. Nem is keveset.

Az énekes Austin Richard Post néven látta meg a napvilágot New Yorkban, 1995-ben. 20 éves volt, amikor berobbant a zeneiparba, White Iverson című dala teljesen letarolta a SoundCloud-ot, majd később a Youtube-ot is. Malone igazi rádiós divatzenét gyártott, ám nemrégiben teljesen más irányba indult el. 2024-ben adta ki F-1 Trillion: Long Bed című albumát, ami egy 27 dalos country-lemez. Láttunk már olyat a világtörténelemben, hogy valakinek nem igazán sült el jól a megújulás, és a közönség negatív visszajelzést adott, ám itt ilyenről szó sincs! Malone jobb formában van, mint valaha és még a dalai is jobbak lettek.

Vasárnap este negyed 10-kor cigarettával és egy pohár sörrel a kezében megjelent a Sziget Fesztivál Nagyszínpadán az énekes, aki látványosan nem tudta eldönteni, hogyan öltözzön fel a bulira. A ruházata pont olyan volt, mint a zenéje: félig country, félig divatpop. Malone csizmát viselt, farmernadrágot és egy nagy csatos övet. Ez eddig abszolút country, azonban ehhez felcsapta CeeDee Lamb kék Dallas Cowboys mezét, ami inkább a mostani divat irányába vitte az összképet. A mez aztán a koncert közben lekerült, de annyi tetoválása van az énekesnek, hogy olyan volt, mintha lenne alatta még egy mez. Hogy a vizuális élményt még jobban megdobja, az egész fogsora ezüst volt, ő pedig erre büszkén, végig vigyorogta a bulit.

A zenei élmény is vegyes volt, játszottak régi slágereket és új dalokat is. Nyilvánvalóan az olyan szerzemények kapták a legnagyobb ovációt, mint a rockstar, a Sunflower, vagy a Circles, de a friss zenéket is jól fogadta a többtízezres tömeg. Post Malone koncertje alatt egy tűt sem lehetett volna leejteni a színpad előtt, rengetegen voltak kíváncsiak az előadóra, aki folyamatosan hálálkodott. Shawn Mendes mellett Malone a második főműsoridős fellépő, aki zenekarral érkezett és mivel nagyon jól szól az idei Sziget, végre hallhattuk, hogy mennyi energia van egy élőzenés produkcióban. A gitárok, a hegedű, a dob, mind sokkal élvezetesebbé tették a bulit.

Ha megkérdeznék tőlem, mi szeretnék lenni, ha nagy leszek, akkor azt válaszolnám, hogy Post Malone sörhordó embere. A fickónak biztosan nem kell konditerembe járnia, mivel szinte

Hogy hatszor vagy nyolcszor kapott-e egy új sört, azt nem tudom, de így is elég szépen fogyasztott nettó másfél óra alatt. Természetesen nem itta meg az egészet, általában csak belekortyolt, majd letette a színpad valamelyik pontjára, hogy ott melegedjen és fénysebességgel szénsavmentessé váljon.

A nagyjából 90 perces koncert elejétől a végéig élvezetes volt, olyan előadót láthattunk, aki látványosan nagyon szereti, amit csinál, és kifejezetten jó is benne. Hibátlanul énekelte a dalokat, remekül kommunikált a közönséggel, és bár általában elöl állt a kifutón, a hátul zenélő bandával is megvolt az összhang. A színpadkép nagyon jól nézett ki, a kellékek és a középső ledfal animációi egy amerikai benzinkútra repítettek minket, ahonnan aztán bármerre mehetünk a teletankolt pickuppal. A színpadon volt útjelzés, lámpaoszlopok, emelvény a zenészeknek és az elmaradhatatlan Posty Co. logó. Természetesen egy ekkora produkció pirotechnikát is bőven használ, néha felcsaptak a lángok, máskor kisebb tűzijátékot láthattunk, de akadt egy kis füst is itt-ott. És persze nem csak azért, mert Malone rá-rágyújtott koncert közben.

Összességében egy kifejezetten jó, hangulatos, profi koncertet láthattunk, egy nem mindennapi főhőssel a középpontban. Reméljük nem kell újabb hat évet várni, hogy ismét láthassuk.

A Sziget a végéhez közeledik, már csak egy nap van hátra, de rendkívül izgalmas előadók lépnek még színpadra, mi pedig ott leszünk, hogy megnézzük őket.