Életének 94. évében,

- közölte a család hétfő este az MTI-vel.

Kornai János 1928-ban született Budapesten. A budapesti tudományegyetemen végzett, 1947-től a Szabad Nép gazdasági szerkesztője volt, 1955-ben az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa lett. 1966-ban elnyerte a közgazdaságtudomány doktora címet, 1976-ban az MTA levelező, 1982-ben rendes tagjává választották.

Számos külföldi egyetem hívta meg vendégprofesszornak: 1966-ban a Sussexi Egyetem, 1968-ban és 1973-ban az amerikai Stanford, 1970-ben a Yale, 1972-ben és 1983-ban a Princeton, 1976-77-ben a stockholmi és 1984-85-ben a Harvard Egyetemen tanított. 1972-1977 között az ENSZ Fejlesztéstervezési Bizottságának alelnöke volt.

Dolgozott az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének osztályvezetőjeként, emellett a Collegium Budapest, a budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem, 1986-tól az amerikai Harvard Egyetem professzora is volt. Tagja volt az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának, valamint a Közgazdasági Szemle című folyóirat szerkesztőbizottságának. Az Amerikai Tudományos és Művészeti Akadémia, a Brit Akadémia, a Svéd Királyi Akadémia, a Finn Tudományos Akadémia és az amerikai tudományos akadémia külföldi tagjává választották, a torinói Tudományegyetem pedig díszdoktorrá nevezte ki.

Főként a tervezés matematikai módszereivel, a matematika és a számítástechnika közgazdasági alkalmazásával, a gazdaság mechanizmusának elméletével foglalkozott. Közgazdasági művei tíz nyelven olvashatók, köztük az Anti-equilibrium japánul is. Legismertebb munkája A hiány, amely 1980-ban jelent meg.

További fontosabb művei: A gazdasági vezetés túlzott központosítása, A beruházások matematikai programozása, A gazdasági szerkezet matematikai tervezése, Anti-equilibrium, Erőltetett vagy harmonikus növekedés, Növekedés, hiány és hatékonyság, Ellentmondások és dilemmák, A vállalatok nyereségének bürokratikus újraelosztása, Régi és új ellentmondások és dilemmák, Indulatos röpirat a gazdasági átmenet ügyében, A szocialista rendszer kritikai gazdaságtana.

Önéletrajza 2005-ben jelent meg, ezt követte a japán kiadás, majd 2007 elején az angol változat. Munkásságáért 1983-ban megkapta a magyar állami díjat és a német Alexander von Humboldt-díjat. 1994-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki. 1997-ben megkapta a francia Becsületrend tiszti fokozatát. 2001-ben a stockholmi Közgazdaságtudományi Egyetem, majd 2003-ban a várnai közgazdasági egyetem, 2013-ban a pozsonyi Páneurópai Főiskola díszdoktorává avatták. 2005-ben Prima Primissima díjjal tüntették ki. 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal polgári tagozata kitüntetést kapta. 2007-ben Akadémai Nívódíjjal, 2008-ban - 80. születésnapja alkalmából - a Magyar Közgazdasági Társaság Közgazdász Életműdíjával tüntették ki. 2009-ben megkapta a Húsz éves a Köztársaság Díjat. 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta életművéért, a gazdasági rendszerek elméletének és működésének kutatásában elért, világszerte elismert eredményeiért.

2018-ban kilencvenedik születésnapja alkalmából tiszteletére egésznapos tudományos konferenciát rendezett a Budapesti Corvinus Egyetem. 2018-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia címzetes tagjává választották.

Temetéséről később intézkednek.

- írja a Népszava.hu. Tóth Zoltán választási szakértő vette számba, hogy a Fidesz a kormányra kerülését követően mikor és milyen módon változtatott az addigi választási rendszeren. Mint írják, a mintegy 600 hete hatalmon lévő kormány átlagosan kéthetente módosított a törvényen.

A szakértő szerint ezzel a Fidesz gyökeresen átalakította, jórészt a saját érdekeihez igazította a választási rendszert.

Példaként említi, hogy az elején kettős állampolgársággal nem járt választójog, ehhez az alkotmányt módosították. Ugyanakkor a külföldön élő - de hazai lakcímmel rendelkező - magyarok nem szavazhatnak levélben, csak személyesen.

Fontos döntés volt a választókerületek módosítása, ahol szintén a saját javukra változtattak a körzeteken. Azt viszont korrektnek nevezett, hogy ha egy választókerület népessége 10 százalékkal eltér más választókerületek átlagos lakosságszámától, akkor módosítani kell a kerülethatárokat. Ezt azonban nem tartják be - fűzte hozzá Tóth Zoltán.

- emelte ki.

Úgy vélte: "radikális és borzalmas változás", hogy elvették a jegyzőtől a jogot, így most a polgármester tehet csak javaslatot a szavazatszámláló bizottságok független tagjaira. Így "tömegével kerültek be függetlenként" a szavazatszámláló bizottságokba fideszesek.

A szakértő szerint fontos lenne egy megfelelő módszertani útmutató a szavazatszedőknek, mert jövőre az országgyűlési választás napján a kormány által kezdeményezett négy kérdésben is népszavazás lesz. "Embert próbáló feladat lesz, már most sajnálom szegényeket" – tette hozzá.

Tóth Zoltán úgy nyilatkozott, hogy

A 36 ezer hivatásos rendvédelmi dolgozó közül legalább tízezren nem adatták be maguknak az oltást, a 15 ezer rendvédelmi igazgatási jogviszonyban dolgozóból pedig nagyjából kétezren döntöttek eddig úgy, hogy nem kérik a vakcinát – nyilatkozta a Népszavának Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke.

A kormány döntése nyomán január végéig a szektorban mindenkinek kötelező beoltatnia magát, ha szeretné megtartani az állását. A szakszervezetek szerint „a megélhetési gondok miatt ennek a hatalmas tömegnek egy része végül beoltatja majd magát”, ettől függetlenül biztosak abban is, hogy még így is lesznek, akik nem fogják bevállalni a vakcina beadatását.

Az érdekvédők jelenleg ezért rugalmasabb elbírálásért lobbiznak, a belügyi tárca viszont még azt sem hajlandó megfontolni, hogy haladékot adjon azoknak, akik védettséget igazoló antigéntesztet mutatnak be.

Egy rövid videóhívás keretében közölte 900 alkalmazottjával a Better.com vezérigazgatója, hogy nem tartanak többé igényt a munkájukra, írja a The Guardian. Vishal Garg a Zoom felületén lebonyolított beszélgetést azzal kezdi, hogy "nem jó hírekkel érkezett".

A cégvezető nyomatékosítja, hogy végeredményben ez az ő döntése volt, ezért is ragaszkodott ahhoz, hogy tőle hallják a rossz hírt a dolgozók. Garg kitér arra, hogy pályafutása során másodszor kerül hasonló helyzetbe, és az első alkalommal elsírta magát, de reméli, hogy "ezúttal erősebb lesz".

A jelzáloghitelekkel foglalkozó startup vezérigazgatója ezután közli, hogy az érintettek hamarosan e-mailt kapnak a HR-osztálytól a szerződésbontás részleteiről. A háromperces bejelentés végén Garg sok szerencsét kívánt mindenkinek és megköszönte, ami a cégért tettek.

Vishal Garg angol nyelvű videóhívását itt lehet megnézni:

A karácsony előtt néhány nappal elbocsátott munkavállalók érthetően felháborodtak a döntésen. Egyikük szerint úgy dobták ki őket néhány perc alatt, mint a szemetet, miközben sokan az első perctől a Better.com csapatába tartoztak, és keményen dolgoztak a cég sikeréért.

A jelzáloghitelekkel foglalkozó startup állítólag a múlt héten kapott 750 millió dollárt (242 milliárd forint) a befektetőitől. A vállalkozás teljes értékét hozzávetőleg 7 milliárd dollárra (2,265 ezer milliárd forint) becsüli a Forbes.

Az elmúlt 24 órában 4311 új koronavírusos fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 161 879 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma – közölte a kormányzati oldal.

A beoltottak száma 6 162 758 fő, közülük 5 870 466 fő már a második oltását is megkapta, 2 790 263 fő pedig már a harmadik oltást is felvették.