Elhalasztják az orosz-ukrán békét előkészítő tárgyalásokat Londonban – az ukránok már ott vannak, Marco Rubio nem is megy
Nem sokkal azután mondták le a mai találkozót, hogy kiderült: az amerikai külügyminiszter nem lesz jelen. Közben kiszivárgott, hogy Moszkva kész engedni.
Zelenszkij emberei már Londonban vannak, viszont a jelek szerint mégsem kerül sor arra a miniszteri szintű találkozóra, amit erre a napra egyeztettek le. Úgy volt, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter is megy, ám ő nem sokkal korábban lemondta a találkozót, logisztikai okokra hivatkozva. Valószínűbb viszont, hogy azért marad távol, mert az USA béketervében szerepelt a Krím átengedése az oroszoknak, amit Ukrajna nem hajlandó elfogadni.
A brit külügyminisztérium közleményben tudatta, hogy a mára tervezett miniszteri szintű tárgyalásokat elhalasztották, és a megbeszéléseket hivatalnoki szinten folytatják a háttérben.
Volodimir Zelenszkij kabinetfőnöke, Andrij Jermak közben Londonba érkezett, és vele együtt utazott az ukrán védelmi miniszter, Rusztem Umerov, valamint Andrij Szibiga külügyminiszter is. Jermak a közösségi médiában azt írta: „Ma arról beszélünk majd, hogyan lehet elérni a teljes és feltétel nélküli tűzszünetet, mint az első lépést a teljes rendezési folyamat és az igazságos, fenntartható béke felé vezető úton.” Hozzátette: „Minden ellenére a békéért fogunk dolgozni.”
A tárgyalásokat a brit fél kiemelten fontosnak tartotta, és francia, valamint német delegációk is részt vettek volna a találkozón.
A megbeszélések elhalasztásának idején egyébként kiszivárogtak olyan információk, hogy Oroszország kész lehet lemondani három ukrán régióról, amelyet csak részben tart megszállás alatt, ha az Egyesült Államok elismeri a Krím-félsziget annektálását.
Zelenszkij emberei már Londonban vannak, viszont a jelek szerint mégsem kerül sor arra a miniszteri szintű találkozóra, amit erre a napra egyeztettek le. Úgy volt, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter is megy, ám ő nem sokkal korábban lemondta a találkozót, logisztikai okokra hivatkozva. Valószínűbb viszont, hogy azért marad távol, mert az USA béketervében szerepelt a Krím átengedése az oroszoknak, amit Ukrajna nem hajlandó elfogadni.
Magyar Péter: Orbán Viktorra láthatóan rossz hatással volt a május 1-jei hideg virsli és langyos sör az erős napsütésben
A TISZA Párt vezetője szerint: „Attól nem lesz valaki nagy magyar mert folyamatosan a nemzetre hivatkozik, ha közben szétrabolja a saját hazáját és gyűlöletet kelt magyar és magyar közt. Sőt.”
Magyar Péter a közösségi oldalán reagált Orbán Viktor kijelentésére. A magyar miniszterelnök ugyanis május 1-én egy videót tett közzé, melyhez azt írta: "Ne hagyjuk, hogy Brüsszel a Tisza pártot felhasználva beavatkozzon a magyar választásokba!".
Erre válaszul a TISZA Párt vezetője azt írta:
"Orbán Viktorra láthatóan rossz hatással volt a május 1-jei hideg virsli és langyos sör az erős napsütésben.
A miniszterelnök 15 éves kormányzás után most épp nemzeti ellenállást hirdetett. Természetesen nem az ipari méretű korrupció, vagy a családja és az oligarchái urizálása, vagy a Nemzeti Bank kirablása ellen, hanem az általuk kreált, képzelt ellenségek ellen.
Orbán szerint a TISZA Párt felhasználásával akarnak beavatkozni a választásokba. Jól látja: a magyar emberek a TISZA segítségével fognak beavatkozni a választásokba, veszik kézbe a saját sorsukat és vissza a hazájukat.
És tegyük tisztába még valamit miniszterelnök elvtárs! Attól nem lesz valaki nagy magyar mert folyamatosan a nemzetre hivatkozik, ha közben szétrabolja a saját hazáját és gyűlöletet kelt magyar és magyar közt. Sőt."
Magyar Péter a közösségi oldalán reagált Orbán Viktor kijelentésére. A magyar miniszterelnök ugyanis május 1-én egy videót tett közzé, melyhez azt írta: "Ne hagyjuk, hogy Brüsszel a Tisza pártot felhasználva beavatkozzon a magyar választásokba!".
Erre válaszul a TISZA Párt vezetője azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: Én tényleg nem akartam hidat zárni, de a rendőrök megtették – Fotók
A politikus a Margitszigetre indult a tüntetők tömegével, hogy ott a pedagógus szakszervezet sátránál fejezzék ki szolidaritásukat. Nem akartak lezárást, de rendőrsorfal várta őket.
Hadházy Ákos a Kossuth térre szervezett demonstráció végén azt kérte az egybegyűltektől, hogy békésen sétáljanak el a Margitszigetre, hogy ott meglátogassák a pedagógus szakszervezet sátrát.
Azt is elmondta, hogy nem szeretne hídlezárást, és nem akar balhét. Bejelentette azt is, hogy nem hagyják abba a tüntetést, és ezentúl minden kedden a Ferenciek terén fog békésen demonstrálni, bízva abban, hogy sokan csatlakoznak hozzá.
A beszéd után megindult a tömeg a szigetre. A hídon azonban rendőrök zárták le az utat, így jutottak be a Margitszigetre. A kordonról fotókat is megosztott a politikus:
A Kossuth térről a Momentum Mozgalom a Várba indult el, hogy ott a Karmelita kolostornál kitűzzék az uniós zászlót. A vonulókat azonban a rendőrség sorfala nem engedte át a Szabadság hídon. Ezért most a Belügyminisztériumhoz mennek. Fotókon az eddigi események:
Hadházy Ákos a Kossuth térre szervezett demonstráció végén azt kérte az egybegyűltektől, hogy békésen sétáljanak el a Margitszigetre, hogy ott meglátogassák a pedagógus szakszervezet sátrát.
Fotók: „Szabad járdát” – a Karmelitába vonuló Momentumot a rendőrök feltartóztatták a Szabadság hídnál, pedig csak a járdán akartak tovább menni
A Kossuth téri demonstráció után a momentumosok bejelentették, hogy egy Európai Uniós zászlót szeretnének a Karmelitánál elhelyezni. A rendőrség azonban nem engedte őket, ezért a Belügyminisztériumhoz vonultak és ott tűzték ki a zászlót.
A május 1-i Kossuth téri tüntetés után a szervező Hadházy Ákos a Margit-szigetre hívta az embereket, ahol a pedagógus szakszervezt sátrát látogatják meg. Kifejezve ezzel is szolidaritásukat mellettük.
A Momentum Mozgalom pedig bejelentette, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás 21. évfordulója alkalmából a Karmelita-kolostor volnulnak, hogy ott egy uniós zászlót helyezzenek el. Ezzel is üzenni akarnak a kormánynak, hogy továbbra is Európa és az uniós részei akarnak maradni.
A tömeget azonban a Szabadság-hídnál a rendőrök sorfala fogadta. A rendőrség a híd mindkét oldalát lezárta és senkit nem enged át. A tüntetők többször is elmondták, hogy nem akarnak az úttesten haladni, csak a járdán. Elhangzott az is: "Szabad járdát".
A helyszíni beszámolók szerint a turisták sem jutnak át, így egyre nagyobb tömeg gyűlik a híd két oldalán. A rendőrök pedig azt tanácsolják, hogy aki át akar jutni a túlpartra, az másik hidat válasszon. A videós közvetítés szerint egy babakocsis családot a tömeg átengedett, majd az ő skandálásuk után a rendőrök is engedték, hogy távozzanak.
Este fél 7-kor a helyzet nem változott, a tiltakozók és a rendőrök egymással szemben állnak, és várnak. A rendőrség vezetői azt közölték Bedő Dáviddal, hogy nem engedik fel a tömeget a Várba. A bejelentés után a tömeg sakndálni kezdte: "gyülekezés alapjog".
Bedő végül azt közölte, hogy mivel nem mehetnek tovább, ezért a Belügyminisztériumhoz mennek, és ott teszik ki az uniós zászlót. Elmondásuk szerint nem akarnak balhét, nem akarnak a rendőrökkel összetűzni, csak a zászlót szeretnék elhelyezni.
A tömeget azonban a pesti oldalon is rendőrök várják, akik megkezdték az igazoltatást is. A tüntetők végül lejutottak a hídról és a Belügyminisztérium rácsos oldalára felkötötték az uniós zászlókat. Ezt követően páran még maradtak és a köztévé egyik riporterével szálltak vitába.
A Momentum legközelebb kedden tüntet, ahogy Hadházy Ákos is közölte, hogy minden kedden ott lesz a Ferencziek terén.
A május 1-i Kossuth téri tüntetés után a szervező Hadházy Ákos a Margit-szigetre hívta az embereket, ahol a pedagógus szakszervezt sátrát látogatják meg. Kifejezve ezzel is szolidaritásukat mellettük.
A Momentum Mozgalom pedig bejelentette, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás 21. évfordulója alkalmából a Karmelita-kolostor volnulnak, hogy ott egy uniós zászlót helyezzenek el. Ezzel is üzenni akarnak a kormánynak, hogy továbbra is Európa és az uniós részei akarnak maradni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sem a munkabérét, sem a felmondási időre járó pénzt nem fizette ki neki a Roszatom alvállalkozójaként dolgozó orosz cég, miután több száz munkást bocsátottak el január óta a paksi atomerőmű bővítésének építkezéséről. Az esetről egy néző tájékoztatta az RTL Híradót.
A külügyminisztérium a Híradó kérdésére azt közölte: a fővállalkozó, vagyis az orosz Roszatom vizsgálja, hogyan tudja rendezni a helyzetet.
Az új paksi blokkoknak a 2014-ben aláírt szerződés szerint már 2023 óta működniük kellene. Az építkezésen dolgozókat azonban másról tájékoztatták. Az egyik alvállalkozó, aki az orosz Orgenergostroy alkalmazásában dolgozott elmondta, hogy felmondtak neki.
De az Orgenergostroy még közel 500 másik magyarországi dolgozójával is azt közölte, hogy a rossz gazdasági helyzetben leáll a munka, és nincs tovább szükség rájuk. De a pénzüket sem kapták meg.
"Több, mint 700 ezer forintról van szó, igazándiból március, április havi bér. Van benne egy felmondási idő is" - mondta az egyikük.
"Az a helyzet, hogy még túl sok tájékoztatást is kaptunk erről. Mindig más más időpontok, még a törvényben is, ami benne van. Hogy felmondási idő és 5 munkanap és azon belül kell, hogy utalják, az se teljesült. Onnan is már a harmadik időpontot hallottam. A legutolsót épp 30-ra, a tegnapi napra".
Úgy tudják, hogy az orosz cég is távozik a paksi építkezésről. Mindez nem sokkal azután történik, hogy a vezérigazgató-helyettes ellen büntetőeljárás indult Oroszországban. Az Orgenergostroy illetve a Roszatom egy-egy vezetője korrupciós ügybe keveredett. A Roszatom vezetője ugyanis kenőpénzért adott munkát az Orgerenrostroy-nak.
Hadházy Ákos nemrég megnézhette az építkezést, és úgy vélte, hogy várható volt, hogy sokan elveszítik a munkájukat Pakson: "sok száz vagy akár ezer ember is elveszítette a munkáját ezen az építkezésen, gyakorlatilag minden munkálat leállt ezen a területen". A legrosszabb helyzet pedig ott van, ahol nem is fizették ki az embereket.
A Külügyminisztérium a Híradóval azt közölte, hogy az alvállalkozókkal közvetlen a fővállalkozó - azaz az orosz Roszatom - szerződik. Szerintük a Roszatom "több lépést is tett a kialakult helyzet felelős kezelése érdekében". Az orosz állami cég "jelenleg is vizsgálja, hogy mely esetekben tudják átvállalni Orgenergostroy kötelezettségeit".
Sem a munkabérét, sem a felmondási időre járó pénzt nem fizette ki neki a Roszatom alvállalkozójaként dolgozó orosz cég, miután több száz munkást bocsátottak el január óta a paksi atomerőmű bővítésének építkezéséről. Az esetről egy néző tájékoztatta az RTL Híradót.
A külügyminisztérium a Híradó kérdésére azt közölte: a fővállalkozó, vagyis az orosz Roszatom vizsgálja, hogyan tudja rendezni a helyzetet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
