Eldurvult a gabonavita: Lengyelország nem szállít több fegyvert Ukrajnának

Hadházy Ákos a Facebookon tette közzé véleményét a hatvanpusztai autós üldözés ügyében hozott rendőrségi döntésről. A független országgyűlési képviselő szerint a rendőrség nemcsak a videót, hanem a szakértői jelentést és a vallomásokat is figyelmen kívül hagyta, amikor megszüntette az eljárást a suzukis vagyonőrrel szemben. Hadházy azt írja, a bicskei rendőrök határozata még felháborítóbb az általa közzétett szakértői vélemény és a vagyonőr vallomása alapján.

A képviselő állítása szerint a dokumentumok egyik legfontosabb tényállítása, hogy nem egy, hanem több ütközés volt. Idézi a szakértői véleményt, amely szerint:

Hadházy posztja szerint a jelentés megállapítja, hogy a Suzuki ezt megelőzően 50-70 km/h-s sebességgel is haladt, majd az első ütközés után „balra kitért, de ahelyett, hogy lefékezett volna, igyekezett mellém kerülni, majd ismét jobbra kormányzott és többször nekem ütközött”. A politikus leírása szerint az utolsó ütközéskor a vagyonőr ismét jobbra kormányzott, és mivel Hadházy is ezt tette az ütközést elkerülendő, a Dacia bal első kereke „kinyúlt” a karosszéria vonalából, amire ráfutott a Suzuki jobb első kereke, ami felborította azt. Hadházy szerint a szakértő a legkisebb mértékben sem tartja véletlennek a balesetet.

A képviselő a vallomásokra hivatkozva azt is állítja, hogy a biztonságiak főnöke a baleset előtt arra utasította az őröket, hogy őt tartóztassák fel, amíg a rendőrök kiérkeznek.

– írta a képviselő.

Azt is bejelentette, hogy a rendőrségi határozat miatt panaszt tesznek az ügyészségnél, és ha szükséges, pótmagánváddal viszi bíróság elé az ügyet. Úgy véli, az ügy sokkal többről szól, mint a korrupt rendőrségről: szerinte a hatalom egy ellenzéki politikus elleni erőszakot akar legitimálni.

Az incidens 2025. augusztus 19-én történt Hatvanpusztán, Orbán Viktor miniszterelnök édesapjának majorságánál. A Gulyáságyú Média által rögzített és augusztus 25-én nyilvánosságra hozott felvételen az látszik, ahogy egy Suzuki Wagon R+ üldözi, majd többször nekilöki Hadházy Ákos Dacia Dusterét, végül felborul. A Bicskei Rendőrkapitányság közúti veszélyeztetés gyanújával indított eljárást, amit november 12-én megszüntetett. Indoklásuk szerint a vagyonőr célja nem a veszélyeztetés volt, hanem a másik autó megállásra kényszerítése, az eredményt pedig a por és a talajviszonyok miatt nem láthatta előre. Az ügyet szabálysértési eljárásra továbbították.

„Rendszerváltó hangulat van szerte az országban” - írta Facebook-oldalán Magyar Péter, aki szerint „orvosok, ápolók, tanárok, rendőrök, tűzoltók, művészek, tisztes vállalkozók és gazdák küzdenek mosolyogva, egymásba kapaszkodva a saját népét eláruló és fenyegető, korrupt, vergődő hatalom ellen.”

- fogalmazott Magyar.

A politikus úgy véli, „a változást, a jószándékot, az őszinteséget és a TISZA-t már nem lehet megállítani.” Posztjában arra biztatja követőit, hogy minél többeket hívjanak magukkal, hogy közösen legyenek részei a szerinte „derűs rendszerváltásnak”. Bejegyzését az jövő évi, április 12-i választásra utalva azzal zárta: „143 nap”.

Azonnali termékvisszahívást rendelt el a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) egy népszerű édességre, mert az műanyag darabokat tartalmazhat.

A hatóságok felhívták a figyelmet, hogy aki olyan csokoládét vásárolt, amelynek minőségmegőrzési ideje 2026. február 20., és a tételazonosítója OSV1252133 vagy OSV1252141, az ne egye meg a terméket. Más gyártási tételeket a visszahívás nem érint.

A forgalmazó, a Mondelez Hungária Kft. már megkezdte a kifogásolt szállítmányok kivonását a boltokból, és gondoskodik a vásárlókhoz már eljutott termékek visszahívásáról is. A hatóság figyelemmel kíséri a visszagyűjtött csokoládék megsemmisítését.

(via Index)

Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán mondta el a véleményét az Ukrajnának szánt uniós támogatásokról. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság levelet küldött a tagállamok vezetőinek, amelyben azt írta, kulcsfontosságú, hogy gyorsan egyértelmű álláspontra jussanak, hogy az Európa Tanács decemberi ülésén már megállapodás születhessen. Orbán erre így reagált:

Az első lehetőségről a miniszterelnök úgy fogalmazott: „a pénzt dobják össze a tagállamok. Önként és dalolva, a saját költségvetésük terhére. Mintha nem lenne jobb dolguk.” A második lehetőségről a következőket írta: „egy jól ismert brüsszeli varázsszer, a közös hitelfelvétel. Ma nincs pénz a háborúra, hát majd kifizetik az unokáink. Abszurd.”

A harmadik javaslat a kormányfő szerint a befagyasztott orosz vagyon „lenyúlása”. Véleménye szerint ez kényelmes megoldás, de a következményei beláthatatlanok. „Hosszas jogi huzavona, perek sokasága és az euró bedőlése. Ez vár ránk, ha ezt az utat választjuk” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerint a józan észt kell választani.

Az EU már 2024-ben elvi megállapodást kötött arról, hogy a befagyasztott orosz eszközökből származó „extraprofitot” Ukrajna támogatására fordítja, akkor évi akár 3 milliárd eurós bevételt is kilátásba helyeztek. 2024 őszén von der Leyen egy körülbelül 35 milliárd eurós uniós hitelprogramot is bejelentett, amely a G7-országok nagyobb, 45–50 milliárd eurós csomagjának uniós részét adná.

A „reparációs hitel” néven emlegetett terv lényege, hogy az EU nem kobozná el a mintegy 200–210 milliárd euróra becsült orosz szuverén vagyont, hanem az arra alapozott, hosszabb távú hitelt nyújtana Ukrajnának. A jogi és pénzügyi kockázatok miatt több tagállam további biztosítékokat kér. Belgium, ahol az Euroclear letétkezelőnél található a vagyon legnagyobb része, külön garanciákat sürgetett. Moszkva a megoldást „lopásnak” minősíti és jogi következményeket helyezett kilátásba. A brüsszeli érvelés szerint azonban nem elkobzásról, hanem biztosítékalapú konstrukcióról van szó.