Eldurvult a gabonavita: Lengyelország nem szállít több fegyvert Ukrajnának

„Vigh László marad a munkatársunk, számítok rá a parlamenti választás után is, de nem képviselőként. Erről állapodtam meg vele” – ezzel a mondattal jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden Zalaegerszegen, hogy a Fidesz 11 év után lecseréli a Zalaegerszeg-központú, Zala 01-es számú választókerület országgyűlési képviselőjelöltjét.

A bejelentés azután hangzott el, hogy a miniszterelnök részt vett a Flex új, 35 milliárd forintos gyáregységének átadásán – írta  meg a Zaol. A döntés hátterét Orbán Viktor a lojalitás és a közös munka keretébe helyezte, kiemelve, hogy Vigh Lászlóval 25 éves közös múltra tekintenek vissza, és bajtársának tekinti őt. A miniszterelnök szavai szerint a távozó képviselőnek a jövőben is fontos szerepet szánnak; a helyi sajtó értesülései szerint Vigh a választás után a zalaegerszegi járműipari tesztpályához kapcsolódó kormányzati feladatot kaphat.

A Semmelweis Egyetemen végzett, civil életében pedig sikeres sportoló volt: 20-szoros magyar bajnok atléta és korosztályos válogatott. A jelöltet a sajtóinformációk szerint Vigh László és Balaicz Zoltán polgármester közösen javasolta a párt vezetésének.

Vigh László a Fidesz egyik stabil bázisának számító körzetet vezette. 2014 óta háromszor nyert itt egyéni mandátumot, legutóbb, 2022-ben a szavazatok 56,8 százalékát szerezte meg.

A Zala 01-es választókerületben a Fidesz új jelöltjének a legerősebb kihívója várhatóan a Tisza Párt jelöltje lesz. A párt éppen ezekben a napokban tartja előválasztását a körzetben, ahol három jelölt-jelölt verseng az indulás jogáért: Gyuk Zsolt informatikus, Horváth Dávid gépészmérnök és dr. Nagy Márta gyógyszerész. 

„Minden, amit tudni kell a tiszás megszorító csomagról” – ezzel a címmel jelent meg egy bejegyzés szerdán Orbán Viktor Facebook-oldalán. A miniszterelnök annak apropóján írt erről, hogy kedden a kormánypárti Index közzétett egy cikket, amelyben egy "belsős anyagra" hivatkozva azt állítják, a TISZA Párt komoly megszorításokra készül kormányváltás esetén. A párt elnöke, Magyar Péter azonnal cáfolta ezt, szerinte a cikk minden szava hazugság.

Orbán Viktor a Facebookon most megismételte az Index cikkének állításait. E szerint Magyar Péterék a csomaggal progresszív, 22-33%-os SZJA-emelést vezetnének be, amivel már a bruttó 416 ezer forint fölött keresőknek is 22%-ra ugrana a személyi jövedelemadója. A miniszterelnök szerint egy átlagos magyar családnak 30%-kal csökkentenék a családi adókedvezményeit.

Azt is írja, hogy a TISZA Párt jelentősen emelné a kis- és középvállalkozások adóterheit is. Orbán Viktor úgy fogalmazott, „a kisvállalkozásoknak 13,5%-ra, a középvállalkozásoknak 18%-ra emelnék a társasági adóját”. Állítja, hogy „32%-os ÁFÁ-t vetnének ki az 1600 cm3 feletti autókra, azok alkatrészeire, az alkoholos italokra és a dohánytermékekre”. A miniszterelnök azt is állítja, hogy „20%-os özvegyi nyugdíjadót vezetnének be”.

– olvasható a bejegyzésben.

Orbán Viktor szerint Magyar Péterék privatizálnák az egészségügyet és a nyugdíjrendszert, aminek következtében szerinte „a munkavállaló csak a várható legalacsonyabb nyugdíj és leggyengébb egészségügyi alapellátás esetén is többet fizetne, mint a mostani rendszerben”.

A miniszterelnök egy 1300 milliárd forintos sarcnak nevezte a terveket, és a posztot azzal zárta, hogy „ne hagyjuk, hogy padlóra vigyék vele Magyarországot!”.

A kormányzati kommunikáció és több kormányközeli lap kész tényként kezeli az Index által ismertetett állítólagos tervek tartalmát, míg a TISZA Párt azt állítja, hogy hamisított anyag alapján zajlik lejárató kampány. Egy hasonló, augusztusi „szivárgás” után a kormány nemzeti konzultációt indított a feltételezett adóemelésekről; a TISZA Párt pedig helyreigazítási pert kezdeményezett az Index cikkei kapcsán.

Szerbia egy teljes finomítói leállás küszöbén áll, miután Aleksandar Vučić elnök bejelentette: legfeljebb négy napjuk maradt, mielőtt le kell állítani az ország egyetlen nagy olajfinomítóját. A szerb elnök a drámai helyzetben Orbán Viktorhoz fordult segítségért, akivel szerdán találkozik, hogy az energiaellátás biztonságáról tárgyaljanak. A tét nem csupán az üzemanyag-ellátás, hanem a teljes szerb pénzügyi rendszer stabilitása.

A lépés azonnali következményekkel járt: leálltak a horvát JANAF-vezetéken keresztül érkező nyersolaj-szállítások, a NIS töltőállomásain pedig már jelentkeztek fennakadások a Visa és Mastercard kártyás fizetésekben. A helyzet tegnap, november 25-én eszkalálódott, amikor Vučić a szerb kormány hivatalos közleménye szerint tudatta, hogy a pancsovai finomító „csökkentett üzemmódba” kapcsolt. Amennyiben az amerikai Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala nem adja meg a működéshez szükséges speciális engedélyt, az üzem négy napon belül teljesen leáll. Egy ilyen leállás után az újraindítás 14–20 napot is igénybe vehet.

A kockázatok túlmutatnak az üzemanyaghiányon. A Szerb Nemzeti Bank jelezte, hogy a licenc meghosszabbításának hiányában felfüggesztheti a NIS-hez kötődő összes pénzügyi tranzakciót, ami a bankrendszert is megbéníthatja. A szerb elnök ma Budapestre utazik, hogy Orbán Viktorral tárgyaljon a lehetséges megoldásokról.

– mondta Aleksandar Vučić. Magyarország a MOL-on keresztül már növelte a Szerbia felé irányuló szállításait, de ez önmagában nem képes pótolni a horvát útvonal kiesését. Hosszabb távú megoldásként egy új, évi 4-5 millió tonna kapacitású magyar–szerb kőolajvezeték épül, ami 2027 végére készülhet el.

Vučić diplomáciai érvelésében egy friss amerikai döntésre is hivatkozik: Washington november 21-én általános engedélyt adott a Paks II. atomerőmű-projekthez kapcsolódó bizonyos tranzakciókra, ami precedenst teremthet. Az elnök nyilvánosan fordult az amerikai hatóságokhoz, méltányosságot kérve.

– fogalmazott angolul a szerb elnök.

A kormány lépéseit otthon heves bírálatok érik. Az ellenzék szerint a kormány túl sokáig halogatta a döntést az orosz tulajdonrész csökkentéséről. „Ahogy önnek nem hittek Putyin és Trump sem, úgy a szerb állampolgárok sem hiszik, hogy a NIS problémáját a következő hét napban megoldja” – nyilatkozta Dušan Nikezić, a Szabadság és Igazságosság Pártjának alelnöke. A Srbija centar mozgalom szerint „a Putyintól való félelem erősebb a nemzeti érdeknél”, míg a jobboldali Dveri mozgalom óva intett a NIS államosításától.

A számok is a helyzet súlyosságát mutatják: a finomító leállása esetén 50 ezer tonnás dízelhiány keletkezhet, bár az állami tartalékok jelenleg 184 ezer tonnát tesznek ki. A NIS-ben a Gazprom Nyeft és a Gazprom együttesen több mint 56%-os tulajdonrésszel bír, míg a szerb állam közel 30%-kal. Washington február 13-ig adott haladékot az orosz félnek, hogy vevőt találjon a részesedésére. A következő napok döntőek lesznek: vagy megérkezik az amerikai engedély, és a piac megnyugszik, vagy Szerbiának egy elhúzódó ellátási válsággal kell szembenéznie a tél közeledtével.

(via Euronews, 24.hu)

– fogalmazott Donald Trump amerikai elnök a Hálaadás-ünnepségen a Fehér Házban, írta a hvg.hu. Azt is megismételte, hogy korábban könnyebbnek gondolta az orosz–ukrán konfliktus rendezését, de most már előrelépést lát.

Karoline Leavitt elnöki szóvivő szerint az elmúlt hét komoly előrelépést hozott, mert sikerült tárgyalóasztalhoz ültetni az ukrán és az orosz felet is.

– tette hozzá.

A békefolyamat részeként Dan Driscoll, a Pentagon szárazföldi haderőért felelős vezetője kedden Abu-Dzabiban több órán át egyeztetett orosz tisztségviselőkkel. Jeffrey Tolbert, a hadsereg szóvivője szerint a megbeszélések jól haladtak. Driscoll nemcsak Abu-Dzabiban, hanem már vasárnap Genfben is tárgyalt egy amerikai–ukrán egyeztetésen, ahol Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint komoly előrelépést értek el. Az egyeztetéseknek keretet ad, hogy az amerikai elnök múlt csütörtökön, november 20-án a Hálaadás ünnepéig, vagyis e hét csütörtökéig adott határidőt az ukrán félnek a többpontos amerikai béketerv elfogadására.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Washington egyelőre nem mutatta be Moszkvának a béketerv módosított változatát, és jelezte, hogy Oroszország elutasítja a javaslatot, ha abból kikerülnek a követeléseik.

Emmanuel Macron francia elnök jóval borúlátóbb Trumpnál. Szerinte az oroszoknak nincs szándékuk a tűzszünetre, ezért továbbra is nyomást kell gyakorolni rájuk, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek. A francia elnök egy keddi videokonferencia után úgy vélte, Moszkva szándékot sem mutatott arra, hogy az amerikai béketervről tárgyaljon.

A CBS amerikai hírcsatorna eközben úgy tudja, hogy az ukránok már rábólintottak az amerikai béketervre. A tárgyalások hátteréhez tartozik, hogy a terv korábbi, 28 pontos változatát több szövetséges oroszbarátnak tartotta, ezért egy európai ellenjavaslat is született. Ezt azonban a Kreml hétfőn elfogadhatatlannak minősítette. A genfi egyeztetés utáni „finomított keret” a beszámolók szerint már több ukrán és európai szempontot is beépít. Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken úgy fogalmazott, hogy az amerikai javaslat „alapjául szolgálhat” a rendezésnek, de Moszkva több ponton további egyeztetést sürget.