HÍREK
A Rovatból

Eldőlt: újabb öt évre Ursula von der Leyen lesz az Európai Bizottság elnöke

401 szavazattal nyert a német politikus, akit a jobbközép Európai Néppárt (EPP), a szocialisták és a liberális Renew Europe is támogatott. A Fidesz EP-képviselői viszont nem szavazták meg az újrázását, mert szerintük von der Leyen nem tesz lépéseket a békéért, és nem védte meg a gyermekeket az LMBTQ-propagandától.


Titkos szavazáson 401 szavazattal újabb öt évre Ursula von der Leyent választotta meg az Európai Bizottság elnökének az Európai Parlament. A néppárti politikusnak 361 szavazatra volt szüksége az újrázáshoz. Végül 284-en szavaztak ellene, 15-en tartózkodtak, 7-en érvénytelenül szavaztak. Leyent három nagyobb tömörülés, a jobbközép Európai Néppárt (EPP), a szocialisták és a liberális Renew Europe támogatta.

Megválasztása után a képviselők állva tapsoltak.

Az eredményhirdetést követő, Robert Metsola EP-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján von der Leyen a többi között Európa erősebbé tételét hangsúlyozta. Kiemelte: továbbra is együtt akarnak működni Európa szövetségeseivel és barátaival, azonban nagyon fontos, hogy Európa saját, erős védelemmel rendelkezzen.

Az újraválasztott elnök „erős üzenetnek” nevezte ismételt megválasztását és kiemelte: az elkövetkező öt évben nagy hangsúlyt szeretnének fektetni a társadalmi igazságosság és a gazdaság erősítésére, és, mint mondta, „az emberek biztonságán és védelmén” fognak dolgozni.

„A demokráciánk kívülről és belülről is támadás alatt áll, ezért kulcsfontosságú, hogy a demokratikus erők összefogjanak”

- fogalmazott, és összefogást sürgetett. Emellett köszönetet mondott azon frakcióknak, amelyek a választás előtt támogatásukról biztosították.

Miután megkapta a felhatalmazást az EP-től és az Európai Tanácstól is, az egykori német védelmi miniszter már megkezdheti az új Európai Bizottság összeállítását. Ennek kapcsán von der Leyen azt mondta, hogy az elkövetkező hetekben fel fogja kérni a tagországok kormányait, javasoljanak biztosjelölteket. Azt is hozzátette, azon fog dolgozni, hogy a biztosok között egyenlő arányban legyenek a nők és a férfiak.

A szavazás előtt a Patrióták Európáért frakció - amelynek a Fidesz is tagja - bejelentette, hogy ők nem fogja támogatni Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöki mandátumának megújítását.

Gál Kinga, az EP fideszes képviselője, a frakció alelnöke a képviselőcsoport vezérszónokaként elmondott felszólalásában többek között arról beszélt,

azért sem támogatják, mert von der Leyen nem tesz lépéseket a békéért, átengedte a migrációs paktumot, és nem védte meg a gyermekeket az LMBTQ-propagandától.

A szavazás előtt Magyar Péter személyesen találkozott az azóta újraválasztott EB-elnökkel, akit meghívott Budapestre.

Ursula von der Leyent először 2019-ben választották a bizottság élére, és ez lesz a 65 éves néppárti politikus második ötéves ciklusa az EU javaslattevő/végrehajtó intézményének élén.

Ursula von der Leyen a németországi Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa. Korábban Németország családügyi, majd munka- és szociális ügyi minisztere volt, közvetlenül 2019-es megválasztása előtt pedig a védelmi tárcát vezette Angela Merkel kormányában.

via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nagy Márton szerint Karácsony Gergely hazudik, és a kaszinóknak semmi köze a budapesti pénzelvonásokhoz
A miniszter azt írja, hogy a szerencsejátékot érintő iparűzési adómódosítás egy adószabályozási hiányosságot szüntet meg és csak a Szerencsejáték Zrt.-t érinti.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, Karácsony Gergely sajtótájékoztatóján kifakad és közölte: a kormány ismét politikai döntést hozott, és most „konkrétan a kaszinótulajdonosok kezébe teszik azt a pénzt, amit elvesznek Budapesttől”. „Ez a cég most nem Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszteré, de ugyanaz az érdekkör sertepertél a budapestiek pénze körül, mégpedig Garancsi István és Habony Árpád” – tette hozzá Karácsony.

A főpolgármester szavaira nagyon gyorsan reagált Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter szerint „Karácsony Gergely újra hazudik”. Mint Facebook-bejegyzésében kifejti:

„a szerencsejátékot érintő iparűzési adómódosítás egy adószabályozási hiányosságot szüntet meg és csak a Szerencsejáték Zrt.-t érinti. A módosítás a kaszinókra nem vonatkozik.”

Hozzáteszi: a minisztérium hamarosan közleményben is tisztázni fogja a helyzetet.

A 24.hu egyébként megjegyzi: Valójában nem sok jelentősége van a kaszinók érintettségének, mivel az állami Szerencsejáték Zrt. 24 milliárd forint helyi iparűzési adót fizetett tavaly, a javaslat alapján ez csökkenne 18 milliárddal. A kaszinókat üzemeltető, Karácsony Gergely által említett LVC Diamond Kft. pedig mindössze 279 millió forintot fizetett be tavaly, ez utóbbi nem számottevő tétel a fővárosi költségvetésben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Másodfokú figyelmeztetést adtak ki a hőség miatt: csütörtökön és pénteken is brutálisan meleg lesz
Most már tényleg itt a nyár: több vármegyében is 27 fok fölé emelkedik a napi középhőmérséklet a hét hátralevő részében.


Csütörtökön Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, pénteken pedig Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében emelkedhet a napi középhőmérséklet 27 Celsius-fok fölé - írta a HungaroMet Zrt. az MTI-hez szerdán eljuttatott veszélyjelzésében,

A meteorológiai szolgálat csütörtökre másodfokú (narancs) figyelmeztetést adott ki Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területére, a két vármegyében a napi középhőmérséklet 27 Celsius-fok felett alakulhat.

Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Fejér, Hajdú-Bihar, Pest és Tolna vármegyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben, itt a napi középhőmérséklet 25 fok felett lehet csütörtökön.

Pénteken Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok mellett Békés vármegyében is 27 Celsius-fok felett alakulhat a napi középhőmérséklet, míg Baranya, Tolna, Fejér, Pest, Bács-Kiskun, Heves, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 25 fok felett lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor meghívta Budapestre Milorad Dodikot, aki ellen Boszniában elfogatóparancs van érvényben alkotmányos rend elleni támadás miatt
A látogatás előtt egy titkosított dokumentumokkal kapcsolatos botrány is napvilágot látott.


Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke Magyarországra utazik Orbán Viktor meghívására. A látogatásról a politikus az X-en számolt be, ahol hosszan méltatta a magyar miniszterelnököt – szúrta ki a Telex.

„Barátom és vendéglátóm, Orbán Viktor miniszterelnök meghívására munkalátogatásra utazom Magyarországra” – írta Dodik. A politikus arról is beszélt, hogy Orbánnal stratégiai projektekről fognak tárgyalni, különös tekintettel az energia- és mezőgazdaság területére. A boszniai Szerb Köztársaság olyan partnerekkel szeretné építeni a gazdaságát, „akik megértenek és tisztelnek minket” – tette hozzá.

A magyar kormány egyelőre nem erősítette meg a látogatást, és Orbán Viktor a meghívásról sem adott hírt.

Dodik a bejegyzésében kiemelte, hogy Magyarország számára „a szimbóluma egy olyan állami politikának, amely megvédi népét, határait és életmódját”. Szerinte ezért is természetes szövetségeseik, hiszen osztoznak a szabadság, a függetlenség és az európai hagyományok értékein.

A boszniai Szerb Köztársaság és Magyarország együttműködése „példa arra, hogy nem Kelet és Nyugat, hanem a tisztelet és a zsarolás között kell választani”

– fejtette ki Dodik.

A boszniai Szerb Köztársaság és Magyarország közötti kapcsolatoknak különös figyelmet szentel a Transparency International, amely nemrégiben hozzáférhetett olyan titkosított dokumentumokhoz, amelyek a két ország között zajló üzleti tevékenységekkel kapcsolatosak – emlékeztet a Telex. A dokumentumok a trebinjei naperőmű építésére szóló magyar befektetést érintik, és szabálytalanságokat tártak fel. A projekthez kapcsolódó magyar cég azóta felszámolás alatt áll.

Magyarország és a boszniai Szerb Köztársaság közötti kapcsolatok az utóbbi években szorosabbá váltak. Orbán Viktor miniszterelnök 2021-ben személyesen is ellátogatott Dodik birtokára Banja Lukában, ahol 100 millió eurós magyar befektetési támogatást ígért a régiónak. Ezt követően 2024 áprilisában Magyarország és a boszniai Szerb Köztársaság közösen 140 millió eurós infrastrukturális és energetikai projektekről állapodtak meg.

2025 áprilisában a Bosznia-Hercegovinai Szövetségi Nyomozó és Védelmi Ügynökség (SIPA) megkísérelte letartóztatni Dodikot, aki ellen márciusban elfogatóparancsot adtak ki alkotmányos rend elleni támadás miatt. Az akció során a boszniai szerb rendőrök megakadályozták a letartóztatást, mivel nem ismerték el a szövetségi hatóságok joghatóságát a Szerb Köztársaság területén. Dodik kijelentette, hogy a SIPA megsértette a törvényt, és továbbra is zavartalanul végzi politikai tevékenységét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kocsis Máté: Nem szavaz a Parlament az „átláthatósági” törvényről a nyári szünet előtt
Kocsis Máté szerint azért halasztották el a törvény megszavazását, hogy legyen idő a szakmai szervezetek javaslatainak mérlegelésére.


A jövő szerdai szavazás helyett őszre csúszhat az ún. „átláthatósági törvény” elfogadása. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője elmondta, hogy a törvény tervezetére „nagyon sok javaslat érkezett”, ezért még nem biztos, hogy a tavaszi ülésszakban megszavazzák azt.

A szavazás eredetileg jövő szerdára volt tervezve, de az Országgyűlés frakciói csak a napokban kapták meg a jövő heti ülések napirendi tervezetét. Ebben szerepelt a törvény szavazásának kérdése is. Kocsis azonban az Indexnek már arról beszélt, hogy „a csütörtöki törvényalkotási bizottság napirendjéről leveszik az átláthatósági törvényt”.

A tervek szerint tehát nem szavaznak a törvényről a nyár előtt.

Videójában Kocsis egyébként arról beszélt, hogy frakción belül is viták vannak a törvényről (ezt korábban Lázár János is elmondta), és úgy fogalmazott: „az átláthatósági törvény kapcsán nem zárok ki egy menetrendmódosítást sem.”

A Fidesz frakcióvezetője hozzátette, hogy az őszre halasztott döntés célja, hogy „legyen idő a szakmai szervezetek javaslatainak mérlegelésére”. Ez azért jelent váratlan fordulatot, mert eddig is számos fórumon kritizálták a törvényt, a kormány azonban hajthatatlannak bizonyult a civil szféra és a független sajtó megbüntetésének ügyében.

Nemrég egy módosító javaslatot is beadtak, miszerint az ilyen szervezeteknek felajánlott szja egy százalékokat már idén elvehetik tőlük.


Link másolása
KÖVESS MINKET: