Eldőlt: újabb öt évre Ursula von der Leyen lesz az Európai Bizottság elnöke

401 szavazattal nyert a német politikus, akit a jobbközép Európai Néppárt (EPP), a szocialisták és a liberális Renew Europe is támogatott. A Fidesz EP-képviselői viszont nem szavazták meg az újrázását, mert szerintük von der Leyen nem tesz lépéseket a békéért, és nem védte meg a gyermekeket az LMBTQ-propagandától.

K. A., fotó: Johannes Simon/Getty Images - szmo.hu
2024. július 18.

Titkos szavazáson 401 szavazattal újabb öt évre Ursula von der Leyent választotta meg az Európai Bizottság elnökének az Európai Parlament. A néppárti politikusnak 361 szavazatra volt szüksége az újrázáshoz. Végül 284-en szavaztak ellene, 15-en tartózkodtak, 7-en érvénytelenül szavaztak. Leyent három nagyobb tömörülés, a jobbközép Európai Néppárt (EPP), a szocialisták és a liberális Renew Europe támogatta.

Megválasztása után a képviselők állva tapsoltak.

Az eredményhirdetést követő, Robert Metsola EP-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján von der Leyen a többi között Európa erősebbé tételét hangsúlyozta. Kiemelte: továbbra is együtt akarnak működni Európa szövetségeseivel és barátaival, azonban nagyon fontos, hogy Európa saját, erős védelemmel rendelkezzen.

Az újraválasztott elnök „erős üzenetnek” nevezte ismételt megválasztását és kiemelte: az elkövetkező öt évben nagy hangsúlyt szeretnének fektetni a társadalmi igazságosság és a gazdaság erősítésére, és, mint mondta, „az emberek biztonságán és védelmén” fognak dolgozni.

„A demokráciánk kívülről és belülről is támadás alatt áll, ezért kulcsfontosságú, hogy a demokratikus erők összefogjanak”

- fogalmazott, és összefogást sürgetett. Emellett köszönetet mondott azon frakcióknak, amelyek a választás előtt támogatásukról biztosították.

Miután megkapta a felhatalmazást az EP-től és az Európai Tanácstól is, az egykori német védelmi miniszter már megkezdheti az új Európai Bizottság összeállítását. Ennek kapcsán von der Leyen azt mondta, hogy az elkövetkező hetekben fel fogja kérni a tagországok kormányait, javasoljanak biztosjelölteket. Azt is hozzátette, azon fog dolgozni, hogy a biztosok között egyenlő arányban legyenek a nők és a férfiak.

A szavazás előtt a Patrióták Európáért frakció - amelynek a Fidesz is tagja - bejelentette, hogy ők nem fogja támogatni Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöki mandátumának megújítását.

Gál Kinga, az EP fideszes képviselője, a frakció alelnöke a képviselőcsoport vezérszónokaként elmondott felszólalásában többek között arról beszélt,

azért sem támogatják, mert von der Leyen nem tesz lépéseket a békéért, átengedte a migrációs paktumot, és nem védte meg a gyermekeket az LMBTQ-propagandától.

A szavazás előtt Magyar Péter személyesen találkozott az azóta újraválasztott EB-elnökkel, akit meghívott Budapestre.

Ursula von der Leyent először 2019-ben választották a bizottság élére, és ez lesz a 65 éves néppárti politikus második ötéves ciklusa az EU javaslattevő/végrehajtó intézményének élén.

Ursula von der Leyen a németországi Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa. Korábban Németország családügyi, majd munka- és szociális ügyi minisztere volt, közvetlenül 2019-es megválasztása előtt pedig a védelmi tárcát vezette Angela Merkel kormányában.

via MTI

KÖVESS MINKET:

Magyar Péter a vízügyesek alacsony béréről beszélt, Orbán Viktor már szóba is hozta a sajtótájékoztatóján

A témát a TISZA Párt elnöke a Partizánban vetette fel, Orbán kénytelen volt reagálni a ma reggeli árvízinfón. Megígérte, hogy a vízügyesek bérét rendezni fogják, pár éves távlatban.

Fischer Gábor - szmo.hu
2024. szeptember 19.

Miközben mindenki részéről zajlik az árvízi védekezés, azért a politikai adok-kapok sem szünetel a gáton. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke éles kritikával illette a vízügyi hatóságok helyzetét a Partizán árvízhelyzetről készült interjújában. „Egy vízügyi szakember 14 év tapasztalattal, három diplomával kevesebb, mint bruttó 400 ezer forintot keres egy hónapban” – mondta Magyar, hozzátéve, hogy ez megalázó, nem véletlen, hogy sokan elhagyják a szakmát. A katasztrófavédelem sem kivétel: szerinte 3-5 ezer ember hiányzik állítólag a rendszerből.

Magyar szerint a szakmai viták és a szakmaiság megbecsülése, valamint a környezetvédelmi szakhatóságok visszaállítása jelentős előrelépést hozhatna.

„Az akkumulátorgyárak és más nagyberuházások miatt verték szét”

– utalt a környezetvédelem jelenlegi helyzetére, miközben az örökségvédelem lebontását is megemlítette.

Amikor Gulyás Márton megkérdezte, hogy ez egy lehetséges Tisza-kormány ígérete lenne-e, Magyar igennel válaszolt, de hangsúlyozta:

„Ez nem kampányígéret, mert a témáról már nagyon sokat beszéltem.”

Ezek után csütörtök reggel Orbán Viktor az árvízinfón nem tudta nem érinteni a témát. „A vízügyi dolgozók bérét a mostani árvíztől függetlenül rendezni kell” – mondta, de hozzátette, hogy ez egy pár éves távlatban lesz megoldható.

„A bajban nem a zseb, hanem a szív számít. Az meg a vízügyiseknél rendben van. De a zsebet rendezni kell”

– mondta Orbán.

KÖVESS MINKET: