Magyar Pétert beidézte az Intergritás Hatóság szerdára – adta hírül saját közösségi oldalán az ügyvéd. Az uniós pénzekre vigyázó hatóság a Telex megkeresésére árulta el, hogy miért látták szükségesnek Magyar beidézését:
„Az Integritás Hatóság kockázatelemzési tevékenysége során folyamatosan figyelemmel kíséri a magyar közéletben és sajtóban megjelenő fejleményeket. Ezek kapcsán folytattunk megbeszélést Magyar Péterrel is.”
Magyar Péter csak annyit írt szerdán, hogy egy interjúja miatt akartak találkozni vele. Hogy pontosan milyen ügyben idézték be és indított-e vizsgálatot a hivatal a kijelentései miatt, arra már nem válaszolt a hatóság.
Magyar Pétert beidézte az Intergritás Hatóság szerdára – adta hírül saját közösségi oldalán az ügyvéd. Az uniós pénzekre vigyázó hatóság a Telex megkeresésére árulta el, hogy miért látták szükségesnek Magyar beidézését:
„Az Integritás Hatóság kockázatelemzési tevékenysége során folyamatosan figyelemmel kíséri a magyar közéletben és sajtóban megjelenő fejleményeket. Ezek kapcsán folytattunk megbeszélést Magyar Péterrel is.”
Magyar Péter csak annyit írt szerdán, hogy egy interjúja miatt akartak találkozni vele. Hogy pontosan milyen ügyben idézték be és indított-e vizsgálatot a hivatal a kijelentései miatt, arra már nem válaszolt a hatóság.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Beütött a hókáosz: lezárt M7-es, akadozó buszjáratok – narancs riasztás van érvényben, mutatjuk, hol a legnagyobb a baj
Keresztbe fordult egy kamion az M7-es autópályán Siófoknál, lezárva a Budapest felé tartó sávokat. A télies időjárás miatt országszerte jelentős késésekkel és járattörlésekkel kell számolni.
Keresztbe fordult egy kamion az M7-es autópályán Siófoknál kedden délelőtt, a Budapest felé vezető sávokat teljesen lezárták. Mindeközben
a télies, csúszós útviszonyok miatt országszerte akadozik a Volán-járatok közlekedése, sok busz jelentős késéssel indul, vagy el sem indul.
A kamion a 97-es kilométernél zárta el a teljes pályát, a forgalmat megállították. A katasztrófavédelem közlése szerint a jármű üzemanyagtartálya felhasadt, és üzemanyag került a vízelvezető árokba. A siófoki tűzoltók megakadályozták, hogy az továbbfolyjon, a helyszínre pedig kamionmentőt vezényeltek. A baleset a 96-os és 97-es kilométer között történt, a forgalmat pedig a 98-as kilométernél terelték le az autópályáról.
A közlekedési nehézségek az egész országot érintik.
Pest vármegyében Pomáz térségében egy baleset lassítja a buszokat, míg a Győrből reggel 6 órakor Pécsre indult 1707-es járat Sárbogárdtól közel egyórás késéssel halad. Bács-Kiskun vármegyében Kecskemét, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza és Solt környékén 15–40 perces csúszások fordulnak elő, Alsómonostoron pedig az Oláh tanyát és a Mezőgazdasági telepet sem érintik a buszok. Baranyában a Komlóról Pécsre tartó 5620-as járat Hosszúheténynél kényszerült várakozásra, és több településen, így Bisén, Nagynyárádon és Szalántán is maradnak ki megállók. Fejér vármegyében a dunaújvárosi 40-es helyi járat többek között a Venyimi út, a Bagolyvár és a Lobogó út megállókat hagyja ki. Hevesben a Versegről Hatvanba 10:21-kor induló 3626-os busz nem közlekedik, Tolnában pedig Felsőnána és Szekszárd több pontja is kimarad a járatok útvonalából.
A közlekedési káoszt a télies időjárás okozza. A HungaroMet több vármegyére – előbb Tolnára és Baranyára, majd Bács-Kiskun déli részére, később Csongrád-Csanád egyes járásaira – adott ki másodfokú, narancs riasztást tartós ónos eső miatt, bár Baranyában ezt később visszavonták.
A következő órákban a riasztott területeken 1 millimétert meghaladó mennyiségű ónos eső hullhat, a csapadékzóna pedig éjfélig északkelet felé vonul. Több helyen 6–11 centiméteres, a hegyekben pedig 15 centiméter körüli hóréteg is kialakulhat.
A Katasztrófavédelem arra kéri a lakosságot, hogy a riasztással érintett területeken csak akkor induljanak útnak, ha feltétlenül szükséges.
Figyelmeztettek arra is, hogy az ónos eső súlya alatt faágak, vezetékek szakadhatnak le, ezért senki ne parkoljon ezek alá, a gyalogosokat pedig különös körültekintésre intik. Veszély esetén a 112-es segélyhívó számot kell hívni.
Budapesten is vannak fennakadások a hó miatt, de a tömegközlekedés működik.
Keresztbe fordult egy kamion az M7-es autópályán Siófoknál kedden délelőtt, a Budapest felé vezető sávokat teljesen lezárták. Mindeközben
a télies, csúszós útviszonyok miatt országszerte akadozik a Volán-járatok közlekedése, sok busz jelentős késéssel indul, vagy el sem indul.
A kamion a 97-es kilométernél zárta el a teljes pályát, a forgalmat megállították. A katasztrófavédelem közlése szerint a jármű üzemanyagtartálya felhasadt, és üzemanyag került a vízelvezető árokba. A siófoki tűzoltók megakadályozták, hogy az továbbfolyjon, a helyszínre pedig kamionmentőt vezényeltek. A baleset a 96-os és 97-es kilométer között történt, a forgalmat pedig a 98-as kilométernél terelték le az autópályáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Strasbourg megállította Pintér Sándorék titkos megfigyeléseit: több százezer magyar dolgozó fellélegezhet
Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a „megbízhatósági vizsgálat” sérti a magánélethez való jogot. A döntés nyomán a kormánynak módosítania kell a bírósági kontroll nélküli megfigyelési törvényt.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elkaszálta a magyar törvényt, kimondva, hogy a „megbízhatósági vizsgálat” jelenlegi formájában sérti a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. A keddi strasbourgi döntés potenciálisan több százezer, az államigazgatásban dolgozó magyar munkavállalót érint, akiket eddig a kormány titkosszolgálati eszközökkel figyelhetett meg a munkahelyükön, a szolgálati járművükben és közterületen, bármiféle bírósági kontroll nélkül – tudta meg a 444.hu.
A döntés okairól Litresits András, az ügyben eljáró ügyvéd úgy nyilatkozott, a bíróság alapvetően azért semmisítette meg a törvényt, mert „a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása során gyakorlatilag semmiféle, annak alkalmazását és az érintett védő garancia nem érvényesül, nincs szükség gyanúra, bárkit mindenféle előzmény nélkül megfigyelhetnek és velük szemben megfigyelési eszközöket alkalmazhatnak.” Hozzátette, a strasbourgi döntés után a magyar kormánynak hatályon kívül kell helyeznie a kérdéses törvényi szakaszt.
A megbízhatósági vizsgálatot eredetileg 2010-ben írták a rendőrségi törvénybe, hogy a korrupcióval gyanúsított rendőröket és a kulcspozíciót betöltő államigazgatási dolgozókat buktassák le. A lényege, hogy fedett nyomozók megrendezett élethelyzetben tesztelik a célszemélyt, csapdát állítva neki, amihez akár ismerősöket, kollégákat is beszervezhetnek.
A törvény hatályát az Orbán-kormány 2020–21-ben jelentősen kibővítette, azóta gyakorlatilag bárki ellenőrizhetővé vált, aki az államigazgatásban dolgozik: minisztériumi és költségvetési szervi dolgozók, kormányhivatali munkatársak, gyermekvédelmi szakemberek, navosok, a közszolgálati egyetem és az Oktatási Hivatal munkatársai, valamint az egészségügyi dolgozók.
Az évekig tartó jogi küzdelmet Szelényi Zoltán traumatológus indította el, miután 2021 júniusában észrevette, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénybe belecsempészték a megfigyelés lehetőségét.
Miután az Alkotmánybíróság elutasította a beadványát, 2023 áprilisában fordult a strasbourgi bírósághoz. Az ügyet az EJEB kiemelt fontosságúként kezelte, és egyesítette egy másik, a TASZ által képviselt magyar keresettel, amit egy örökbefogadási tanácsadó, egy hivatásos gyám és az Oktatási Hivatal egyik munkavállalója indított.
A vizsgálat elindításáról a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetője vagy Pintér Sándor belügyminiszter dönthetett, az akciótervet pedig az ügyészségnek kellett jóváhagynia.
Egy eljárás 15 napig tarthatott, ami egyszer 15 nappal meghosszabbítható volt, és egy személy ellen évente háromszor is elrendelhették. A titkos információgyűjtés során a hatóságok a célszemély lakásán kívül bárhol követhették és felvételt készíthettek róla, bepoloskázhatták az irodáját vagy a szolgálati kocsiját, és megismerhették a telefonja metaadatait, vagyis hogy mikor kivel beszélt. A telefon lehallgatása, a számítógép feltörése vagy a magánlakás átkutatása azonban bírói engedélyhez volt kötve.
A törvény szerint a vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az érintett „eleget tesz-e az (…) előírt munkaköri kötelezettségének.”
A szabályozás azt is kimondta, hogy „A megbízhatósági vizsgálat során feltárt jogsértés alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható.” Vagyis a nyomozás végén vagy feljelentést tettek, vagy nem történt semmi.
A statisztikák alapján a vizsgálatok hatékonysága alacsony volt. 2022-ben például 278 megbízhatósági vizsgálat jutott el a kontaktusig, vagyis amikor a fedett nyomozók törvénysértésre próbálták rávenni az alanyt. Ebből mindössze 13 érintett fogadta el a bűnös ajánlatot. Az egészségügyi dolgozókat célzó 45 vizsgálatból pedig mindössze két esetben született feljelentés.
Szelényi Zoltán egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott:
„Egyértelműen látszik, hogy a megbízhatósági eljárást a kormány csak vegzálásra és nyomásgyakorlásra használja”.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elkaszálta a magyar törvényt, kimondva, hogy a „megbízhatósági vizsgálat” jelenlegi formájában sérti a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. A keddi strasbourgi döntés potenciálisan több százezer, az államigazgatásban dolgozó magyar munkavállalót érint, akiket eddig a kormány titkosszolgálati eszközökkel figyelhetett meg a munkahelyükön, a szolgálati járművükben és közterületen, bármiféle bírósági kontroll nélkül – tudta meg a 444.hu.
A döntés okairól Litresits András, az ügyben eljáró ügyvéd úgy nyilatkozott, a bíróság alapvetően azért semmisítette meg a törvényt, mert „a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása során gyakorlatilag semmiféle, annak alkalmazását és az érintett védő garancia nem érvényesül, nincs szükség gyanúra, bárkit mindenféle előzmény nélkül megfigyelhetnek és velük szemben megfigyelési eszközöket alkalmazhatnak.” Hozzátette, a strasbourgi döntés után a magyar kormánynak hatályon kívül kell helyeznie a kérdéses törvényi szakaszt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Hol van Lázár János? Ja, bocs, nem ér rá, a miniszteri feladataira magasról téve inkább kampányol” – Vitézy Dávid keményen beszólt az elakadt buszok miatt
A fővárosi képviselő a Budakeszin ragadt 22-es buszok miatt akadt ki a Facebookon. Szerinte a kormánypárti politikusok a probléma megoldása helyett inkább a kampánnyal vannak elfoglalva.
Vitézy Dávid fővárosi képviselő a Facebook-oldalán arról írt, hogy bár Budapesten sem tökéletes a közlekedés a hó miatt, a tömegközlekedés működik. Ezzel szemben – állítja –
Budakeszin „sorban állnak elakadva a 22-es buszok az állam által fenntartott utakon, egy óra alatt se jutnak ki a buszok a településről.”
A politikus posztjában felteszi a kérdést:
„Ilyenkor hol van Szentkirályi Alexandra felháborodott videót forgatni?
A zavar a budapestieket is érinti, hisz ezek a buszok szolgálják ki a Budakeszi utat is. Erre a TikTok-lapátolás nem megoldás.”
Vitézy szerint Lázár János sem foglalkozik a helyzettel, majd úgy folytatta:
„Hol van Lázár János, aki maga közvetlenül felügyeli a Magyar Közutat és a Volánbuszt is?
Ja, bocs, nem ér rá, a miniszteri feladataira magasról téve inkább kampányol, be is jelentette.”
A fővárosi képviselő azt is elismerte, hogy a fővárosi helyzet sem tökéletes. Hozzátette, hogy bár a tömegközlekedés jár, a tapasztalatokat ismét ki kell értékelni.
„Kértem a BKM-et és a BKK-t, hogy fokozottan figyeljenek a megállók takarítására is a január eleji keserű tapasztalatok után.
És természetesen a tapasztalatokat ismét ki kell értékelni, legutóbb is sok hiányosságra derült fény – ezek orvoslására 6 pontos intézkedési tervben tettem javaslatot a fővárosi közgyűlésnek január végén, amit a testület egyhangúlag el is fogadott” – zárta bejegyzését.
A hóhelyzet kezelése január 28-án a Fővárosi Közgyűlésben is külön napirendi pont volt. A vitában elhangzottak ellenzéki kritikák, és egy performatív elemként egy „Arany Hólapát” díj is előkerült. A közgyűlésben Vitézy Dávid többek között egy nyilvános, térképes hóeltakarítási monitoringrendszert és szigorúbb elvárásokat sürgetett a városi cégekkel szemben. A testület a javaslatok egy részét napirendre vette és további előkészítést kért.
Vitézy Dávid fővárosi képviselő a Facebook-oldalán arról írt, hogy bár Budapesten sem tökéletes a közlekedés a hó miatt, a tömegközlekedés működik. Ezzel szemben – állítja –
Budakeszin „sorban állnak elakadva a 22-es buszok az állam által fenntartott utakon, egy óra alatt se jutnak ki a buszok a településről.”
A politikus posztjában felteszi a kérdést:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
MSZP: Wellnessre, villákra és Fidesz-közeli cégekhez vándoroltak a milliárdok Schmidt Mária alapítványától
A kiperelt listán egy 800 milliós tétel is szerepel, de csak annyi áll mellette: magánszemély. Hogy kik és miért kapták a pénzt, az egyelőre teljes rejtély.
Az MSZP keddi közleményében arról írt, hogy szerintük mire költötte a közpénzmilliárdokat a Schmidt Máriához köthető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány. A párt azt állítja, hogy az adatok egy általuk indított és megnyert per eredményeként váltak nyilvánossá.
A közlemény szerint „kiderült, hogy a Schmidt Máriához köthető alapítvány szerződései alapján mely cégek, szervezetek és magánszemélyek kapták tőlük a legtöbb közpénzt az elmúlt években. A súlyos milliárdokra rúgó kifizetésekre azért derülhetett fény, mert az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan pert nyert az alapítvánnyal szemben, és a bíróság kötelezte az adatok kiadására.” A párt szerint így vált ismertté, hogy a wellnesses pedagógusképzéseket szervező Prekog Alfa Szolgáltató és Tanácsadó Kft. és a villafelújításokat végző Market Építő Zrt. is kiváltságos helyzetben volt.
A szocialisták azt írják, a kiperelt dokumentumok a 2021 és 2025 közötti időszak szerződéseit tartalmazzák, és a pénzek legnagyobb része kommunikációs, rendezvényszervezési, média- és építőipari feladatokra ment el. Úgy látják, a szerződések összképe „nem elszigetelt tételeket mutat, hanem egy rendszeresen működő pénzelosztási gyakorlatot”.
Az MSZP közleménye szerint a legtöbb pénzt, mintegy 1,8 milliárd forintot a Prekog Alfa Szolgáltató és Tanácsadó Kft. kapta képzési és oktatásszervezési feladatokra. A cég vezetőivel kapcsolatban megjegyzik, hogy az elmúlt években Fidesz-közeli megbízások révén váltak ismertté, többek között azzal, hogy
„a NER-hez, a Fideszhez vagy a kormányzati holdudvarhoz kapcsolódó tulajdonosok három-, négycsillagos wellnesshoteleiben tartottak pedagógus-továbbképzéseket”.
Azt is hozzáteszik, hogy a cég és az alapítvány kapcsolata, valamint a közbeszerzések miatt az Integritás Hatóság vizsgálatot indított, és korábban NAV-eljárásról is jelentek meg hírek.
A kulturális és rendezvényszervezési feladatok közül a párt szerint a Hybrid Art Management Művészeti és Szolgáltató Kft. kapta a legtöbb pénzt, összesen mintegy 2,3 milliárd forintot országos vándorkiállításokra és emlékéves rendezvényekre. Az építőipari megbízásoknál a Market Építő Zrt.-t említik, amelynek tulajdonosa Garancsi István. Az MSZP szerint a cég mintegy 2,2 milliárd forintért újította fel az alapítványnak ingyenesen átadott két budai ingatlant. A kommunikációs feladatokra a New Land Media Reklám Kft. és a Lounge Design Kft. kapott megbízásokat, megközelítőleg 1,2 milliárd forint értékben.
A közleményben azt írják,
„külön kérdéseket vet fel, hogy a dokumentumokban »magánszemély« megjelöléssel több mint 800 millió forint szerepel. Ezek jellemzően havi rendszerességgel, hosszabb időn át futó kifizetések, amelyeknél a nyilvánosság számára nem derül ki, pontosan kik kapták a pénzt és milyen feladatokra.”
Az MSZP álláspontja szerint „közpénzt csak közcélra lehet felhasználni, és ami közpénz, annak az útja nyilvános”. A párt elfogadhatatlannak tartja, hogy milliárdos közpénzfelhasználásról csak peres eljárás után derüljenek ki adatok, vagy hogy kifizetések „magánszemély” megjelöléssel ellenőrizhetetlenné váljanak.
Az ügy előzményeiről itt írtunk:
Az MSZP keddi közleményében arról írt, hogy szerintük mire költötte a közpénzmilliárdokat a Schmidt Máriához köthető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány. A párt azt állítja, hogy az adatok egy általuk indított és megnyert per eredményeként váltak nyilvánossá.
A közlemény szerint „kiderült, hogy a Schmidt Máriához köthető alapítvány szerződései alapján mely cégek, szervezetek és magánszemélyek kapták tőlük a legtöbb közpénzt az elmúlt években. A súlyos milliárdokra rúgó kifizetésekre azért derülhetett fény, mert az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan pert nyert az alapítvánnyal szemben, és a bíróság kötelezte az adatok kiadására.” A párt szerint így vált ismertté, hogy a wellnesses pedagógusképzéseket szervező Prekog Alfa Szolgáltató és Tanácsadó Kft. és a villafelújításokat végző Market Építő Zrt. is kiváltságos helyzetben volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
