Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy Magyarország is jelentkezett az Európai Bizottság programjába, aminek keretében közel 900 millió forintnyi PCR- és gyorstesztet kaphatott volna Magyarország – ám később ezt a jelentkezést visszamondták. Az ingyenes tesztek azokon segítettek volna, akiket az EU által nem elismert vakcinával oltottak, és ezért utazáshoz saját pénzükön kellett külön tesztet csináltatniuk.
A Népszava a Miniszterelnökséghez fordult, hogy megtudja, miért mondtak le az ingyenes tesztekről, ám helyettük az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) válaszolt. Mint írják:
„A projekt rendkívül szűk támogatási kört célzott meg, rendkívül szűk határidőre korlátozódva: kizárólag a 12 éven aluli gyermekek és az EU által el nem ismert oltóanyaggal oltott állampolgárok tesztelésének elősegítését előirányozva az EU Digitális COVID-igazolvány kiváltása és az azzal történő utazás elősegítése érdekében.
Noha a magyar részről a projekt megvalósításához szükséges teljes tervezés megtörtént, az utazási időszak közben véget ért és a Covid-19 újabb hulláma kezdetén járva a harmadik oltások beadása is megkezdődött (2021 augusztusától). Ezzel megerősítve az első két vakcina által biztosított védelmet, egyben biztosítva az unió tagállamaiba való utazás lehetőségét.”
A portál szerint árnyalja az OKFŐ érvelését, hogy sokan vannak még, akik a harmadik oltás után is csak teszttel mehetnek Nyugat-Európába, ráadásul rengetegen nem csak a klasszikus utazási időszakokban kénytelenek útra kelni. Az OKFŐ válasza arra sem ad magyarázatot, hogy miért ne lehetett volna akár csak az általuk említett „szűk támogatási kör” számára elfogadni az uniós pénzt.
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy Magyarország is jelentkezett az Európai Bizottság programjába, aminek keretében közel 900 millió forintnyi PCR- és gyorstesztet kaphatott volna Magyarország – ám később ezt a jelentkezést visszamondták. Az ingyenes tesztek azokon segítettek volna, akiket az EU által nem elismert vakcinával oltottak, és ezért utazáshoz saját pénzükön kellett külön tesztet csináltatniuk.
A Népszava a Miniszterelnökséghez fordult, hogy megtudja, miért mondtak le az ingyenes tesztekről, ám helyettük az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) válaszolt. Mint írják:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pilóták számolták ki: ennyibe kerülhetett Orbánék washingtoni útja a bérelt Wizz Air-géppel
A kormány és a légitársaság sem közölt adatokat a pontos összegről. Az elképesztő árban az üzemanyag mellett a 10 fős személyzet szállása is benne van.
Minimum 500 ezer dollárra, azaz 160–170 millió forintra rúghatott a kormányzati repülőgépbérlés költsége – írta a 24.hu.
A miniszterelnök csütörtökön reggel indult el Budapestről az Egyesült Államokba a Donald Trump elnökkel tervezett találkozójára, és mintegy 8000 kilométernyi repülés után este érkezett meg a washingtoni Dulles repülőtérre. Orbán Viktorral szokatlanul népes küldöttség utazott, miután a kormányzat a remélt eredmények minél szélesebb körű kommunikációja érdekében a miniszterek, üzletemberek és tanácsadók mellett számos kormánypárti influenszert és médiamunkást is elvitt az útra.
Az indulás előtt bejelentették, hogy a kormány a Wizz Air egyik, alig néhány hete szolgálatba állított utasszállító repülőgépét bérelte ki az útra. Bár a kormánysajtó azt írta, hogy a légitársaság a Budapest és Washington közötti 7350 kilométeres távolság miatt az egyik, direkt nagy távolságú utakra tervezett Airbus A321XLR-ét adta kölcsön, a Wizz Air nem rendelkezik olyan nemzetközi engedéllyel, amely feljogosítaná az Atlanti-óceán megszakítás nélküli átrepülésére. Emiatt a küldöttségnek rövid időre le kellett szállnia Izlandon, így a repülés hossza nagyjából 8000 kilométerre, az időtartama pedig 10 órára nőtt.
A lap által megkérdezett pilóták becslése szerint a bérbe adott Airbus esetében tíz óra tiszta repülési idő mellett egy irányban 190 ezer dolláros üzemanyagköltséggel lehet számolni, ami oda-vissza már 380 ezer dollár. A becslést megerősíti, hogy a privátgépek bérbeadásával foglalkozó Call a Jet Kft. oldalán 18 ezer eurós árat jelölnek meg egy hasonló méretű, Airbus A320 Corporate luxusjet óránkénti bérleti díjaként. A szakemberek szerint a 380 ezer dolláros alapdíj még számos tétellel bővül: fizetni kell a reptéri kiszolgálási és átrepülési díjakat, valamint a teljes személyzet szállásköltségét és ellátását, ami a szóban forgó Airbus esetében tíz fő is lehet.
A Wizz Air arra vonatkozóan nem adott ki információt a lapnak, hogy a kormány piaci bérleti díjat fizetett-e a repülőért, és pontosan mekkora összegben állapodtak meg, a Kormányzati Tájékoztatási Központ pedig nem válaszolt a megkeresésre.
Minimum 500 ezer dollárra, azaz 160–170 millió forintra rúghatott a kormányzati repülőgépbérlés költsége – írta a 24.hu.
A miniszterelnök csütörtökön reggel indult el Budapestről az Egyesült Államokba a Donald Trump elnökkel tervezett találkozójára, és mintegy 8000 kilométernyi repülés után este érkezett meg a washingtoni Dulles repülőtérre. Orbán Viktorral szokatlanul népes küldöttség utazott, miután a kormányzat a remélt eredmények minél szélesebb körű kommunikációja érdekében a miniszterek, üzletemberek és tanácsadók mellett számos kormánypárti influenszert és médiamunkást is elvitt az útra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Viktor, my man” – Egy kulisszák mögötti videón mutatták meg, hogy fogadta Trump Orbán Viktort
Nagy derültséget okozott, mikor Trump kérdésére, hogy „hány illegális migráns van Magyarországon”, Orbán azt felelte, hogy „nulla”. A teremből valaki erre megjegyezte, „ezért szeretjük önt, uram”.
A washingtoni üzleti tárgyalások mellett a baráti hangulatra is nagy hangsúlyt fektettek a felek, legalábbis a miniszterelnök közösségi oldalán közzétett videó tanúsága szerint – írta a hvg.hu.
„Viktor, my man” – ezzel a köszöntéssel fogadta Donald Trump amerikai elnök Orbán Viktort, akit később a kamerák előtt „nagyszerű vezetőnek” nevezett.
Nagy derültséget keltett, amikor Trump kérdésére, hogy „hány illegális migráns van Magyarországon?”, Orbán azt felelte: „nulla”, mire a teremből valaki megjegyezte: „ezért szeretjük önt, uram”.
A felvételen az is látszik, ahogy Trump bemutatja a magyar kormányfőt a kormánytagoknak, többek között Marco Rubio külügy-, Pete Hegseth hadügyminiszternek és JD Vance alelnöknek.
A találkozón ajándékokat is átadtak: Orbán egy egyedi porcelántálat és egy vadászkést vitt Trumpnak, aki annyira megörült a tálnak, hogy azonnal fotót kért róla, hogy elküldhesse a feleségének.
Orbán Viktor arról beszélt, hogy a magyarok „furcsa emberek”, és sokan küldenek vele ajándékot az elnöknek, amire Trump elégedetten közölte: „kedvelnek engem”.
Trump még azt is közölte: „Kezdetek óta barátok vagyunk”.
VIDEÓ: Tárgyalás a Fehér Házban. A kulisszák mögött
A washingtoni üzleti tárgyalások mellett a baráti hangulatra is nagy hangsúlyt fektettek a felek, legalábbis a miniszterelnök közösségi oldalán közzétett videó tanúsága szerint – írta a hvg.hu.
„Viktor, my man” – ezzel a köszöntéssel fogadta Donald Trump amerikai elnök Orbán Viktort, akit később a kamerák előtt „nagyszerű vezetőnek” nevezett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hónapokig vizsgálódhatnak Lázárék Hatvanpusztán – választ írtak Hadházy beadványára
A minisztérium helyszíni szemlét tart, hogy eldöntse, tényleg földig rombolták-e a védett istállókat. A politikus szerint a döntést a választásokig húzhatják, nehogy kiderüljön az igazság.
Hadházy Ákos a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy Lázár János minisztériuma értesítette őt, hogy megkezdték a hatvanpusztai Orbán-birtok ügyében benyújtott beadványának elbírálását. A független országgyűlési képviselő azt kérte, hogy töröljék a védettséget a lerombolt műemlék istállók helyén épült új épületegyüttesről.
„Azt kértem, hogy töröljék a védettséget a tíz luxuslakást és hatalmas étkezőt, klubhelyiségeket rejtő kastélyépület (»vendégház«) és »műhelylak« (pálinkafőző terasz, kocsiszín, lakások, mélyhűtő kamrák stb) esetében” – írta.
A politikus posztjában kitér arra is, hogy a műemlékvédelmi államtitkárság levele szerint személyesen fognak meggyőződni a helyzetről, ami Hadházy szerint hónapokig is elhúzódhat. A képviselőnek van egy olyan sejtése, hogy a döntést szándékosan nem hozzák meg a jövő áprilisi választásokig.
Hadházy szerint az eljárás kényes helyzetbe hozza a minisztérium szakembereit, akiknek a szakmai becsületük és az állásuk között kell választaniuk.
„Hiszen ha egy minimális szakmai tartás maradt bennük, nem tehetnek mást, mint hogy kiadják a papírt arról, hogy Orbán sleppje mekkora ordas nagyot hazudott arról, hogy Hatvanpuszta a »műemlékvédelem gyönyörű példája«. Egy műemléki törlés ráadásul papírt is adna arról, hogy Orbánék 2-5 évi börtönnel büntethető bűncselekményt követtek el (ennyi jár egy műemlék megsemmisítéséért)”
– állítja a képviselő.
Úgy véli, ha a szakemberek mégis a védettség fenntartása mellett döntenek, félve attól, hogy Lázár János kirúgja őket, akkor továbbra is lehetőség lesz arra, hogy számon kérjék Orbánékon a műemlék láthatóságának törvényben előírt biztosítását.
A hatvanpusztai birtok eredetileg József nádor 1820-as évekből származó majorsága volt, ahol a két L-alakú istálló és a magtár is országos műemléki védettséget élvezett. A területet 2011-ben Orbán Viktor édesapja, Orbán Győző cége vásárolta meg. Az Átlátszó drónfelvételei és későbbi cikkei szerint 2019-től a két védett istállót a földig visszabontották, és a helyükre egy liftes, mélygarázzsal ellátott, luxusigényeket kielégítő épületegyüttes került. Műemléki szakértők szerint ez nem felújítás, hanem egy teljes újraépítés volt, ami a védettség alatt nem lett volna lehetséges.
Hadházy Ákos korábban feljelentést is tett a két istálló megsemmisítése miatt, ám a rendőrség, majd az ügyészség is elutasította azt, mondván, a munkálatok hatósági engedéllyel zajlottak. Az ügyészség ugyanakkor jelezte, hogy az engedélyek megalapozottságának vizsgálata nem képezte a büntetőeljárás tárgyát. Az ügy komoly közéleti figyelmet kapott, ősszel több száz fős tüntetést is tartottak a birtok előtt.
Hadházy Ákos a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy Lázár János minisztériuma értesítette őt, hogy megkezdték a hatvanpusztai Orbán-birtok ügyében benyújtott beadványának elbírálását. A független országgyűlési képviselő azt kérte, hogy töröljék a védettséget a lerombolt műemlék istállók helyén épült új épületegyüttesről.
„Azt kértem, hogy töröljék a védettséget a tíz luxuslakást és hatalmas étkezőt, klubhelyiségeket rejtő kastélyépület (»vendégház«) és »műhelylak« (pálinkafőző terasz, kocsiszín, lakások, mélyhűtő kamrák stb) esetében” – írta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Önt is zsarolják?” – Magyar Péter nyílt levelet írt Pintér Sándornak az adatszivárgási ügy kapcsán
A TISZA Párt vezetője kemény kérdéseket tett fel a belügyminiszternek. A politikus szerint a hatóságok tétlenül nézik, hogy honfitársait listázzák és fenyegetik.
Magyar Péter a közösségi oldal közzétett nyílt levélben fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez a TISZA Párt szimpatizánsainak adatait tartalmazó, nyilvánosságra került térkép ügyében.
A párt vezetője azt sérelmezi, hogy álláspontja szerint a hatóságok nem léptek fel az ügyben érintett kormánypárti médiumokkal és politikusokkal szemben. Bejegyzésében azt a kérdést teszi fel a miniszternek, hogy
történt-e már házkutatás a „magyar állampolgárok tömegeit listázó és a személyes adataikat térképen nyilvánosságra hozó” Magyar Nemzet, Index, Mandiner és Origo szerkesztőségében, vagy a Fidesz kampányközpontjában, és lefoglalták-e a „propagandisták és a fideszes politikusok adathordozóit”.
Magyar Péter szerint a hatóságoknak ki kellene hallgatniuk azokat a politikusokat és újságírókat, akik részt vettek a listázásban.
„Kihallgatták már a honfitársaikat listázó és fenyegető fideszes politikusokat és propagandistákat? Köztük Németh Balázst, a Fidesz-frakció szóvivőjét, aki személyesen fenyegette egy civil honfitársunkat és Lázár Jánost a hozzá tartozó propagandalap uszítása miatt?” – írja.
A politikus név szerint említi Ambrózy Áron publicistát is, akiről azt állítja, hogy már napokkal a térkép széles körű ismertté válása előtt tudott annak létezéséről. Posztjában azt is firtatja, hogy a rendőrség kihallgatta-e már a Fidesz kampányirányítóit, hogy kiderüljön, „ki találta ki és ki szervezte ezt a példátlan politikai bűncselekmény-sorozatot rengeteg honfitársunk megfélemlítésére”.
A bejegyzés végét Magyar Péter a belügyminiszternek címzett kérdéssel zárja: „Miért hallgat? Önt is zsarolják?”
Az ügy azután robbant ki, hogy egy ismeretlenek által létrehozott, interaktív térképen tették közzé több tízezer, a TISZA Párt online jelöltállítási folyamatában regisztrált magyar állampolgár személyes adatait, köztük a nevüket, e-mail címüket, telefonszámukat és lakcímüket. A kormánypárti sajtó több orgánuma is beszámolt az adatbázisról, és kezdetben hivatkozást is közölt a térképhez, ám ezeket később eltávolították. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) bűncselekménynek minősítette az adatok ilyen jellegű közzétételét, és a térkép azonnali eltávolítására szólított fel.
Orbán Viktor miniszterelnök nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva azonnali vizsgálatot rendelt el, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig ukrán szálat emlegetett az adatbázis kapcsán. A Tisza Párt ezzel szemben következetesen azt állítja, hogy nem egyszerű adatszivárgás, hanem egy célzott, politikai indíttatású támadás történt, és szerintük az adatok egy része nem is a saját rendszereikből származik. Az incidens miatt a párt a jelöltállítás technikai lebonyolítását a Tisza Világ applikáció helyett egy új weboldalra helyezte át.
Jogvédők és adatvédelmi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a személyes adatok puszta megszerzésén és közzétételén túl azok „listázó” jellegű felhasználása – például fenyegető üzenetekben vagy cikkekben – önmagában is bűncselekményt valósíthat meg. Nyilvánosan elérhető információk szerint az ügyben eddig nem történt házkutatás vagy egyéb rendőrségi eljárás kormánypárti médiumoknál vagy politikusoknál.
Magyar Péter a közösségi oldal közzétett nyílt levélben fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez a TISZA Párt szimpatizánsainak adatait tartalmazó, nyilvánosságra került térkép ügyében.
A párt vezetője azt sérelmezi, hogy álláspontja szerint a hatóságok nem léptek fel az ügyben érintett kormánypárti médiumokkal és politikusokkal szemben. Bejegyzésében azt a kérdést teszi fel a miniszternek, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
