HÍREK
A Rovatból

Elárulta a kormány, miért nem kellett a 900 millió forintnyi ingyen koronavírusteszt az országnak

Nem voltak elégedettek a támogatottak körével és a szűk időkorláttal.


Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy Magyarország is jelentkezett az Európai Bizottság programjába, aminek keretében közel 900 millió forintnyi PCR- és gyorstesztet kaphatott volna Magyarország – ám később ezt a jelentkezést visszamondták. Az ingyenes tesztek azokon segítettek volna, akiket az EU által nem elismert vakcinával oltottak, és ezért utazáshoz saját pénzükön kellett külön tesztet csináltatniuk.

A Népszava a Miniszterelnökséghez fordult, hogy megtudja, miért mondtak le az ingyenes tesztekről, ám helyettük az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) válaszolt. Mint írják:

„A projekt rendkívül szűk támogatási kört célzott meg, rendkívül szűk határidőre korlátozódva: kizárólag a 12 éven aluli gyermekek és az EU által el nem ismert oltóanyaggal oltott állampolgárok tesztelésének elősegítését előirányozva az EU Digitális COVID-igazolvány kiváltása és az azzal történő utazás elősegítése érdekében.

Noha a magyar részről a projekt megvalósításához szükséges teljes tervezés megtörtént, az utazási időszak közben véget ért és a Covid-19 újabb hulláma kezdetén járva a harmadik oltások beadása is megkezdődött (2021 augusztusától). Ezzel megerősítve az első két vakcina által biztosított védelmet, egyben biztosítva az unió tagállamaiba való utazás lehetőségét.”

A portál szerint árnyalja az OKFŐ érvelését, hogy sokan vannak még, akik a harmadik oltás után is csak teszttel mehetnek Nyugat-Európába, ráadásul rengetegen nem csak a klasszikus utazási időszakokban kénytelenek útra kelni. Az OKFŐ válasza arra sem ad magyarázatot, hogy miért ne lehetett volna akár csak az általuk említett „szűk támogatási kör” számára elfogadni az uniós pénzt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor már nem mondja azt, hogy korlátlan ideig szól az amerikai megállapodás az orosz energiahordozókkal kapcsolatos mentességről
Rónai Egonnak a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy amíg Donald Trump az elnök és ő a miniszterelnök, addig ez a megállapodás él. Korábban még korlátlan időtartamú felmentésről beszélt.


Kedd késődélután interjút adott Orbán Viktor Rónai Egonnak az ATV Mérleg című műsorában. A beszélgetés során szóba kerültek a kétoldalú tárgyalások is Donald Trump amerikai elnökkel.

A műsorvezető rávilágított arra, hogy míg a magyar kormány tagjai, személyesen Orbán Viktor és Szijjártó Péter határozottan azt állították, hogy Magyarország szankciómentessége az orosz energiahordozókra vonatkozóan korlátlan, addig nemzetközi lapok és a Fehér Ház is azt állítja, hogy csak egy évre kaptunk felmentést. Rónai azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy le van-e írva bárhova, hogy miben állapodtak meg.

Orbán elmondta, hogy Trump meghallgatta az érveit, kezet fogtak, és azt mondta, „rendben van”. Szerinte ez annyit jelent, hogy „amíg ő az elnök ott, és én a miniszterelnök, ez addig van. Amikor a feltételek megváltoznak, újra kell tárgyalni”.

Mikor Rónai megemlítette, hogy Magyar Péter kormányra kerülése esetén szándéka szerint megváltoztatná a feltételeket, a miniszterelnök úgy reagált: „Nagyon sok sikert kívánok neki. Én csak azt mondom, hogy az amerikai elnök azt mondja: rendben van, megállapodtunk, így lesz, dolgozzátok ki!” Majd megismételte, hogy hatalmon maradásuk idejére a megállapodás érvényes.

Orbán azt is hozzátette a megállapodásról: „Én nem kínáltam ezért semmit, én nem üzletember vagyok”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Eltűnt két katonai eszköz a Honvédség 5,8 milliárdos filmjének forgatásán, a rendőrség már nyomoz
A botrány az újdörögdi bázison pattant ki, a Sárkányok Kabul felett című film felvételén. A hírek szerint olyan érzékeny eszközöknek kelt lába, amiket fegyverszobában kellett volna őrizni.


A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság megerősítette, hogy eltűnt két katonai eszköz a Sárkányok Kabul felett című akciófilm tavaly őszi forgatásán – írta a Telex. A rendőrség közlése szerint „az esettel kapcsolatban a Tapolcai Rendőrkapitányság lopás miatt folytat nyomozást”. A nyomozás érdekeire hivatkozva ennél több részletet egyelőre nem árultak el.

Az eset a honvédség újdörögdi bázisán (MH Böszörményi Géza Csapatgyakorlótér Parancsnokság) történt, ahol a produkció több más honvédségi helyszín mellett forgatott.

Az információk szerint olyan haditechnikai eszközöknek kelt lába, amelyeket szolgálaton kívül fegyverszobában, katonai páncélszekrényben kell tartani.

A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szakmai közreműködésével készült játékfilm a 2021-es kabuli mentőakció valós eseményeit dolgozza fel. A produkciót, amelynek producere Lajos Tamás, jelentős állami forrásokból finanszírozták: a kormány egyedi határozattal 1,067 milliárd, a Nemzeti Filmintézet 1,7 milliárd, az MTVA pedig 1,3 milliárd forinttal támogatta. A film teljes költségvetése megközelíti az 5,8 milliárd forintot, bemutatóját 2025. november 20-ra tervezik.

A filmben katonai szakértőként és szereplőként is közreműködött Pálinkás Szilveszter százados, a Honvédség toborzókampányának arca, aki idén augusztus végén sikertelenül próbált leszerelni. A minisztérium a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva nem engedte el azonnal. Pálinkás néhány hónapja így indokolta döntését: „Azért nyújtottam be a leszerelési kérelmet, mert nem értettem egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetési szemléletével. Nem tudtam azonosulni azzal a szervezettel, amelynek az arca voltam.”

A Honvédelmi Minisztérium nem reagált a sajtó megkereséseire az eltűnt eszközök ügyében, egy közérdekű adatigénylésre pedig azt közölte, hogy a kérdésben „nem minősül adatkezelőnek”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor szerint többször is felmerült az elnöki rendszer a kormányban, de végül maradt a parlamentáris modell
Minden kétharmad után átbeszélték a lehetőséget, de úgy döntöttek, hogy hozzájuk a parlamentáris rendszer illik a leginkább.


Orbán Viktor miniszterelnök kedd esti ATV-s interjújában beszélt arról, hogy a 2010-es választási győzelem után komolyan felmerült az elnöki rendszer lehetősége. Mint mondta, hosszú, politikatörténeti beszélgetések után végül úgy döntöttek, hogy a parlamentáris rendszer illik hozzájuk leginkább.

A kérdés azonban azóta is időről időre előkerül.

Legutóbb négy éve vizsgálták meg újra, de a vélemény azóta sem változott. Hiába volt „újra és újra kétharmad”, Orbán mindig felvetette, nem kellene-e váltani, de végül maradt minden a régiben.

A miniszterelnök hozzátette: „Fontos a választás, de a választás előtt és után is van élet, ne keverjük össze a fontossági sorrendeket.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nem a luxizás miatt utazott Wizz Air gépen Orbán Viktor az Egyesült Államokba
Sőt, a visszaútjáról is mesélt, amit megspékelt egy manchesteri kitérővel. A miniszterelnök egyébként teljesen elégedett volt a Wizz Air szolgáltatásaival.


Orbán Viktor interjút adott Rónai Egonnak az ATV Mérleg című műsorának.

A műsorvezető rákérdezett arra, hogy a miniszterelnök és népes delegációja azért utazott-e a washingtoni tárgyalásokra, mert korábban kritika érte a "luxizást" – többek között a kormányzati magángép esetében is. Orbán szerint nem erről volt szó:

„Nem volt az állami gépek között olyan, amivel meg tudtam volna oldani. Ez egy kényszerhelyzet volt.”

A kormányfő arról is beszélt, hogy odafelé végig a Wizz Air gépével ment, míg visszafelé Reykjavíkból Manchesterig EasyJettel, míg onnan haza Ryanairrel utazott. A Wizz Air szolgáltatásával egyébként maximálisan meg volt elégedve.


Link másolása
KÖVESS MINKET: