Elakadó buszok, balesetek – káoszt okozott a havazás a budapesti és az országos közlekedésben is

Donald Trump ismét olyan javaslatokat fogalmazott meg a NATO-val kapcsolatban, amelyek jelentős változásokat hozhatnak a szövetség működésében. Az NBC News értesülései szerint a volt amerikai elnök és tanácsadói olyan intézkedési politikát mérlegelnek, amely az Egyesült Államok katonai segítségét a szövetséges országok védelmi kiadásaihoz kötné. Ennek értelmében az USA

Az elképzelés jelentős változást eredményezhet a NATO működésében, mivel az 5. cikkely kimondja, hogy egy tagállam elleni támadás a szövetség egészét érinti. Az amerikai vezetésben felmerült az is, hogy az Egyesült Államok kizárólag azokkal az országokkal folytasson közös hadgyakorlatokat, amelyek teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó célkitűzést. Emellett fontolgatják az amerikai csapatok átcsoportosítását olyan NATO-tagállamokba, amelyek megfelelnek ezeknek a feltételeknek.

Donald Trump már korábban is többször bírálta a NATO-tagországokat, amiért szerinte sokan nem költenek eleget védelmükre. Az elmúlt időszakban már 5 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célkitűzést is javasolt, bár ezt jelenleg az Egyesült Államok sem teljesíti. A NATO legfrissebb adatai szerint 2023-ban 23 tagállam érte el a 2 százalékos küszöböt, közülük öt ország – Észtország, Görögország, Lettország, Lengyelország és az USA – a 3 százalékot is túllépte.

Trump korábbi elnöki ciklusa alatt már felvetette annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok kilépjen a NATO-ból, valamint megkérdőjelezte az 5. cikkely jelentőségét országa számára. Az 5. cikkelyt eddig mindössze egyszer alkalmazták, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően.

(via Portfolio)

Az Európai Unió 27 tagállamából 26 egyetértett abban, hogy katonai támogatást nyújtsanak Ukrajnának, azonban Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezt megvétózta. Ennek ellenére az Eurologus értesülései szerint a többi ország a brüsszeli uniós csúcstalálkozó végén kiadhat egy közös nyilatkozatot a szándékaikról.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke viszont egy másik javaslatot is tett, amely arról szól, hogy

A kedden bemutatott „Rearm Europe Plan” (Európa újbóli felfegyverzésének terve) szerint az EU országai a következő négy évben akár 800 milliárd eurót is fordíthatnának közös és nemzeti védelmi fejlesztésekre.

A terv részeként az unió 150 milliárd euró hitelt biztosítana a tagállamoknak olyan katonai rendszerek fejlesztésére, mint a lég- és rakétavédelem, a tüzérségi eszközök, a rakéták és lőszerek, valamint a drónok és drónelhárító rendszerek.

Von der Leyen szerint, ha az EU országai átlagosan a GDP-jük 1,5 százalékával növelnék a védelmi kiadásaikat, akkor ebből 650 milliárd euró jönne össze négy év alatt, amit a 150 milliárdos uniós hitellel kiegészítve érnék el a 800 milliárd eurós célt.

Orbán Viktor február 17-én Budapesten találkozott Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság vezetőjével. A VSquare oknyomozó portál információi szerint ezt követően a magyar miniszterelnök utasítást adott a Terrorelhárítási Központ (TEK) vezetőinek, hogy Banja Lukába küldjenek embereket arra az esetre, ha szükség lenne Dodik támogatására.

Február 24-én Dodik a boszniai szerb nemzetgyűlésben jelentette be, hogy magyar különleges egységek érkeztek Banja Lukába. Állítása szerint 300 ember érkezett, míg a TEK hivatalos közlése szerint a magyar egység létszáma 70 fő volt. A TEK tájékoztatása szerint a különleges egységek közös kiképzésen és gyakorlaton vettek részt a helyi erőkkel.

A VSquare forrásai szerint azonban a TEK nem kizárólag kiképzési céllal utazott Boszniába. A portál szerint

Egy, az ügy részleteit ismerő forrás azt mondta, hogy négy operatív egység és egy felderítő egység vett részt az előkészítésben, összesen 70 ember, valamint járművek és egy mozgó műveleti parancsnoki központként szolgáló teherautó is érkezett a helyszínre. A VSquare szerint civil ruhás egységek felderítést és megfigyelést is végeztek a művelet biztosítása érdekében.

A portál úgy tudja, hogy az eredeti tervek szerint Dodikot a dél-magyarországi Mohács közelében vitték volna át a határon, a horvát hatóságok értesítése nélkül. Azt nem tudni, hogy az akció pontosan kinek az ötlete volt, de végül nem valósult meg. Dodik fellebbezett az ítélete ellen, így egyelőre nem kell börtönbüntetést letöltenie,

Dodik ellen 2023 augusztusában indított eljárást a boszniai szövetségi ügyészség, mert nem hajtotta végre a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. Egy bosznia-hercegovinai bíróság múlt héten hat év börtönbüntetésre ítélte, és eltiltotta hivatala gyakorlásától. Két nappal később a boszniai szerb nemzetgyűlés megszavazta az országrész igazságügyi rendszerének függetlenedését, miközben Dodik nyíltan beszél az elszakadás lehetőségéről is.

A hatályos magyar jogszabályok szerint a TEK csak akkor menekíthetné ki Dodikot az országból, ha magyar állampolgársággal rendelkezne – ilyen információ azonban nem ismert.

A történtek után feszültebbé vált a diplomáciai helyzet Magyarország és Bosznia-Hercegovina között. Március elején a boszniai hatóságok nem engedték leszállni a magyar külügyi államtitkár repülőgépét, majd a szarajevói magyar nagykövetet bekérették a külügyminisztériumba.

(via 24.hu)

Március elsején a 444.hu fotósa a Liszt Ferenc repülőtéren készített képeket, amelyeken Orbán Sára, a miniszterelnök lánya és családja, valamint Jászai Gellért, a 4iG vezetője egy magánrepülőből szállnak ki. A gép a Maldív-szigetekről érkezett Budapestre.

A történet pikantériája, hogy Jászai Gellért Magyarország egyik leggazdagabb, kormányközeli üzletembere, aki jelentős állami forrásokhoz jutott vállalatával. A Direkt36 tényfeltáró portál szerint a 4iG 72 milliárd forint állami támogatást kapott a Széchenyi Alapokon keresztül, és az állam 320 milliárd forinttal támogatta a Vodafone felvásárlását is.

Jászai az elmúlt hónapokban többször is együtt utazott Orbán Viktorral, például január végén Abu-Dzabiba és korábban az Egyesült Államokba, ahol Donald Trumppal és Elon Muskkal is találkozott. Február végén pedig Szijjártó Péter javaslatára a köztársasági elnök rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti címet adományozott neki.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a közös utazás elfogadhatatlan, mert szerinte összeférhetetlen, hogy egy kormányközeli üzletember és a miniszterelnök családja együtt nyaraljon.

„Nyilvánvaló, hogy ez egy teljesen elfogadhatatlan történet” – mondta Hadházy az RTL Híradójának.

A 4iG közleményben reagált a felvetésekre, és határozottan cáfolta, hogy Jászai Gellért finanszírozta volna Orbán Sára és családja nyaralását.

– írták. Az OTP korábbi közlése szerint a magángépet piaci áron bérelték.

Az interneten elérhető árak alapján egy ilyen repülőgép óránként több mint 4 millió forintba kerülhet, és a Maldív-szigetekről Budapestig tartó, körülbelül 9 órás út így akár 40 millió forintba is kerülhetett. A repülőtéren készült képek szerint az utasok egy exkluzív privát szigeten tölthették a nyaralást, ahol egy két hálószobás villa éjszakánként több mint kétmillió forintba kerül.

Orbán Sára cégének 2023-ban 8 millió forint adózott nyeresége volt.