Eladja az állam Tihany utolsó, még beépítetlen partszakaszát is, ami védett természeti terület
A telek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park országos jelentőségű védett természeti területéhez tartozik, ami tovább növeli az értékét. A kikiáltási ár 5,23 milliárd forint. Patinás, NER-közeli szereplők szomszédságába lehet kerülni.
A kormány árverésre bocsátotta Tihany utolsó beépítetlen partszakaszát: a huszonöt hektáros terület a Tihanyi-félsziget Kenderföldek nevű településrészén található. Az ingatlan egykor üdülőként szolgált, tíz épületével és nagy parkjával, azonban már tizenhét éve üresen áll.
A G7 cikke szerint a Balaton partján fekvő ingatlan a félsziget legnagyobb fejlesztési potenciállal rendelkező, összefüggő beépítetlen területe, és ez az utolsó ilyen jelentős földterület. A telek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park országos jelentőségű védett természeti területéhez tartozik, ami tovább növeli az értékét.
A lap kiemeli, hogy az ingatlan közvetlenül a kompkikötő és a strand közelében fekszik, a parkban álló nagy, idős fái pedig védettnek számítanak.
A területen található ingóságok között elsősorban kültéri szobrok szerepelnek, ezek kikiáltási ára összesen 5,23 milliárd forint.
Licitálni október 9. és 11. között lehet, de csak azoknak, akik október 7-ig leteszik az 1,3 milliárd forintos árverési biztosítékot.
A tihanyi ingatlanpiac az utóbbi években a felső tízezer „játszótere” lett: Tihanyban villát birtokol Mészáros Lőrinc, de Csányi Sándor üzlettársa, Nagy György is komoly beruházásokba kezdett itt. Rogán Cecília építkezéseiről, valamint a Matolcsy család birtokairól is sokszor cikkezett a sajtó – mi is. Nyáron a helyi önkormányzati választások is nagy port kavartak, miután kiderült, hogy a leköszönő polgármester lánya jóval áron alul jutott hozzá egy értékes telekhez.
A kormány árverésre bocsátotta Tihany utolsó beépítetlen partszakaszát: a huszonöt hektáros terület a Tihanyi-félsziget Kenderföldek nevű településrészén található. Az ingatlan egykor üdülőként szolgált, tíz épületével és nagy parkjával, azonban már tizenhét éve üresen áll.
A G7 cikke szerint a Balaton partján fekvő ingatlan a félsziget legnagyobb fejlesztési potenciállal rendelkező, összefüggő beépítetlen területe, és ez az utolsó ilyen jelentős földterület. A telek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park országos jelentőségű védett természeti területéhez tartozik, ami tovább növeli az értékét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elképesztő rombolás: 334 atombombának megfelelő energiát szabadított fel a mianmari földrengés
Legalább ezren életüket vesztették Mianmarban a pénteki földrengés következtében, de a szakértők szerint még több áldozatra lehet számítani. Az országban továbbra is folytatódnak az utórengések, amelyek hónapokig is eltarthatnak.
Phoenix arra is felhívta a figyelmet, hogy a polgárháború tovább nehezíti a helyzetet. „Ami normál esetben is nehéz helyzet lenne, az most szinte lehetetlenné válik” – fogalmazott.
Mianmarban négy éve tart a polgárháború, amely a katonai puccs után robbant ki. Azóta a hadsereg és a lázadó csoportok folyamatosan harcolnak az ország több pontján.
A fegyveres konfliktus és az időnkénti kommunikációs zárlatok miatt nehéz pontos képet kapni arról, milyen pusztítást okozott a földrengés.
A mianmari hatóságok eddig legalább 1000 halálos áldozatról számoltak be, de az amerikai földtani intézet becslése szerint akár 10 000-nél is több lehet a halottak száma.
A 7,7-es erősségű földrengés hatalmas energiát szabadított fel. Jess Phoenix geológus a CNN-nek azt mondta:
„Egy ilyen erejű földrengés nagyjából 334 atombomba energiáját szabadítja fel.”
Szerinte az utórengések hosszú ideig is eltarthatnak, mivel az indiai kőzetlemez folyamatosan ütközik az eurázsiaival Mianmar alatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump benyújtotta a számlát az Ukrajnának nyújtott támogatásért – kiszivárgott egy megállapodástervezet
A dokumentum szerint Kijevnek nemcsak a segélyeket kellene visszatérítenie, hanem 4 százalékos kamatot is felszámolna még az USA. A nyersanyagbevételek fele amerikai kézbe kerülne a törlesztés idejére.
Miután Donald Trump és Volodimir Zelenszkij korábbi találkozója heves szóváltásba torkollott, ezért elmaradt az eredetileg februárra tervezett megállapodás a ritkaföldfémekről. A Bloomberg birtokába került megállapodástervezet szerint azonban az egyeztetések továbbra is zajlanak.
A tervezet alapján Ukrajnának vissza kellene fizetnie az Egyesült Államoktól kapott teljes katonai és gazdasági támogatást, amit a háború kezdete óta nyújtottak számukra. A dokumentum szerint
az amerikai Fejlesztési és Finanszírozási Intézet (DFC) egy újjáépítési és befektetési alapot hozna létre, amelybe Ukrajnának a nyersanyagforrásaiból származó bevételeinek 50 százalékát kellene befizetnie, amíg a tartozás teljes egészében meg nem térül. A visszafizetésre ezen felül évi 4 százalékos kamatot is felszámolnának.
A megállapodástervezet értelmében az Egyesült Államok elővásárlási jogot szerezne minden Ukrajnában kitermelt nyersanyagra, amíg a tartozás fennáll. Emellett Kijev nem értékesíthetné létfontosságú ásványkincseit olyan országok számára, amelyeket az Egyesült Államok stratégiai versenytársnak tekint.
Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij tanácsadója hangsúlyozta, hogy a tervezet még nem végleges, és jelenleg az ukrán minisztériumok között zajlanak az egyeztetések. Mint mondta, az ásványkincsekből származó nyereség megosztásának kérdését is tisztázni szeretnék.
Julija Szviridenko, Ukrajna gazdaságfejlesztési minisztere és miniszterelnök-helyettese szerint a tervezet végső formájáról csak akkor születhet döntés, ha valamennyi érintett fél konszenzusra jut. Úgy véli, hogy a nyilvános vita ebben a szakaszban hátrányosan befolyásolhatja a tárgyalásokat.
Miután Donald Trump és Volodimir Zelenszkij korábbi találkozója heves szóváltásba torkollott, ezért elmaradt az eredetileg februárra tervezett megállapodás a ritkaföldfémekről. A Bloomberg birtokába került megállapodástervezet szerint azonban az egyeztetések továbbra is zajlanak.
A tervezet alapján Ukrajnának vissza kellene fizetnie az Egyesült Államoktól kapott teljes katonai és gazdasági támogatást, amit a háború kezdete óta nyújtottak számukra. A dokumentum szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter úgy gondolja, hogy Trump vámjai miatt most „mindenki sápítozik és mindenki sikoltozik”, mégsem tett semmit az EU ellene
A nemzetközi sajtóban gyakran beszélnek az amerikai vámszabályokról, de Szijjártó Péter szerint mindez elkerülhető lett volna. A külgazdasági és külügyminiszter úgy látja, Brüsszel hónapokon át nem tett semmit az ügyben.
Szijjártó Péter szombaton a közösségi oldalán tett egy közzé videót arról, hogy szerinte az európai gazdaság ismét a brüsszeli bürokraták alkalmatlanságának árát fizeti meg. Úgy véli, az Egyesült Államokkal való tárgyalásokkal el lehetett volna kerülni a vámintézkedéseket, de az elmúlt hónapok inkább tétlenséggel teltek.
A külügyminiszter felidézte, hogy már tavaly november óta tudni lehetett, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok új elnöke, és patrióta gazdaságpolitikát folytat majd, amelynek része lehet a vámemelés is.
„Mindezt tudta mindenki, tudhatták Brüsszelben is. Mégis az elmúlt hónapokban Brüsszel semmit nem tett ebben a kérdésben (…) Egyetlen komolyan vehető tárgyalási ajánlatot sem tett Brüsszel az Egyesült Államoknak”
– mondta.
Szijjártó szerint most, amikor már bevezették a vámemeléseket, „mindenki sápítozik és mindenki sikoltozik”. Hozzátette, hogy az autóipar az európai és az amerikai gazdaságban is kiemelt szerepet játszik. Eddig az USA 2,5 százalékos vámot vetett ki az európai autóbehozatalra, míg Európa 10 százalékos vámmal sújtotta az amerikai importot.
„Miért nem csökkentette az Európai Unió 2,5 százalékra az autóipari vámokat? Ezt a javaslatunkat többször megtettük, Brüsszelben azonban olyan emberek ülnek és vesznek fel súlyos eurótízezreket havonta fizetésként, akik képtelenek átgondolni egy ilyen helyzetet, képtelenek jó stratégiai döntéseket hozni”
– fogalmazott.
Szijjártó szerint Brüsszel és a von der Leyen-féle bizottság most is rossz döntéseivel sodorta nehéz helyzetbe az európai gazdaságot. Hangsúlyozta, hogy az amerikaiakkal tárgyalni kell, Magyarország pedig ezt rendszeresen megteszi.
Szijjártó Péter szombaton a közösségi oldalán tett egy közzé videót arról, hogy szerinte az európai gazdaság ismét a brüsszeli bürokraták alkalmatlanságának árát fizeti meg. Úgy véli, az Egyesült Államokkal való tárgyalásokkal el lehetett volna kerülni a vámintézkedéseket, de az elmúlt hónapok inkább tétlenséggel teltek.
A külügyminiszter felidézte, hogy már tavaly november óta tudni lehetett, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok új elnöke, és patrióta gazdaságpolitikát folytat majd, amelynek része lehet a vámemelés is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Róna Péter: Az MNB-s művelet a magyar történelem legnagyobb, hivatalból történő sikkasztása
A közgazdász szerint évekkel ezelőtt figyelmeztették a döntéshozókat a jegybanki alapítványokkal kapcsolatos problémákra, de nem történt érdemi intézkedés.
Róna Péter közgazdász a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági tagjaként 2013 őszén értesült arról, hogy az MNB alapítványokat hozna létre – írta meg a Blikk.
„A Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági tagjaként 2013 őszén szereztem tudomást az MNB-alapítvány alapítóterveiről” – mondta Róna. Elmondása szerint akkor arról tájékoztatták őket, hogy az alapítványok céljainak megvalósítására kétmilliárd forintot szánnak.
Róna kiemelte, hogy a felügyelőbizottság – amelynek tagja volt a pénzügyminiszter képviselője is – aggályosnak tartotta a szervezetek létrehozását, mert az általuk biztosított tőkejuttatás ellentétes lehetett a törvényi előírásokkal.
„Az alapítványokkal kapcsolatban a felügyelőbizottság 2014-ben jelezte az állami tulajdonosnak, a Pénzügyminisztériumnak, ma Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy az MNB által létrehozott szervezeteknek biztosított tőkejuttatás ellenkezik a törvényi előírásokkal, de legalábbis aggályos”
A közgazdász szerint hiába készült erről jelentés, arra nem érkezett válasz. A felügyelőbizottság ezért egy határozatban felszólította az MNB igazgatóságát, hogy adja át az alapítványok jogi hátterét bemutató anyagokat. Ezen kívül kérték, hogy mutassák be a társadalmi felelősségvállalási és egyéb nem jegybankszakmai támogatási programok jogi megalapozását, és ismertessék az európai jegybankok hasonló gyakorlatát is. Róna Péter szerint a jegybankról szóló törvényből ugyanis nem volt levezethető az alapítványok létrehozása, hiszen az kimondja: a Magyar Nemzeti Banknak sem belföldi, sem külföldi szervezetben nem lehet részesedése.
Róna hangsúlyozta, hogy a jelentésről a Pénzügyminisztériumnak is tudomása volt, hiszen két tagot is delegáltak a felügyelőbizottságba, akik megszavazták a zárójelentést. „Mind a ketten megszavazták azt a bizonyos zárójelentést” – mondta. A jelentésből Kövér László házelnök is kapott.
A felügyelőbizottság mandátuma lejárta után 17 hónapig nem működött új testület, eközben pedig az alapítványokhoz továbbra is folyt a pénz.
„Orbán Viktor miniszterelnök a nyilatkozataiban most arra hivatkozik, hogy a jegybank a kormánytól függetlenül tevékenykedő intézmény. Igen ám, de annak működéséért a Pénzügyminisztérium felel”
– tette hozzá Róna.
Később az Állami Számvevőszék is vizsgálatot indított, amely több problémát is feltárt. Jelentésük szerint
az alapítványok befektetései nem feleltek meg a közpénzek gondos kezelésére vonatkozó elvárásoknak, és jelentős, 150-200 milliárd forintos vagyonvesztést okoztak az összesen 500 milliárdos vagyonból. Az ÁSZ hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett, a rendőrség pedig nyomozást indított.
Róna Péter szerint azonban az ÁSZ nem vizsgálta azt, hogy maga az alapítványok létrehozása törvényes volt-e. „Most az ÁSZ szerint hűtlen kezelés történt az alapítványoknál, de azzal nem foglalkozik, hogy a szervezetek megalapítása törvényes volt-e. Márpedig, ha onnan nézzük a történetet, akkor a minősítés hűtlen kezelés helyett sikkasztás lenne, mert az MNB a hatáskörében lévő pénzt áthelyezte máshova és más célra, mint az eredetileg szolgált volna” – fogalmazott.
A közgazdász a Blikknek úgy összegzett: „Úgy gondolom, ez az MNB-s művelet a magyar történelem legnagyobb, hivatalból történő sikkasztása.”
Róna Péter közgazdász a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági tagjaként 2013 őszén értesült arról, hogy az MNB alapítványokat hozna létre – írta meg a Blikk.
„A Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági tagjaként 2013 őszén szereztem tudomást az MNB-alapítvány alapítóterveiről” – mondta Róna. Elmondása szerint akkor arról tájékoztatták őket, hogy az alapítványok céljainak megvalósítására kétmilliárd forintot szánnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
