Ahogy arról beszámoltunk, elhunyt Vígh György, a testnevelőtanár, aki több diák életét is megmentette a 2017-es veronai busztragédiánál.
Vígh György a Szinyei Merse Pál Gimnázium nyugalmazott testnevelő tanára volt, már hosszú ideje betegeskedett. Egykori iskolája most őt gyászolja, a fekete zászló is kikerült az épületre.
A tanár a nyugdíjba vonulása után is tartotta a kapcsolatot egykori kollégáival, sőt a szalagavatón a tanári táncban is részt vett. Szeretett visszamenni a régi osztályaihoz is, hogy a gyerekekkel beszélgessen.
Egy korábbi kollégája az RTL Híradónak azt mondta, nehéz lesz Vígh György nélkül az iskolában, mert ő a tragédiák ellenére is kedves és segítőkész tudott maradni.
Az RTL Híradó riportja:
Ahogy arról beszámoltunk, elhunyt Vígh György, a testnevelőtanár, aki több diák életét is megmentette a 2017-es veronai busztragédiánál.
Vígh György a Szinyei Merse Pál Gimnázium nyugalmazott testnevelő tanára volt, már hosszú ideje betegeskedett. Egykori iskolája most őt gyászolja, a fekete zászló is kikerült az épületre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ököl nagyságú betondarabok is potyogtak a Groupama Arénában – balesetveszélyes hibákat tárt fel egy 2025-ös jelentés
Egy tavaly készült igazságügyi szakvélemény szerint a Groupama Aréna szerkezeti hibái miatt lehulló betondarabok akár emberi élet kioltására is alkalmasak. A kivitelező szerint a 2025-ös jelentés egy köztes állapotot rögzít, azóta minden problémát rendeztek.
Kisebb és nagyobb, esetenként ököl nagyságú betondarabok hullottak a Groupama Arénában; egy 2025-ös igazságügyi szakértői vélemény szerint a kivitelező Market Építő Zrt. felelős a balesetveszélyes hibákért. A Telex birtokába jutott dokumentum – amely a tízéves garanciális bejárás után készült – 291 hibatételből 245-öt minősített a kivitelezés hiányosságának.
A legsúlyosabb gondot a lelátó vasbeton szerkezetének hibái jelentik: a szakértők megállapították, hogy az elemek feltámaszkodását biztosító úgynevezett rövidkonzolokból hiányoznak a szükséges vasalások.
A jelentés nem kertel a lehetséges következményekről, szó szerint kimondja, hogy „figyelembe véve a leesési magasságot és a betondarabok méretét, azok alkalmasak akár emberi élet kioltására is”.
A szakvélemény emellett rosszul kialakított dilatációs hézagokat és szakszerűtlen korlátrögzítéseket is feltárt, amelyek mind a kivitelező hibás teljesítésére vezethetők vissza.
A stadiont üzemeltető Sportfive Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Igaz András arról beszélt, hogy a 2024-es átfogó vizsgálat során tártak fel korábban nem észlelt hibákat. Hozzátette, a Ferencvárosi Torna Club mint vagyonkezelő utasította a kivitelezőt a javításokra. Igaz András hangsúlyozta: „A hibák kijavítása garanciális keretek között, folyamatosan történik, a kivitelező saját költségére, hogy a létesítmény továbbra is biztonságos legyen.”
Ezzel szemben a Market Zrt. azt közölte, tíz évig nem jelentkezett statikailag jelentős probléma. A cég szerint 2023-ban észlelték a hibát, amit egy partnerük által gyártott vasbetontermék pontatlanságára vezettek vissza. „A szükséges javításokat haladéktalanul, szakszerűen és megnyugtató módon elvégeztük” – írta a Market.
A kivitelező szerint a 2025-ös jelentés egy köztes állapotot rögzít, azóta minden problémát rendeztek, és „a stadion statikai és műszaki állapota jelenleg rendben van, a létesítmény biztonságos, aggodalomra nincs ok”.
A Groupama Aréna állami tulajdonban van, a vagyonkezelő a Ferencvárosi Torna Club, az üzemeltetést pedig a Sportfive Hungary végzi. A 14,5 milliárd forint közpénzbe került, 14,7 milliárd forintos nettó áron megépült létesítmény generálkivitelezője a Market Építő Zrt. volt.
A stadion látványterveit 2012-ben mutatták be, az építkezés 2013 márciusában kezdődött, a műszaki átadás pedig 2014 augusztusában történt meg.
Az első komolyabb problémát, a lehulló betondarabokat 2023 márciusában észlelte az üzemeltető, ami után a Market javításokat végzett.
A 2024-es, tízéves bejárás során újabb, korábban nem látott hibákra derült fény. A 2025 márciusa és júniusa között készült igazságügyi szakvélemény állapította meg a 245 kivitelezési hibát, és sürgetett azonnali beavatkozást.
Kisebb és nagyobb, esetenként ököl nagyságú betondarabok hullottak a Groupama Arénában; egy 2025-ös igazságügyi szakértői vélemény szerint a kivitelező Market Építő Zrt. felelős a balesetveszélyes hibákért. A Telex birtokába jutott dokumentum – amely a tízéves garanciális bejárás után készült – 291 hibatételből 245-öt minősített a kivitelezés hiányosságának.
A legsúlyosabb gondot a lelátó vasbeton szerkezetének hibái jelentik: a szakértők megállapították, hogy az elemek feltámaszkodását biztosító úgynevezett rövidkonzolokból hiányoznak a szükséges vasalások.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A miniszterelnök Törökországból üzent a parlamenti ülés kezdete előtt. Az Országgyűlés ma kezdi meg a vitát a Sulyok Tamás államfő elmozdítását is tartalmazó Alaptörvény-módosításról.
Magyar Péter hétfőn Törökországba utazott a NATO-csúcs miatt, és bár emiatt ki kellett hagynia a parlament hétfői ülésnapját, és a main sem fog részt venni, ez nem jelenti azt, hogy ne követné a hazai politikai eseményeket. Tegnap több posztban is üzent Facebook-oldalán, és már ma is közzétette az első ilyen bejegyzését.
„Tényleg van, aki azt hitte, hogy ha a TISZA megkapja a kétharmados felhatalmazást, akkor minden úgy megy tovább, mint eddig, és a bábok maradnak? Hát nem.”
A miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy az Országgyűlés ma megkezdi a Sulyok Tamás elmozdítását is tartalmazó Alaptörvény-módosítás vitáját. A Fidesz élesen kritizálta a javaslatot, hétfőn a KDNP-vel közösen tüntetést is hirdettek csütörtökre, hogy tiltakozzanak ellene. Magyar Péter persze ezt sem hagyta szó nélkül.
A kormányfő a reggeli üzenetéhez azt is hozzátette kommentben:
Magyar Péter hétfőn Törökországba utazott a NATO-csúcs miatt, és bár emiatt ki kellett hagynia a parlament hétfői ülésnapját, és a main sem fog részt venni, ez nem jelenti azt, hogy ne követné a hazai politikai eseményeket. Tegnap több posztban is üzent Facebook-oldalán, és már ma is közzétette az első ilyen bejegyzését.
„Tényleg van, aki azt hitte, hogy ha a TISZA megkapja a kétharmados felhatalmazást, akkor minden úgy megy tovább, mint eddig, és a bábok maradnak? Hát nem.”
A miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy az Országgyűlés ma megkezdi a Sulyok Tamás elmozdítását is tartalmazó Alaptörvény-módosítás vitáját. A Fidesz élesen kritizálta a javaslatot, hétfőn a KDNP-vel közösen tüntetést is hirdettek csütörtökre, hogy tiltakozzanak ellene. Magyar Péter persze ezt sem hagyta szó nélkül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Vége a lázári titkolózásnak” – Vitézy bejelentette, nyilvánosak a MÁV részletes késési statisztikái
A közlekedési miniszter közölte, hogy a MÁV ismét részletes, kibővített formában teszi közzé a késési adatait. Mutatjuk, pontosan milyen a menetrendszerűségi adatokat lehet böngészni a vasúttársaság erre létrehozott aloldalán.
„Vége a lázári titkolózásnak: mostantól részletesebb, kibővített formában érhetők el a MÁV havi késési statisztikái” – jelentette be kedden közzétett Facebook-posztjában Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.
Emlékeztetett, hogy a MÁV 2024 végén Lázár János utasítására változtatott a statisztikák közlési módján, és a részletes információk helyett csak egy, a valóságot inkább elfedni akaró összevont adatsor jelent meg.
„A szándék a Vonatinfó lekapcsolásához hasonlóan itt is teljesen egyértelmű volt: ha a problémákról nem tudnak az utasok és az újságírók, akkor nem is kell megoldani őket.
Csak azt felejtették el, hogy az emberek nap mint nap használják a közösségi közlekedést, és pontosan érezték a saját bőrükön az elmúlt évek vasútrombolásának minden következményét.”
A miniszter szerint a titkolózás és a hatalmi arrogancia helyett őszinteségre van szükség, különösen egy olyan nehéz helyzetben, mint amibe a magyar közlekedés ügye jutott. Ezzel indokolta, hogy újra mindenki számára elérhetővé tették az EMIG-et, újraindították a Vonatinfót, és meghozták a döntést a MÁV részletes adatközléséről. Elismerte, hogy az oldal még fejleszthető, de már most sokkal több adatot mutat, mint az eddigiek.
A várakozásokat is igyekezett kezelni.
„Ettől persze a vonatok nem fognak pontosabban járni, az adatok sem fognak egyik napról a másikra javulni, sőt, akár még romlás is elképzelhető az örökséget látva.”
Hozzátette, a lépéssel azt teszik egyértelművé, hogy nem eltitkolni, hanem megoldani akarják a közösségi közlekedés kétségkívül létező problémáit, amihez először a valósággal kell szembenézni.
A Vitézy Dávid által is megosztott aloldalon különböző szempontok alapján lehet böngészni a menetrendszerűségi adatokat.
Találunk havi és éves riportokat, hálózati menetrendszerűségi adatokat az idei és az elmúlt évekről (2023-tól kezdődően) hónapokra lebontva, és Észak-Magyarország, Dunántúl és Délkelet-Magyarország vasúti fővonalainak menetrendszerűségét is megvizsgálhatjuk a 2023-tól 2026 májusáig tartó időszakban, szintén havi értékekkel. Az oldalon azt is meg lehet nézni egy külön menüben, hogy hány ország- és megyebérletet, illetve vasúti helyjegyet értékesített a MÁV 2023-tól kezdődően havonta.
„Vége a lázári titkolózásnak: mostantól részletesebb, kibővített formában érhetők el a MÁV havi késési statisztikái” – jelentette be kedden közzétett Facebook-posztjában Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.
Emlékeztetett, hogy a MÁV 2024 végén Lázár János utasítására változtatott a statisztikák közlési módján, és a részletes információk helyett csak egy, a valóságot inkább elfedni akaró összevont adatsor jelent meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
577 millió forintba kerül, hogy a vármegyéket újra megyéknek, a főispánokat pedig kormánymegbízottaknak nevezhessük
A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a jogszabálytervezetet, amely a vármegyéket és a főispánokat nevezi vissza. A költség nemcsak az 589 új megyehatár-tábla gyártását, hanem a szoftverek és a hivatalos pecsétek cseréjét is fedezi.
Hétfőn elindult a társadalmi egyeztetés a megye és kormánymegbízott elnevezések visszavezetéséről, a kormány honlapján már elérhető a jogszabálytervezet. A véleményeket szombatig lehet elküldeni. A kormány kezdeményezi a vármegyék átnevezését megyékké, a főispán helyett pedig a kormánymegbízott cím használatát.
A névváltozásról szóló társadalmi egyeztetéshez megjelent hatásvizsgálati lap szerint a névcserék 577 millió forintos kiadást jelentenek a költségvetésnek.
Összehasonlításképp: a 2023. január elsejével életbe lépett előző névváltáskor a megyehatár-táblák cseréje 36 millió, a Nemzeti Választási Irodánál a szoftverek módosítása több mint 16 millió forintba került.
A tájékoztatás szerint a névváltozás nem érinti a területi közigazgatás szervezetrendszerét, feladat- és hatásköreit, a cél az egységes, közérthető és korszerű fogalomhasználat. A változás alapját az Alaptörvény 17. módosítása adja meg, a részletes intézkedéseket pedig a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium törvényjavaslata tartalmazza.
A Magyar Közút tájékoztatása szerint a régi, 2023-ban leszerelt megyehatár-táblák már nincsenek meg, mert azokat átmatricázás után forgalomterelésre, illetve egyéb korlátozásoknál használták fel. Ez azt jelenti, hogy biztosan új táblákra lesz szükség.
A közútkezelő vállalatnak összesen 589 darab ilyen megyehatárt jelző táblája van, becsléseik szerint az újak gyártása közel 50 millió forintba kerülne.
A Népszava emlékeztet, hogy Magyar Péter bejelentette a visszanevezést, a modern közigazgatás feladatáról beszélt, amelynek tisztességesen, magas színvonalon és minden magyar embert egyformán kell szolgálnia.
„Ez fog tekintélyt adni, nem a történelmi díszlet” – fogalmazott a kormányfő.
Az indoklás szerint a „vármegye” kifejezés historizáló elnevezés, a modern közigazgatási és önkormányzati törekvéseknek szimbolikus korlátja, a kormány pedig a rendszerváltáskori közmegegyezéshez tér vissza.
Múlt hét csütörtökön jelentette be Magyar Péter miniszterelnök, hogy a vármegyéket ismét megyéknek, a főispánokat pedig újra kormánymegbízottnak nevezik majd. Felvetette a régi megyehatár-táblák újrahasznosítását és más olcsóbb megoldásokat is. Pénteken hét vármegye élére nevezett ki új főispánokat, jelezve, hogy a területi államigazgatás vezetésében szakmai szempontokat kíván érvényesíteni.
Hétfőn elindult a társadalmi egyeztetés a megye és kormánymegbízott elnevezések visszavezetéséről, a kormány honlapján már elérhető a jogszabálytervezet. A véleményeket szombatig lehet elküldeni. A kormány kezdeményezi a vármegyék átnevezését megyékké, a főispán helyett pedig a kormánymegbízott cím használatát.
A névváltozásról szóló társadalmi egyeztetéshez megjelent hatásvizsgálati lap szerint a névcserék 577 millió forintos kiadást jelentenek a költségvetésnek.
Összehasonlításképp: a 2023. január elsejével életbe lépett előző névváltáskor a megyehatár-táblák cseréje 36 millió, a Nemzeti Választási Irodánál a szoftverek módosítása több mint 16 millió forintba került.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
