Egyik napról a másikra kivágták a fák kétharmadát a keszthelyi Balaton Szálló mögötti területen
Az egyik civil szervezet szerint minden előzmény nélkül álltak neki a favágásnak. Hamarosan pedig építkezni fognak a területen, amit évtizedek óta közösségi térként használtak a helyiek.
A Balaton-part miatt aggódnak keszthelyi civilek - számolt be az RTL Híradó. A KÉVE nevű egyesület az interneten tett közzé videót arról, hogy múlt héten váratlanul elkerítették a Balaton Szálló mögötti területet és az ott álló fák kétharmadát kivágták. Az Egyesület szerint hamarosan építkezni fognak a területen, amit évtizedek óta közösségi térként használtak a helyiek.
A szervezet elnöke azt mondja, megdöbbentette őket, hogy minden előzmény nélkül, egyik napról a másikra láttak neki a favágásnak. A 60 fából több mint 40-et kidöntenek.
"Ez a terület, ami hogyha körül nézünk azt láttuk ezelőtt még egy hete, hogy ennek a szép parknak a szerves részét képezte, hogy ez egyáltalán megtörténhet vele"
- mondta Weller-Jakus Tamás a Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület elnöke.
A frissen felhúzott kerítésnél táblák figyelmeztetnek, hogy mögötte magánterület van. A terület eddig is magánkézben volt, noha a helyiek évtizedek óta közösségi térként használták. Tavaly került egy helyi befektetőkből álló csoport tulajdonába. De azt nem tudni, hogy mit terveznek vele.
A favágásról is csak a civilek videója után két nappal kerültek ki a tájékoztató táblák. A helyi ellenzék azt mondja, a város vezetői nem mondják el, mi épül, pedig néhány hónapja a polgármester valamiért kiemelt beruházási övezetté nyilvánította a területet.
"Egyik napról a másikra feltűnt a kerítés a magánterület feliratokkal. Aztán jött a favágás. Kicsit fordítva ülnek a lovon. Tehát először kellett volna szerintem tájékoztatni, egyeztetni és azután nekilátni a beruházásnak"
- mondta az RTL Híradónak Molnár Tibor képviselő.
A városi tévének a helyi főépítész néhány nappal ezelőtt nyilatkozott a favágásról. Szerinte a fákat azért kell kivágni, mert balesetveszélyesek és sok köztük a nemkívánatos, invazív faj. A beruházásról azt mondta, vendéglátóhely épül a területen.
Az RTL Híradó kereste a polgármestert, e-mailben több kérdést is feltettek neki, de nem reagált. Így nem derült ki többek között az sem, hogy a kivágott fákat hogyan és mikor pótolják.
VIDEÓ: az RTL Híradó riportja
A Balaton-part miatt aggódnak keszthelyi civilek - számolt be az RTL Híradó. A KÉVE nevű egyesület az interneten tett közzé videót arról, hogy múlt héten váratlanul elkerítették a Balaton Szálló mögötti területet és az ott álló fák kétharmadát kivágták. Az Egyesület szerint hamarosan építkezni fognak a területen, amit évtizedek óta közösségi térként használtak a helyiek.
A szervezet elnöke azt mondja, megdöbbentette őket, hogy minden előzmény nélkül, egyik napról a másikra láttak neki a favágásnak. A 60 fából több mint 40-et kidöntenek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán: Nem szeretnék úgy választásba menni, hogy közben egy gazdasági káosz bontakozik ki az ország horizontján
A kormányfő szerint Magyarországot a „bátorsága meg a példája miatt” akarják levadászni. Úgy gondolja, „a mostani olajblokád” időzítése is ezt a célt szolgálja, gazdasági káoszt akarnak előidézni a választások előtt.
Orbán Viktor miniszterelnök egy soproni fórumon arról beszélt, hogy politikai összecsapás zajlik Magyarország ellen, amelynek célja egy ukránbarát kormány hatalomra segítése a választások előtt. A kormányfő szerint az országot politikai okokból olajblokád alá vették, ami mögött Kijev, Brüsszel és a Tisza Párt összejátszása áll.
„Mi vagyunk az élő példája annak, hogy lehet nemet mondani: a bevándorlást igenis meg lehet állítani, a gyerekeket és a családjainkat meg lehet védeni”
– jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a háborúba sem kötelező beleugrani, és a pénzt sem kell odaadni az ukránoknak.
Orbán szerint Magyarországot a „bátorsága meg a példája miatt” akarják levadászni. „Brüsszel, a kijeviek, meg a Tisza összejátszanak egymással azért, hogy a választások után Magyarországon olyan kormány alakuljon, amely ukránbarát és Brüsszelbarát” – mondta. A kormányfő szerint a mostani olajblokád időzítése is ezt a célt szolgálja: gazdasági káoszt akarnak előidézni a választások előtt.
„Káosz, 1000 forint fölé menő benzinár, zűrzavar, elégedetlenség, és a kormánnyal szembeni ellenérzéseket meg lehet növelni”
– fogalmazott. Állítása szerint a Barátság olajvezeték újraindításának semmilyen műszaki akadálya nincs, „csak azért nem indítják újra, mert politikai okokból nem akarják”.
„Senki sem szeret úgy választásba menni, én sem szeretnék, hogy közben egy gazdasági káosz bontakozik ki az ország horizontján. Úgyhogy szerintem itt erről van szó, tehát a következő időszakban, a jövőben a háborúval, az ukránokkal, az olajszállítással is meg kell küzdenünk”
A kampányról szólva Orbán Viktor a március 15-i Békemeneten való részvételre buzdított.
„Szükségünk van Magyarország történetének valaha volt legnagyobb békemenetére, hogy megmutassuk az erőnket”
– mondta. A kormányfő szerint a következő időszak kulcsszava a háborúból való kimaradás lesz. „Kimaradni, ez lesz a kulcsszó a következő négy évben” – jelentette ki.
A Tisza Pártot vezető Magyar Péter korábban egyértelművé tette, hogy nem küldene csapatokat és fegyvereket Ukrajnának. Energiapolitikai célként az orosz energiahordozókról 2035-ig történő fokozatos leválást tűzte ki. A párt a Kijevvel való „összejátszásról” szóló vádakat politikai motiváltságúnak és „félelemkeltésnek” nevezte.
A miniszterelnök a soproni fórumon beszélt a kormány eddigi eredményeiről is, kiemelve a 14. havi nyugdíj bevezetését, a 3 százalékos fix kamatozású otthonteremtési programot, valamint a családi adókedvezmények bővítését. A foglalkoztatási adatokat ismertetve elmondta, míg 2010-ben 3,6 millió ember dolgozott, addig most 4,7 millió, a következő ciklus végére pedig 5 millió a cél. Orbán Viktor a jövőbeli kockázatok között említette a Közel-keleti háborút, egy esetleges olajválságot, valamint a növekvő migrációs nyomást.
Orbán Viktor miniszterelnök egy soproni fórumon arról beszélt, hogy politikai összecsapás zajlik Magyarország ellen, amelynek célja egy ukránbarát kormány hatalomra segítése a választások előtt. A kormányfő szerint az országot politikai okokból olajblokád alá vették, ami mögött Kijev, Brüsszel és a Tisza Párt összejátszása áll.
„Mi vagyunk az élő példája annak, hogy lehet nemet mondani: a bevándorlást igenis meg lehet állítani, a gyerekeket és a családjainkat meg lehet védeni”
– jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a háborúba sem kötelező beleugrani, és a pénzt sem kell odaadni az ukránoknak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Klónnak nézték Jim Carrey-t a párizsi díjátadón, a stábja kénytelen volt reagálni a vad elméletre
A színész megváltozott külseje és viselkedése indította el a találgatásokat a közösségi médiában. A díjátadó szervezői és a sztár sajtósa is megerősítette, hogy a legenda személyesen volt jelen.
Hiába vette át Jim Carrey a Tiszteletbeli César-díjat a múlt heti párizsi ceremónián, az internet felrobbant a pletykától: a vörös szőnyegen nem is a színészlegenda, hanem egy szélhámos sétált végig. A vad elmélet futótűzként terjedt, de a sztár stábja és a díjátadó szervezői most tiszta vizet öntöttek a pohárba.
A francia filmakadémia eseményén a világsztár egy percig sem volt egyedül. Családja körében, a párjával, a lányával és az unokájával, valamint 12 közeli barátjával érkezett. A színpadra Michel Gondry rendező szólította, Carrey pedig hónapokig készült, hogy hibátlan franciasággal mondja el köszönőbeszédét.
A közösségi médiában azonban hamarosan egészen másról kezdtek beszélni. A rajongók tömegével osztották meg a fotókat, azt találgatva, hogy a komikus megváltozott külseje és viselkedése mögött valami turpisság van. Az elméletre ráerősített Alexis Stone sminkmester is, aki egy sejtelmes Instagram-posztban látszólag elismerte, hogy ő bújt Carrey bőrébe. Egy latexmaszk és egy műfogsor fotója mellé mindössze ennyit írt:
„Alexis Stone mint Jim Carrey Párizsban.” Az Elliot Joseph Rentz néven is ismert előadó posztját ezrek osztották meg perdöntő bizonyítékként.
A színész sajtósa, Marleah Leslie azonban a TMZ nevű lapnak lesöpörte az asztalról a híreszteléseket. „Jim Carrey részt vett a César-gálán, ahol átvette a Tiszteletbeli César-díját” – szögezte le Leslie. A díjátadó fődelegáltja, Gregory Caulier is megerősítette, hogy a színész részvétele már a nyár óta szervezés alatt állt, és méltósággal, kedvességgel viselkedett az est folyamán. Jim képviselői szerint tehát mindenki megnyugodhat: a legenda valóban önmaga volt.
Hiába vette át Jim Carrey a Tiszteletbeli César-díjat a múlt heti párizsi ceremónián, az internet felrobbant a pletykától: a vörös szőnyegen nem is a színészlegenda, hanem egy szélhámos sétált végig. A vad elmélet futótűzként terjedt, de a sztár stábja és a díjátadó szervezői most tiszta vizet öntöttek a pohárba.
A francia filmakadémia eseményén a világsztár egy percig sem volt egyedül. Családja körében, a párjával, a lányával és az unokájával, valamint 12 közeli barátjával érkezett. A színpadra Michel Gondry rendező szólította, Carrey pedig hónapokig készült, hogy hibátlan franciasággal mondja el köszönőbeszédét.
A közösségi médiában azonban hamarosan egészen másról kezdtek beszélni. A rajongók tömegével osztották meg a fotókat, azt találgatva, hogy a komikus megváltozott külseje és viselkedése mögött valami turpisság van. Az elméletre ráerősített Alexis Stone sminkmester is, aki egy sejtelmes Instagram-posztban látszólag elismerte, hogy ő bújt Carrey bőrébe. Egy latexmaszk és egy műfogsor fotója mellé mindössze ennyit írt:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dróntámadás érte az USA szaúd-arábiai nagykövetségét, Trump megtorlást ígér
Fekete füst gomolygott a Diplomatanegyed felett, miután becsapódtak a drónok. Az épületben szerencsére senki nem tartózkodott a támadás idején, és csak csekély anyagi kár keletkezett. Donald Trump azt ígérte, a támadók hamarosan megtudják, milyen megtorlás vár rájuk.
Drónok csapódtak be az Egyesült Államok rijádi nagykövetségébe kedden kora reggel, a támadás után kisebb tűz keletkezett, de sérültekről nem érkezett hír. Washington válaszlépést ígér, miközben a szaúdi hatóságok szerint a kár csekély.
Két drón találta el a nagykövetség épületét, a becsapódás után tűz ütött ki
– írja az Al Jazeera a szaúdi védelmi minisztérium közleményére hivatkozva.
A tájékoztatás szerint a diplomáciai komplexumban csak „csekély” anyagi kár keletkezett. Az épület a támadás idején üres volt, így senki sem sérült meg.
A támadás után fekete füst emelkedett a külföldi képviseleteknek otthont adó Diplomatanegyed fölé, szemtanúk a Reuters hírügynökségnek hangos robbanásról és lángokról számoltak be. A szaúdi hadsereghez közel álló forrás szerint a légvédelem a támadás során négy, a negyedet célzó drónt fogott el.
??????? The U.S. Embassy in Riyadh, Saudi Arabia, was struck by two Iranian-linked drones sparking a fire pic.twitter.com/b7lPLOscBx
Az Egyesült Államok rijádi nagykövetsége a támadások miatt „helyben maradásra” szólította fel az amerikai állampolgárokat Rijádban, Dzsiddában és Dahránban. „A Királyság területén tartózkodó amerikai állampolgároknak azt javasoljuk, hogy azonnal maradjanak a helyükön, és további értesítésig kerüljék el a nagykövetséget az épület elleni támadás miatt. Az Egyesült Államok szaúd-arábiai képviselete továbbra is figyelemmel kíséri a regionális helyzetet” – közölték.
Donald Trump amerikai elnök szűkszavúan nyilatkozott a News Nation tudósítójának, jelezve, hogy az Egyesült Államok válasza a támadásra és négy amerikai katona megölésére hamarosan ismert lesz.
„Hamarosan kiderül, mi lesz a megtorlás. Azt is mondta, hogy szerinte nem lesz szükség bakancsokra a földön”
– idézte az elnököt Kellie Meyer.
Az Al Jazeera washingtoni tudósítója szerint az elnök kommunikációs stílusa példa nélküli egy komoly konfliktus idején. „Amióta ez a konfliktus elkezdődött, egyes újságírókat hívogat, és apró információmorzsákat ejt el” – mondta Mike Hanna, aki szerint az amerikai közvélemény nagyon kevés tájékoztatást kap a konfliktusról.
„Ilyenre még soha nem volt példa, már ami azt illeti, hogyan viselkedik egy elnök konfliktus idején, és ez egy olyan kérdés, amin az amerikai közvélemény – a nagy része – a következő napokban, hetekben, sőt hónapokban is el fog gondolkodni”
– tette hozzá.
A jelentések szerint az incidens Iránnak az amerikai–izraeli támadásokra adott, Öböl-térségi megtorló akcióihoz köthető.
Az Öböl több államában, például Kuvaitban is drón- és rakétatámadásokat jelentettek; Kuvaitvárosban füstöt láttak az amerikai nagykövetség környékén. Ezzel párhuzamosan az amerikai nagykövetség Dohában is „helyben maradás” eljárást tart érvényben, miközben több ország légtere korlátozott vagy zárva volt az elmúlt napokban.
Szaúd-Arábia az elmúlt napokban több támadást is elhárított: a Ras Tanura finomító térségében két drón megsemmisítése után a lehulló repeszek miatt „korlátozott” tűz keletkezett. Az ilyen fenyegetések kezelésére az USA és Szaúd-Arábia az utóbbi években célzott gyakorlatokkal fejlesztette közös felderítési, követési és megsemmisítési képességeit.
Drónok csapódtak be az Egyesült Államok rijádi nagykövetségébe kedden kora reggel, a támadás után kisebb tűz keletkezett, de sérültekről nem érkezett hír. Washington válaszlépést ígér, miközben a szaúdi hatóságok szerint a kár csekély.
Két drón találta el a nagykövetség épületét, a becsapódás után tűz ütött ki
– írja az Al Jazeera a szaúdi védelmi minisztérium közleményére hivatkozva.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hann Endre reagált Deák Dániel vádjaira: Szakmai baromság, amit állít, és illegálisan jutott az adatokhoz
A Medián vezetője szerint kontrollálhatatlanul terjedhettek el a belső adatok, amikkel most támadják. Belső vizsgálat indult az ügyben, és az adatvédelmi hatósághoz is fordulnak.
A Medián kutatója és vezetője, Hann Endre a Válaszonline Választás ’26 című műsorában reagált az őt és cégét ért támadásokra. A kormány, a DK, Deák Dániel és a Nézőpont Intézet is bírálta a Medián méréseit, a vádak a manipulációtól a hamisításig terjedtek. Hann Endre szerint egy lejárató kampány zajlik ellene, amit jól tűr, de fárasztónak tartja, mert elvonja az energiát a kutatómunkától. Kiemelte, hogy ő nemcsak cégvezető, hanem aktív kutató is, ami szerinte ma már nem minden kutatócég vezetőjéről mondható el.
Benyó Ritának a kérdésére, hogy mitől lett ilyen fontos szereplő, hogy még a miniszterelnök is posztol róla, szerénytelennek tűnve, de tényként közölte, hogy ő űzi legrégebben a szakmát a jelenlegi pályatársai közül. Felidézte, hogy már a Kádár-rendszerben is dolgozott közvélemény-kutatóként.
„Az egész beszélgetésben számomra a legkínosabb, hogy kénytelen vagyok néha kicsit szerénytelen lenni. Mert tényleg, nem szeretem kerülni, de hát a tények azért mégiscsak tények.”
Állítása szerint a Medián teljesítménye széles körben elismerten a legjobb a jelenlegi kutatók között, és már 1989-ben is készítettek sikeres prognózist a négyigenes népszavazásról.
Hozzátette, hogy a tekintélyük sokáig a kormányoldalon is megvolt, és bár közvetlen kormányzati megrendelést nem kaptak, fideszes önkormányzatoktól és kormányközeli szervezetektől, közvetítőkön keresztül érkeztek hozzájuk megbízások.
„Olyan megbízásokat kaptunk – nem mondom, hogy sokat – kormányközelből, ahol a megrendelő azt mondta, hogy biztos akar lenni. Tehát inkább ilyen kontrollként” – fogalmazott, utalva arra, hogy a megbízók a más, kormányközeli cégektől rendelt kutatások eredményeit akarták ellenőriztetni a Mediánnal.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének vádjaival kapcsolatban, aki egy állítólagos belső Medián-adatsort lobogtatva vádolta hamisítással a céget, Hann Endre azt mondta, az elemző illegális módon juthatott hozzá az adatbázishoz. Azt is elmondta, hogy a bemutatott papír nem a végleges, hivatalos adatokat tartalmazza.
„Arról van szó, hogy létezik ilyen adat, csak ez nem egy végleges és hivatalos adat. Az úgynevezett súlyozatlan adat”
– magyarázta.
Elmondása szerint a telefonos felmérések során a minta demográfiai összetétele torzul – például több idős nő válaszol –, ezért az adatokat a népszámlálási adatok alapján súlyozni kell, ami egy bevett és szükséges szakmai eljárás. Deák Dániel azon felvetését, hogy a kispártoknál a súlyozás nem okoz eltérést, Hann így kommentálta:
„Hát ez már tényleg olyan mértékű szakmai baromság, hogy úgy mondjam.” Hozzátette: „Bocsánat, tényleg van egy szint, ahol én nem szívesen vitatkozom Deák Dániellel. Ha itt ülne, akkor lehet, hogy vitatkoznék vele, de én nem tartom őt egyenrangú partnernek.”
Az adatbázis kiszivárgásáról azt gondolja, nem feltétlenül rosszindulatú adatlopás történt. Szerinte az adatok iránti óriási kíváncsiság miatt fordulhatott elő, hogy valaki megmutatta, továbbküldte azokat, és a folyamat végül kontrollálhatatlanná vált. „Ez egy kontrollálhatatlan folyamat. Elmeséli, megmutatja, továbbküldi, és valahogy végül eljut. Ez az én jóhiszemű hipotézisem” – mondta. Hozzátette, hogy belső vizsgálat indult az ügyben, és az adatvédelmi hatósághoz is fordulnak.
A támadások hatásáról szólva kijelentette, hogy nem kezd öncenzúrába.
„Nagyon kemény és határozott nemmel válaszolhatok” – szögezte le.
Úgy látja, a kormányzati kommunikáció célja az egész szakma lejáratása, hogy a saját szavazótáborukat megpróbálják elzárni a számukra kedvezőtlen kutatási eredményektől. Lázár János azon kijelentésére, hogy 2022 után minden közvélemény-kutatónak le kellett volna mondania, Hann azt válaszolta, hogy az akkori előrejelzések sem voltak olyan rosszak, a kampány végén ugyanis a háború kitörése és az „osztogatás” drámaian megváltoztatta a helyzetet, amit az utolsó mérések már mutattak.
A közvélemény-kutatások szerepéről azt mondta, azoknak van egyfajta közszolgálati funkciója, mert tájékoztatják az embereket arról, hogy a véleményükkel a többséghez vagy a kisebbséghez tartoznak-e. Elismerte, hogy a kutatások befolyásolják a közvéleményt, de szerinte ez nem egy negatív célú, tudatos szándék eredménye.
„Igenis a közvélemény-kutatás befolyásol, mert tájékoztat arról, amiről egy hagyományos, mondjuk rurális társadalomban mindenki tudott a másikról mindent” – fogalmazott.
Felidézte a 2012-es esetet is, amikor a Medián az Együtt 2014-et a megjelenése után nem sokkal 20 százalékra mérte. Hann szerint akkor „baromi szerencséjük” volt, mert pont egy olyan esemény után mértek, ami hatalmas, de csak átmeneti lelkesedést váltott ki. Állítása szerint a Nézőpontnak is volt akkoriban hasonló mérése, és az Együtt támogatottsága hamar visszaesett, ami mutatja, hogy nem kampányoltak mellette.
Azzal a kritikával kapcsolatban, hogy a fiatalok körében irreálisan magas, 90% feletti részvételi hajlandóságot mértek, Hann Endre hangsúlyozta:
„Ez egy döntő kérdés, hogy ez nem előrejelzés, egy pillanatnyi állapot.” Szerinte a méréseik azt a szokatlan jelenséget tükrözik, hogy a fiatalok most valóban sokkal jobban érdeklődnek a politika iránt.
A független és a kormányközeli kutatóintézetek eredményei közötti akár 20 százalékpontos különbségre azt mondta: „Nincs megfejtésem.” Kételkedéssel fogadja a kormányközeli intézetek eredményeit, és feltűnőnek tartja, hogy azok milyen rendszertelenül publikálnak. A 2022-es választásokkal kapcsolatban elismerte, hogy volt egy olyan megszólalása, amikor a pszichológiai nyomás hatására azt sugallta, szorosabb a verseny, mint amilyen valójában volt.
Ugyanakkor cáfolta, hogy a Medián része lett volna az ellenzéki kampánystábnak. Azt a sokat idézett mondatát, miszerint készültek a közvéleményt befolyásoló céllal közlemények, úgy pontosította, hogy az nem a Medián kutatásaira, hanem a kampánystáb kommunikációjára vonatkozott.
„Nem azt mondtam, hogy kutatásaink – közleményeink. Hát volt ez a kampánystáb” – mondta, hozzátéve, hogy a szakma egésze valóban nem szerepelt túl jól akkor.
Úgy véli, a módszertani különbségek nem magyarázhatják a hatalmas eltéréseket a mérések között. Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e, hogy a különböző módszerek miatt mindkét oldalnak a „maga módján” igaza van, egyetlen szóval válaszolt: „Nem lehetséges.” A támadások hatásaként azt is megemlítette, hogy azok stimulálják is őket, sőt, egyre többen keresik meg a Mediánt azzal, hogy szívesen támogatnák a munkájukat. „Ezt meg kell mondanom, hogy az ilyen Deák Dániel-féle kampányoknak is köszönhetjük” – zárta gondolatait.
A Medián kutatója és vezetője, Hann Endre a Válaszonline Választás ’26 című műsorában reagált az őt és cégét ért támadásokra. A kormány, a DK, Deák Dániel és a Nézőpont Intézet is bírálta a Medián méréseit, a vádak a manipulációtól a hamisításig terjedtek. Hann Endre szerint egy lejárató kampány zajlik ellene, amit jól tűr, de fárasztónak tartja, mert elvonja az energiát a kutatómunkától. Kiemelte, hogy ő nemcsak cégvezető, hanem aktív kutató is, ami szerinte ma már nem minden kutatócég vezetőjéről mondható el.
Benyó Ritának a kérdésére, hogy mitől lett ilyen fontos szereplő, hogy még a miniszterelnök is posztol róla, szerénytelennek tűnve, de tényként közölte, hogy ő űzi legrégebben a szakmát a jelenlegi pályatársai közül. Felidézte, hogy már a Kádár-rendszerben is dolgozott közvélemény-kutatóként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
