hirdetés

HÍREK

Egy kisebb atomreaktor robbanhatott fel Oroszországban, állítja egy norvég szakember

Nils Bohmer norvég nukleáris szakértő szerint az izotópok összetétele egyértelműen erre utal.

Link másolása

hirdetés

Korábban mi is írtunk az augusztus 8-i, Északnyugat-Oroszországban bekövetkezett nukleáris balesetről.

Az orosz védelmi minisztérium először tagadta, hogy ennek során bármilyen radioaktív anyag a környezetbe került volna.

Később a Roszatom arról számolt be, hogy „rakéta részét képező radioizotóp energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytattak” egy tengeri platformon, ekkor történt a robbanás Arhangelszk megyében.

A Roszatom munkatársai közül öten, a védelmi minisztérium dolgozói közül ketten meghaltak, hárman megsérültek. Úgy tudni, a sérülteket ellátó orvosoknak nem is szóltak, hogy sugárzást szenvedett embereket kell ellátniuk.

A tárca szerint egy folyékony üzemanyagú reaktív hajtóművön dolgoztak, és a gyulladás pillanatában az izotóp energiaforrásokat ellenőrizték.

hirdetés

Lapozz a továbbiakért:




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK

Elindult a Kutyapárt Békemenete, a cenzúra szabadságát és a sajtó eltörlését is szeretnék, valamint felelőtlen minisztériumokat

Ma három nagy október 23-i megmozdulás van Budapesten: A Fidesz Békemenete, az ellenzék közös rendezvénye, és a Kutyapárt Békemenete.

Link másolása

hirdetés

A Kutyapárt idén is kiáll a kormány politikája mellett és minden más ellen, de vannak más ügyek is, amelyek mellett kiállnak a negyedik Békemenetükkel. Szeretnék például a cenzúra szabadságát és a sajtó eltörlését, illetve felelőtlen minisztériumokat Budapesten és az űrbéli viszonyok megszüntetését is követelik.

Az Oktogonról indult a menet 12-kor, ahonnan a résztvevők a Széll Kálmán térre vonulnak át 15 óráig.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

Márki-Zay Péter a Newsweeknek: „Élet-halál kérdése” a következő választás

Hamarosan véget ér ez az érzékeny időszak és a jövő évi választásokig begyógyulnak az előválasztási küzdelemből adódó sebek, mert csak egy erős szövetséggel van esély Orbán ellen - mondta a lapnak az ellenzéki miniszterelnök-jelölt.

Link másolása

hirdetés

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje a CNN után a Newsweeken is bemutatkozott, és elmondta: a választások nem tisztességesek és nem szabadok, a helyzet ugyanis egyre rosszabb lett Magyarországon az elmúlt 11 évben. „Tényleg élet-halál kérdése” – emelte ki a jövő évi választásokkal kapcsolatban.

A Newsweek áttekinti Márki-Zay Péter politikai karrierjének eddigi állomásait: a hódmezővásárhelyi polgármesteri győzelmét, valamint az előválasztáson elért eredményét. Megemlítik azt is, hogy Márki-Zay Péter párt nélküli vezető, „egy outsider”, akinek így is sikerült a hatpárti ellenzéki összefogás élére kerülnie. Mint írják, ez részben azért is történhetett, mert kívülállóként nem tapadt rá a korrupció és más botrányok bélyege.

Reméli, hogy hamarosan véget ér ez az érzékeny időszak és a jövő évi választásokig begyógyulnak az előválasztási küzdelemből adódó sebek, mert csak egy erős szövetséggel van esélyük Orbán ellen – mondta a lapnak Márki-Zay Péter, majd elárulta azt is: ha győz, a prioritásai között szerepel majd Magyarország felszabadítása a korrupció alól, továbbá a demokrácia visszaállítása és egy új alkotmány elfogadása népszavazás útján.

A Newsweek megjegyzi, hogy Márki-Zay Péter „hagyományos konzervatívként” és katolikusként támogatója az Orbán által támadott LMBTQ-közösségnek, valamint elkötelezett abban is, hogy helyre hozza Magyarország kapcsolatait az Európai Unióval. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje Orbán Viktor klímaszkepticizmusát „nagyon ostoba populizmusnak” nevezte, és azt mondja: környezeti kérdésekben fenntartható megoldásokat sürget.

Márki-Zay Péter arról is beszélt, hogy elkötelezett az észak-atlanti szövetség és Nyugat-Európa mellett. Ennek kapcsán megjegyezte azt is, hogy több évig élt az Egyesült Államokban, illetve Kanadában. Úgy véli, Orbán Viktor közeli kapcsolatai Oroszországgal és Kínával felülvizsgálatra szorulnak.

Márki-Zay Pétert a 2022-es választásokkal kapcsolatos várakozásairól is kérdezték. Azt mondta: „Nem tudom felidézni, mikor tartottam Orbán politikáját legitimnek vagy fairnek.” Szerinte a következő hónapok sokat elárulnak majd, hiszen a legtöbb választási csalást valójában a választások előtt követik el.

Márki-Zay Péter úgy véli, Orbán „maffiaállamának” fontos része a szájkosárral ellátott sajtó, az ellenfelek megfélemlítése, a félelemre építő kampányok. Megjegyezte ugyanakkor, hogy vannak módszerek, amelyekkel küzdeni lehet az ellen, hogy a választások tisztességtelenek és nem szabadok.

hirdetés

„Hiszek abban, hogy minden önkényuralmi rezsim véget ér egyszer. Ez a rendszer nem tarthat örökké. Magyarország nemcsak mind korruptabb lesz, hanem egyre szegényebb is. A magyarok előbb vagy utóbb észbe kapnak. A mi feladatunk, hogy felébresszük őket, mielőtt még túl késő lenne” – fogalmazott.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

A jövő évi magyar választásokba való beavatkozással vádolta Joe Bident és kormányát egy magyar diplomata

Váratlan esemény történt csütörtökön a washingtoni magyar nagykövetség október 23-i ünnepi fogadásán, a magyar kormány delegáltja, Dancs Ferenc helyettes külügyi államtitkár ugyanis váratlan támadást intézett a vendéglátó ország ellen.

Link másolása

hirdetés

A Washington Examiner helyszíni tudósítása szerint Dancs Ferenc azzal „borzolta a kedélyeket”, hogy a jövő évi magyar parlamenti választásokba való beavatkozással vádolta Joe Bident és kormányát. Kijelentette: az amerikai kormány támogatásával működő Szabad Európa Rádió feladata Orbán Viktor miniszterelnök aláásása.

„A magyarok már nem látják kedvező fényben a Szabad Európa Rádiót” – fogalmazta meg beszédében, amelyben azt is hangsúlyozta, hogy a magyar kormány „az álhírekkel szemben védi a szabadságunkat”.

Dancs Ferenc megemlítette, hogy 1956-ban „sok fiatal vesztette életét, mert elhitték a Szabad Európának, hogy úton a segítség”. Úgy véli, a magyarok „megtanulták a leckét, hogy a nehéz időkben csak magunkra számíthatunk”.

A helyettes külügyi államtitkár váratlan támadása a Szabad Európa Rádió ellen, valamint az, hogy megkérdőjelezte az Egyesült Államok hűségét egy NATO-szövetségeséhez, már csak azért is komoly meglepetést okozott, mert közvetlenül előtte Karen Donfried amerikai helyettes külügyi államtitkár éltette beszédében a magyar függetlenséget, illetve a két ország történelmi kapcsolatát – említi a Washington Examiner beszámolója.

„Nagyon, nagyon fura” – mondta a lapnak egy, a rendezvényen részt vevő európai tisztviselő, aki szerint „még, ha okuk is volna aggodalomra, akkor is szokatlan ezt egy ilyen beszédbe belefoglalni”.

Dancs Ferenc a beszéde után a Washington Examiner kérdésére válaszolva élesen úgy fogalmazott: a Szabad Európa Rádió magyarországi újraindulását „csakis annak jeleként értékelhetjük, hogy szándékukban áll beavatkozni a parlamenti választásba”.

Karen Donfried, az amerikai helyettes államtitkár ezzel szemben igyekezett oldani a feszültséget: csak a két nép demokrácia iránti elkötelezettségéről beszélt. Stábja később közleményben annyit tett még hozzá, hogy tudomásuk szerint semmi alapja nincs Dancs Ferenc vádjainak, a Szabad Európa Rádió pedig, ha kormányzati pénzekből tartják is fenn, teljes szerkesztői függetlenséget élvez.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Értékes ingatlanokat vásárolt titokban a magyar kormány Szlovákiában

Nemcsak közvetlenül, hanem egy állami alapítvány cégén keresztül is.

Link másolása

hirdetés

Értékes műemlék épületeket vásárolt Szlovákiában a magyar állam nemcsak közvetlenül, hanem egy állami alapítvány cégén keresztül is - derítette ki a Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK).

Az Új Szó beszámolója szerint Egy Manevi nevű cég idén januárban vásárolta meg Kassa belvárosában a Szent Erzsébet-dóm tőszomszédságában lévő műemlék épületet. Ez a vállalat a magyar kormány által létrehozott Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tulajdona, amelynek közel 44 millió euró értékben juttatott a kormány állami tulajdonban lévő cégek, a Manevi és a Comitatus-energia részvényeit.

A lap szerint olyan vállalatokról van szó, amelyek a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium portfóliójába tartoztak, de a tranzakció után a két céget már nem tartják nyilván a magyar külügyminisztérium által kezelt vállalatok listájában. Ennek ellenére a két céget kezelő alapítvány kuratóriumában Fidesz-közeli személyek ülnek, az intézményt pedig Magyar Levente helyettes magyar külügyminiszter vezeti

- írja a lap.

Februárban ugyancsak a Manevi tulajdonába került a pozsonyi Nyerges utcában és a Védcölöp utcában egy-egy értékes ingatlan, ezek a magyar nagykövetség és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete egykori épületei voltak. Trencséntyeplic városában pedig a Vlára fürdőház is a céghez került az Új Szó szerint.

Idén márciusban pedig az ipolyság katolikus templom közvetlen közelében lévő, Árpád-kori alapokkal rendelkező egykori premontrei kolostor is a magyar cég szlovákiai leányvállalatához, a Manevi SK-hoz került, amelynek Dunaszerdahelyen van a bejegyzett székhelye.

hirdetés
A magyar állam közvetlenül is vásárolt szlovákiai ingatlanokat. Nyáron két kassai műemlék épületet vettek meg, az egyik egy régi polgári ház, a másik pedig a Csáky-Dessewffy-palota, amely egy ideig a Szlovák Alkotmánybíróság székhelye volt. A Korzár napilap szerint a két épület együttes értéke 3-4 millió euró is lehet.

Ezek most a magyar külügyminisztérium tulajdonában vannak, de a tárca egy további kassai épületet is tulajdonol. Emellett pedig az Sme napilap szerint Besztercebányán és Tornalján is vásárolt egy-egy műemlék épületet a magyar állam.

Október elején Ivan Korčok szlovák külügyminiszter szembesítette Szijjártó Péter magyar külügyminisztert azzal, hogy a magyar állam a szlovák fél értesítése nélkül vásárolt ingatlanokat és magyarázatot kért tőle. A politikus azt állította, hogy ő csak a sajtóból értesült a magyar ingatlanvásárlásokról, és azt kérte, hogy a hasonló lépésekbe vonják be a szlovák felet is.

Ahogy mi is megírtuk, a magyar kormány ezután visszavonta azt a határozatát, amellyel egy 140 milliárd forintos befektetési alapot hoztak volna létre a környező országokban való földvásárlásokra.

Az ICJK szerint egyébként Erdélyben is vásárolt a magyar állam ingatlanokat a Manevi cégen keresztül. Már évekkel ezelőtt megvették például a Szatmárnémetiben lévő Pannónia Hotel épületét, a nagykárolyi Albina Bank épületét, Máramarossziget városában a Korona Hotel épületét, idén májusban pedig a zsibói Wesselényi-kastélyt is. Hasonlóképpen a horvátországi Eszék városában is tulajdonolnak egy ingatlant. Bár a cégnek Szerbiában is van leányvállalata, az ICJK egyelőre nem talált ottani épületvásárlásra utaló nyomokat.

Képünkön: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Ivan Korcok szlovák külügyminiszter, mielőtt sajtótájékoztatót tartanak Pozsonyban 2021. október 5-én.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: