HÍREK
A Rovatból

Egy kaptafára készült nyilatkozatok alapján dönthettek az érvénytelen szavazatok újraszámolásáról az NVB-nél

A Vitézyék indítványának mellékleteiben szereplő űrlapok gyakran hiányosak voltak, néhol a tanúk neve is lemaradt, és az sem derült ki mindig, hogy melyik párt delegáltja nyilatkozott, de ahol igen, ott a Fideszt említették. Az NVB mégis bizonyítékként fogadta el ezeket.


Az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint több mint kétszáz fővárosi szavazatszámláló bizottsági tag egy előre megírt formanyomtatvány kitöltésével nyilatkozott, hogy érvénytelenítették a Vitézy Dávidra és a szavazólapokról kihúzott Szentkirályi Alexandrára leadott kettős szavazatokat.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) azonban ezek alapján, különösebb vizsgálat nélkül rendelte el az újraszámlálást.

A Vitézyék indítványának mellékleteiben szereplő űrlapok gyakran hiányosak voltak, néhol a tanúk neve is lemaradt, és az sem derült ki mindig, hogy melyik párt delegáltja nyilatkozott, de ahol igen, ott a Fideszt említették.

Az NVB mégis bizonyítékként fogadta el ezeket a bejelentéseket, és azokra alapozta az újraszámlálásról szóló döntését.

Egy neve elhallgatását kérő NVB-tag az Átlátszónak nyilatkozott, hogy az utolsó pillanatban kapták meg Vitézy Dávid indítványát és a hozzá csatolt nyilatkozatokat a testület újraszámlálásról döntő ülése előtt.

Elmondása szerint a szavazatszámlálási bizottsági tagok annak ellenére, hogy helyben aláírták az érvénytelenített szavazólapokat, most azt állítják, rosszul ismerték a szabályokat.

Az NVB-tag hozzátette:

„A nyilatkozatokat adó szavazatszámlálási bizottsági tagok annak ellenére, hogy ott helyben még aláírtak minden egyes érvénytelenített szavazólapot, most már úgy emlékeznek, hogy a szavazókörben rosszul tudták ezt a szabályt. Pedig az urnazárás előtt a Fővárosi Választási Iroda kiküldött egy tájékoztatást kifejezetten erre az esetre, hogy ha Szentkirályi Alexandrára van adva egy szavazat, az olyan, mintha a lap szélére lenne téve, tehát nem befolyásolja az érvényességet, és ha van még egy jelölt mellett is X, akkor az egy érvényes szavazat. Ehhez képest kéne azt elhinni, hogy ilyen sok szavazókörben ezt rosszul tudta az összes tag, és senki nem mondta jegyzőkönyvbe, hogy ez nem oké.

Ugyanakkor, ha a Vitézy által leadott nyilatkozatok között akár csak egy olyan is akad, amelyik szavazókörben egyébként nem történt ilyen eset, akkor hamis tartalmú irattal csikartak ki választási jogorvoslatot”

A nyilatkozatokra azért volt szükség, mert újraszámlálást csak jogszabálysértésre hivatkozva lehet elrendelni. A Vitézy-stáb tagjai a 24.hu-nak elismerték, hogy próbáltak szavazóköri delegáltakat rávenni, ismerjék el, hogy jogszabálysértés történt az érvénytelen szavazatok megállapításánál.

Amikor felvetették, hogy ezt hogyan tudják megoldani, mivel a számlálás végén a szavazatszámlálási tagnak alá kell írnia a jegyzőkönyvet, amit nem írhatott volna alá, ha szabálytalanságot tapasztal, azt válaszolták: „nem lesz könnyű.”

Az Átlátszónak nyilatkozó választási jogi szakértő szerint az újraszámlálás elrendelésével önmagában nincs probléma, hanem annak végrehajtásával, ami választási csalásra is alkalmat adhat.

Az NVB úgy döntött, hogy nem a leplombált urnákat kéri be, hanem csak az érvénytelen szavazólapok kötegeit.

Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy a szavazólapok kikerülnek a sokpárti felügyelet alól, így előfordulhat akár az, hogy szavazólapok kerülnek ki vagy be a kötegekbe.

Az NVB-tag szerint, ha az urnabontástól az újraszámlálásig minden mozzanatnál ott lehetnének a pártdelegáltak, akkor ilyen csalásra észrevétlenül nem lenne lehetőség.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, kit indít a Tisza Párt Menczer Tamás választókerületében
Menczer Tamást a Pest vármegye 3. választókerületében indítja majd egyéni képviselőjelöltként a Fidesz a 2026-os választáson. Most pedig kiderült, hogy ki lesz a tiszás ellenfele.


Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Fidesz képviselőjelöltjeinek listáját még nem hozták nyilvánosságra, azt azonban már tudni lehet, hogy a pilisvörösvári (Pest 3.) körzetben Menczer Tamást indítják majd egyéni képviselőjelöltként a 2026-os választáson.

Most kiderült, hogy Menczer Tamás tiszás ellenfele Bujdosó Andrea, a párt fővárosi frakcióvezetője lesz.

Bujdosó a Tisza jelöltállításának második fordulójában a szavazatok 69 százalékával nyert.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
A Tisza Párt bemutatja a képviselőjelöltjeit: itt nézheted élőben Magyar Péter választási műsorát
Egy hosszú választási műsor keretében hozza nyilvánosságra a Tisza Párt vezetése a belső jelöltállításuk 103 győztesét.


Cikkünket frissítjük!

Elindult Magyar Péter élő választási műsora, amelyben bemutatják, kik lesznek a Tisza Párt egyéni képviselőjelöltjei a 2026-os országgyűlési választáson.

Az élő műsort itt lehet követni:

Mutatjuk a győzteseket:

• Juhász Roland (Borsod-Abaúj-Zemplén 1)

• Tompa Enikő (Hajdú-Bihar 2)

• Gombár Dávid (Békés 2)

• Tóthmajor Balázs (Pest 4)

• Varga Balázs (Zala 2)

• Juhász Áron (Heves 3)

• Rost Andrea (Jász-Nagykun-Szolnok 1)

• László Endre Márton (Pest 6)

• Kiss János (Heves 2)

• Balajti István (Pest 8)

• Muhari Gergely (Pest 14)

• Kátai-Németh Vilmos (Budapest 9)

• Borics Mihály (Fejér 2)

• Bujdosó Andrea (Pest 3)

• Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2)

• Karsai-Juhász Katalin (Bács-Kiskun 5)

• Balatincz Péter (Veszprém 3)

• Gajda Attila (Csongrád-Csanád 2)

• Lőrincz Viktória (Somogy 1)

• Simon Zsuzsanna (Szabolcs-Szatmár-Bereg 4)

• Szimon Renáta (Pest 11)

• Szafkó Zoltán Péter (Nógrád 1)

• Göröghné Bocskai Éva (Hajdú-Bihar 6)

• Csiszár Béla (Fejér 1)

• Horváth Nándor Zsolt (Vas 3)

• Bódis Kriszta (Pest 2)

• Szijjártó Gábor (Tolna 2)

• Bodóczi István (Békés 1)

• Gáspár Levente (Veszprém 1)

• Weigand István (Budapest 5)

• Nagy Márta (Zala 1)

• Németh Csilla (Borsod-Abaúj-Zemplén 2)

• Hatala-Orosz Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén 4)

• Néher András (Győr-Moson-Sopron 2)

• Nagy Ervin (Fejér 4)

• Porpáczy Krisztina (Győr-Moson-Sopron 5)

• Rózsahegyi Áron (Baranya 3)

• Trentin Balázs (Budapest 7)

• Jelencsik József (Pest 1)

• Polgár György (Pest 12)

• Rápli Róbert (Vas 1)

• Molnár János (Bács-Kiskun 2)

• Csatári Ernő (Somogy 4)

• Halmai Ferenc Tibor (Jász-Nagykun-Szolnok 2)

• Bugya László (Szabolcs-Szatmár-Bereg 5)

• Müller Anna (Budapest 13)

• Ruzsa Diána (Baranya 1)

• Ujvári Szilvia (Veszprém 4)

• Jakab Zsuzsanna (Budapest 12)

• Barna-Szabó Tímea (Szabolcs-Szatmár-Bereg 6)

• Kovács Gyula (Bács-Kiskun 4)

• Bihari Zoltán (Borsod-Abaúj-Zemplén 6)

• Bárkányi Bence (Csongrád-Csanád 3)

• Hallerné Nagy Anikó (Győr-Moson-Sopron 4)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Tisza képviselőjelöltje lesz Ruszin-Szendi Romulusz, Radnai Márk és Rost Andrea is
Rost Andrea Jász-Nagykun Szolnok 1, Radnai Márk Komárom-Esztergom 2, míg Ruszin-Szendi Romulusz Hajdú-Bihar 5-ös választókörzetben lesz a Tisza Párt jelöltje.


Cikkünket frissítjük!

Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Tisza Párt több ismert arca is megmérette magát a jelöltállításon, többek között Rost Andrea operaénekes, Radnai Márk, Forsthoffer Ágnes és Tarr Zoltán alelnökök, Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnök, Bódis Kriszta a párt társadalompolitikai szakértője, Bujdosó Andrea budapesti frakcióvezető, illetve Nagy Ervin színművész is.

Az már biztos, hogy

a Tisza Párt hivatalos jelöltje lesz a választáson Rost Andrea (Jász-Nagykun Szolnok 1), Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2), Ruszin-Szendi Romulusz (Hajdú-Bihar 5), Bujdosó Andrea (Pest 3), Bódis Kriszta (Pest 2) és Nagy Ervin (Fejér 4), Forsthoffer Ágnes (Veszprém 2) is.

Az eredmények ismertetése még jelenleg is zajlik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A német kancellár emlékeztette Orbánt, milyen következménye volt a legutóbbi moszkvai útjának
Orbán Viktor az olcsó energiára hivatkozva utazott a Kremlbe, de a németek a tavalyi gyerekkórház-támadásra emlékeztették a magyar kormányfőt. A miniszterelnök szerint a legfőbb cél a béke megteremtése.


Friedrich Merz német kancellár pénteken, élesen bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai útját, írja a hvg.hu. Merz szerint a magyar kormányfő most is „európai mandátum nélkül” utazott tárgyalni. Orbán Viktor november 28-án Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott a Kremlben, a megbeszélés hivatalos témája Magyarország energiaellátásának biztosítása és az ukrajnai háború volt. A tárgyalás nyilvános részében Putyin méltatta Orbán „kiegyensúlyozott” álláspontját Ukrajna ügyében, és kijelentette: „olyan atmoszférát teremtettünk, amelyben minden kérdést meg lehet vitatni”. Orbán Viktor annyit tett hozzá, hogy „nagyon reméljük, hogy az asztalon lévő javaslatok elvezetnek a tűzszünethez és a békéhez”.

A német kancellár szerint a tavalyi vizit nem csupán eredménytelen volt.

„A legutóbbi látogatás nemcsak sikertelen volt. Néhány nappal a látogatás után az orosz hadsereg a leghevesebb támadásokat hajtotta végre, civil infrastruktúra és civil célpontok ellen is Ukrajnában”

– mondta a német kancellár. Hasonlóan kritikus hangot ütött meg Robert Golob szlovén miniszterelnök is.

„Attól tartok, Orbán Viktor már jó ideje nem az európai csapatért játszik. Nem várunk semmilyen hasznot, sem előnyt ettől a látogatástól”

– fogalmazott.

A bírálatok hátterében a 2024. július 8-i események állnak. Három nappal Orbán Viktor akkori moszkvai útja után Oroszország országos rakétatámadást indított Ukrajna ellen. A csapások során súlyos károkat szenvedett többek között a kijevi Okhmatdyt gyermekkórház is. A légitámadások halálos áldozatainak számát a különböző jelentések legalább negyvenre becsülték. Közvetlen oksági kapcsolatot a látogatás és a légicsapások között nem állapítottak meg, a bírálatok az események időbeli egybeesésén alapulnak.

A moszkvai találkozóval egy időben az Európai Unióban továbbra is napirenden van a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásának kérdése Ukrajna támogatására. A vita egy körülbelül 140 milliárd eurós, mai árfolyamon nagyjából 53,4 ezer milliárd forintos keretről szól, amelyet Ukrajna újjáépítésére fordítanának, de a tagállamok között nincs teljes egyetértés a pénzügyi konstrukcióról.


Link másolása
KÖVESS MINKET: