Egekben az infláció: Egy hónap alatt annyival nőttek az árak, mint 2020-ban egy év alatt
Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit, egy hónap alatt pedig 2,3 százalékkal nőttek - írja a hvg.hu a KSH jelentése alapján.
Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább. Az élelmiszerek ára 27 százalékkal emelkedett, ezen belül:
a kenyér (57,9 százalék), a sajt (52,6 százalék),
a száraztészta (49,1 százalék),
a tejtermékek (43,8 százalék),
a baromfihús (38,8 százalék),
a péksütemények (38,5 százalék)
és a tojás (37,5 százalék) drágult.
A tartós fogyasztási cikkekért 14,
ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 20,1,
a szobabútorokért 18,2,
a használt személygépkocsikért 17,9,
az új személygépkocsikért 17,5 százalékkal kellett többet fizetni.
Egyéb termékek, mint a szeszes italok, 13,2, a dohányáruk pedig átlagosan 11,2 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 33,1, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,5, a testápolási cikkeké 16,9, a jármű üzemanyagoké 6,7 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 6,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 27,4, a lakásjavítás és -karbantartás 20,7, a járműjavítás és -karbantartás 16,4, az üdülési szolgáltatás 13,1 százalékkal került többe.
A lap szerint akkora a havi infláció, amekkorának az évesnek kellene lennie, amely semmi jót nem vetít előre. A jegybank éves inflációs célja 3 százalék, a toleranciasáv 2-4 százalék között van. Meglepőbb tény, hogy a havi infláció 2,3 százalékra gyorsult, amely ugyebár a jegybank éves inflációs célja, és 2020-ban még ilyen éves adatokat lehetett látni.
Havi lebontásban is elsősorban az élelmiszerek drágulása pörgette az inflációt:
ezen belül az édesipari lisztesáru 21,3,
a kenyér 12,7, a száraztészta 7,8,
a rizs 7,4,
a sajt 6,9,
az alkoholmentes üdítőitalok 5,7,
a tejtermékek 5,5,
a péksütemények 5,4 százalékkal többe,
az idényáras élelmiszerek 3,7 százalékkal kevesebbe kerültek.
A szeszes italok, dohányáruk ára 3,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruk 3,8, a szeszes italok pedig 3,6 százalékkal drágultak a mindkét termékkört érintő jövedékiadó-emelések következtében.
A jegybank friss prognózisaiban egyre távolabb teszi az infláció csúcspontját, néhány tényező azonban már a júliusi adatot is befolyásolta. Ilyenek például a július elsejétől hatályba lépett extraprofit-különadók, a megemelt népegészségügyi termékadó és jövedéki adó, amelyekről még az MNB is elismeri: az érintett ágazati szereplők továbbhárítják, így azok lényegében azonnal beépülhettek a fogyasztói árakban.
A lap szerint olyan egyéb tényezők, mint a forint gyengülése, az orosz-ukrán háború hatása és az Európa-szerte tomboló aszály tovább ronthat a helyzeten.
