A Rovatból

Eddig az Egyesült Államok és Észtország nyújtotta a legtöbb segítséget Ukrajnának

Az észtek már az éves GDP-jük majdnem 0,8 százalékával segítették Ukrajnát a háborúban.


Részletes statisztikát vezet a Kieli Világgazdasági Intézet a háború kezdete óta Ukrajnának nyújtott humanitárius, katonai és pénzügyi segítségekről. Az Ukrajnai Segítségnyújtás Számláló (Ukraine Support Tracker) egyelőre béta verzióban érhető el, és 31 nyugati kormány, különös tekintettel a G7 adományaira fókuszál.

Az euróban vezetett listát toronymagasan az Egyesült Államok vezeti elsősorban katonai és humanitárius adományokkal.

Mindent összevetve Joe Biden kormánya már több mint 7,5 milliárd eurónyi segítséget nyújtott az ukránoknak, melynek valamivel több mint fele harcászati segítséget jelentett. A lista második helyén a lengyelek állnak, összesen valamivel kevesebb mint 1 milliárd eurónyi, elsősorban humanitárius, kisebb részt pedig katonai eszközök biztosításával. A harmadik helyen egyelőre az Egyesült Királyság áll, túlnyomórészt humanitárius adományainak köszönhetően.

Jóval érdekesebb az összesítés, ha az adományozó országok GDP-jének függvényében vizsgálják a segítség mértékét. Ebben az összesítésben az USA csak a hatodik, mivel a bruttó hazai termék 0,1 százalékát sem éri el az eddigi adományai.

Lehetőségeihez képest eddig kimagaslóan a legtöbbet Észtország segített Ukrajnának: ők az éves GDP közel 0,8 százalékával járultak hozzá a szomszédos ország harcához. Az észtek után sorrendben a lengyelek, a litvánok, a szlovákok és a svédek következnek Amerika előtt.

A kizárólag a fegyverszállításokra összpontosító összevetésben ugyancsak az Egyesült Államok áll a legjobban: már több mint 1,2 milliárd euró értékben fegyverezték fel az ukrán hadsereget. Ehhez képest szinte eltörpül a második helyen álló Észtország 200 millió eurót meghaladó, és a hasonló nagyságrendben segítő britek adománya is.

Magyarország egyik összevetésben sem szerepel a legtöbb segítséget nyújtó országok között.

A Kieli Világgazdasági Intézet hangsúlyozza, hogy csak a hivatalos, kormányzati forrásból származó információkat tartják számon. A magánadományok és a nemzetközi szervezetek segítségnyújtása nem szerepel összevetéseikben. A számláló összeállításánál egyelőre a március 27-ig beérkezett adományokat vették figyelembe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotók, videók: Özönvíz, villámlás, dörgés, így csapott le a vihar Budapestre is
A szakemberek szerint rég volt már ilyen csapadéktömb az országban, felhőszakadás, erős, viharos széllökések is lehetnek benne.


Megérkezett a hidegfront az ország középső részére is. A rendszer legintenzívebb része már Budapestet is elérte. A HungaroMet Nonprofit Zrt. bejegyzése szerint rég volt már ilyen csapadéktömb az országban, felhőszakadás, erős, viharos széllökések is lehetnek benne.

Nemcsak itthon, hanem az Adriai-tengernél is lehet viharra vadászni - áll közleményükben. A kommeentek között többen is arról számoltak be, hogy az ország más pontjain is esik, de van, ahol még várnak a csapadékra.

Az Időkép olvasói számos fotót osztottak meg a főváros és környéke jelenlegi vihar-helyzetéről.

Íme néhány felvétel az Időkép észlelőitől: (Fotókért kattints a képre)

Videón a fővárosi helyzet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Napok óta nem látták Donald Trumpot, elárasztotta a netet a halálhíre
A találgatások azután erősödtek fel, hogy J. D. Vance alelnök egy interjúban arról beszélt: kész átvenni az elnöki posztot, ha tragédia történne. Bár egyelőre úgy néz ki, nem szükséges az alelnök színre lépése.


A közösségi médiában az utóbbi napokban egyre több találgatás indult el Donald Trump állapotáról – írja a CNBCTV18. Az X-en például több tízezer bejegyzés született a Trump is Dead, vagyis Trump halott keresőszóra, és más platformokon is megszaporodtak az ilyen posztok. Voltak, akik viccelődtek a híren, mások viszont aggodalmukat fejezték ki az elnök egészsége miatt.

Trump ugyanakkor aktív maradt a saját felületén: a Truth Socialön órákkal ezelőtt is közzétett bejegyzést a szankciókról. Nyilvánosan viszont napok óta nem jelent meg, a legutóbbi róla készült fotóügynökségi képek augusztus 26-án készültek. A Fehér Ház nem reagált a felröppent hírekre, és egyelőre nincs arra utaló jel, hogy bármi történt volna vele.

A találgatások terjedéséhez hozzájárult J. D. Vance alelnök augusztus 27-én adott interjúja is. Az USA Todaynek arról beszélt, hogy készen áll átvenni az elnöki posztot, ha „szörnyű tragédia” történne. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Trump fitt, energikus és „hihetetlenül jó egészségnek” örvend.

„Ő az utolsó, aki telefonál éjszaka, és ő az első, aki felébred, és újra telefonál reggel. Igen, szörnyű tragédiák történnek. De biztos vagyok benne, hogy az Egyesült Államok elnöke jó formában van, kitölti mandátumának hátralévő részét, és nagyszerű dolgokat tesz az amerikai népért. És ha, Isten ments, szörnyű tragédia történik, nem tudok jobb munkahelyi képzést elképzelni, mint amit az elmúlt 200 napban kaptam”

– mondta.

Az internetes találgatásokat Matt Groening, A Simpson család alkotója is felerősítette. A júliusi San Diego Comic-Conon arról beszélt, hogy a sorozat végét Donald Trump halálához kötnék. Ez különösen nagy figyelmet kapott, mivel a széria korábban már több váratlan eseményt is „megjósolt”.

Trump egészségi állapota korábban is téma volt. Július elején a Fehér Ház orvosai krónikus vénás elégtelenséget állapítottak meg nála, miután megvizsgálták a lábait.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Példátlan gyakorlat” – Szalay-Bobrovniczky Kristóf kemény szócsatába keveredett az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével Koppenhágában
A honvédelmi miniszter szerint Kaja Kallas „Magyarországnak a háború kitörése óta ismert békepárti álláspontját kipécézve, pellengérre állítva, nekem támadt”. Azt is elmondta, mi volt a vita oka.


Kemény szócsatába került Szalay-Bobrovniczky Kristóf Koppenhágában Kaja Kallassal, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. Erről maga a honvédelmi miniszter számolt be egy videóban a közösségi oldalán.

Az uniós kül- és védelmi miniszterek tanácsa Koppenhágában ült össze, ahol Magyarországot Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte. A találkozóra nem sokkal azután került sor, hogy Oroszország légicsapásai megrongálták az EU kijevi delegációjának épületét. Az eseményt elítélő nyilatkozatot minden tagállam aláírta, kivéve Magyarország.

A honvédelmi miniszter videójában beszélt arról, hogy heves vita alakult ki közte és Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője között. Elmondása szerint Kallas Magyarország békepárti álláspontját kritizálta, és arra szólította fel, hogy változtassanak a hozzáállásukon Ukrajna pénzügyi támogatását illetően.

A miniszter szerint: "Példátlan gyakorlat az Unió történetében: az ukrán nagykövet jelenlétében kérdezik fel egy tagállam miniszterét Ukrajna támogatásának kérdésében!"

Úgy fogalmazott:

„Magyarországnak a háború kitörése óta ismert békepárti álláspontját kipécézve, pellengérre állítva, nekem támadt, hogy változtassuk meg az álláspontunkat Ukrajna pénzügyi támogatását illetően. Elfogadhatatlan ez a viselkedés, és az európai normáktól teljesen szokatlan. De ez alkalmat adott nekem, hogy ismét elmondjam a magyar álláspontot, és ismét rávilágítsak arra, hogy ennek a háborúnak a vége nem a harctéren lesz, nem katonai megoldás fogja azt elhozni, hanem teret kell adni Trump elnök diplomáciai kísérleteinek, teret kell adni a béke tárgyalásos úton való elérésének, és ezen az egyetlen módon lehet végre ezt a rettenetes háborút lezárni. Magyarország ebben konstruktívan a béke pártján áll.”

VIDEÓ: A miniszter elmondta, mit gondol az ügyről


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Itt a lista: kiderült, hogy melyik bankoknál és milyen feltétellel lehet majd felvenni szeptembertől az Otthon Start hitelt
A futamidő és a felvehető összeg bankonként eltér, van, ahol építésre nem lehet igényelni. Az államilag támogatott kamat 3 százalék.


Szeptember 1-jén indul az Otthon Start hitelprogram, amely 3 százalékos államilag támogatott kamattal érhető el azok számára, akik megfelelnek a feltételeknek.

A programban kilenc bank vesz részt: a CIB Bank, az Erste Bank, a Gránit Bank, a K&H Bank, a MagNet Bank, az MBH Bank, az OTP Bank, a Raiffeisen Bank és az UniCredit Bank

– írja a Bankmonitor.

Az ajánlatok részleteiben vannak eltérések. A minimális futamidő általában 5-6 év, a MagNetnél viszont 10 évnél kezdődik, a törvény pedig legfeljebb 25 évet enged. Az igényelhető kölcsönösszeg alsó határa bankonként változik: az OTP-nél 500 ezer forinttól indul, de van olyan pénzintézet, amely nem jelölt meg minimum összeget. A törvény által meghatározott felső határ 50 millió forint.

A legtöbb banknál a hitel új és használt lakás vagy ház vásárlására, illetve építésre is felvehető. Három pénzintézetnél – a Raiffeisennél, a MagNetnél és az UniCreditnél – építésre nem igényelhető, legalábbis a program kezdetén.

A Bankmonitor összegzése szerint szeptember 1-jével szinte minden banknál elérhető lesz az Otthon Start hitel. A MagNet még nem adott pontos időpontot, de a többi banknál már indul a program. Az OTP a cikk megjelenése után közölte, hogy náluk is szeptember 1-jétől lehet igényelni a konstrukciót.

Közben elindult az Otthon Start Programiroda internetes aloldala, amely az elsőlakás-vásárlók igényeit kielégítő lakásfejlesztések beruházói számára ad fontos információkat - közölte a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a közösségi oldalán, ahol azt is megírta, kik vehetik ezt igénybe.


Link másolása
KÖVESS MINKET: