HÍREK
A Rovatból

Durván elszálltak az élelmiszerárak, csak néhány zöldségnél és gyümölcsnél tapasztalhatunk csökkenést

A tejtermékek, a tojások és a húsok ára is emelkedett, de a növényi alapú élelmiszerek között is akad, amiért többet kell fizetnünk.
Fotó: Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2021. április 22.



Néhány kivételtől eltekintve erőteljesen emelkedett az alapvető élelmiszerek, vagy azok előállításához szükséges alapanyagok ára - írja a Portfolio.hu az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) áprilisban közzétett agrárpiaci jelentései alapján. Az előállítóknak nemcsak az időjárás viszontagságaival kellett szembenézniük, hanem a koronavírus-járvány okozta kihívásokkal is.

A belpiaci, 47–57 mm-es gömb paradicsom kilója 685 forintos átlagáron szerepelt a 14. heti kínálatban, ezzel szemben a spanyol származásút 587 forintért értékesítették.

A hazai 5 százalékkal, a külpiaci pedig 44 százalékkal haladta meg a 2020. évi azonos heti árát.

Ezzel szemben kilogrammonként 680 forintot tett ki a belföldi termesztésű, 30–70 mm vállátmérőjű tölteni való édes paprika átlagára, ez 10 százalékos csökkenést jelent az az egy évvel és az egy héttel azelőttihez képest.

Csökkenést mutattak a káposztafélék átlagárai a tavalyi év azonos időszakához képest: a hazai, tavalyi termésből eltárolt fejes káposzta kilónként 130 forintért, a vörös káposzta 180 forintért, a kelkáposzta 255 forintért került a választékba a vizsgált héten.

Hazai termék a 14. héten nem szerepelt karfiolból és brokkoliból, de az olasz áru olcsóbb lett: míg előbbi kilogrammonként 744 forintba, addig utóbbi 785 forintba került.

A Budapesti Nagybani Piac egész évben kínál belföldön termesztett hónapos retket és újhagymát - írták a jelentésben, amely adatai szerint egy csomó retek termelői ára 176 forintot tett ki az idei év 1–14. hetében, ami 5 százalékos mérséklődés az előző év azonos hetéhez képest.

A belföldi újhagyma termelői ára 11 százalékkal 162 forint/csomóra emelkedett, az importterméké nem változott, 188 forint/csomó körül alakult.

Származási országtól függően az import szamóca kilogrammonként 1000 és 1300 forint volt, de

már felbukkant a nagyon korai termesztésű hazai szamóca is, amelynek ára jelentősen elszállt: a tavalyi azonos hetet 17 százalékkal meghaladóan 3500 forint/kilogramm termelői áron értékesítették.

A Budapesti nagybani piaci körkép alapján az almák közül az Idared kilogrammonként 275, a Gala 320, a Starking 350, a Golden pedig 300 forintért került a kínálatba.

A takarmányárak növekedése miatt az állati termékek előállításának önköltsége drasztikusan emelkedik

- nyilatkozta Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke.

Hasonló képet vetített előre a Tojásszövetség is, mivel az állattenyésztés azon szegmensére is hatással van a takarmányárak növekedése, és így nem tudja elkerülni a beszállítói ár emelését.

Az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján 2021 9-10. hetében a budapesti és vidéki nagyvárosok piacain 35 és 50 Ft között lehetett étkezési tojást kapni, míg a budapesti üzletekben bruttó 45-46 forint volt darabja.

Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 111,76 forint/kilogramm volt 2021 márciusában. A nyerstej átlagára 1 százalékkal emelkedett 2021 márciusában a 2021. februárihoz képest és 4 százalékkal meghaladta az előző év azonos hónapjának átlagárát.

A jelentés szerint idén márciusban az előző év azonos hónapjához képest a belföldi előállítású tejtermékek közül emelkedett a natúr vajkrém 7 százalékkal, a kefir 4 százalékkal, a tehéntúró 3 százalékkal, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej 2 százalékkal, az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej, a 2,8 százalék zsírtartalmú zacskós és dobozos friss tej, valamint a natúr joghurt egyaránt 1 értékesítési ára százalékkal.

Ezekkel szemben a trappista sajté stagnált, míg a gyümölcsös joghurté és az ömlesztett sajté egyaránt 1 százalékkal, az adagolt vajé 3 százalékkal csökkent.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely nevében vett át több százmillió kenőpénzt egy politikus a parkfenntartási vállalkozó szerint, de nem intézett neki semmit
Z. Zsolt parkfenntartási vállalkozó vallomásában részletezte, hogyan adott át éveken át százmilliókat egy politikusnak, amiért cserébe semmit sem kapott. A férfi szerint a politikus azzal is fenyegette, hogy ha nem fizet, meglévő szerződéseit is felmondatja a kerületekben.


„A pénzt, amit neki adok, a Dunába is dobhatnám a Margit hídról” – ezzel a mondattal jellemezte a „láthatatlan emberként” emlegetett parkfenntartási vállalkozó azt a több százmilliós összeget, amit egy „Pék” becenevű politikusnak fizetett ki – írja a Telex.

A vádalku reményében beszélő Z. Zsolt vallomása szerint Pék éveken át hitegette őt Karácsony Gergely főpolgármesterre és más fővárosi vezetőkre hivatkozva, de a pénzért cserébe semmilyen ellenszolgáltatást nem kapott.

A vallomás szerint a pénzmozgás 2015-ben kezdődött, amikor Pék évi 40 millió forintot kért azért, hogy a politikus párttársai ne támadják a vállalkozó cégének meglévő kerületi szerződéseit. Ez az összeg később évi 60 millióra emelkedett.

2019 nyarán Pék 15 millió forintot kért Karácsony Gergely főpolgármesteri kampányára, cserébe pedig fővárosi parkfenntartási munkákat ígért.

Karácsony győzelme után a tét emelkedett: a következő években állítása szerint évi 110-115 millió forintot adott át, 2023-ban pedig 105 milliót. A vállalkozó külön naplót vezetett a kiadásokról, amelyben „Pék” és „KariGeri” feliratú oszlopokban rögzítette a tételeket.

Z. Zsolt szerint a kerületi szintű fizetések nem is klasszikus kenőpénzt, sokkal inkább egyfajta védelmi pénzt jelentettek, hogy „béke legyen”.

Maga Karácsony Gergely írt először arról, hogy valaki kenőpénzt kért a nevében. A főpolgármester június 11-i posztjában azt írta, ha valaki pénzt adott fővárosi befolyásért, az a lehető legnagyobb pénzkidobás volt.

Karácsony szerint ugyanis a főváros 2022 és 2024 között a külsős cégek helyett saját hatáskörbe vonta a zöldfelületek gondozását, így az ígéreteknek már nem volt alapjuk.

Z. Zsolt szintén erről számolt be: „Valójában semmilyen konkrét projektre nem került sor, egyáltalán kilátásban sem volt semmi konkrétum, szerintem soha semmilyen intézkedés nem történt ennek érdekében.”

Amikor Z. Zsolt számon kérte Péket a fővárosi ígéretek teljesítésének hiánya miatt, a politikus állítólag fenyegető stílusra váltott.

Azzal zsarolta, hogy kapcsolatai révén „bármelyik kerületben el tudja intézni, hogy a meglévő szerződéseimet felmondják”.

A vállalkozó szerint Péknek rendkívül költséges életmódja volt, és a pénz nagy részét valószínűleg maga költötte el.

Június elején a Központi Nyomozó Főügyészség nagyszabású akciót hajtott végre az úgynevezett óbudai korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint egy évtizedes, pártokon és önkormányzati ciklusokon átívelő hálózat szerzett kenőpénzért szerződéseket. A bíróság több ismert politikus, köztük Őrsi Gergely, Láng Zsolt, Molnár Zsolt letartóztatását is elrendelte. A nyomozás a parkfenntartás mellett a közétkeztetés területére is kiterjed.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán egykori hivatalának szőnyegeit Bécsben újították fel az Iparművészeti Múzeum pénzén – a saját épületük közben szétrohad
A HVG birtokába került dokumentumok szerint a múzeum ingyenesen adta kölcsön a műtárgyakat a Karmelitának, vagyis a Miniszterelnökségnek. A szállítás költségeit is az intézmény állta, miközben saját épülete romos állapotban van.


Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.

A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.

„A tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből” – áll a jelentésben, amely több darab cseréjét is javasolta.

Egy 9,6 millió biztosítási értékű, Remsey Ágnes által tervezett szőnyeget például úgy fektettek le egy folyosón, hogy még egy pár ezer forintos csúszásgátlót sem tettek alá.

Ez a gyakorlat, hogy a kormánytagok úgy vittek el műtárgyakat, mintha egy plázából válogatnának, nem volt egyedi. A cikk felidézi, hogy az Iparművészeti Múzeum aulájában álló, közel kétméteres, középkori műkovácsot ábrázoló rézszobrot Lázár János minisztériumába szállították, a miértre pedig egy munkatárs szerint azt a választ kapták, hogy „úgyis be van zárva a múzeum”. Az intézmény dolgozói korábban feliratos pólókban tiltakozva fogadták a műtárgyakat válogató minisztert.

A múlt szombati Múzeumok Éjszakáján az új kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán éppen a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban jelentette be a változásokat. Megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, véget vetnek a központi kommunikációs korlátozásnak, és teljes átvilágítást rendeltek el négy intézményben: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.

A bejelentés helyszíne, a Lechner Ödön tervezte palota állapota döbbenetes: az üvegcsarnok falát több centi széles repedések szabdalják, a kőpadló a süllyedés miatt annyira hullámos, hogy el lehet benne botlani, a termekben pedig hatalmas beázásfoltok és hulló vakolat látható.

A kilenc éve bezárt épület felújítására léteznek engedélyes tervek, már csak a közbeszerzést kellene kiírni. A Múzeumok Éjszakáján ideiglenesen megnyitották a látogatók előtt az évek óta zárva tartó főépület központi tereit.

Június 10-én Nagy Ervin, a frissen kinevezett államtitkár egy videóban jelentette be, hogy hivatali elődje szintén az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött antik bútorokkal rendezte be irodáját, amelyeket visszajuttatna az intézménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Fontos állomáshoz érkeztünk az orbáni maffia elleni küzdelemben, mindenkire szükség lesz
A miniszterelnök 13 órakor élőben szólal fel a parlamentben az „orbáni maffia” elleni harc új szakaszáról, amihez szerinte „mindenkire szükség lesz”. Eseménydús nap lesz a mai, mutatjuk a részleteket.


„Az orbáni politikai és gazdasági maffia elleni küzdelem fontos állomásához érkeztünk. Mindenkire szükség lesz a maffia legyőzéséhez!” – írta reggel a miniszterelnök, aki bejegyzését azzal zárta, hogy 13 órakor élőben jelentkezik a parlamentből.

A parlamenti felszólalás előtt hétfőn rendkívüli ülést tart a kormány, azután ülésezik a Tisza Párt frakciója - ezt még tegnap jelentette be magyar.

„Holnap rendkívüli kormányülés, aztán frakcióülés. 13 órától a Parlamentben ismertetem a bábok eltávolítását és a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt. + még valamit”.

Vagyis a beszédében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot, valamint az Orbán-kormányok által kinevezett állami vezetők eltávolítását célzó intézkedés részleteit fogja bejelenteni. Illetve egy rejtélyes harmadik intézkedést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hűsölőhelyeket jelölt ki a katasztrófavédelem a hőség miatt
A klimatizált helyeken bárki menedékre lelhet a brutális meleg elől. Közzé tették a listát.


A kormány és az állami szervek cselekvési tervének megfelelően a katasztrófavédelem hűsölőhelyeket jelölt ki szerte az országban. A nagy meleg idején bárki igénybe veheti a nyilvánosan elérhető klimatizált hűsölőhelyeket - írja a kormány egy közleményben.

A hűsölőhelyek listája itt érhető el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk