Néhány kivételtől eltekintve erőteljesen emelkedett az alapvető élelmiszerek, vagy azok előállításához szükséges alapanyagok ára - írja a Portfolio.hu az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) áprilisban közzétett agrárpiaci jelentései alapján. Az előállítóknak nemcsak az időjárás viszontagságaival kellett szembenézniük, hanem a koronavírus-járvány okozta kihívásokkal is.

A belpiaci, 47–57 mm-es gömb paradicsom kilója 685 forintos átlagáron szerepelt a 14. heti kínálatban, ezzel szemben a spanyol származásút 587 forintért értékesítették.

Ezzel szemben kilogrammonként 680 forintot tett ki a belföldi termesztésű, 30–70 mm vállátmérőjű tölteni való édes paprika átlagára, ez 10 százalékos csökkenést jelent az az egy évvel és az egy héttel azelőttihez képest.

Csökkenést mutattak a káposztafélék átlagárai a tavalyi év azonos időszakához képest: a hazai, tavalyi termésből eltárolt fejes káposzta kilónként 130 forintért, a vörös káposzta 180 forintért, a kelkáposzta 255 forintért került a választékba a vizsgált héten.

Hazai termék a 14. héten nem szerepelt karfiolból és brokkoliból, de az olasz áru olcsóbb lett: míg előbbi kilogrammonként 744 forintba, addig utóbbi 785 forintba került.

A Budapesti Nagybani Piac egész évben kínál belföldön termesztett hónapos retket és újhagymát - írták a jelentésben, amely adatai szerint egy csomó retek termelői ára 176 forintot tett ki az idei év 1–14. hetében, ami 5 százalékos mérséklődés az előző év azonos hetéhez képest.

A belföldi újhagyma termelői ára 11 százalékkal 162 forint/csomóra emelkedett, az importterméké nem változott, 188 forint/csomó körül alakult.

Származási országtól függően az import szamóca kilogrammonként 1000 és 1300 forint volt, de

A Budapesti nagybani piaci körkép alapján az almák közül az Idared kilogrammonként 275, a Gala 320, a Starking 350, a Golden pedig 300 forintért került a kínálatba.

- nyilatkozta Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke.

Hasonló képet vetített előre a Tojásszövetség is, mivel az állattenyésztés azon szegmensére is hatással van a takarmányárak növekedése, és így nem tudja elkerülni a beszállítói ár emelését.

Az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján 2021 9-10. hetében a budapesti és vidéki nagyvárosok piacain 35 és 50 Ft között lehetett étkezési tojást kapni, míg a budapesti üzletekben bruttó 45-46 forint volt darabja.

Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 111,76 forint/kilogramm volt 2021 márciusában. A nyerstej átlagára 1 százalékkal emelkedett 2021 márciusában a 2021. februárihoz képest és 4 százalékkal meghaladta az előző év azonos hónapjának átlagárát.

A jelentés szerint idén márciusban az előző év azonos hónapjához képest a belföldi előállítású tejtermékek közül emelkedett a natúr vajkrém 7 százalékkal, a kefir 4 százalékkal, a tehéntúró 3 százalékkal, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej 2 százalékkal, az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej, a 2,8 százalék zsírtartalmú zacskós és dobozos friss tej, valamint a natúr joghurt egyaránt 1 értékesítési ára százalékkal.

Ezekkel szemben a trappista sajté stagnált, míg a gyümölcsös joghurté és az ömlesztett sajté egyaránt 1 százalékkal, az adagolt vajé 3 százalékkal csökkent.

A labdarúgó NB I. egyik, ha nem a legjobban fizetett játékosává lépett elő Sahab Zahedi az ukrán tribuna.com értesülései szerint, amiről itthon a Blikk adott hírt.

A lap Viktor Vacko újságíró nyilatkozatát idézi, aki részleteket árult el a perzsa támadó magyarországi szerződéséről. A szakértő úgy fogalmazott: „Sahab a Puskás Akadémia történetében rekordot jelentő szerződést kapott, az egyik legnagyobbat a magyar labdarúgásban”.

A Zorja Luhanszktól érkezett 26 éves Sahab Zahedi az orosz–ukrán háború után igazolt hazánkba, és az elmúlt idényben 8 mérkőzésen 4 gólt szerzett a felcsúti együttesben, ami nem kimagasló eredmény egy csatártól. A német Transfermarkt által 1 millió euróra (400 millió forint) értékelt támadóra szüksége van a hazai bajnokságban bronzérmes klubnak, mert a Puskás július 21-én már nemzetközi kupameccset játszik. Az Európa-konferencialigában a portugál Vitória SC-hez látogat két hét múlva a csapat.

Lemondott kedden Rishi Sunak brit pénzügyminiszter és Sajid Javid egészségügyi miniszter; mindketten a kormányfő, Boris Johnson iránti bizalmuk megrendülésével indokolták döntésüket.

A BBC szakértője, Chris Mason úgy fogalmazott: „Aminek ma este tanúi vagyunk – percről percre a szemünk előtt lejátszódva – az a kormány esetleges összeomlása.”

A lap egy másik politikai szerkesztőjének, Nick Wattnak pedig Johnson egyik legközelebbi szövetségese azt nyilatkozta:

A liberálisok és a Munkáspárt vezetői már fel is szólították Johnsont a lemondásra. A Labour elnöke, Keir Starmer azt mondta: „Egyértelmű, hogy ez a kormány most összeomlik.”

A magyar forint fekete napja a mai – nem túlzás ezt állítani, hiszen azok után, hogy napközben rekordon, 405 forinton állt egy euró, estére újabb, vaskos történelmi mélypontot ért el a magyar fizetőeszköz. Ugyanis

Ez 1,2%-os gyengülést jelent a magyar deviza szempontjából mindössze egy nap alatt, miközben a régióban a lengyel zloty árfolyama 0,6%-kal csökkent, a cseh korona pedig stagnált. A háború kitörése óta a forint 14,5%-kal gyengült az euróval szemben, miközben a lengyel zloty 4,5%-kal, a cseh korona pedig csak egy százalékkal – írja a Porfolio.hu.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén támogatta, hogy Horvátország huszadik országként csatlakozzon az euróövezethez január elsején - közölte az uniós parlament kedden.

Az EP-képviselők a jelentésben megjegyezték: a horvátországi árak szintje az euróövezethez való csatlakozáskor már nagyobb mértékben hasonlít a többi eurózóna-tagéhoz, mint más tagállamoké a csatlakozásuk idején. Ennek ellenére az Európai Parlament folyamatos erőfeszítést vár a horvát kormánytól, hogy a további árkonvergencia fenntartható módon valósuljon meg, és hogy az euró bevezetése ne vezessen mesterséges áremelkedéshez.

Az EP álláspontját most továbbítják a bevezetés véglegesítéséről döntő eurózóna-tagoknak - tájékoztatott az uniós parlament.

A folyamat azzal zárul majd, hogy az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően, várhatóan még júliusban az euró horvátországi bevezetéséhez szükséges három jogszabályt fogad el. Megállapítják azt az árfolyamot is, amelynek alapján 2023. január elsején a kuna euróvá konvertálódik.

A kunát - az euró hivatalos bevezetésének időpontjától - költségek nélkül beváltják a bankok, a Horvát Posta és az állami pénzügyi intézet (FINA). A Horvát Nemzeti Bankban (HNB) pedig korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.

Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az "euróövezet előszobájának" tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba. A jelenleg 19 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában vezették be az eurót.