Durva változások a magyar nyugdíjrendszerben: két lépés, amin egész Európa ledöbben
Egyedi magyar vonás, hogy a hazai nyugdíjrendszerben jelenleg nincs lehetőség sem korkedvezményes, sem rokkantsági nyugdíjra – áll Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében, amit a férfiaknak címzett, és megjegyzi: ez korábban nem így volt.
Farkas emlékeztet rá, hogy 2010-ben és 2011-ben négy jelentős változtatás ment végbe a nyugdíjrendszerben, amelyek érezhetően befolyásolták annak fenntarthatóságát. A nyugdíjkorhatárt a korábbi 62-ről 65 évre emelték, a magánnyugdíjpénztári rendszert 2010 szeptemberében gyakorlatilag visszaállamosították, majd 2012. január 1-jétől megszűntek a korhatár előtti nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíjak.
Farkas András szerint bár más országokban is előfordulhat, hogy nincs külön tőkefedezeti pillér, és több helyen is emelkedik a nyugdíjkorhatár, Magyarország ebből a szempontból unikum. Nálunk például az egészségre ártalmas vagy veszélyes munkakörökben sem lehet korkedvezményt szerezni, és a rokkantsági nyugdíjakat teljesen kivezették a rendszerből.
A szakértő felhívta rá a figyelmet, hogy a 2011 végén megszűnt korhatár előtti, szolgálati és rokkantsági nyugdíjak évente átlagosan a GDP 0,4 százalékával javították a nyugdíjkassza egyenlegét, de ezt az összeget túlszárnyalja a Nők40 program költsége, amely évente a GDP 0,57 százalékával rontja a mérleget.
Farkas András szerint a jövőbeni nyugdíjreform egyik központi kérdése lehet a Nők40 program. Emellett fontosnak tartja annak lehetővé tételét, hogy a férfiak újra igénybe vehessenek rugalmas nyugdíjba vonulási lehetőségeket.
A szakértő szerint a rugalmas nyugdíjra való jogosultság egyik feltétele lehetne, hogy a korhatár előtt megigényelt nyugdíjakat levonás terhelje. A levonás mértéke attól függne, hány évvel korábban igényli valaki az ellátást. Mindeközben a nők esetében az Alaptörvényben rögzített pozitív diszkrimináció miatt a levonás kisebb mértékű lehetne.
Farkas külön felhívta a figyelmet arra is, hogy a 65. életévüket betöltött magyar férfiak várható élettartama több mint négy évvel marad el az EU-átlagtól, a gazdagabb államok átlagához képest pedig a különbség meghaladja a hat évet is.
(24.hu)
