Drónfelvételt készített a napokban a Partizán stábja Orbán Viktor apja, Orbán Győző hatvanpusztai birtokáról, ami a jelek szerint hamarosan elkészülhet.
A 2011-ben megvásárolt területen akkor csak néhány omladozó ház állt, de több mint 10 év alatt számos luxusépületet húztak fel rá, de Orbán Viktor állítása szerint a terület továbbra is az, ami volt: egy majorság.
A korábban a HVG birtokába jutott dokumentumok szerint a videón látható L alakú épület vendégház lesz, de épül még
üvegház, „elmélkedősétány”, kápolna, klubház, istálló, szolgálati lakások, elektromosautó-töltők és egy kút is.
Drónfelvétel az Orbán-család hatvanpusztai birtokáról
Drónfelvételt készített a napokban a Partizán stábja Orbán Viktor apja, Orbán Győző hatvanpusztai birtokáról, ami a jelek szerint hamarosan elkészülhet.
A 2011-ben megvásárolt területen akkor csak néhány omladozó ház állt, de több mint 10 év alatt számos luxusépületet húztak fel rá, de Orbán Viktor állítása szerint a terület továbbra is az, ami volt: egy majorság.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Csiszár Jenő és Orbán Viktor unokatestvére is a hazahívott magyar nagykövetek között
Orbán Anita külügyminiszter pénteken jelentette be a magyar diplomáciai kar eddigi egyik legnagyobb átalakítását. A döntés a washingtoni és a londoni nagykövetséget is érinti, az indoklás szerint a cél a szakmai megújulás.
Orbán Anita külügyminiszter pénteken jelentette be, hogy 37 magyar misszióvezetőt rendel haza, a lépés a washingtoni és a londoni nagykövetet, valamint Orbán Viktor unokatestvérét is érinti. A minisztérium a döntést a szakmai megújulással és az új külpolitikai prioritásokkal indokolja – derül ki a Telex cikkéből.
A visszahívott külképviseleti vezetők között van Takács Szabolcs Ferenc washingtoni, Kumin Ferenc londoni, Vitézy Anna Zsófia - Orbán Viktor volt miniszterelnök unokatestvére - bogotái, Oszama Ibrahim Naffa bagdadi és Szarka Gábor Levente algíri nagykövet is. Mellettük távozik Csiszár Jenő milánói főkonzul, Nagy Gábor Tamás új-zélandi és Fülöp Viktor Géza pretoriai nagykövet is.
A Külügyminisztérium közlése szerint a hazahívott diplomaták három csoportba sorolhatók.
„Vannak, akik elérték a nyugdíjkorhatárt, vagy lejárt a megbízási idejük, vannak, akiket politikai vagy szakmai hitelességükben tapasztalt hiányosságaik miatt cserélünk le, és vannak, akiket hazahívunk a külszolgálatból, de más munkakörben Külügyminisztériumi tisztségviselők maradnak”.
A miniszter szerint a személyi döntéseket az indokolja, hogy az ország érdekeit olyan diplomaták képviseljék, akik az új külpolitikai irányvonal mentén hatékonyan tudják szolgálni Magyarországot. A cél egy professzionális diplomáciai kar felépítése. A tárca válaszában arra is kitért, hogyan választották ki az érintett országokat:
„A 37 érintett országot egy bonyolult soktényezős szempontrendszer szerint választottuk ki, ahol a szakmai, emberi és politikai hitelességi szempontok mellett más, például praktikus, például működőképességi szempontok is szerepeltek:”
Azt is jelezték, hogy az új jelölések záros határidőn belül megtörténnek, addig pedig biztosítják a külképviseletek működésének folytonosságát.
Orbán Anita külügyminiszter pénteken jelentette be, hogy 37 magyar misszióvezetőt rendel haza, a lépés a washingtoni és a londoni nagykövetet, valamint Orbán Viktor unokatestvérét is érinti. A minisztérium a döntést a szakmai megújulással és az új külpolitikai prioritásokkal indokolja – derül ki a Telex cikkéből.
A visszahívott külképviseleti vezetők között van Takács Szabolcs Ferenc washingtoni, Kumin Ferenc londoni, Vitézy Anna Zsófia - Orbán Viktor volt miniszterelnök unokatestvére - bogotái, Oszama Ibrahim Naffa bagdadi és Szarka Gábor Levente algíri nagykövet is. Mellettük távozik Csiszár Jenő milánói főkonzul, Nagy Gábor Tamás új-zélandi és Fülöp Viktor Géza pretoriai nagykövet is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
73 évesen meghalt a volt orosz védelmi miniszter, akit egykor Putyin utódjának is tartottak
Szergej Ivanov évtizedeken át az orosz hatalmi elit csúcsán mozgott. Halálhírét a Kreml is megerősítette, azonban egyelőre nem tudni, okozta a halálát.
73 éves korában elhunyt Szergej Ivanov, Oroszország egykori védelmi minisztere és a Kreml korábbi kabinetfőnöke. A halálhírt pénteken a VTB Egyesült Liga közölte, ahol Ivanov tiszteletbeli elnöki címet viselt – írja a Meduza. Halálának okát nem közölték. Később a Kreml is megerősítette a hírt a Reuters szerint.
Szergej Ivanov évtizedeken át az orosz hatalmi elit csúcsán mozgott. A KGB, majd az FSZB kötelékéből érkezve Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi bizalmasa lett.
Pályafutása során betöltötte a védelmi miniszteri, a miniszterelnök-helyettesi, valamint az elnöki adminisztráció vezetői posztját is.
Karrierjének csúcspontja 2007-ben jöhetett volna el, amikor a legtöbben őt tartották Vlagyimir Putyin legesélyesebb utódjának az elnöki székben. A belső hatalmi harcban azonban alulmaradt Dmitrij Medvegyevvel szemben, aki végül Oroszország harmadik elnöke lett.
Ivanov politikai súlya az utóbbi években fokozatosan csökkent. 2016 óta az elnök környezetvédelmi ügyekért felelős különmegbízottjaként dolgozott, ami a korábbi pozícióihoz képest egyértelmű visszalépésnek számított.
Idén február elején ettől a tisztségétől is megvált, majd február 16-án az elnök rendeletben távolította el az Orosz Biztonsági Tanácsból is. A Kremlen belüli feszültségeket jól mutatja, hogy Putyin a hírek szerint folyamatosan tart egy, a belső körében szerveződő puccstól.
Védelmi miniszterként egy olyan korszakot felügyelt, amikor Oroszország hadereje modernizáción ment keresztül, és egyre határozottabban lépett fel a nemzetközi színtéren. A NATO-val való viszony mára annyira megromlott, hogy a szövetség egyre nyíltabban készül egy esetleges konfrontációra. Egy német tábornok szerint Oroszország akár már 2029-re megtámadhat egy NATO-tagállamot.
73 éves korában elhunyt Szergej Ivanov, Oroszország egykori védelmi minisztere és a Kreml korábbi kabinetfőnöke. A halálhírt pénteken a VTB Egyesült Liga közölte, ahol Ivanov tiszteletbeli elnöki címet viselt – írja a Meduza. Halálának okát nem közölték. Később a Kreml is megerősítette a hírt a Reuters szerint.
Szergej Ivanov évtizedeken át az orosz hatalmi elit csúcsán mozgott. A KGB, majd az FSZB kötelékéből érkezve Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi bizalmasa lett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ruszin-Szendi Romulusz újra tartalékos katona lesz, és ejtőernyős ugrásra is készül
A honvédelmi miniszter a közösségi oldalán közölte, hogy a Honvéd Vezérkar főnöke visszavette a tartalékos állományba. A miniszter a szolgálatért járó juttatásról lemondott, és sikeres ejtőernyős alkalmassági vizsgát is tett.
Ruszin-Szendi Romulusz a Facebook-oldalán jelentette be, hogy visszavették a Magyar Honvédség tartalékos állományába.
„Újra tartalékos katona vagyok… Örömmel osztom meg veletek, hogy a Vezérkar főnök úr visszavett a Magyar Honvédség tartalékos állományába, így ismét tartalékos katonaként is szolgálhatok”
– közölte a honvédelmi miniszter, akinek önkéntes tartalékosi jogviszonyát 2025 decemberében szüntette meg az akkori honvédelmi vezetés.
Hozzátette, a szolgálatért járó juttatást nem veszi fel, mivel számára a haza szolgálata és az iránta érzett elkötelezettség mindig is kiemelten fontos volt. Azt írta,
ez a szolgálat számára „nem csupán egy jogviszony, hanem a bajtársi közösséget, az összetartozást és azt jelenti, hogy újra részese lehetek annak, amit mindig is hivatásomnak tekintettem”.
A bejegyzésből az is kiderül, hogy sikeresen teljesítette az ejtőernyős egészségügyi alkalmassági vizsgálatot.
„Bevallom, nagyon hiányzott már. Kevés érzés hasonlítható ahhoz, amikor kinyílik az ernyő, és újra a levegőből láthatom a hazánkat” – fogalmazott.
Azt is elárulta, hogy a következő repülőnapon a nyilvánosság is láthatja majd ugrani.
Ruszin-Szendi Romulusz a Facebook-oldalán jelentette be, hogy visszavették a Magyar Honvédség tartalékos állományába.
„Újra tartalékos katona vagyok… Örömmel osztom meg veletek, hogy a Vezérkar főnök úr visszavett a Magyar Honvédség tartalékos állományába, így ismét tartalékos katonaként is szolgálhatok”
– közölte a honvédelmi miniszter, akinek önkéntes tartalékosi jogviszonyát 2025 decemberében szüntette meg az akkori honvédelmi vezetés.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jelentősen drágul a taxizás Budapesten, itt vannak az új tarifák
A Fővárosi Közgyűlés döntött a budapesti taxitarifák emeléséről, amely augusztus 1-jétől lép életbe. Az alapdíj 1300 forintra, a kilométerdíj 521 forintra nő, és bevezetnek egy 800 forintos reptéri díjat is.
Augusztus 1-jétől emelkednek a budapesti taxitarifák, miután a Fővárosi Közgyűlés pénteki ülésén elfogadta a taxirendelet módosítását – írta a Blikk.
A döntés értelmében az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440-ről 521 forintra, a percdíj pedig 110-ről 130 forintra nő. Új elemként bevezetnek egy 800 forintos reptéri díjat is.
Az előterjesztést a taxis érdekképviseletek – köztük a Taxisok Érdekvédelmi Szervezete és a Fővárosi Taxi Egyesület –, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezte. Érvelésük szerint az elmúlt három év inflációja és a szolgáltatás költségeinek jelentős növekedése tette indokolttá a tarifák felülvizsgálatát.
A Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett javaslatot a testület 19 igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett fogadta el.
A mostani döntés azért is érdekes, mert alig egy hónappal ezelőtt, május végén a Fővárosi Közgyűlés még nem támogatta a drágítást.
A taxisok már tavaly ősszel is hangot adtak elégedetlenségüknek, szeptemberben demonstrációt tartottak a Városháza előtt a növekvő költségekre és a hosszú ideje változatlan tarifákra hivatkozva. A tiltakozások sora idén is folytatódott: a budapesti Bajnokok Ligája-döntő idejére újabb megmozdulást terveztek, hogy felhívják a figyelmet követeléseikre, ám azt végül nem tartották meg.
A fővárosi taxitarifák legutóbb 2023 márciusában változtak. A hatóságilag rögzített árrendszerrel kapcsolatban korábban az is felmerült, hogy teljesen eltörölhetik a fix díjakat, ami visszahozta volna a taxisok közötti szabad árversenyt. Ez a modell működött 2013 előtt, ám akkor a túlárazások visszaszorítása érdekében vezették be a kötelező, egységes díjszabást.
Augusztus 1-jétől emelkednek a budapesti taxitarifák, miután a Fővárosi Közgyűlés pénteki ülésén elfogadta a taxirendelet módosítását – írta a Blikk.
A döntés értelmében az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440-ről 521 forintra, a percdíj pedig 110-ről 130 forintra nő. Új elemként bevezetnek egy 800 forintos reptéri díjat is.
Az előterjesztést a taxis érdekképviseletek – köztük a Taxisok Érdekvédelmi Szervezete és a Fővárosi Taxi Egyesület –, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezte. Érvelésük szerint az elmúlt három év inflációja és a szolgáltatás költségeinek jelentős növekedése tette indokolttá a tarifák felülvizsgálatát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
