HÍREK
A Rovatból

„Elég sok mindent ledaráltak” – Orbán Anita a külügynél tapasztalt iratmegsemmisítésekről is beszélt egy osztrák lapnak

A külügyminiszter osztrák kollégájával, Beate Meinl-Reisingerrel adott közös interjút a Der Standard nevű lapnak, amelyben beszélt a V4-ek jövőjéről, a migrációról és az uniós pénzek visszaszerzéséről is. Megerősítette azt a pletykát is, hogy a Külügyminisztériumban sok dokumentumot megsemmisítettek Szijjártó Péter hivatali ideje alatt.


Az osztrák Der Standardnak adott közös interjút Orbán Anita külügyminiszter osztrák kollégájával, Beate Meinl-Reisingerrel, akivel a napokban egyeztetett Bécsben. A magyar tárcavezető többek közt arról beszélt, hogy számos hidat kell újjáépíteniük, amelyeket Orbán Viktor kormánya lerombolt.

A külügyminiszterek megbeszélésén szóba került a Visegrád-csoport jövője is, miután Magyar Péter miniszterelnök bécsi látogatásán felvetette Ausztria csatlakozásának lehetőségét. Orbán Anita szerint a regionális együttműködés nagyon fontos az új kormány számára.

„Különösen a Visegrád-csoportban való együttműködés, amelyet új energiával akarunk feltölteni. Már a következő keddre tervezünk egy találkozót mind a négy kormányfő között”

– jelentette ki. Hozzátette, az ilyen formátumok lehetőséget teremtenek arra, hogy közelebb hozzák egymáshoz azokat, akiknek hasonló nézeteik vannak.

Arra a felvetésre, hogy a V4 márkaneve nem égett-e le Viktor Orbán dominanciája miatt, Beate Meinl-Reisinger úgy reagált, hogy ezek a nemzetközi formátumok nem politikai kampányok eszközei. „Éppen egy új fejezetet nyitunk a kétoldalú kapcsolatokban, mégpedig egy nagyon fontosat, mert nagyon sok közös érdekünk van” – mondta az osztrák miniszter. Szerinte az együttműködés már most is működik más formátumokban, például az energiaügyek terén. Úgy véli, az embereknek és a vállalatoknak megbízható energiaellátásra és ésszerű árakra van szükségük.

„Együtt erősebbek vagyunk – de nem az EU ellen, hanem az EU-ban” – hangsúlyozta.

Az orosz fosszilis energiahordozóktól való magyar függőség kapcsán Orbán Anita elmondta, hogy rengeteg terhet örököltek a korábbi kormánytól. „A paksi atomerőművünk orosz technológián és orosz fűtőelem-szállításokon alapul, és az olaj és a gáz is túlnyomórészt Oroszországból érkezik hozzánk” – részletezte. Kijelentette, hogy a kormány még csak a munka legelején tart, és most elemzik ezeket a függőségeket. „Ugyanakkor be kell tartanunk a választási ígéretünket, hogy biztonságos és megfizethető energiát biztosítunk” – tette hozzá.

Meinl-Reisinger szerint mindenki megtanulta a leckét, hogy nem jó egyetlen forrásra támaszkodni, mert az zsarolhatóvá tesz. Egy friss felmérésre hivatkozva állította, az európaiak többsége már nem akar visszatérni a régi függőségekbe. „Inkább a saját energiaforrásokba kellene befektetni. Ez Ausztriára is igaz, bár az FPÖ az Oroszország elleni szankciók ellen hangol, és az orosz gázhoz való visszatérés mellett kampányol” – fogalmazott.

A migráció témájában, amely miatt a korábbi magyar kormány folyamatosan konfrontálódott Brüsszellel, Orbán Anita szerint az új vezetés is ellenzi az illegális migrációt, és tovább fogják erősíteni a határvédelmet.

„Ami azonban a nagy különbség az előző kormányhoz képest: mi szeretnénk együttműködni a partnereinkkel” – szögezte le.

Meinl-Reisinger szerint a migráció közös európai kihívás, ezért van szükség a Közös Európai Menekültügyi Rendszerre. Az Ausztria által a magyar határon ismét meghosszabbított határellenőrzésekkel kapcsolatban úgy vélte, a közös európai szabadságjogok élvezetéhez a migrációt rendezett és ellenőrzött keretek közé kell szorítani.

„Európa a szívek projektje. Az, hogy a belső határokon megállítanak, nem tartozik ehhez” – mondta.

A jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós forrásokkal kapcsolatban Orbán Anita közölte, hogy egy egész reformcsomagról van szó, és a határidő augusztus 31., ami nagyon szoros. „Ez a határidő nagyon kemény, de meg kell csinálnunk. Már útnak indítottunk egy törvénycsomagot, amely a szükséges reformok többségét tartalmazza” – mondta. Példaként említette a civil társadalom ellen is irányuló Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, új korrupcióellenes intézkedések bevezetését és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás hivatalos kérelmezését. Osztrák kollégája szerint mindez „elképesztő tempóban” történik.

Arra a kérdésre, hogy igazak-e a pletykák, miszerint elődje, Szijjártó Péter hivatali ideje alatt sok dokumentumot semmisítettek meg a minisztériumban, a miniszter szűkszavúan, de egyértelműen válaszolt: „Igen, ott elég sok mindent ledaráltak.”

Az ukrán-magyar kapcsolatokról szólva a magyar külügyminiszter elmondta, hogy elsőként a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak kérdését akarják rendezni. „Kormányunk hivatalba lépése után azonnal tárgyalásokat kezdeményeztünk, ahol a kisebbségi jogok, például az oktatás vagy a közigazgatás terén megállapodás született, amelyet most az ukrán parlament elé kell terjeszteni” – közölte. Hozzátette, hogy a másfél éve tartó magyar vétót az ukrán uniós csatlakozási tárgyalásokkal szemben feloldották.

Meinl-Reisinger szerint a korábbi magyar kormánynak sosem a kisebbségi kérdés volt a fontos, hanem csak ürügyként használta azt Ukrajna európai jövőjének blokkolására.

A dezinformációval kapcsolatos vádakra, amelyek Viktor Orbán kampányát érték, Orbán Anita a Tisza Párt kampányát hozta fel ellenpéldaként. Elmonta, hogy Magyar Péter 700 településen járt, hogy személyesen beszéljen az emberekkel, mert gyakran ez volt az egyetlen módja, hogy szembeszálljon a róla terjesztett hazugságokkal.

„A kormány 100 százalékban az irányítása alatt tartotta az állami médiát, Magyar Péter a választások előtti két évben egyetlen egyszer sem szerepelhetett ott. A közvetlen kapcsolat az emberekkel rendkívül fontos volt” – mondta.

Beate Meinl-Reisinger szerint a dezinformáció elleni küzdelem központi kérdés, mert instabilitást és megosztottságot hoz a társadalmakba. „Ez ellen fel kell lépnünk, és Európában egyesítenünk kell az erőinket. A magyarok tapasztalatai itt jelentős mértékben hozzájárulhatnak” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
73 évesen meghalt a volt orosz védelmi miniszter, akit egykor Putyin utódjának is tartottak
Szergej Ivanov évtizedeken át az orosz hatalmi elit csúcsán mozgott. Halálhírét a Kreml is megerősítette, azonban egyelőre nem tudni, okozta a halálát.


73 éves korában elhunyt Szergej Ivanov, Oroszország egykori védelmi minisztere és a Kreml korábbi kabinetfőnöke. A halálhírt pénteken a VTB Egyesült Liga közölte, ahol Ivanov tiszteletbeli elnöki címet viselt – írja a Meduza. Halálának okát nem közölték. Később a Kreml is megerősítette a hírt a Reuters szerint.

Szergej Ivanov évtizedeken át az orosz hatalmi elit csúcsán mozgott. A KGB, majd az FSZB kötelékéből érkezve Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi bizalmasa lett.

Pályafutása során betöltötte a védelmi miniszteri, a miniszterelnök-helyettesi, valamint az elnöki adminisztráció vezetői posztját is.

Karrierjének csúcspontja 2007-ben jöhetett volna el, amikor a legtöbben őt tartották Vlagyimir Putyin legesélyesebb utódjának az elnöki székben. A belső hatalmi harcban azonban alulmaradt Dmitrij Medvegyevvel szemben, aki végül Oroszország harmadik elnöke lett.

Ivanov politikai súlya az utóbbi években fokozatosan csökkent. 2016 óta az elnök környezetvédelmi ügyekért felelős különmegbízottjaként dolgozott, ami a korábbi pozícióihoz képest egyértelmű visszalépésnek számított.

Idén február elején ettől a tisztségétől is megvált, majd február 16-án az elnök rendeletben távolította el az Orosz Biztonsági Tanácsból is. A Kremlen belüli feszültségeket jól mutatja, hogy Putyin a hírek szerint folyamatosan tart egy, a belső körében szerveződő puccstól.

Védelmi miniszterként egy olyan korszakot felügyelt, amikor Oroszország hadereje modernizáción ment keresztül, és egyre határozottabban lépett fel a nemzetközi színtéren. A NATO-val való viszony mára annyira megromlott, hogy a szövetség egyre nyíltabban készül egy esetleges konfrontációra. Egy német tábornok szerint Oroszország akár már 2029-re megtámadhat egy NATO-tagállamot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Történelmi hőségrekord dőlt meg Angliában és Svájcban, Franciaországban a valaha volt legforróbb éjszakán vannak túl
Az Egyesült Királyságban 36,7, Svájcban pedig 38 Celsius-fokot mértek, ami új júniusi csúcsot jelent mindkét országban. A perzselő kánikula Franciaországban már több kisgyermek halálát okozta, és Európa-szerte megterheli az egészségügyi ellátórendszert.


Csütörtökön az Egyesült Királyság és Svájc is történelmi júniusi melegrekordot döntött, miközben Franciaországban a valaha mért legforróbb éjszakát élték át, a hőség pedig már a sürgősségi ellátást és a közszolgáltatásokat is a teljesítőképességük határára sodorta – írja a The Guardian.

Az Egyesült Királyságban csütörtökön 36,7 Celsius-fokot mértek a somerseti Merryfieldben, ami új, előzetes júniusi csúcsot jelent.

Ez az érték felülmúlta a mindössze egy nappal korábban, Gosportban regisztrált 36,1 fokos rekordot, amely a maga idejében az 1976-os, southamptoni 35,6 fokos csúcsot adta át a múltnak. Emellett Cardiffban is rekord dőlt: a walesi fővárosban az éjszaka folyamán a hőmérséklet mindössze 23,5 fokig hűlt, ami a valaha mért legmagasabb júniusi minimumhőmérséklet az országban.

Londonban Sadiq Khan polgármester csütörtökön elindította a város első hőségtervét.

„A szélsőséges hőmérsékletek már nem jövőbeli fenyegetést jelentenek, hanem jelen idejű veszélyt” – mondta. A Greenpeace mérései szerint Londonban a járdák és építkezések felületi hőmérséklete szerdán elérte az 50-60 fokot.

Mel Evans, a szervezet klímaügyi vezetője szerint a helyzet közegészségügyi vészhelyzet.

„Ez a rekorddöntögető hőhullám ragacsos, sistergő katlanná változtatta Londont. Ezek a rendellenes hőmérsékletek a végletekig feszítik az otthonokat, az iskolákat, a közlekedést és a saját egészségünket”

– fogalmazott.

A délkelet-angliai Kentben locsolási tilalmat vezettek be, a londoni mentőszolgálat pedig szerdán rekordszámú, 642 darab 1-es kategóriás riasztást kezelt. A brit hatóságok a legmagasabb, vörös riasztást adták ki, amelyet péntek estig meghosszabbítottak.

Svájcban a nemzeti meteorológiai szolgálat közlése szerint júniusban először haladta meg a hőmérséklet a 37 fokot, megdöntve egy 1947-es rekordot.

„A bázeli meteorológiai állomáson még 38 °C‑ot is mértek” – tették hozzá a közösségi médiában, ugyanott, ahol a közel nyolcvan évvel ezelőtti rekord is született.

Franciaországban, ahol az ország háromnegyede extrém hőségriadó alatt áll, a szerdáról csütörtökre virradó éjjel volt a legmelegebb a mérések 1947-es kezdete óta.

Az ügyészség a hőséggel hozta összefüggésbe egy hároméves kisfiú halálát, aki Párizs külvárosában egy autóba szorult, miután a gyerekzár működésbe lépett. A hét elején két másik kisgyermek halálát is az extrém meleghez kötötték, a miniszterelnök szerint pedig legalább 40, többségében fiatal fulladt vízbe felügyelet nélküli helyeken fürdőzve.

A hatóságok napok óta küzdenek a helyzettel: három atomerőművet is le kellett állítani, mert a hűtésükhöz használt folyóvizek túlságosan felmelegedtek. Párizs polgármestere, Emmanuel Grégoire komor helyzetképet festett.

„Gyakorlatilag minden mutatónk kritikus állapotban van” – mondta a TF1 csatornának, utalva a segélyhívások, a kórházi felvételek és a halálesetek megugrására.

Az egészségügyi miniszter hivatala szerint Párizsban 24 óra alatt 25 szívleállás történt a szokásos tíznél kevesebb helyett, országszerte pedig megnégyszereződött a hőguta miatti sürgősségi ellátások száma.

A perzselő európai hőhullám a kontinens nagy részét sújtja.

Spanyolországban egy közintézet becslése szerint a hét elején 212 haláleset lehetett köthető a hőséghez.

Olaszországban a szicíliai Palermóban a bíróságok felfüggesztették a nem sürgős tárgyalásokat a légkondicionálók meghibásodása miatt. Hollandia ritka vörös riasztást adott ki péntekre,

Németországban pedig 35 és 41 fok közötti hőmérsékleteket várnak a hétvégén.

Tudósok szerint a mostani hőhullámok a fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt 2-4 Celsius-fokkal melegebbek. Simon Stiell, az ENSZ klímaügyi vezetője szerint a helyzet a gyakorlatban mutatja meg, mit is jelent a klímaválság.

„Európa vad hőhulláma a legújabb ár, amit a bolygónkat sütögető fosszilis tüzelőanyag-szennyezésért fizetünk. Iskolák zárnak be, a sérülékenyek meghalnak, a gazdaságok izzadnak: a klímaválság a gyakorlatban így néz ki, és ez még csak a kezdet.”

Stiell hozzátette, hogy a szélsőséges időjárási események évről évre keményebben sújtanak majd minden gazdaságot, de a megoldások is egyértelműek. „Gyorsabb átállás a megújulókra – amelyek ma már jóval olcsóbbak a fosszilis tüzelőanyagoknál –, valamint az erdők védelme. Nincs vesztegetni való idő” – figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ruszin-Szendi Romulusz újra tartalékos katona lesz, és ejtőernyős ugrásra is készül
A honvédelmi miniszter a közösségi oldalán közölte, hogy a Honvéd Vezérkar főnöke visszavette a tartalékos állományba. A miniszter a szolgálatért járó juttatásról lemondott, és sikeres ejtőernyős alkalmassági vizsgát is tett.


Ruszin-Szendi Romulusz a Facebook-oldalán jelentette be, hogy visszavették a Magyar Honvédség tartalékos állományába.

„Újra tartalékos katona vagyok… Örömmel osztom meg veletek, hogy a Vezérkar főnök úr visszavett a Magyar Honvédség tartalékos állományába, így ismét tartalékos katonaként is szolgálhatok”

– közölte a honvédelmi miniszter, akinek önkéntes tartalékosi jogviszonyát 2025 decemberében szüntette meg az akkori honvédelmi vezetés.

Hozzátette, a szolgálatért járó juttatást nem veszi fel, mivel számára a haza szolgálata és az iránta érzett elkötelezettség mindig is kiemelten fontos volt. Azt írta,

ez a szolgálat számára „nem csupán egy jogviszony, hanem a bajtársi közösséget, az összetartozást és azt jelenti, hogy újra részese lehetek annak, amit mindig is hivatásomnak tekintettem”.

A bejegyzésből az is kiderül, hogy sikeresen teljesítette az ejtőernyős egészségügyi alkalmassági vizsgálatot.

„Bevallom, nagyon hiányzott már. Kevés érzés hasonlítható ahhoz, amikor kinyílik az ernyő, és újra a levegőből láthatom a hazánkat” – fogalmazott.

Azt is elárulta, hogy a következő repülőnapon a nyilvánosság is láthatja majd ugrani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Jelentősen drágul a taxizás Budapesten, itt vannak az új tarifák
A Fővárosi Közgyűlés döntött a budapesti taxitarifák emeléséről, amely augusztus 1-jétől lép életbe. Az alapdíj 1300 forintra, a kilométerdíj 521 forintra nő, és bevezetnek egy 800 forintos reptéri díjat is.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. június 26.



Augusztus 1-jétől emelkednek a budapesti taxitarifák, miután a Fővárosi Közgyűlés pénteki ülésén elfogadta a taxirendelet módosítását – írta a Blikk.

A döntés értelmében az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440-ről 521 forintra, a percdíj pedig 110-ről 130 forintra nő. Új elemként bevezetnek egy 800 forintos reptéri díjat is.

Az előterjesztést a taxis érdekképviseletek – köztük a Taxisok Érdekvédelmi Szervezete és a Fővárosi Taxi Egyesület –, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezte. Érvelésük szerint az elmúlt három év inflációja és a szolgáltatás költségeinek jelentős növekedése tette indokolttá a tarifák felülvizsgálatát.

A Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett javaslatot a testület 19 igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett fogadta el.

A mostani döntés azért is érdekes, mert alig egy hónappal ezelőtt, május végén a Fővárosi Közgyűlés még nem támogatta a drágítást.

A taxisok már tavaly ősszel is hangot adtak elégedetlenségüknek, szeptemberben demonstrációt tartottak a Városháza előtt a növekvő költségekre és a hosszú ideje változatlan tarifákra hivatkozva. A tiltakozások sora idén is folytatódott: a budapesti Bajnokok Ligája-döntő idejére újabb megmozdulást terveztek, hogy felhívják a figyelmet követeléseikre, ám azt végül nem tartották meg.

A fővárosi taxitarifák legutóbb 2023 márciusában változtak. A hatóságilag rögzített árrendszerrel kapcsolatban korábban az is felmerült, hogy teljesen eltörölhetik a fix díjakat, ami visszahozta volna a taxisok közötti szabad árversenyt. Ez a modell működött 2013 előtt, ám akkor a túlárazások visszaszorítása érdekében vezették be a kötelező, egységes díjszabást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk