Ruszin-Szendi Romulusz: „Tisztító tűz” jön a hadseregben is, a korrupciós ügyek nem maradnak következmények nélkül

A 24.hu interjút készített a februárban eltűnt dokumentumfilmes, Pesty Lászlóval, aki a kertjében, egy sörsátor alatt számolt be az elmúlt hónapok eseményeiről. Pesty elmondása szerint kalandos időszakon van túl, amelyben volt konspiráció, menekülés, bujkálás és halálos fenyegetés is. Az egykori Fidesz-támogató ma már a Tisza Párt és Magyar Péter elkötelezett híve, a Fideszről pedig úgy vélekedik, hogy az már nem létezik.

Pesty László az interjúban felidézte, hogy az események február 9-én kezdődtek, amikor otthonában két férfi üzenetet kiabált be a sövény mögül. „Megfenyegettek. Életveszélyesen” – állította, hozzátéve, hogy a sövény mögül kiabáló alakok nem valamilyen tartozás miatt keresték fel.

Pesty szerint egy másik hang még azt is hozzátette, hogy a holttestet nehéz lesz majd azonosítani. Bár tett feljelentést, nem számított eredményre, mivel állítása szerint két ismeretlen, sötétben, a bozót mögül kiabáló személy ellen a nyomozás lehetetlen.

A dokumentumfilmes szerint a fenyegetés annyira komolynak tűnt, hogy azonnal cselekedett. „Ma sem gondolom gyávaságnak, de akkor én tíz perc alatt összepakoltam a laptopjaimat, a mobiltelefonjaimat és a jegyzeteimet, be egy hátizsákba, és tíz perc alatt tipliztem is innen” – idézte fel a történteket. Úgy véli, a háttérben egyértelműen politikai szál húzódik, hiszen a NER korrupciós ügyeiről kezdett beszélni. A menekülés során, ahogy fogalmazott, konspiratív módszereket alkalmazott, háromnaponta váltogatta a helyszíneit megbízható barátai segítségével.

Az egyik legdrámaibb epizódja a Keleti pályaudvar környékén játszódott, amikor a rendőrök egy barátja lakásán keresték. Elmondása szerint a vécéablakon keresztül kellett menekülnie, miközben a rendőrök már az előszobában voltak. „Aztán ugrottam egy jó 2,5–3 métert, ami az én fizikai állapotomban azért nem volt akármi. Jól értem földet!” – mesélte. Innen egy vonattal Kőbánya-felsőig ment, ahol egy munkáskocsmában egy idős, diplomás nő felismerte és három és fél napra szállást adott neki.

Arra a kérdésre, hogy miért menekült a rendőrök elől, Pesty azt válaszolta, hogy bár nem haragszik rájuk, de szerinte a parancs az parancs. Meggyőződése, hogy a naphegyi otthonában végzett házkutatás indokolatlanul kemény volt. Attól tartott, hogy egy kreált állatkínzási ügyre – miszerint éhezteti a kutyáját – hivatkozva előállítják, és a Fidesz-kormány alatt nem akart börtönbe kerülni. „Kaptam én információkat, megvoltak a csatornáim” – tette hozzá. Állítása szerint a fenyegetés után három nappal érkezett a rendőrségre a feljelentés a kutyája miatt, amit egy „fedősztorinak” tart egy rosszhiszemű akció leplezésére. Elmondása szerint a házkutatás során betörték az ajtóit, és szerinte valójában nem is őt, hanem adathordozókat kerestek.

Bár február 24-én bement a rendőrségre, utána is bujkált, és a telefonját is kikapcsolva tartotta, mert félt a lebukástól. A cégei időközben tönkrementek, amit azzal magyarázott, hogy három évig tartó pénzügyi és gazdasági karanténba zárták. „Szóltak a megrendelőimnek, hogy ne fizessék ki a marketingkommunikációs munka árát, közben minden központi támogatást elzártak, minden csapot, az embereim is megfogyatkoztak” – állította.

Szerinte a NER működése nem politikai, hanem kriminológiai kérdés, a pártot pedig legfeljebb bűnszövetségnek tartja. Elmondása szerint 2023-ban naivan próbálta belülről megreformálni a rendszert, de a tusványosi kritikái után bosszúhadjárat indult ellene. Két ügyet emelt ki, ami különösen felháborította: a Simion-ügyet, valamint Orbán Balázs 1956-os forradalomra tett megjegyzéseit. Utóbbiról azt mondta, annyira felhúzta magát, hogy „majdnem fogtam a lovagkeresztem, hogy akkor most kimegyek a Kossuth térre, és egy kalapácsvető mozdulattal bebaszom a Parlament valamelyik ablakán.”

Orbán Viktorról azt mondta, ő a NER miniszterelnöke, és a felelősségét egy közhellyel jellemezte: „ha tudott róla, az a baj, ha nem tudott, az a baj.” A megbeszélés lehetőségét elvetette, szerinte a történteket majd a bíróságon kell tisztázni.

Ezzel szemben a Tisza Pártot és Magyar Pétert teljes mellszélességgel támogatja. Azt állítja, ő abba a kisebbségbe tartozik, aki meggyőződésből, nem pedig a legkisebb rossz elve alapján szavazott rájuk. Magyar Péter megjelenését az országnak „megváltásnak” nevezte. Ugyanakkor óvatosságra intett, mondván, a karneválozást abba kell hagyni, mert a régi rendszer emberei rejtett csapdákat helyeztek el.

Hozzátette, nem kívánja nekik, hogy átéljék azt, amit ő. Tagadta, hogy az új kormánytól keresne lehetőséget, szerinte neki elég, ha szabad a piac és az állami intézmények részrehajlásmentesen osztják el a közpénzeket. „Én csak ennyit kérek, protekciót nem. Vagyunk is olyan jók, hogy nem kell” – zárta gondolatait.

Magyar Péter a csütörtöki kormányinfón egy kérdésre válaszolva azt mondta, az újságíróknak meg kellene kérdezniük a legfőbb ügyészt, hogy Orbán Viktor járt-e a TEK épületében az aranykonvoj-ügy kirobbanásának napján. Korábban a Telex arról írt, hogy a miniszterelnök személyesen rendelhette el az akciót, a 444 pedig úgy tudja, hogy Orbán Viktor neve ott van egy olyan belső ügyészségi listán is, ami azokról szól, akiknek a szerepét tisztázni kell.

A pénzszállítók ügyvédje, Dr. Horváth Lóránt szerint az egész akció egy politikai ötlet volt, amelynek nem bűncselekmény felderítése volt a célja. Az ügyvéd a KlikkTv-nek azt mondta, az alapos gyanú több politikussal szemben is megállapítható.

Hozzátette, az általa ismert iratok alapján tűnik úgy, hogy ez valóban így történhetett.

„Ez az akció most már tisztán körvonalazódik, hogy nem egy bűncselekmény alapján jött létre. Ez egy kósza politikai ötlet volt” – fogalmazott az ügyvéd, aki szerint a Fidesz a választási kampányban akarta felhasználni az „ukrán” jelzővel összekapcsolt ügyet.

„Ha kivonjuk az egész cselekmény mögül a bűncselekményt, ami nagyon valószínű, hogy így volt, akkor marad a politikai motiváció, illetve a politikai hangulatkeltés, és ebben az esetben felmerül a politikai szereplőknek a bűntetőjögi felelőssége is” – tette hozzá.

Elmondása szerint az iratokból az látszik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal március 4-én kezdte követni az ukránokat Bécsben, és már másnap, március 5-én meg is született a feljelentés. Ebben az állt, hogy „ismeretlen ukrán személyek a Raiffeisen bank mélygarázsában pénzes zsákokat pakolnak egy autóba.” Ezzel szemben, ahogy az ügyvéd emlékeztetett, a pénzszállítás 2022 óta 172 alkalommal, teljesen legálisan, útvonalengedélyekkel és a magyar hatóságok tudtával zajlott.

Az ügyvéd egy eddig nem ismert részletet is megosztott a március 5-i eseményekről. Állítása szerint a NAV Huszti úti Bevetési Igazgatósága 20 emberrel már Hegyeshalomnál megállította a konvojt.

„Kiállították őket, ott megvizsgálták az iratokat, és megállapították, hogy az iratok teljesen rendben vannak” – mondta.  Órákkal később  a TEK mégis lecsapott  látványos akcióban a konvojra, amit a NAV egyszer már ellenőrzött.

A TEK bevetését azzal indokolták, hogy fegyver lehetett a pénzszállítóknál, de Horváth Lóránt szerint a hatóságok pontosan tudták, hogy ez nem igaz.

Szerinte az ukránok fegyveresen nem is jöhettek volna az országba külön engedély nélkül. Hozzátette, amikor fegyveres kíséretre volt szükség, azt a Készenléti Rendőrség vagy egy magyar biztonsági cég biztosította. „Ettől függetlenül szinte azt lehet mondani, hogy haderővel fogták el őket, mert gránátvetőtől kezdve a harcjárművekig minden volt.”

Az ügyvéd szerint az akciónak kettős célja lehetett. Az egyik a kampánycélú hangulatkeltés, a másik pedig egyértelműen Ukrajna zsarolása volt, összefüggésben azzal, hogy Orbán Viktor aznap beszélt a Barátság kőolajvezeték megnyitásának erővel való kikényszerítéséről. Az ukrán Oschadbank állami tulajdonú, így a lefoglalt nagy összegű pénz alkalmas volt a nyomásgyakorlásra.

„Én azt gondolom, hogy az egész folyamatot az borította fel, hogy a NAV, nyomozószerve nem akarta végrehajtani azt, amit vártak tőle” - jelentette ki. A NAV emberei ugyanis bűncselekmény gyanújának hiányában nem akarták lefoglalni a pénzt.

A NAV-osok a tanúként kihallgatott ukránokkal szembeni bánásmódot is kifogásolták. „A tanúkat nem bilincseljük meg, nem kámzsában hallgatjuk ki, nem vetkőztetjük le meztelenre, nem nevetgélünk rajtuk, nem zárjuk be egy szobába, és nem alszunk velük, mert benn volt egy őr, meg kint volt egy őr. És másnap nem vágjuk ki őket az országból, mert a tanúkkal nem így viselkedünk..”

Amikor mindezt a NAV-osok szóvá tették, az ügyvéd szerint érkezett egy külső „impulzus” a TEK és az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai felé, hogy ne jogszerűen járjanak el. Az ügyvédek azt próbálták kideríteni, kitől jöhetett ez az impulzus.

„Két nevet fogok most mondani, mert ez a két név az, amelyik a hírolvasókban, az átlagnézőkben is joggal felmerül. Az egyik név Rogán Antal, aki egyszerre volt az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal és a propagandahivatal vezetője. Tehát ő volt az, aki utasíthatta mondjuk államtitkárokon vagy helyettes államtitkárokon keresztül a titkosszolgálatokat. És Orbán Viktoré, aki erre építette fel, az ukrán ellenességre építette fel a kampányt. Ő maga volt az, aki beleengedte egy beszédében néhány órával az akció előtt, hogy valami történni fog.”

A hatóságok eljárását vizsgáló nyomozás az ügyvéd szerint a választásokig állt, utána azonban „varázsütésre” feléledt. Az ő feljelentésük jogellenes fogvatartás, hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt történt.

Horváth Lóránt szerint ugyanakkor az ügy a Büntető Törvénykönyv szerinti terrorizmus tényállását is kimerítheti. Felidézte, hogy már Lázár János egykori miniszter nyilatkozatai után is felvetették ezt. „Én akkor, aznap este voltam az Egyenes Beszédben, és mi ezt abban a pillanatban elkezdtük vizsgálni” – mondta. Bár akkor sok kritika érte, ma már úgy látja, a nyomozás ebbe az irányba is elindult.

A Magyar Nemzeti Bank kamatvágása, az euró bevezetésének 2030-as céldátumáról mind pozitív fejlemények, de a friss konvergenciajelentés szerint Magyarország jelenleg egyik maastrichti kritériumnak sem felel meg – ezzel a felütéssel indult a beszélgetés Bod Péter Ákos közgazdásszal az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

A volt jegybankelnök szerint a jelentés tartalma nem meglepő. „Eddig is tudtuk, hogy Magyarország nem áll készen, és azok közé tartozik, akiknek eddig programjuk se volt, most sincs semmi hivatalos program, csak van egy bejelentés, mert erről beszélünk, és egyik mutató sem teljesített” – mondta, hozzátéve, hogy ez a helyzet nem ok nélkül alakult ki.

A legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy a feladat megoldható-e. Úgy véli, a válasz igen, de a folyamat lehet nagyon gyors, közepesen gyors vagy elnyújtott is. A pénzügyminiszter bejelentését úgy értelmezi, hogy a feltételek teljesítése a cél 2030-ra, ami után az euró bevezetése 2031-ben vagy akár 2032-ben valósulhat meg. Éppen ezért szerinte „le kell hűteni a várakozásokat, ez azért egy hosszú távú program.”

Bod Péter Ákos szerint az elmúlt években rossz irányba mentek a dolgok. Az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját úgy jellemezte, hogy az valójában nem is gazdaságpolitika volt.

Ha mégis volt valamiféle gazdaságpolitika, az Matolcsy György nevéhez fűződött, és annak lényege az volt, hogy „hagyni kell leértékelődni a devizát, az jó az exportőröknek, ha jó az exportőröknek, jó az országnak, kicsit inflációsabb ugyanígy a gazdaság, de nem baj.” Ez a stratégia a közgazdász szerint garantálta, hogy az ország egyre távolabb kerüljön a kritériumok teljesítésétől. „amit 2004-2006 tájt még kemény munkával el lehetett volna érni” – mondta, példaként említve a szlovén, szlovák és balti államok sikeres csatlakozását.

A jelenlegi, alacsony inflációs adatokról úgy vélekedett, hogy azok már-már túlságosan is szépek. Szerinte a kedvező számokban szerepet játszik a forint erősödése és egyfajta önbeteljesítő jóslat is.

A maastrichti tesztek teljesítésének kulcsát a költségvetési fegyelemben látja, ami egyben azt is jelenti, hogy a jövőben nem lehet a választások előtt gazdasági „ajándékokat” osztogatni. „Nagyjából mindegy, hogy van választás vagy nincs választás, mert le kell vinni a deficit rátáját” – magyarázta. Ha ez megvalósul, az államadósság pályája is rendbe jöhet, ami egy pozitív spirált indíthat el, hiszen egy ilyen országba „jön a pénz”, és így csökkenhetnek a kamatok. Bod Péter Ákos szerint ha ez a folyamat elindul, és a kormány nem csinál „hülyeséget”, akkor előbb-utóbb célba ér.

Az uniós források szerepét abban látja, hogy azok nem közvetlenül a költségvetést segítik, hanem a gazdasági növekedést gyorsítják fel, ami többletbevételt generál az államnak, így könnyítve a hiánycélok elérését. Felidézte, hogy korábban nagyon aggódott, mert az elmúlt évek stagnálása rendkívül veszélyes volt.

Most azonban megfordult a helyzet, és bár a pálya nem könnyű, de teljesíthető, feltéve, hogy a kormány elkerüli a hibákat. Úgy véli, ősszel a kormány előáll majd egy hivatalos tervezettel és céldátummal, amit egyeztetnek a nemzetközi intézményekkel, és ez a program kötelező érvényű lesz a következő kormányokra is.

Arra a kérdésre, hogy mit nyer az átlagember az euróval, a Bod Péter Ákos azt mondta, sem gazdagabbak, sem szegényebbek nem leszünk tőle azonnal, de a gazdaság kiszámíthatóbbá válik.

Az euró támogatottságát a magyarok forinttal kapcsolatos rossz tapasztalataival magyarázza. „Én is szeretem a forintot és kötődöm hozzá érzelmileg, de  lássuk be, hogy ez egy púp a gazdaságon és fejfájás a háztartásokban” – jelentette ki. Szerinte az euró bevezetésével „egy probléma megszűnik, a támogatottság megvan mögötte.”

„Ha a 2031. január elsején a kereskedők trükköznek a kerekítésnél, egye fene, még elég messze van 2032” – mondta, hozzátéve, hogy az addig elért előnyök, mint az olcsóbb államfinanszírozás és a kiszámíthatóbb gazdaság, bőven kárpótolnak ezért.

A bevezetéskori árfolyam meghatározását jelenleg lehetetlennek tartja a magas kamatszint és a bizonytalan gazdasági helyzet miatt. A végső árfolyamot szerinte nem hatósági döntéssel, hanem a piac segítségével kell majd megállapítani, miután a forintot bevezették a 24 hónapos várakozási szakaszba.

Arra a kérdésre, hogy ebben a folyamatban a kormány vagy a jegybank szava számít-e jobban, a közgazdász egyértelmű választ adott: „A kormányé. A jegybankok nem szeretik, hátrálnak.” Úgy véli, a jegybankárok természetüknél fogva ragaszkodnak a saját valuta menedzseléséhez. „Ők azt gondolják, hogy ők nagyon jól tudják menedzselni a saját valutájukat, és ők baromi jól értenek hozzá” – fogalmazott.

„Ez egy szuvernitási kérdés is, meg a gazdaságpolitika középpontja. A jegybank az egy komoly intézmény, rendes országban, de vannak belső érdekei, meg elfogultságai. Tehát ez egy politikai döntés” – zárta gondolatait.

A 24 extra Törökülés című műsorában Török Gábor politikai elemző  a Magyar Péter-kormány által bejelentett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának politikai jelentőségéről beszélt.

Török Gábor szerint a kormány közjogi intézkedései közül politikailag ez a legfontosabb lépés. Úgy látja, a választások előtt még kérdéses volt, hogy a hivatal csupán egy, a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz hasonló elemző szervezet lesz-e, de mostanra kiderült, hogy valójában egy korrupcióellenes ügyészségről, sőt annál is többről van szó. Török szerint a román korrupcióellenes ügyészséghez és az Európai Uniós ügyészséghez hasonlítható a tervezett intézmény, amely nyomozhat és vádat képviselhet büntető- és polgári ügyekben is. „Ez egy teljesen új helyzetet teremt szerintem a magyar igazságszolgáltatás rendszerében, mert ez azt jelenti, hogy az ügyészség, mint intézmény, a politikailag kényes ügyekben hátrébb fog sorolódni.”

Török Gábor állítja, hogy ezzel a lépéssel a kormány megteremti az intézményi feltételeit annak, hogy az olyan célok, mint az igazságtétel és a vagyonvisszaszerzés, ne csak politikai szólamok maradjanak. Szerinte a korábbi kormányok ígéreteivel ellentétben most valóban elindulhatnak az elszámoltatási ügyek.

Hozzátette, a bíróságé a végső döntés, de az új hivatal biztosíthatja, hogy az ügyek eljussanak a nyomozati szakasztól a vádemelésig. Török Gábor úgy véli, a következő időszakban rengeteget fogunk hallani ezekről a témákról, és a hivatal bejelentései a parlamenti ülésekkel vetekedő figyelmet kaphatnak, és „ez tényleg nagyon sok mindent be is fog takarni.”

„Nincs két hónapja hivatalban a kormány, de megvan az a két téma, alkotmányozás, elszámoltatás, amivel ki lehet tölteni ezt a ciklust” – mondta. Kiemelte, hogy ezek nem materiális jellegű kérdések, vagyis nem érintenek nehéz költségvetési döntéseket. Úgy látja, a kormány ezzel akár két-három évig is képes lesz fenntartani a politikai napirendet, és elterelni a figyelmet a gazdasági problémákról.

Kiemelte a miniszterelnök parlamenti felszólalásait, amelyeket tömegek követnek. „Amit Magyar Péter a parlamentben visz ezen témák kapcsán, olyat soha nem láttunk kormányfőtől.”

Ugyanakkor feltette a kérdést, meddig tartható fenn ez a lendület, és mikor fordulhat át a közhangulat. „Én is mindig ezen gondolkodom, hogy vajon egy év múlva lesznek-e még ilyen parlamenti közvetítések, ahol ugyanezzel a vehemanciával, lendülettel ugyanekkora népszerűséggel vagy figyelem mellett tud Magyar Péter szerepelni?”

De szerinte ezekben is vannak mondások, mint például a repülővel hozott klíma, ami egyelőre elegendő.