HÍREK
A Rovatból

Drogügyi kormánybiztos: A kokain már népszerűbb Magyarországon, mint a marihuána

Horváth László szerint a celebek teszik divatossá a kábítószert, miközben tavaly március óta több mint 2 tonna drogot foglaltak le a hatóságok. A kormánybiztos a dizájnerdrogok mellett a kokainhasználat felfutását is komoly gondnak tartja.
DKA – Fotó: M1 - szmo.hu
2026. január 03.



Horváth László drogügyi kormánybiztos a Blikknek adott interjúban beszélt a kormány drogellenes háborújáról, annak eredményeiről és a kábítószer-probléma társadalmi hátteréről. Mint mondta, a pozíció elvállalásában személyes indíttatása is volt, mivel 1998 óta foglalkozik ezzel a témával – szerinte a Fidesz már akkor szembeszállt a drogliberalizációs törekvésekkel. Már akkor szembesült azzal, hogy a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés kéz a kézben jár, és a drogok miatt a közbiztonság is meggyengül.

A kormánybiztos szerint ma az egyik legnagyobb problémát az olcsó dizájnerdrogok elterjedése jelenti, amelyek hatása kiszámíthatatlan. Egy tragikus példát is említett, amikor egy szórakozóhelyen nyolc fiú vett be egy tablettát, és egyikük a helyszínen életét vesztette. Ezzel kapcsolatban Horváth László kijelentette:

„Aki a droggal más gyerekeit öli meg, annak kőkeményen felelnie kell.”

A dizájnerdrogok mellett a kokainhasználat felfutását is komoly gondnak tartja, ami szavai szerint mára szélesebb körben terjedt el, mint a marihuánafogyasztás. A marihuána gyógyászati felhasználásának lehetőségét a kormánybiztos elutasította. Úgy véli,

„nincs olyan, hogy a fű csak békéssé tesz és megnyugtat.”

Hozzátette, hogy „számos vizsgálat mutatja, hogy a használata mentális és kognitív leépüléssel jár.” Emiatt fogalmazott meg egy általános álláspontot, miszerint nem lehet különbséget tenni jó és rossz kábítószer között.

„Nincs olyan, hogy jó drog, meg nem jó drog, csak kábítószer van”

– hangsúlyozta, majd megismételte: „Nincs ilyen. Csak kábítószer van.” Ezt a véleményét a gyűjtőfogházban szerzett tapasztalataival is alátámasztotta, ahol elmondása szerint találkozott olyan elítéltekkel, akiknek a kábítószeres karrierje nem kényszerhelyzetből indult.

Horváth László szerint a fiatalok kábítószer-fogyasztásának egyik fő oka, hogy menőnek tartják. „A gettókban, a szegregátumokban élő 12-14 éves fiatalok azzal indokolták nekem a kábítószer-fogyasztást, hogy az menő, és azzal kitűnhetnek a társaik közül” – mondta. Állítása szerint a helyzetet súlyosbítja a celebek példája.

„Sokkal jobban elviszi a fiatalokat az, amikor egy példaképnek tartott celeb még reklámozza is a drogfogyasztást. És ezzel szemben semmit nem érünk el azzal, ha azt mondjuk nekik, a kábítószer ártalmas az egészségre.”

– fogalmazott.

Megemlített egy kutatást, amelyben 6 előadó 13, drogot is említő száma 180 milliós megtekintést ért el. Szerinte „ebben az előadóknak nagy szerepük van, hiszen azok, akikre több százezer ember figyel, felelősek azért, hogy milyen üzenetet közvetítenek a rajongóiknak.” Úgy véli,

„aki ezt a helyzetét arra használja, hogy üzleti érdekből elfogadottá, divatossá tegye a kábítószert a fiatalok, a gyerekek körében, az nem kis társadalmi kárt okoz.”

A kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban elmondta, hogy a Delta Program keretében március óta kilencezer eljárás indult. Cáfolta, hogy hajtóvadászat folyna a celebek ellen, mondván,

a kilencezer eljárásból mindössze kettő érint ismert embereket.

„Emiatt barokkos túlzásnak tartom, amit megkaptunk, miszerint ellenük indítottunk hajtóvadászatot” – jelentette ki. A kormánybiztos a társadalmi vita fontosságát is hangsúlyozta, mivel a szülők sokszor nem értik a fiatalok által használt szlenget.

A korábbi drogstratégiákkal szemben a cselekvési tervekben hisz. „A stratégiák fontosak, de a határozott cselekvést nem pótolja” – mondta, hozzátéve, hogy a gyorsan változó helyzetet egy statikus stratégia nem tudja követni. „Mire egy év múlva kijönne egy stratégia, lehet, hogy más lesz a helyzet. Per pillanat lépni kell, ezért cselekvési tervekre van szükség.”

A Delta Program eredményeit részletezve elmondta, hogy a 9 ezer eljárás 30 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, a lefoglalt kábítószer mennyisége pedig meghaladta a 2 tonnát. Emellett június óta 1,5 milliárd forint értékű vagyont vontak el a terjesztőktől. Kiemelt több nagy akciót, köztük egy csepeli droglabor felszámolását, egy nemzetközi együttműködésben lefoglalt 2,2 tonna kokaint, valamint egy kínai bűnszervezettől lefoglalt 42 tonna kábítószer-alapanyagot.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a rendőrség a drograzziák miatt más ügyekre nem fordít elég energiát, Horváth László azt mondta, a rendőrök eddig is végezték a munkájukat, de az intenzív akciók egyértelmű üzenetet küldenek. Kijelentette,

„az a cél, hogy kisöpörjük a drogot az országból.”

A kistelepüléseken tapasztalható rendőri tétlenségről szóló jelzésekre reagálva a telefontanú szolgáltatást ajánlotta. „Biztos vagyok benne, hogy a rendőrség minden alapos bejelentést megvizsgál” – zárta az interjút.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kínos jelenet a parlamentben: diákok egy csoportja látványosan kivonult az államtitkár beszéde alatt, egyikük be is szólt neki
Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes a rezsicsökkentésről szólt a karzaton ülő fiatalokhoz. A kivonulást az üléselnök azzal magyarázta, hogy a diákoknak lejárt az idejük.


Látványos kivonulás szakította félbe a kormány rezsicsökkentési politikájáról szóló vitát a parlamentben hétfő délután. A karzaton ülő középiskolásnak látszó csoport éppen akkor távozott, amikor Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes éppen őket szólította meg.

Az eseménysor egy fideszes képviselő, Aradszky András interpellációjával kezdődött, aki a kormány rezsicsökkentését dicsérte, azt állítva, hogy a Tisza Párt el akarja törölni azt. A 444.hu tudósítása szerint a képviselő akadozva olvasta fel a szövegét, és egy ponton véletlenül azt mondta, hogy „az orosz olajról és földgázról való leválás óriási rezsicsökkentést" jelentene, bár ezt gyorsan rezsinövekedésre javította. Felszólalása végén azt a kérdést tette fel, hogy a kormány milyen eszközökkel tudja biztosítani, hogy „a magyar családokat megvédjük a rezsi ööö árának a növekedésétől”.

Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes válaszolt, aki megpróbálta felélénkíteni a vitát azzal, hogy a karzaton ülőkhöz fordult. „Engedje meg, hogy eltérő nézőpont és beszédmódot válasszak, ugyanis sok fiatal ül itt a karzaton, bizonyosan vannak közöttük ellenzéki szavazók is” – mondta, amire a karzatról egy behallatszó „Csak!” válasz érkezett.

Az államtitkár ezután arról beszélt, miért fontos a kormánynak a rezsivédelem, felidézve, hogy „2006-ban a harmadával emelték a rezsiárakat". Figyelmeztetett, hogy „ha fennmarad az ellenzék akarata, és ezt a politikát valósítja meg egy következő kormány”, az az orosz energiahordozók kiiktatásához és a rezsicsökkentés végéhez vezetne. Záró gondolatait, miszerint a rezsivédelem „a fiataloknak is ugyanakkora érték, mint az idősebb generációnak”, a diákok már nem hallották, mert közben látványosan távoztak a karzatról.

A jelenet annyira feltűnő volt, hogy az ülést levezető Jakab István magyarázatot fűzött hozzá. A pulpitusról azt mondta: „Rétvári miniszterhelyettes úr vendégei voltak itt, és az időkeretük lejárt, ezért távoztak a karzatról”.

A vita hátterében a kormány következetes kommunikációja áll, amely a rezsicsökkentés fenntartását és az olcsó orosz energiaforrások megőrzését hangsúlyozza. Ezzel szemben a Tisza Párt programja szerint a rezsitámogatást nem eltörölnék, hanem szociális alapon bővítenék, miközben 2035-ig megszüntetnék az orosz energiafüggőséget, és energetikai korszerűsítési programokat indítanának a háztartások terheinek csökkentésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nagy Márton: a kormány megtiltja a nyersolaj, illetve a 95-ös benzin és a dízel exportját, és csökken a jövedéki adó is
A kormány az üzemanyagok jövedéki adóját az uniós minimumszintre csökkenti: a benzin esetében literenként 158,8 forintról 139,55 forintra, a gázolajnál pedig 148,76 forintról 128,28 forintra. Az ellátás biztosítása érdekében felszabadítják a 45 napos állami biztonsági termékkészletet.


Éjféltől újra rögzített áron tankolhatnak a magyar rendszámos autósok: a kormány 595 forintban maximálja a 95-ös benzin, 615 forintban pedig a gázolaj literenkénti árát. A „védett ár” bevezetését exporttilalom, a jövedéki adó uniós minimumra csökkentése és az állami olajtartalékok felszabadítása kíséri. Míg a kormány az ellátás stabilizálását és az árak megfékezését ígéri, szakértők a korábbi árstop idején tapasztalt importvisszaeséstől és ellátási zavaroktól tartanak.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn jelentette be a döntést, a részleteket pedig Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közölte este. A rendelet március 10-én, kedden nulla órától lép hatályba. Az árszabályozás a magyar rendszámmal és magyar forgalmival rendelkező gépjárművekre vonatkozik, a kedvezményezettek körét pedig a magánszemélyek mellett kiterjesztik a mezőgazdaságban dolgozókra, a fuvarozókra és a vállalkozókra is.

A kormány az üzemanyagok jövedéki adóját az uniós minimumszintre csökkenti: a benzin esetében literenként 158,8 forintról 139,55 forintra, a gázolajnál pedig 148,76 forintról 128,28 forintra. Az ellátás biztosítása érdekében felszabadítják a 45 napos állami biztonsági termékkészletet, a kereskedők pedig a védett árnál alacsonyabb áron jutnak hozzá a 95-ös benzinhez és a dízelhez.

Ezzel párhuzamosan a kormány megtiltja a nyersolaj, illetve a 95-ös benzin és a dízel exportját. Nagy Márton közölte, a kormány „a leghatározottabban fellép a visszaélésszerű kereskedelemmel szemben” – írta a Telex.

A döntés hátterében az iráni háború és a szállítási zavarok miatti olajpiaci kilengések állnak, amelyek hatása már a hazai kutak áraiban is megjelent. A lépés nem egyedülálló a régióban: Szerbia ideiglenes exporttilalmat rendelt el, Horvátország pedig szintén kormányzati árkorlátot léptetett életbe. A kritikusok a 2021–2022-es hazai tapasztalatokra emlékeztetnek, amikor a piaci ár alatti hatósági ár az import visszaeséséhez és helyenként komoly ellátási zavarokhoz vezetett. Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke szerint az árstop helyett az üzemanyagokat terhelő adókat kellene csökkenteni.

A mostani intézkedés rövid távon valóban a megszabott árszint alatt tartja a tankolás költségét a jogosultak számára. Azonban több kulcskérdés is nyitott: meddig marad érvényben a védett ár, kapnak-e kompenzációt az ellátási lánc szereplői, és hogyan reagál az intézkedésekre az Európai Unió.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Üzenjük 60pusztának: nem fizetünk!” – Házkutatás a pécsi plakáthekkelőnél: hiába ér már kevesebbet a kormányplakát, büntetőügy lett a vége
Dr. Heindl Péter pécsi jogásznál a rendőrség tapétaragasztót és plakátdarabokat foglalt le. Bár a plakátok darabértékét 10 ezer forint alá csökkentették, az összesített kár miatt az eljárás büntetőügy marad.


A rendőrök házkutatást tartottak pénteken dr. Heindl Péter pécsi jogásznál, aki ellen kormányzati óriásplakátok átfestése miatt folyik büntetőeljárás. A hatóság a kihallgatás után ment ki a lakására, ahol néhány plakátdarabot és maradék tapétaragasztót foglalt le – írta a pécsi eseményekről elsőként beszámoló Szabadpécs.hu.

A mostani eljárás előzménye egy február közepi akció, amikor Heindlt rendőrök igazoltatták, miközben épp egy plakátot „javított ki”. Az eredeti plakáton Ursula von der Leyen, Volodimir Zelenszkij és Manfred Weber volt látható az „Üzenjük Brüsszelnek: Nem fizetünk!” felirattal. Ebből Heindl egy zebrával, Orbán Viktorral és Mészáros Lőrinccel kiegészített verziót készített, „Üzenjük 60pusztának: nem fizetünk!” szöveggel.

Az ügyből azért lett azonnal büntetőeljárás, mert a rendőrség egyetlen plakát értékét 50 ezer forint fölé becsülte, ami már meghaladja a szabálysértési értékhatárt. A friss jegyzőkönyv szerint azonban a hatóság már 10 ezer forint alatti összegre állapította meg egy darab plakát értékét. Mivel a nyomozók legalább egy tucatnyi átfestett plakátot tulajdonítanak Heindlnek, az összesített kárérték így is bőven 50 ezer forint felett van, vagyis az eljárás továbbra is büntetőügy marad.

Heindl Péter szerint a pécsi eset nem egyedi. Úgy tudja, országszerte előfordul, hogy a hatóságok már az eljárás elején a szabálysértési határ fölé értékelnek egyetlen kormányplakátot. Szerinte így akár egy-két plakát átfestése miatt is büntetőeljárás indulhat tapasztalatlan, csupán elkeseredett állampolgárok ellen.

A jogász a kihallgatásán ismét elmondta, hogy nem tartja magát bűnösnek. Álláspontja szerint nem követett el sem bűncselekményt, sem szabálysértést, csupán a politikai véleménynyilvánítás jogával élt. Szerinte a kormányzati óriásplakátok törvénytelenek, mert egyoldalúan avatkoznak be a választás rendjébe, ami ellen a fellépést állampolgári kötelességének tartja. Heindl felvetette annak gyanúját, hogy a kárértéket központi utasításra állapítják meg ilyen magasan, azzal a céllal, hogy elrettentsék az embereket a politikai véleménynyilvánítás ezen formájától.

A hatóságok ezzel szemben rongálásként kezelik a plakátok átfestését. Egy 2022-es kúriai jogegységi határozatra hivatkoznak, amely kimondta: a falfirka-jellegű, engedély nélküli átfestés akkor is megvalósíthatja a rongálás bűncselekményét, ha a kár értéke alacsony. Az indoklás szerint ugyanis az eredeti állapot helyreállítása költséggel jár, ez pedig már állagsérelemnek minősül.

Heindl Pétert korábban több hasonló ügyben is bűnösnek mondta ki a bíróság, a Pécsi Ítélőtábla több jogerős ítéletében is megrovásban részesítette folytatólagos rongálás miatt. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) korábban úgy értékelte, hogy a Kúria falfirkálással kapcsolatos döntése sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. A kormányzati plakátok piacának legnagyobb szereplője a kormányközeli tulajdonosi háttérrel működő Publimont. A plakátolásra vonatkozó szabályozás egyébként 2024-től szigorodott, az új előírások szerint csak az országos reklámkataszterbe felvett felületek használhatók. Az eljárás Heindl ellen legalább egy tucatnyi plakát ügyében folyik, amelyekért a jogász vállalta a felelősséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kijev bekérette a magyar nagykövetet – az ukrán tiltakozó jegyzék Magyarországot „súlyos nemzetközi jogsértésekkel” vádolja
Az ukrán külügyminisztérium jegyzéket adott át Heizer Antal nagykövetnek, miután a magyar hatóságok hét ukrán állampolgárt vettek őrizetbe. A diplomáciai jegyzékben a banki szállítmány lefoglalása és a fogvatartottak bánásmódja miatt tiltakoznak.


A kijevi külügyminisztérium hétfőn bekérette Heizer Antalt, Magyarország ukrajnai nagykövetét, Heizer Antalt, és egy diplomáciai jegyzékben tiltakozott Magyarország eljárása miatt – írja az Interfax.

Az ügy előzménye, hogy a Terrorelhárítási Központ csütörtökön, március 5-én az M0-s autóút egyik pihenőjénél lecsapott egy ukrán pénzszállító konvojra. Hét ukrán állampolgárt őrizetbe vettek, és lefoglaltak 40 millió dollárt, 35 millió eurót, valamint 9 kilogramm aranyat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával indított nyomozást, az elfogott ukránokat pedig később kiutasították az országból.

Ukrajna szerint a szállítmány teljesen jogszerűen, a Raiffeisen Bank International és az ukrán állami Oschadbank közötti nemzetközi szerződés keretében volt úton Bécsből Ukrajnába. A Kijev által Heizernek átadott jegyzék Magyarországot „súlyos nemzetközi jogsértésekkel” vádolja, amelyek szerintük érintik az Emberi Jogok Európai Egyezményét és több konzuli egyezményt is. Az ukrán külügy közleménye szerint a magyar hatóságok az akció során „megfélemlítő eszközöket és pszichológiai nyomásgyakorlást” alkalmaztak, és az eljárás „teljes mértékben elfogadhatatlan”.

Beszámolójuk szerint az elfogott pénzszállítókat 28 órán át bilincsben tartották és végig bekötött szemmel szállították. Elvették a telefonjaikat is, így nem tudták értesíteni a családjukat vagy az ukrán nagykövetséget. Egyikük, aki speciális diétára és gyógyszerekre szorult, csak azután kapott orvosi ellátást, hogy elvesztette az eszméletét.

Kijev azt is felrótta Budapestnek, hogy nem biztosított konzuli hozzáférést a fogva tartottakhoz, noha ezt diplomáciai úton kérték. Ezt a nemzetközi jog „súlyos megsértésének” nevezték.

A magyar kormányoldalról Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely a NAV által indított eljárás végéig lefoglalva tartaná az ukrán pénzszállítóktól elkobzott vagyont. A javaslat 60 napot adna a NAV-nak a vizsgálatra, és a teljes eljárás idejére zárolná a vagyont. Kijev erről a törvénytervezetről is információt kért a magyar nagykövettől.

Az Oschadbank és jogi képviselői szerint a háború és a légtérzár miatt rendszeresen hajtanak végre hasonló közúti transzfereket, amelyekről a magyar hatóságoknak korábban is tudomásuk volt. Magyar kormányzati kommunikáció szerint ugyanakkor a most elfogott csoportban egy volt ukrán titkosszolgálati tábornok is utazott, és az elmúlt időszakban már jelentős mennyiségű készpénz és arany haladt át Magyarországon hasonló módon. Az ügy a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette, a Guardian és a Washington Post is beszámolt az esetről, kiemelve, hogy az incidens tovább élezte a már amúgy is feszült magyar–ukrán viszonyt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: