HÍREK
A Rovatból

Drasztikus: szobánként 150 ezer forintra emeli a kormány a magánszálláshelyekre kivetett adót Budapesten

A Nemzetgazdasági Minisztérium hangsúlyozza: nem tiltják az otthonmegosztást. A céljuk mindössze annyi, hogy gátat próbáljanak szabni a brutálisan elszálló lakásáraknak.


Az Airbnb nyílt levélben fordult Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez, a levél több félreértelmezhető, illetve félrevezető állítást tartalmaz – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az MTI-vel.

A helyzet tisztázása érdekében az NGM több dologra hívta fel a figyelmet. „Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy a rövidtávú lakáskiadást a kormány lakhatási kérdésként kezeli, a szigorúbb szabályozás kizárólag Budapest területére vonatkozik, Magyarország vidéki településeit nem érinti” - írták a közleményben.

Kifejtették, Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek 50-60 százalékát is. A fővárosban élő 800 ezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszútávú bérletben, mely nemzetközi összehasonlításban is kimagasló.

Hozzátették: ezt a helyzetet érdemben rontotta, hogy a turisztikai célú rövidtávú lakáskiadás (legfőképp az Airbnb) is jelentősen elterjedt az elmúlt években. A Budapesten működő rövidtávú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyek száma 2020 és 2024 között 80 százalékkal emelkedett, így jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein.

A rövidtávú kiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyi szobák száma a fővárosban meghaladja a szállodai szobák számát. A Budapesten regisztrált vendégéjszakák több mint 40 százaléka köthető a rövidtávú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyekhez, amely messze a régiós fővárosok 28 százalékos átlaga felett van – jelezték. Ennek következtében pontosan az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek.

A tárca hozzátette, hogy az Airbnb-célú ingatlanbefektetések az albérleti árak felhajtása mellett az ingatlanárak emelkedéséhez is jelentős mértékben hozzájárultak, ellehetetlenítve ezzel a saját otthont biztosítani kívánók számára a megfizethető lakhatást. A helyi lakosság így fokozatosan kiszorult a belső kerületek bérleti- és ingatlanpiacáról.

Mindezt jól mutatja, hogy a lakásárak és a lakbérek Budapesten csak a Covid óta több mint 40 százalékkal emelkedtek. Mindemellett az Airbnb az állandó lakosok háborítatlan magánélethez való jogait is korlátozza, különösen a főváros belső kerületei esetében – írta közleményében a tárca.

A budapesti lakhatási válság kezelése érdekében a kormány szigorítja a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) szabályozását – olvasható a közleményben.

Az új szabályok értelmében 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó – amely összegét tekintve 7 éve változatlan – Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedik.

Emellett kétéves moratórium lép életbe az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövidtávú lakáskiadás céljából a fővárosban – tudatták.

Hangsúlyozták, hogy a már nyilvántartásba vett és működő szálláshelyek számára nem jelent korlátozást a jelenlegi törvénytervezet, az új engedélyek kiadásának kétéves felfüggesztése pedig 2025 januárjától lép csak életbe. A kormány tehát nem tiltja be az otthonmegosztást – szögezték le, hozzátéve: a szigorítás ráadásul kizárólag Budapestre korlátozódik, az a vidéki településeket semmilyen módon nem érinti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Felháborító, hogy valaki, aki a médiából él, ilyesmit megengedhet magának” – a politikusok is kiakadtak Bochkor Gábor beszólásán
A Retro rádió műsorvezetője csütörtök reggel olyan kijelentést tett, amelyre azonnal ráharapott az internet népe.


Bochkor Gábor csütörtök reggel a Retro rádióban egy hallgatói SMS-re reagálva olyan kijelentést tett, ami gyorsan országos felháborodást váltott ki. A műsorvezető azt mondta:

„önkormányzati dolgozónak az megy, aki sehova máshova nem volt jó”.

A mondat hatalmas hullámokat kavart, és nemcsak az érintettek körében. A blikk.hu szavazásán több ezren mondtak véleményt, és a többség szerint Bochkor bunkó volt. A politikusok sem maradtak csendben: elsőként Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere utasította vissza élesen a műsorvezető beszólását, kiállva az önkormányzati dolgozók mellett.

A kijelentés különösen érzékeny időszakban érkezett, amikor az önkormányzatok már amúgy is nehéz körülmények között próbálnak helytállni. A vita pedig valószínűleg nem áll meg itt.

„Szeretném egyértelművé tenni, 3000, önkormányzatunknál dolgozó kollégám nevében is: egy olcsó poén kedvéért belelépni sokak lelkébe és azt állítani, hogy ők a társadalom legkevésbé értékes tagjai, szimpla bunkóság és arrogancia – akkor is, ha ez egy kitalált és felépített műsorvezetői imidzs része”

– jelentette ki a városvezető, hozzátéve, hogy önkormányzati dolgozók az óvó nénik, a háziorvosok, a szociális munkatársak, vagy például a távhőt, és a létesítményeket működtető mérnökök és gépészek, a közterületeket tervező és gondozó emberek is, akik nélkül meglehetősen pocsék lenne az élet Fehérváron, vagy bármely településen.

A bántó szavak mellett Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely sem ment el szó nélkül, szerinte „kis hazánkban olyanok is lehetnek rádiós műsorvezetők, akik akkora bunkók, hogy máshova nem kellettek”.

Az önkormányzati dolgozókat sértő csütörtöki kijelentése után Bochkor Gábor nem hátrált meg. Hiába a felháborodott reakciók és az MSZP közleménye, amelyben Komjáthi Imre pártelnök „sértőnek és méltatlannak” nevezte a műsorvezető megjegyzését, Bochkor nem kért bocsánatot. Sőt, a Retro Rádió sem adott egyértelmű választ arra, hogy megkérik-e a műsorvezetőt, hogy válogassa meg a szavait.

Péntek hajnalban, a Bochkor című műsor elején a rádiós még egy lapáttal rá is tett a botrányra, amikor a politikusok reakciójára reagálva ismét odaszúrt egyet. Bár megkeresésünkre sem Bochkor, sem a Retro Rádió nem reagált, úgy tűnik, a műsorvezető továbbra sem érzi szükségét a bocsánatkérésnek.

A vita ezzel valószínűleg nem ér véget, sőt, úgy néz ki, hogy Bochkor saját magának csinál újabb adásalapot azzal, hogy tovább élezi a helyzetet. Az önkormányzati dolgozók pedig még mindig a sértő kijelentések árnyékában várhatják, hogy valaki kiálljon mellettük.

„Ami nekem feltűnt, hogy először is, ez egy klasszikus reakció, tehát olyan, mint a kezdő influenszereké, akik szeretik híres emberek nevével díszíteni magukat azért, hogy hátha egy kis figyelmet gerjesztenek. Ez egy alapreakció”

– mondta el Bochkor élő adásban.

„Ami érdekes, hogy valamelyik polgármester nagyon kulturáltan fogalmazta meg a kritikáját velem kapcsolatban, de van olyan polgármester is, aki minősíthetetlen szóhasználattal és indulattal. Ez mind őket minősíti, és nagyon tisztelem azt, aki tisztelettel írta ezt meg, és sose tiszteltem, aki sok nap rombolás mellett most időt szakított erre is" – tette hozzá.

Gémesi György, Gödöllő polgármestere és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke visszafogottabb hangnemet ütött meg a botránnyal kapcsolatban. Szerinte Bochkor Gábor alapvetően tehetséges műsorvezető, de épp az alázat hiánya az, ami most a leginkább hiányzik belőle.

„Nagyon szeretem a műsorát, éppen élőben hallgattam, amikor ezt a nagyképű, degradáló kijelentést tette. Sem a beolvasott panaszos SMS, sem az erre adott válasz nem volt rendben. Nagyon nagyra tartom a közigazgatásban és az önkormányzatokban dolgozó emberek munkáját, de nincsenek megbecsülve. Erre abszolút rávilágított ez a helyzet is. Nagyon sajnálom, hogy Bochkor ilyen lekicsinylően válaszolt, mert azt gondolom, hogy minél magasabban van az ember, annál nagyobb alázatra lenne szükség, pláne ebben a műfajban. Ő egy hangadó, akinek véleményformáló hatása van az emberekre, akárcsak egy politikusnak. Nagyon nem tetszett ez az egész”

– mondta Gémesi.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke maximálisan egyetért Gémesi György véleményével. A szakszervezeti vezető kollégái nevében is határozottan visszautasította Bochkor Gábor kijelentését, amely szerinte teljesen méltatlan az önkormányzati dolgozók munkájához.

„Azt gondolom, hogy amit mondott, az magát az embert tükrözi, mert kikről is van szó? Önkormányzati dolgozók alatt értjük a hivatali dolgozókat, tele diplomás emberekkel, az óvónőket, a bölcsődékben dolgozókat, az alapszolgáltatási központokban dolgozó szociális munkásokat, és a gyermekvédelemben dolgozókat is. Felháborító, hogy valaki, aki a médiából él, ilyesmit megengedhet magának. A kollégák nevében ezt visszautasítom, és minimum elvárom, hogy elnézést kérjen ezektől az emberektől!” – mondta el az elnökasszony.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Azt mutatta ki a kormányközeli Századvég, hogy egyre többen fordulnak el Magyar Pétertől, és a Fidesz nagyon vezet a TISZA előtt
A pártok versenyében szerintük továbbra is a Fidesz vezet, 9 százalékkal előzve a TISZA Pártot. Magyarnál pedig a közelmúlt eseményei 6 százalékpontos csökkenéshez vezettek a kedveltségi indexében.


A kormánypártok magabiztosan vezetnek a pártok versenyében, míg Magyar Péter elutasítottsága jelentősen nőtt az elmúlt egy hónapban - erre jutott a kormányközeli Századvég a legfrissebb közvélemény-kutatásában.

Szerintük a politikai szempontból aktív - vagyis a választási részvételüket biztosra vagy valószínűre ígérő - magyar lakosság körében

a Fidesz-KDNP 40 százalékon, a TISZA pedig 31 százalékon áll.

A pártok rangsorában harmadik helyen a Magyar Kétfarkú Kutyapárt áll 7 százalékkal, a Mi Hazánk Mozgalom támogatottsága 6 százalék. A Századvég kutatása alapján ebben a közegben a Demokratikus Koalíció, a Momentum és az MSZP nem éri el az 5 százalékos bejutási küszöböt, míg a bizonytalanok hányada 7 százalék.

Mivel a Századvég szerint az elmúlt hetekben több vitatható – és jelentős sajtóvisszhangot kiváltó – politikai akció és botrány kapcsolódott a Tisza Párt elnökéhez, ezért a felmérésben kitértek Magyar Péter személyének megítélésére is. Itt visszautaltak a közelmúltban kiszivárgott hangfelvételekre, és ide sorolták azt is, hogy Magyar „egy vita hevében arrébb lökte a kormánypárti Menczer Tamást”. Ezzel utaltak a pécsi gyermekotthon előtt lezajlott eseményekre, amikor a Fidesz kommunikációs igazgatója szokatlanul durva hangnemben állt bele a Tisza Párt elnökébe.

A Századvég kutatása szerint Magyar kedveltségi indexe - vagyis a kedvező és kedvezőtlen vélemények különbsége - szeptembertől decemberig a negatív tartományban mozgott, vagyis a politikusról kedvezőtlenül vélekedők hányada meghaladta a pozitív véleményt formálók arányát.

Ezenfelül novemberben a megkérdezettek 42 százaléka pozitívan, 54 százaléka negatívan nyilatkozott Magyar Péter személyéről, míg decemberben a politikusról kedvező véleményt alkotók tábora 39 százalékra csökkent, a kedvezőtlenül vélekedőké pedig 57 százalékra nőtt.

„Világosan látható tehát, hogy a közelmúlt eseményei számottevő, 6 százalékpontos csökkenéshez vezettek a Tisza Párt vezetőjének kedveltségi indexében”

- állapította meg a Századvég elemzése.

Az a kutatásukból nem derült ki, hogy áll más politikusok, például Orbán Viktor kedveltségi indexe, amivel össze lehetne hasonlítani a Magyar Péternél mért adatokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„A silány minőségben összerakott kocsik saját mozgása is benne van” – 225 milliárd ment el a 3-as metró felújítására, mégis folyton rázkódik és megáll az alagútban
A BKK elismerte, hogy vannak „üzemszerű, a biztonságos működést nem befolyásoló zavartatások” a 3-as metró vonatvezérlő és vonatbefolyásoló rendszere között.


225 milliárd forintot költöttek a 3-as metró felújítására, de valahogy kimaradt belőle az automata vonatirányítási rendszer cseréje – írja a Népszava. Mindennek eredménye az lett, hogy a 30 éves francia technológiát próbálják összehangolni az új japán hajtásrendszerrel és az orosz kocsik régi számítógépeivel. Nem túl meglepő, hogy ez nem működik zökkenőmentesen.

A 3-as metró szerelvényei rángatóznak, a két megálló közötti alagútban váratlanul megállnak, és még a megállóban is korrigálni kell a helyzetüket.

Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke, aki korábban a BKV igazgatóságának tagja volt, elmondta, hogy már a felújítás tervezésekor javasolta a vonatirányítási rendszer cseréjét, de az ötletet azzal hárították el, hogy az 10 milliárd forinttal növelné a költségeket, amire nincs pénz.

A metrókocsik esetében az orosz kocsikból leszerelték a régi fedélzeti számítógépeket, és ugyanazokat tették vissza az „újragyártott” szerelvényekbe. Ez azonban nem volt kompatibilis az új japán hajtásrendszerrel, ezért le kellett butítani a rendszert, hogy egyáltalán működjön – állítja Bíró.

A fedélzeti egységeket szintén pénzhiányra hivatkozva nem cserélték. A kocsik „rángatózásában” Bíró szerint

„a silány minőségben összerakott kocsik saját mozgása is benne van.”

A Népszava kérdéseire a BKK elismerte, hogy vannak „üzemszerű, a biztonságos működést nem befolyásoló zavartatások” a 3-as metró vonatvezérlő és vonatbefolyásoló rendszere között. Ezeket szerintük az okozza, hogy az egyes rendszerelemek „még nem kellően finomhangolt paraméterei” nem működnek elég precízen együtt.

Arra, hogy miért nem cserélték le az elavult rendszereket, a válasz az volt, hogy a „rendszer maximális biztonsággal működik”. A japán szoftverek „butítását” cáfolták, de elismerték, hogy bizonyos paramétereken módosítani kellett. Azt ígérik, hogy a finomhangolás megoldja a problémát, és az utasok által tapasztalt rángatózás és megállások megszűnnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Valaki most 8,7 milliárd forinttal lett gazdagabb, elvitték az Eurojackpot főnyereményét
Ezúttal egy Lengyelországban feladott szelvény hozott szerencsét. A Szerencsejáték Zrt. szerint már 210 sorsolás óta nem volt 5+2 találatos szelvény Magyarországról.


Vége a várakozásnak, ismét elvitték az Eurojackpot főnyereményét. Ezúttal egy Lengyelországban feladott szelvény hozott szerencsét, és a nyertes 21,3 millió eurót, azaz több mint 8,7 milliárd forintot vihet haza – írja a Bild.

A múlt heti sikertelenség után most nem kellett sokat várni a jackpotra, de a magyaroknak továbbra sincs sok ok az örömre. A Szerencsejáték Zrt. szerint már 210 sorsolás óta nem volt 5+2 találatos szelvény Magyarországról.

Az 5+1 találatosok sem rossz üzlet: négy ilyen szelvény is született, három Németországban, egy pedig Csehországban, darabonként 213 millió forintos nyereménnyel. Az 5+0 találatos szelvényekkel kilencen lettek gazdagabbak, ők fejenként 56 millió forintot nyertek, de ezek között sem volt magyar szelvény.

A kisebb nyereményeknél azért találni hazai nyerteseket: 4+1 találatos szelvényből 23 darabot adtak fel Magyarországon, ezekkel fejenként 141 ezer forint üti a gazdáik markát.

A nagy kérdés persze az, hogy mikor ér véget a magyar nyertesek nagy hiátusa az 5+2-es kategóriában. Egy biztos: a lengyel jackpotnyertes most egy ideig nem fog panaszkodni.

A nyerőszámok:

1; 4; 9; 35; 45; illetve 1 és 3.


Link másolása
KÖVESS MINKET: