HÍREK
A Rovatból

Dopeman: Magyar Péter nem alternatíva, csak egy renegát fideszes

A rapper egy hosszú interjúban beszélt többek között arról, hogy szerinte Orbán Viktor egy „zen man”, míg Magyar Péter a „gyűlölet papja”.


Dopeman, az egykori lázadó rapper ma már fideszes tartalomgyártóként és a Digitális Polgári Körök egyik arcaként tűnik fel a médiában. A nőgyűlölő dalszövegei miatt nemrég több újságíró is kérdőre vont fideszes politikusokat, mondván, miért férnek bele a szellemiségükbe a rapper erőszakos tartalmú dalai, miközben Majka fejlövős performanszán az egész kormányoldal kiakadt.

Az előadó most az Indexnek adott interjújában reagál a személye körül kialakult vitás helyzetre. A beszélgetésben azt állította, meghívásra jutott el a Karmelitába, ahol személyesen is találkozott Orbán Viktorral. Részletesen beszámolt arról is, hogy hogyan jutott el a miniszterelnök melletti kiállásig.

Dopeman elmondása szerint az államtitkárságtól hívták fel, hogy részt venne-e a találkozón, ahol a miniszterelnök is ott lesz. Nem volt kérdés, hogy elmegy, mert mindig is érdekelte Orbán Viktor személye. „Izgat, mint ember. Már jó ideje figyelem, mit és hogyan csinál, látom benne a víziót, a stratégiát és a nemzetjobbító szándékot.” A találkozón a Digitális Polgári Körök megalapításáról volt szó, amiről később úgy fogalmazott: „A polgári körök a polgári értékek nevében a csöndes többségnek kívánnak platformot adni.”

Dopeman az interjúban közölte: a politikai hangulatot ma már a gyűlölet határozza meg, és ezért szerinte Magyar Péter okolható. „Most már a gyűlölet viszi őt magával. A másik oldal ebben nem versenyképes, nem is kell annak lennie.”

A rapper úgy látja, hogy Magyar Péter „nem alternatíva, csak egy renegát fideszes”, és szerinte nem a felesége miatt sértődött meg, „hanem mert nem jött össze a zsíros meló”.

A zenész amúgy azt gondolja, ő maga nem lett a Fidesz megmondóembere. „A szavam ott van, ahol a tököm, ahogy Tony Montana mondta, tehát nem eladó.” Bár sok kérdésben egyetért Orbán Viktorral, nem kíván hivatalos szerepet vállalni. Inkább „a magyar néplélek működésével” kezdene valamit, mert a társadalom egyszerre szabadságszerető és apakereső.

„A magyar társadalom a sértett gyermek állapotában van.”

A zenész felelevenítette, hogyan jutott el a rendszerkritikus időszakától a mai pozíciójáig. 2010-ben a „Bazmeg!” című számával szerette volna megragadni a hangulatot: „Mindenkit elküldtem a picsába.” Azt mondja, az O1G-korszakban született lázadókhoz képest ő valódi következményekkel szembesült.

„Behívtak a rendőrségre... A szólásszabadságom miatt cseszegetnek.”

A pénzügyekkel foglalkozó Dopeman szerint a munkásosztály helyzete sokat javult, és úgy látja, hogy „a baloldali politikát kivették a baloldal kezéből”. A változást egyfajta spirituális felismerésként írja le: „Elkezdtem megérteni a vízióit... Fontossá vált, hogy a magyarságot fenn akarja tartani.”

A 2026-os választásokról és energiákról

A 2026-os választás kampányát egyébként spirituális szempontból látja. „Az emberek butulnak... Káli-juga van, vészkorszak jön.” Magyar Pétert a „gyűlölet papjának” nevezte, szerinte „a gyűlöletet alkalmazó ember maga is gyűlöletté válik”. Orbán Viktort ezzel szemben úgy látja, mint aki nem gyűlölettel válaszol, hanem konszenzusra törekszik. Szerinte a miniszterelnök egy „zen man”.

Dopeman hangsúlyozta: buddhistaként ma már megbánással tekint vissza egyes tetteire, például amikor 2013-ban belerúgott egy Orbán-szobor fejébe: „A rendszert rúgtam odébb.” Elmondta, hogy „exkuzálta magát”, de nem anyagi haszonszerzés miatt, hanem a belső fejlődése okán.

A korábbi dalszövegeivel kapcsolatos kritikákra úgy reagált, „25 évvel ezelőtt készítettem egy lemezt, ami nem szólt másról, csak a polgárpukkasztásról.” Közölte: ma már nem tud azonosulni ezekkel a sorokkal, de vállalja, hogy ő írta őket.

A Pride-dal kapcsolatban is kérdezték. Kijelentette, hogy semminek sem támogatja a betiltását, de „a fartúrás egyik vallásnak sem a kedvence”. Hozzátette, hogy neki ezzel nincsen problémája, elfogadja, mert „ízlések és pofonok.” A Pride szerinte nem érdekelné, ha nem lenne belőle polgárjogi mozgalom. „Nem érdekel, hogy ki kivel dug. De furcsállom, amikor ehhez polgárjogi mozgalmat állítanak.”

Dopeman szerint Orbán Viktor „olyan éles, mint egy Hattori Hanzó”, és „tökéletesen működő mechanizmus” jellemzi. A rapper ma már mellette áll, de saját szavai szerint nem zárja ki, hogy egyszer más politikai erőt is támogasson.

„Ha olyat mutatnának, ami számomra pragmatikus alapon vonzóbb”

- jegyezte meg az interjúban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Történelmi káosz Amerikában: Trump most azzal fenyeget, hogy a leállás vége után sem fizeti ki a béreket
Családok milliói maradnak élelmiszersegély nélkül, hivatalok állnak. A Goldman Sachs szerint ez lehet a valaha volt legnagyobb gazdasági ütés.


A legfrissebb fejlemények szerint a Fehér Ház nem kötelezte el magát amellett, hogy a leállás végén kifizeti a kényszerszabadságra küldött szövetségi alkalmazottak elmaradt bérét. Ez a bizonytalanság a tartós gazdasági károk kockázatát növeli, és aláássa a remélt gyors gazdasági visszapattanást. A 2025. október 1-jén kezdődött kormányzati leállás 36 napja tart, ezzel az amerikai történelem leghosszabbja, a hatásai pedig egyre súlyosabbak – írja a CNN.

Az információs sötétség szinte teljes: a kormányzati adatközlések nagy része leállt, így a befektetők és a döntéshozók is vakon repülnek. Ennek következtében a Federal Reserve a múlt héten története során először volt kénytelen a havi munkaerőpiaci jelentés ismerete nélkül dönteni a kamatlábakról. A bizonytalanság a jegybank decemberi kamatcsökkentési terveit is veszélyeztetheti. „Mit csinál az ember, ha ködben vezet? Lassít” – magyarázta a helyzetet Jerome Powell, a Fed elnöke.

A leállás közvetlen társadalmi következményei is drámaiak: amerikaiak milliói nem jutnak hozzá a családjuk élelmezéséhez szükséges élelmiszerjegy-juttatásokhoz. Emellett mintegy 1,4 millió szövetségi alkalmazott nem kap fizetést, noha sokan közülük továbbra is ellátják a munkájukat.

A Goldman Sachs becslése szerint a leállás 1,15 százalékponttal lassíthatja a negyedik negyedéves GDP-növekedést, ami így csupán 1%-os lehet. A pártatlan Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) 1–2 százalékpontos visszaesést és 7–14 milliárd dollár közötti, véglegesen elvesző gazdasági teljesítményt jósol. „A jelenlegi leállás várhatóan a valaha volt legnagyobb gazdasági hatással jár” – értékelte a helyzetet Alec Phillips, a Goldman Sachs vezető politikai közgazdásza.

A gazdaság újranyitás utáni visszapattanása most komoly feltételhez kötött. Bár a Goldman Sachs az első negyedévre 3,1%-os növekedést vár a visszatérő dolgozók és a bepótolt kormányzati költések miatt, ez csak akkor valósulhat meg, ha a szövetségi alkalmazottak megkapják visszamenőleges bérüket.

A helyzetet tovább rontja, hogy a Munkaügyi Statisztikai Hivatal (BLS) a leállás alatt nem tudta elvégezni a kulcsfontosságú felméréseket, ami a jövőbeni adatok minőségét is rontja. Az októberi munkanélküliségi ráta várhatóan mesterségesen magasabb lesz, mivel a kényszerszabadságon lévőket jellemzően munkanélkülinek számítják.

A jelenlegi leállás azért is különösen káros, mert a költségvetési előirányzatok 100%-át érinti, szemben a korábbi rekordot tartó, 2018–2019-es leállással, amely csak a kiadások 10%-át blokkolta. Ráadásul a gazdaság már eleve lassulóban volt a magas vámok, az alacsony bevándorlás és a diákhitel-törlesztések újraindulása miatt. David Kelly, a JPMorgan Asset Management vezető stratégája szerint „megdöbbentő” látni, „milyen nagy társadalmi fájdalmat hajlandók (a demokraták és a republikánusok) okozni pusztán politikai haszonszerzésért.”

Az amerikai kormányzati leállás (government shutdown) akkor következik be, amikor a Kongresszus nem tudja időben elfogadni a szövetségi kormány működéséhez szükséges finanszírozási törvényeket. Ilyenkor a kormányzatnak le kell állítania minden nem létfontosságú funkcióját.

Az alapvető szolgáltatások, mint a nemzetbiztonság, a légiforgalmi irányítás vagy a rendvédelem, általában tovább működnek, de a nemzeti parkok, az útlevélirodák és számos szövetségi hivatal bezár, az ott dolgozókat pedig fizetés nélküli kényszerszabadságra küldik.

A leállások jellemzően mély politikai megosztottság eredményei, ahol a pártok a költségvetést használják politikai zsarolásra olyan vitás kérdésekben, mint a bevándorlás, az egészségügy vagy az államadósság-plafon. A 2025-ös leállás hátterében Donald Trump második elnöki ciklusa alatti, a demokraták és a republikánusok közötti éles költségvetési vita áll, amely a cikkben említett, már eleve törékeny gazdasági környezetben okoz súlyos fennakadásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: „Most értünk el a sokat emlegetett megbillenéshez” – a pártelnök kitette a Nemzet Hangja szavazás eredményeit
Az eredményekből szerinte az szűrhető le, hogy tartós és egyre erősebb a TISZA többsége a Fidesz előtt. Azt is üzente: „a magyar emberek álláspontja egyértelmű”.


Magyar Péter egy Facebook-posztban közölte a TISZA Párt által szervezett Nemzet Hangja szavazás második fordulójának eredményeit. Bejegyzésében köszönetet mondott annak a „több százezer magyar embernek”, aki részt vett a konzultáción, valamint a párt önkénteseinek.

A politikus ismertette, hogy mind az öt feltett kérdés esetében 90% feletti volt az „igen” szavazatok aránya. A legmagasabb, 99,86%-os támogatottságot az a javaslat kapta, amely egy független vizsgálat indítását sürgeti az elmúlt évtizedek gyermekbántalmazási ügyeinek feltárására és a gyermekvédelmi rendszer megerősítésére.

Hasonlóan magas, 98% feletti volt a támogatók aránya a minimálbért és átlagbér alatt keresők adókedvezményére, valamint a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére vonatkozó kérdéseknél is. A poszt szerint az 1 milliárd forint feletti vagyonokra kivetendő 1%-os vagyonadót a szavazók 96,41%-a, a családi kedvezmények bővítését pedig 90,81%-a támogatta.

Magyar Péter a szavazás eredményeit tágabb politikai kontextusba helyezte, és a kormánnyal szembeni kritikát fogalmazott meg. Azt állította, a Fidesz „fenyegeti a választókat és hazug propagandát folytat a mi pénzünkből”, miközben a TISZA Pártnak nincsenek közpénz-százmilliárdjai.

A szavazás eredményeit és az október 23-i „Nemzeti Menetet” egyaránt annak bizonyítékaként értékelte, hogy a pártja megelőzte a Fideszt.

„Amit a szavazásunk, és amit a Nemzeti Menet megmutatott, azt erősítik meg a kutatások is: tartós és egyre erősebb a TISZA többsége a Fidesz előtt” – jelentte ki Magyar Péter, aki szerint a politikai helyzetben fordulópont következett be: „Most értünk el a sokat emlegetett megbillenéshez”.

A politikus szerint „ez nem meglepő, mert a kormány nem a magyar emberek valódi problémáival foglalkozik, hanem saját magával”, és elvesztette a kapcsolatot a valósággal. „A Harcosok Klubja fontosabb számára, mint a gyermekvédelem rendbetétele” – fogalmazott.

Azt is üzente: „a magyar emberek álláspontja egyértelmű”.

Bejegyzését azzal zárta, hogy a magyar emberek véleményét figyelembe véve alakítják a programjukat.

A Nemzet Hangja a TISZA Párt által szervezett online konzultációsorozat. Az első, tavaszi fordulóban a párt közlése szerint több mint 1,1 millióan vettek részt, bár a részvételi adatok és az eredmények hitelesítésének módjáról nem adtak tájékoztatást. Akkor a 13 kérdésből egyedül Ukrajna európai uniós csatlakozása bizonyult megosztónak, a többi javaslat elsöprő támogatást kapott. A most lezárult második fordulót október elején indították, majd a határidőt az október 23-i rendezvényük után november elejéig meghosszabbították. A most közzétett százalékos eredmények szintén a párt saját közlésén alapulnak.

A TISZA Párt és a Fidesz támogatottságáról a közvélemény-kutató intézetek eltérő képet festenek. Míg több, a kormánytól független intézet, mint a Medián és az IDEA Intézet 2025 nyarán és őszén is a TISZA Párt előnyét vagy a két párt közötti szoros versenyt mérte, addig a kormányközeli kutatók, mint a Nézőpont Intézet vagy a Real-PR 93, rendre a Fidesz stabil vezetéséről számolnak be. A helyzetet tovább árnyalja, hogy az október 23-i megemlékezések résztvevőinek számáról is komoly vita, úgynevezett számháború alakult ki a kormánypárti Békemenet és a TISZA Nemzeti Menete között, ahol független kutatói becslések a TISZA rendezvényét hozták ki nagyobbnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Részegen balhézott egy szórakozóhelyen, lemondott és kilépett a Fidesz-frakcióból a nagykőrösi képviselő
A helyi Facebook-csoportban robbant ki a botrány Sohajda Márk viselt dolgairól. A politikus azonnal reagált, bocsánatot kért, de nem tudni, képviselői mandátumát is visszaadja-e.


Azonnali hatállyal lemondott tanácsnoki pozíciójáról és kilépett az önkormányzati Fidesz-frakcióból Sohajda Márk nagykőrösi képviselő, miután november 1-jén egy helyi szórakozóhelyen vállalhatatlanul viselkedett. A politikus a döntését a Facebook-oldalán jelentette be, de arról nem írt, hogy képviselői mandátumát is visszaadná, így vélhetően a testület tagja marad.

Az ügyre azután derült fény, hogy a városi Facebook-csoportban egy korábbi települési képviselő felháborodott posztot tett közzé arról, hogy egy fideszes politikus „alkohol vagy egyéb ajzó szerek” hatása alatt botrányosan viselkedett – írta a 444.hu. Sohajda Márk nem sokkal később egy közleményben reagált, amelyben nyilvánosan bocsánatot kért minden érintettől.

„Tisztában vagyok vele, hogy viselkedésem nem egyeztethető össze a közösség bizalmával és a nagykőrösi frakciótársaim értékvállalásával, emiatt azonnali hatállyal lemondok tanácsnoki pozíciómról, és kilépek az önkormányzati Fidesz frakcióból”

– fogalmazott a képviselő. Hozzátette, hogy cselekedetei elfogadhatatlanok voltak, és súlyosan megsértették a szórakozóhely munkatársait, valamint minden jelenlévő méltóságát.

Sohajda Márk a lemondásáig kulturális és sporttanácsnoki tisztséget töltött be Nagykőrösön. A politikus neve a helyi sportéletből is ismert lehet, korábban a Nagykőrösi Kinizsi SE elnökeként tevékenykedett. A sportklub neve a sajtóban korábban a tao-támogatások elszámolása körüli viták kapcsán is felmerült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gerendai Károly elárulta, mennyibe került a Sziget – 15 évig még licencdíjat is kell fizetni utána
Visszatért az alapító, de van még tennivaló az üzletben. Kétmilliárdos biztosítékot kértek tőle, amit egy másik cégéből teremt elő.


Gerendai Károly hivatalosan is átvette a Sziget Zrt.-t, miután a Superstruct Entertainment/KKR befektetési alap 5,8 millió fontért adja vissza neki a céget – mondta a Forbes-nak adott interjúban. A megállapodás szerint a „Sziget” brand jogai az amerikai cégnél maradnak, az új tulajdonosok pedig 15 éven keresztül licencdíjat fizetnek az éves bevételek százalékában.

Az eddigi befektetők kétmilliárd forint biztosítékot is kértek Gerendaitól az esetleges veszteségek fedezésére, amit a Budapest Park vállalkozásán keresztül teljesít, de továbbra is keres befektetőtársat. A fesztivál szervezői a bizonytalanságok után bejelentették a 2026-os dátumokat is: a következő Szigetet augusztus 11. és 15. között tartják, a jegyértékesítés pedig november 7-én indul.

A fesztivál jövője október közepén vált bizonytalanná, miután a külföldi tulajdonos úgy döntött, nem vállal több kockázatot Magyarországon. Gerendai Károly alapító ekkor lépett be a képbe, de a visszavételhez szüksége volt a főváros segítségére egy új, kedvezőbb területhasználati szerződés formájában. A Fővárosi Közgyűlésben azonban a Fidesz és a Tisza Párt tartózkodása miatt többször sem szavazták meg a javaslatot. A fordulat az utolsó elbukott szavazás éjjelén jött el, amikor Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke találkozót kezdeményezett Gerendaival. A megbeszélésen két pontban állapodtak meg: a Sziget Zrt. a fővárostól kapott kedvezményt hét helyett három év alatt fizeti vissza, a diákkedvezményt pedig minden magyar diákra kiterjesztik. „Gerendai Károllyal abban maradtunk, hogy jövőre találkozunk a Sziget Fesztiválon” – jelentette be akkor a megegyezést Magyar Péter.

A külföldi tulajdonos kivonulása mögött az állhat, hogy sajtóhírek szerint a Sziget az elmúlt években komoly veszteségeket termelt. A Superstruct Entertainment portfóliójából az utóbbi időben a Volt Fesztivál és a Balaton Sound is kikerült, ami a cég magyarországi érdekeltségeinek leépítését mutatja. Gerendai szerint az eddigi tulajdonos ott hibázott, hogy uniformizálni próbálta a Szigetet, és a költségek átcsoportosításával egyre többet költött a lineupra, ahelyett, hogy az egyediségére épített volna. Szerinte a tulajdonos nem értette meg, „hogy a Sziget mitől Sziget”.

Gerendai a felelősségvállalásról úgy nyilatkozott:

„Elég váratlanul ért, hogy az én nyakamba zuhant a felelősség, hogy lesz-e továbbra is Sziget. Nyomasztó érzés volt.”

Hozzátette, sokat hezitált, mire eldöntötte, hogy belevág, de végül a kihívás és a fesztivál iránti elkötelezettsége győzött. „Nyilván valahol a gyerekemről van szó, és mégiscsak érdekes kihívás, hogy képes lennék-e megmenteni és új pályára állítani” – fogalmazott.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk