Döntött a kormány: ekkor hozzák nyilvánosságra a teljes ügynöklistát, társadalmi egyeztetést is indítottak
A kormány közleménye szerint „Az 1990-es rendszerváltás ígéretét teljesíti be az ügynökakták feltárása.” A bejelentés értelmében a kormány közzéteszi az úgynevezett 6-os karton és a mágnesszalagok nem minősített leíró adatait, az 1956-os forradalom 70. évfordulójának előestéjén.
Ennek érdekében törvényjavaslatot készítenek elő az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról, amelyről társadalmi egyeztetés indult.
A közlemény szerint a cél a múlttal való szembenézés, mert „szembenézés nélkül nincs gyógyulás”. A jogszabály a lehető legszélesebb körben oldaná fel a nemzetbiztonsági minősítéseket, és az iratokat átadná a levéltárnak, hogy kutathatók legyenek.
A közlemény hangsúlyozza a feladat érzékenységét: „Az iratok nyilvánosságának biztosítása során az emberi méltóság, a magánélet tiszteletben tartása, és a személyes adatok, valamint az elhunytakhoz fűződő kegyeleti jog védelme alapvető követelmény. A jelentésekben számtalan családi dráma, tragédia, gyarlóság olvasható.”
Azt is írják, hogy az iratokból nemcsak a szolgálatokkal együttműködőkre derül majd fény, hanem azokra is, akik megtagadták a beszervezést, elégtételt adva az ellenállók hősiességének.
A folyamat a törvény hatálybalépésével indul, amikor a titkosszolgálatoknak rövid határidővel át kell vizsgálniuk minden iratot és adatbázist, és dönteniük kell a minősítés fenntartásáról. Amelyeknél ezt a titokgazda nem kezdeményezi, azok a levéltárba kerülnek, ahol a szakemberek megkezdik az elemzést, hogy a dokumentumok 2026. október 22-én nyilvánossá válhassanak.
Azokat a dokumentumokat, amelyeknél a titokgazda a titkosítás fenntartását javasolja, egy bizottság fogja véleményezni. „Létrejön a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság, amelynek munkájában a nemzetbiztonsági szakemberek mellett történészek, levéltárosok és jogászok is részt vesznek.” A közlemény garanciaként említi, hogy a testületben több lesz a civil szakértő, mint a nemzetbiztonságot képviselő tag.
A tervezet előírja azt is, hogy mindenki köteles a birtokában lévő, jogellenesen tartott iratokat átadni a levéltárnak, aminek elmulasztása büntetőjogi következményekkel járhat. Első lépésben az úgynevezett 6-os kartonok és a mágnesszalagok (a G-, H- és K-adattárak 1990-es mentései) tartalma lesz nyilvános. Második lépésben a hálózatokkal kapcsolatba került személyek nevét, beszervezési aktáit és a róluk készült értékeléseket teszik közzé, ezzel egyidőben pedig folyamatosan nyilvánosságra hozzák a B-dossziékból fennmaradt aktákat is.
A közlemény egyértelműsíti, hogy nem lesz minden adat nyilvános. Kitakarják a személyi azonosítókat, valamint az olyan különösen érzékeny adatokat, mint az egészségi állapot, a kóros szenvedély, a szexuális élet és irányultság. Ennek oka, hogy a megfigyelt személyek a rendszer áldozatai voltak, akiknek a személyiségi jogait védeni kell.
A Magyar Péter vezette TISZA Párt már a választási kampányban központi ígéretévé tette az ügynökakták teljes körű feltárását. A kormány az eskütételt követő első, ópusztaszeri ülésén napirendre is vette a kérdést, majd június 30-án benyújtotta a törvényjavaslatot, amely egy szakértői bizottság felállításáról rendelkezik. Ezt követte tegnap egy kormányhatározat, amely minden közigazgatási szervet az 1990 előtt keletkezett iratok augusztus 31-ig történő átadására kötelezett. A mai napon pedig elindult a nyilvánosságra hozatal részleteiről szóló társadalmi egyeztetés, amelyre július 11-ig lehet javaslatokat tenni, bepillantást engedve az állambiztonság működésébe.
