Dobrev Klára megfosztási eljárást kezdeményezett Sulyok Tamás köztársasági elnök ellen
A megfosztási eljárás az államfő lemondatásának egyetlen módja. Tisztségét csak abban az esetben veszítheti el az államfő, ha meghal, lemond, lejár a mandátuma, összeférhetetlenség áll fenn a posztjával kapcsolatosan, vagy már nem állnak fenn a megválasztásához szükséges feltételek.
„A mai napon megfosztási eljárást kezdeményeztem Sulyok Tamás köztársasági elnök ellen” – jelentette be vasárnap Dobrev Klára a Facebookon.
Arra kérte a Demokratikus Koalíció, az MSZP és Párbeszéd képviselőit, hogy a többi demokratikus ellenzéki párttal együtt indítsák el a folyamatot az Országgyűlésben – írja a HVG.
Dobrev az elmúlt napokban számos kezdeményezést tett Sulyok felelősségre vonására. Célja nem csak jogi, de erkölcsi és politikai természetű is.
„Nem lehet Magyarország köztársasági elnöke olyan ember, aki bármikor az életében bűncselekmények sorát követte el”
– ismételte el a politikus sokszor hangoztatott mondatát.
A megfosztási eljárás az államfő lemondatásának egyetlen módja, máskülönben tisztségét csak úgy veszítheti el, ha meghal, lemond, lejár a mandátuma, 90 napon túl nem tudja ellátni a hivatalát, összeférhetetlenség áll fenn a posztjával kapcsolatosan, vagy már nem állnak fenn a megválasztásához szükséges feltételek (ha például elveszíti magyar állampolgárságát).
Az eljárás kezdeményezéséhez a képviselők ötödének aláírása szükséges, a DK-s politikus bejelentése alapján már elkezdték ezeket összegyűjteni.
Ezután az Országgyűlés az összes képviselő kétharmadának szavazatával, titkos szavazással dönthet az eljárás elindításáról, amennyiben pedig megszavazzák, belép a történetbe az Alkotmánybíróság, amely a végső döntést hozza meg az ügyben.
„Kíváncsian várjuk, hogyan szavaz majd a Fidesz”
– jegyezte meg vasárnap Dobrev Klára.
Korábban mi is megírtuk, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) EP-listavezetőjének állítása szerint Sulyok Tamás a csongrádi földmaffia egyik kulcsfigurája volt, aki pénzért segítette az ügyleteket. Állítása szerint egy konkrét ügyben egy 103 hektáros területet Sulyok segítségével osztrákoknak játszottak át.
A Sándor-palota tagadta a vádakat, állításuk szerint
„Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök több, mint 10 éve nem gyakorolja ügyvédi hivatását. Ügyvédi tevékenysége során mindenben a hatályos jogszabályoknak és ügyvédi esküjének megfelelően járt el. Dr. Sulyok Tamásnak nincsen takargatnivalója.”
Dobrev korábban bejelentette azt is, hogy eljárást kezdeményez az Alkotmánybíróságnál, valamint különösen nagy kárt okozó csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tesz.
„A mai napon megfosztási eljárást kezdeményeztem Sulyok Tamás köztársasági elnök ellen” – jelentette be vasárnap Dobrev Klára a Facebookon.
Arra kérte a Demokratikus Koalíció, az MSZP és Párbeszéd képviselőit, hogy a többi demokratikus ellenzéki párttal együtt indítsák el a folyamatot az Országgyűlésben – írja a HVG.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Katar ideiglenesen lezárta a légterét a közel-keleti krízis miatt – közölte az ország külügyminisztériuma. A döntés célja az volt, hogy megvédjék az ország lakóit és az oda érkezőket is.
A bejelentés után nem sokkal robbanásokról érkeztek hírek Dohából. A katari fővárosban több detonációt is hallottak, erről a Reuters számolt be. Az al-Dzsazíra szintén robbanásokról és lángokról írt, de nem volt világos, hogy a légvédelem működött jól, vagy rakétatalálat történt. Az amerikai és brit hatóságok azt tanácsolták a Katarban tartózkodó állampolgáraiknak, hogy maradjanak biztonságos helyen.
Az Axios egyik riportere izraeli tisztviselőre hivatkozva azt közölte, hogy Irán hat rakétát indított el Katar irányába. A célpont az Egyesült Államok egyik legnagyobb közel-keleti bázisa lehetett. A Sky News szerint ezek a rakéták az al-Udejd légibázis felé tartottak, amit az amerikaiak használnak, de egy részét a brit Királyi Légierő is működteti.
A támadás pontos kimenetele egyelőre nem ismert. A jelentések nem erősítették meg, hogy a rakéták célba értek, vagy a légvédelem megakadályozta a becsapódást.
A Reuters úgy tudja, hogy Irán megtorlást tervezett az Egyesült Államok korábbi akciói miatt, amelyek során három iráni nukleáris létesítményt is lebombáztak. Amerikai tisztségviselők korában azt mondták, hogy akár már egy-két napon belül válaszcsapás érkezhet.
Az iráni Tasnim hírügynökség szerint a támadás a „Győzelem Kihirdetése” nevű hadművelet kezdete. Mindeközben az amerikai légvédelem az iraki Ain al-Asad légibázison is működésbe lépett - írja a Sky News.
Irán megerősítette, hogy a katari al-Udeid légibázist vette célba, az „Amerikai Egyesült Államok bűnös rezsimjének” „kirívó katonai agresszióját” követően. Az Iráni Forradalmi Gárda által megosztott nyilatkozatban Teherán kijelentette, hogy „semmilyen körülmények között sem hagyja válasz nélkül a területi integritása, szuverenitása és nemzetbiztonsága elleni támadást”.
Beszámolók szerint Donald Trump jelenleg a Fehér Házban tartózkodik munkatársaival a Situation Room-ban, ahol a hétvégén követte az Irán elleni amerikai légicsapásokat.
A Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője közölte, hogy „szoros figyelemmel kísérik” a katari al-Udeid légibázist fenyegető veszélyeket. A védelmi minisztérium is folyamatosan követi az eseményeket, miután iráni rakétatámadás célba vette az amerikai katonai létesítményt.
A CNN jelentése szerint a légvédelme sikeresen elhárította a rakétatámadást, nem volt halálos áldozat vagy sérült.
Irán pedig közölte, hogy annyi rakétát lőtt ki a katonai bázisra, ahányat az amerikaiak a hétvégi támadásban.
Katar bejelentette, hogy szorgalmazni fogja a diplomáciai megoldásokat, a párbeszéd folytatását. Ugyanakkor azt is közölték, hogy fenntartják a jogot a közvetlen és a nemzetközi joggal összhangban álló válaszadásra az irániak támadása után.
A dohai repülőtér fontos nemzetközi csomópontnak számít. A légtérzár bejelentése szinte egy időben történt a nyugati országok figyelmeztetésével. Katar területén működik az al-Udeid légibázis, amely az Egyesült Államok legnagyobb közel-keleti katonai támaszpontja. Körülbelül 8000 amerikai katona állomásozik ott, és a brit Királyi Légierő is jelen van.
Dominic Waghorn, a Sky News nemzetközi szerkesztője úgy fogalmazott, hogy Katar légtérzárása „rendkívül jelentős”, és arra utal, hogy valódi fenyegetés állhat a háttérben. Szerinte a dohai repülőtér nemcsak logisztikai központ, hanem Katar globális szerepének szimbóluma is, így az ilyen döntés csakis komoly hírszerzési információk alapján születhetett meg.
Katar ideiglenesen lezárta a légterét a közel-keleti krízis miatt – közölte az ország külügyminisztériuma. A döntés célja az volt, hogy megvédjék az ország lakóit és az oda érkezőket is.
A bejelentés után nem sokkal robbanásokról érkeztek hírek Dohából. A katari fővárosban több detonációt is hallottak, erről a Reuters számolt be. Az al-Dzsazíra szintén robbanásokról és lángokról írt, de nem volt világos, hogy a légvédelem működött jól, vagy rakétatalálat történt. Az amerikai és brit hatóságok azt tanácsolták a Katarban tartózkodó állampolgáraiknak, hogy maradjanak biztonságos helyen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az európai uniós külügyi tanács hétfői brüsszeli ülését követően közölte, hogy
az elmúlt majdnem tizenegy éves karrierje egyik legdurvább mondatát hallotta az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjétől, Kaja Kallastól a kárpátaljai magyar közösség jogfosztásai kapcsán.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy Ukrajnában a magyar nemzeti közösség jogait továbbra is lábbal tiporják. Az ukránok tíz éve hülyének néznek minket, és tíz éve azért nem adják vissza a magyar nemzeti közösség jogait, mert azt gondolják, hogy majd itt az EU-tagországok meg Brüsszel úgyis elég nagy nyomást fognak kifejteni Magyarországra a tiltakozó álláspont feladása érdekében - vélekedett.
Elmondta, hogy a mai napon pályafutása egyik legdurvább mondatát hallotta, mégpedig Kaja Kallastól, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjétől, aki úgy reagált a kárpátaljai magyar közösség ügyében tett felszólalására, hogy
"az Európai Unión belül védjük a kisebbségi jogokat, nem azon kívül".
Ezt a kijelentést botránynak nevezte, és hangsúlyozta, hogy ez még inkább arra mutat rá, hogy Ukrajna egy tapodtat sem haladhat előre a csatlakozási folyamatban addig, amíg teljesen helyre nem állítják a magyar kisebbség jogait.
"Nincsen az a nyomás Brüsszelből, ami feladásra kényszerítene minket a kárpátaljai magyarok védelme tekintetében"
- szögezte le.
"Mi a mostani nagyon nehéz időszakban, mi most, háborúk közepette, mi most a veszélyek korában is meg fogjuk őrizni Magyarország békéjét és biztonságát, megvédjük a magyar embereket határon innen és túl, megvédjük a magyar nemzet és a magyar gazdaság érdekeit, akármekkora nyomás is hárul ránk" - tette hozzá.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy az ülésen ukrán kollégája ezúttal nem pusztán hazája gyors felvételét követelte, hanem azt is, hogy a termékeik minél hamarabb, már a csatlakozásuk előtt bejuthassanak a közösség piacára.
"Ez súlyos gazdasági kockázatokat, súlyos károkat, és a magyar gazdaság számára súlyos fenyegetést jelentene. Mert ez azt jelentené, hogy például a magyar gazdák számára olcsó, silány minőségű, a mérgező anyagoktól sem mentes mezőgazdasági termékek jelentenék a konkurenciát. Ez nyilvánvalóan tönkretenné a magyar gazdákat. Ezt mi nem fogjuk megengedni" - mondta.
Majd beszélt a közel-keleti helyzetről is, és mélyen megdöbbentőnek minősítette, hogy miután vasárnap egy rendkívül durva, vallási indíttatású terrortámadás érte a szíriai keresztény közösséget, az Európai Unió mostanáig nem ítélte el a merényletet.
"Máskor bármi történik a világban, főleg Ukrajnában persze, akkor öt percen belül szövegezés kezdődik Brüsszelben, tíz percen belül meg álláspontot kell elfoglalni. Itt tegnap óta senkinek nem jutott eszébe Brüsszelben, hogy egy közös nyilatkozatban ítéljük el az elmúlt időszak legszörnyűbb keresztényellenes terrortámadását. Maga a terrortámadás is felháborító, visszataszító, elfogadhatatlan, és pont ugyanígy a brüsszeli viselkedés is ebben a tekintetben" - közölte a miniszter.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az európai uniós külügyi tanács hétfői brüsszeli ülését követően közölte, hogy
az elmúlt majdnem tizenegy éves karrierje egyik legdurvább mondatát hallotta az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjétől, Kaja Kallastól a kárpátaljai magyar közösség jogfosztásai kapcsán.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy Ukrajnában a magyar nemzeti közösség jogait továbbra is lábbal tiporják. Az ukránok tíz éve hülyének néznek minket, és tíz éve azért nem adják vissza a magyar nemzeti közösség jogait, mert azt gondolják, hogy majd itt az EU-tagországok meg Brüsszel úgyis elég nagy nyomást fognak kifejteni Magyarországra a tiltakozó álláspont feladása érdekében - vélekedett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Irán rakétákat lőtt ki az amerikai hadsereg katari támaszpontjára, az al Udeid légi bázisra, de a támadásnak nem lett halálos áldozata – jelentette be Katar. A rakétákat a katari légvédelem elfogta, a hatóságok pedig közölték: az ország légtere és területe biztonságban van.
A katari külügyminisztérium közleményében hangsúlyozta, hogy Katar fenntartja a jogot a közvetlen válaszadásra, amely arányos a történtek súlyával, és megfelel a nemzetközi jognak - írja a Sky News.
„A támadást a légvédelem meghiúsította, a rakétákat sikeresen elfogták". A fegyveres erők gyors reakciójának köszönhetően senki nem halt meg, és senki nem sérült meg – tették hozzá.
Az iráni Forradalmi Gárda hivatalos közleményben ismerte el, hogy ők lőtték ki a rakétákat az al Udeid bázisra. Azt írták: nem hagynak válasz nélkül semmilyen támadást, amely sérti Irán területi integritását, szuverenitását vagy nemzetbiztonságát.
Yalda Hakim, a Sky News vezető híradósa szerint közel-keleti diplomáciai források arról számoltak be, hogy Irán előre tájékoztatta az Egyesült Államokat és több öböl menti országot is a közelgő rakétatámadásról.
Ez a lépés akár azt is jelentheti, hogy Irán szándékosan kerülte el a komolyabb károkat, és lehetőséget akart hagyni a feszültségek csökkentésére – de ez attól is függ, hogyan reagálnak az amerikai vezetők, köztük Donald Trump.
Az NBC News védelmi forrásokra hivatkozva azt közölte: valóban iráni rakéták csapódtak be az al Udeid bázis közelében, de ezek rövid és közepes hatótávolságúak voltak, és nem követeltek halálos áldozatot. Amir Handjani, a Quincy Institute külpolitikai szakértője szerint rendkívül kockázatos volt Irán lépése. „Ha akár egy amerikai katona meghalt volna a támadásban, az USA biztosan visszalépett volna a konfliktusba Iránnal” – mondta.
A Reuters hírügynökség egy amerikai katonai tisztviselőre hivatkozva azt közölte, hogy Kataron kívül egyetlen bázison sem észleltek iráni támadást. Az iráni állami média korábban arról számolt be, hogy egy iraki bázist is célba vettek. Katonai források korábban azt mondták a Reutersnek, hogy az iraki al Asad légibázison aktiválták a légvédelmi rendszereket egy esetleges támadástól tartva.
A rakétatámadás után Kuvait, Bahrein és Irak is bejelentette, hogy lezárják légterüket elővigyázatosságból.
Irán rakétákat lőtt ki az amerikai hadsereg katari támaszpontjára, az al Udeid légi bázisra, de a támadásnak nem lett halálos áldozata – jelentette be Katar. A rakétákat a katari légvédelem elfogta, a hatóságok pedig közölték: az ország légtere és területe biztonságban van.
A csapadékhiány és a szárazság okozta vízhiány miatt veszélybe kerülhet az ivóvíz-ellátás is több településen. Emiatt korlátozásokat kellett bevezetni - írta Törökbálint Város Önkormányzata a közösségi oldalon. A közlemény szerint:
"Az Érdet, Diósdot, Tárnokot, Törökbálintot, Sóskútot és Pusztazámort ellátó ivóvízhálózat a nyári hónapokban – különösen a reggeli és esti órákban – elérte teljesítőképességének határát. A vízfelhasználás csúcsidőszakában (reggel 5:00–9:00 és este 18:00–23:00 között) a fogyasztás olyan mértéket ölt, amely veszélyezteti a biztonságos ivóvízellátást".
Mivel a következő napokban, hetekben is tartós melegre és csapadékhiányra számítanak, ezért megelőzés képpen a térség településeinek polgármesterei locsolási tilalmat rendeltek el.
Érvényes: 2025. június 23. – július 6. között.
Lakossági felhasználók részére: tilos a locsolás, medencetöltés és minden nem szociális célú vízhasználat reggel 5:00–9:00 és este 18:00–23:00 között.
Nem lakossági felhasználók részére (vállalkozások, intézmények): tilos a locsolás, medencetöltés és minden nem szociális célú vízhasználat a nap bármely órájában.
Azt javasolják, hogy tároljanak vizet a nem tiltott időszakban, töltsék tartályba, hordóba, és később fel tudják használni a vizet.
Azt kérték, hogy az időzített locsolást is inkább éjjel működtessék, és ne egész órakor, hogy ne legyen egyszerre nagy a terhelés.
Alternatív vízforrás lehet még a saját kút, vagy az esővízgyűjtő - írták.
A csapadékhiány és a szárazság okozta vízhiány miatt veszélybe kerülhet az ivóvíz-ellátás is több településen. Emiatt korlátozásokat kellett bevezetni - írta Törökbálint Város Önkormányzata a közösségi oldalon. A közlemény szerint:
"Az Érdet, Diósdot, Tárnokot, Törökbálintot, Sóskútot és Pusztazámort ellátó ivóvízhálózat a nyári hónapokban – különösen a reggeli és esti órákban – elérte teljesítőképességének határát. A vízfelhasználás csúcsidőszakában (reggel 5:00–9:00 és este 18:00–23:00 között) a fogyasztás olyan mértéket ölt, amely veszélyezteti a biztonságos ivóvízellátást".
Mivel a következő napokban, hetekben is tartós melegre és csapadékhiányra számítanak, ezért megelőzés képpen a térség településeinek polgármesterei locsolási tilalmat rendeltek el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
