Döbbenetes felvételt osztottak meg a mályi madármentő állomás Facebook-oldalán arról, mekkora pusztítást végzett náluk a hétfői vihar.
Egy korábbi posztjukban úgy fogalmaztak:
„a mentőhelyet széttépte a vihar”.
A közzétett felvételeken látni, ahogy a szél felkap egy röpdét, a hátsó udvarukon pedig kalitkákat, dobozokat, párnákat, kerti kiülőt és szinte minden mást is elvitt a brutális szélvihar.
„Minden állat életben van, senki nem sérült meg. a röpde üres volt szerencsére, a többinek a tetejét szedte le”
A fideszes polgármester leül a TISZA jelöltjeivel Székesfehérváron, és a sajátjainak is üzent
Cser-Palkovics András minden, a két fehérvári körzetben hivatalosan induló képviselőt a Városházára hív. A március 7-i határidő utáni egyeztetéseken a jelöltek városi programjairól lesz szó.
Szokatlan gesztust tett Székesfehérvár fideszes polgármestere: Cser-Palkovics András bejelentette, hogy a választások előtt a város két országgyűlési választókerületének minden hivatalos képviselőjelöltjével leül beszélgetni, beleértve a TISZA Párt indulóit is – vette észre a 444.hu.
A polgármester azt is javasolta, hogy a fideszes jelöltek is tegyenek így az ellenfeleikkel. „Székesfehérvár egységét nem írhatja felül az országos kampány zaja”
– indokolta a lépést Cser-Palkovics.
Facebook-posztjában a polgármester leszögezte: bár egyértelművé tette, hogy a Fidesz jelöltjeit támogatja és rájuk is fog szavazni, mégis eleget tesz a jelölőszervezetek megkereséseinek.
A találkozókra a március 7-i jelöltállítási határidő után hívja meg a Városházára mindazokat, akiket a két fehérvári választókerületben hivatalosan is nyilvántartásba vettek. Az induláshoz szükséges ötszáz érvényes ajánlást a jelölteknek február 21-től kell összegyűjteniük.
Cser-Palkovics azt írta, kíváncsi a jelöltek programjaira, és arra, mit vállalnak és mit tudnak tenni a városért.
„Szeretném, ha beszélgetnénk, és ők is beszélgetnének egymással. Ha valami, akkor ez viheti előre a közös ügyeinket!”
– tette hozzá.
A polgármester lépése nem előzmény nélküli, és illeszkedik a korábbi nyilatkozataihoz, amelyekben a helyi érdekek és a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Egy januári interjúban például arról beszélt, hogy polgármesterként „mindenkori kormánnyal” együtt kell működnie. A TISZA Párt már tavaly novemberben tartott nagygyűlést a városban, és Magyar Péter akkor egyeztetett Cser-Palkoviccsal a rendezvény békés lebonyolításáról, ami már jelezte, hogy a párbeszéd csatornái nyitottak a felek között.
Szokatlan gesztust tett Székesfehérvár fideszes polgármestere: Cser-Palkovics András bejelentette, hogy a választások előtt a város két országgyűlési választókerületének minden hivatalos képviselőjelöltjével leül beszélgetni, beleértve a TISZA Párt indulóit is – vette észre a 444.hu.
A polgármester azt is javasolta, hogy a fideszes jelöltek is tegyenek így az ellenfeleikkel. „Székesfehérvár egységét nem írhatja felül az országos kampány zaja”
– indokolta a lépést Cser-Palkovics.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kokárdagyártás az iskolákban: Fejenként száz darabot kell leadni, de senki sem tudja, mi lesz a rengeteg kokárda sorsa
A Nemzeti Művelődési Intézet több ezer szakköröst bízott meg kokárdavarrással a március 15-i ünnepre. A szoros határidő és a későn érkező alapanyagok miatt több helyen a diákok és szülők is túlóráznak.
Miközben az ország a március 15-i nemzeti ünnepre készül, iskolákban és közösségi házakban ezrek versenyeznek egy másik, sokkal szorosabb határidővel: február közepéig több százezer kokárdát kell legyártaniuk, sokszor a szabadidejük terhére.
A történet egy kelet-magyarországi szakközépiskolából indult, ahol egy szakkörvezető tanár januárban kétségbeesett hangú segélykérő levelet küldött kollégáinak. Azt írta, a tízfős hímző és gyöngyfűző szakkörének ezer darab kokárdát kellene elkészítenie február közepéig, amit teljesen reménytelennek lát.
Az esetről a Telexnek beszámoló egyik pedagógus kiderítette, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet már szeptemberben tájékoztatta a szakkörvezetőket a feladatról,
ám az alapanyagok csak januárban érkeztek meg, így mindössze egy hónap maradt a teljesítésre. A tanárnő szerint a kollégájának azt sem árulták el, mi lesz a következménye, ha nem készülnek el időre, amire az azt felelte, ezt inkább nem is akarja tudni.
Azóta „mindenki túlórában vagy a szabadidejében varrja a kokárdákat: gyerek, szülő, pedagógus, a pedagógus családja, otthon és az órákon, vagy szakmai gyakorlatokon”.
A haladás azonban lassú, mivel a diákok ügyetlenek a varrásban, egy-egy szakkör alatt fejenként csak két-három darabbal készülnek el.
A Nemzeti Művelődési Intézet minden szakkörnek ötszáz kokárda elkészítését adta feladatul, ami az ötfős csoportokban fejenként száz darabot jelent. A feladatot tematikától függetlenül kell teljesíteni, így a natúrkozmetikum-készítők és a mézeskalácsosok is varrnak. Az elkészült mennyiség felét kötelezően be kell szolgáltatni az intézetnek, a másik felének kiosztásáról a helyi közösségeknek kell gondoskodniuk.
Több település, köztük a Máriahalom Kultúrház – Közösségi Színtér szervezője is a lakosság segítségét kérte a feladat teljesítéséhez. „Tudjuk, hogy mindenkinek kevés a szabadideje. De ha többen csináljuk tévénézés, beszélgetés közben, akkor hamar megleszünk vele”
– írta posztjában.
A Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője, Nagy Edina a megkeresésre azt válaszolta, hogy a partnerek önkéntesen csatlakoztak az együttműködéshez. „A kisközösségi tevékenység része a kokárdakészítés a március 15-i nemzeti ünnepre készülés jegyében. A kokárdákat részben helyi, részben országos kulturális eseményekhez kapcsolódóan fogják felhasználni.”
Nem mindenhol okozott azonban feszültséget a feladat. A Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája arról számolt be, hogy a tanulóik „nagyon jól érezték magukat, a kezdeti nehézségek után ügyesen készítették a kokárdákat”. Az intézmény igazgatója, Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes szerint örömmel mondtak igent a felkérésre. „Annál inkább, mivel fontosnak tartjuk a tanulók nemzeti öntudatának erősítését, a kokárda is ezt szimbolizálja” – mondta. Egy Vas megyei közművelődési szakember, Szita Ferencné pedig arról beszélt, hogy ők „nagyon szívesen bevállalták” a feladatot, és már majdnem el is készültek az 1500 darabbal.
A Nemzeti Művelődési Intézetet a Lezsák Sándor nevével fémjelzett lakiteleki Népfőiskola Alapítvány hívta életre. Az intézet Szakkör nevű kezdeményezésének oldalán a 2025/2026-os évadra 13.950-en jelentkeztek. Ha minden szakkör megkapta az 500 darabos feladatot, az összesen közel 1,4 millió legyártott kokárdát jelenthet.
A programot felügyelő Kulturális és Innovációs Minisztérium a cikk megjelenéséig nem válaszolt a finanszírozással és a kokárdakészítéssel kapcsolatos kérdésekre.
Miközben az ország a március 15-i nemzeti ünnepre készül, iskolákban és közösségi házakban ezrek versenyeznek egy másik, sokkal szorosabb határidővel: február közepéig több százezer kokárdát kell legyártaniuk, sokszor a szabadidejük terhére.
A történet egy kelet-magyarországi szakközépiskolából indult, ahol egy szakkörvezető tanár januárban kétségbeesett hangú segélykérő levelet küldött kollégáinak. Azt írta, a tízfős hímző és gyöngyfűző szakkörének ezer darab kokárdát kellene elkészítenie február közepéig, amit teljesen reménytelennek lát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az akkugyár problémáival kellene foglalkozni, nem terelni!!” – Kammerer polgármester kajakozós fotója kiverte a biztosítékot Gödön
Göd polgármestere egy hétvégi kajakozásról posztolt, miközben a helyi Samsung-gyárban talált szennyezés miatt nyomoz a rendőrség. A bejegyzés alatt a kommentelők a felelősségét firtatják.
Kommentcunami indult Göd polgármesterének kajakozós posztja alatt, miközben a városban a Samsung-akkugyár körüli botrány miatt forrnak az indulatok. Kammerer Zoltán február 16-án, hétfőn tett közzé két fotót arról, hogy a hétvégén a Dunán evezett.
„A mai hóeséshez képest szinte hihetetlen, de két napja olyan szép tavaszias időnk volt, hogy idén először vízre szálltam én is”
– írta a városvezető, akinek posztja alatt özönleni kezdtek a számonkérő hozzászólások – írta a hvg.hu.
A legtöbb kommentelő azt nehezményezte, hogy a polgármester miért nem a gödi Samsung-gyár ügyével foglalkozik. „Az akkugyár problémáival kellene foglalkozni, nem terelni!!” – írta egyikük, míg egy másik hozzászóló ironikusan megjegyezte: „Szinte el is feledkeztünk már a Samsung környezetszennyezéséről”.
A heves reakciók oka, hogy a Telex február elején megírta: a gödi akkugyár egyik, elvileg a többi területtől hermetikusan elzárt részlegének levegőjében a határértéket sok százszorosan meghaladó koncentrációban találtak rákkeltő anyagokat. Az ügyben a rendőrség nyomozást indított.
A Samsung állítja, hogy minden környezetvédelmi és munkavédelmi előírásnak megfelel, és jogi lépéseket helyezett kilátásba, a kormányhivatal pedig azt közölte, hogy a gyár nem veszélyeztette a környezetet.
Kammerer Zoltán egy hete szólalt meg az ügyben. Akkor azt állította, hogy a város által megbízott szakemberek csak egyszer állapítottak meg enyhébb egészségügyi határérték-túllépést, de azt szerinte a fűtési szezon okozta, nem a gödi akkugyár.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter „kampánykamunak és rémhírterjesztésnek” nevezte az ügyet, és tagadta a titkosszolgálati érintettséget. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter álhírnek minősítette a sajtóban megjelenteket, és szintén jogi lépéseket helyezett kilátásba.
Vona Gábor feljelentése nyomán derült ki, hogy a rendőrségen már folyamatban van nyomozás. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke kormányzati felelősséget és lemondást sürgetett. A Magyar Szakszervezeti Szövetség pedig anonim segélyvonalat indított a gödi Samsung-dolgozóknak.
A kormány korábban 34,5 milliárd forint közpénzt költött a gyár víziközmű-fejlesztésére. Az évek során a céget több hatósági bírsággal is sújtották, összesen mintegy 378 millió forint értékben. Göd önkormányzata 2023 óta saját finanszírozásban végeztet célzott, akkreditált levegőminőségi méréseket, többek között a gyártás során használt, potenciálisan veszélyes NMP-oldószer koncentrációjára.
Kommentcunami indult Göd polgármesterének kajakozós posztja alatt, miközben a városban a Samsung-akkugyár körüli botrány miatt forrnak az indulatok. Kammerer Zoltán február 16-án, hétfőn tett közzé két fotót arról, hogy a hétvégén a Dunán evezett.
„A mai hóeséshez képest szinte hihetetlen, de két napja olyan szép tavaszias időnk volt, hogy idén először vízre szálltam én is”
– írta a városvezető, akinek posztja alatt özönleni kezdtek a számonkérő hozzászólások – írta a hvg.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
