A Direkt36 Telexen megjelent cikke szerint teljesen eltűntek a magántőkealapok a NAV által működtetett tényleges tulajdonosi adatbázisból, miközben idén januárban ennek segítségével a Direkt36 még kormányközeli üzletemberek sorát tudta beazonosítani a hatalmas vagyonokat rejtő alapok mögött.

Ez a gazdagok körében az utóbbi években egyre népszerűbbé váló befektetési forma alacsony adókat és anonimitást biztosít – hasonlóan az offshore cégekhez –, ezért sok százmilliárd forint vándorolt frissen alapított magántőkealapokba. Ebbe a rejtőzködő világba biztosított ritka bepillantást a NAV 2021 óta működő, úgynevezett tényleges tulajdonosi adatbázisa, amelyben több tucat magántőkealap legnagyobb befektetőinek neve is felbukkant. Köztük volt számos közismert kormányközeli milliárdos, például Száraz István, Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Hernádi Zsolt vagy Jászai Gellért. Mint a Direkt36 megírta, ez azért fordulhatott elő, mert az adatbázis friss, a rá vonatkozó szabályozás pedig bonyolult, így nem mindig egyértelmű, hogy milyen adatoknak kell ott szerepelniük.

Az év elején a „magántőkealap” keresőszóra még 37 érdemi találatot adott a NAV adatbázisa, ez nullázódott le júliusra. Pedig a két keresés között eltelt fél évben gyors ütemben szaporodtak tovább a magántőkealapok: míg januárban még 119 magántőkealapot tartott nyilván a Magyar Nemzeti Bank (MNB), most, július második felében már 182-t listáz ki a keresője.

Az eltelt időben a vonatkozó jogszabályok nem változtak, új iránymutatások nem jelentek meg. A magántőkealapok adatait egyszerűen törölték. Ezért azonban senki nem vállal felelősséget. Az adatbázist működtető és felügyelő adóhatóság a Direkt36-nak küldött, összesen másfél soros válasza alapján ők egyáltalán nem foglalkoznak az adatbázisban megjelenő adatokkal: „A tényleges tulajdonosi adatbázis a számlavezetők által – minden hónapban – szolgáltatott adatokat mutatja meg. Ezeket az adatokat a NAV változtatás nélkül teszi elérhetővé.” Tehát az adatok beküldését az a bank végzi, amely az adott magántőkealap számláját kezeli. Megkerestük a hazai pénzintézeteket összefogó Bankszövetséget, hogy valóban az érintett bankok távolították-e el a magántőkealapokat az adatbázisból, de nem reagáltak.

Az MNB sem felügyeli, hogy mi kerül be a tényleges tulajdonosi adatbázisba, holott korábban adott ki iránymutatást arról, hogyan kell megállapítani a cégek és más, bonyolultabb üzleti formák valós tulajdonosait. Szerintük a felügyelő szerv – amely Magyarországon a pénzmosás elleni küzdelemért felelős – a NAV, a felmerülő kérdésekre pedig a jogalkotónak, azaz a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnak (GFM) kell válaszolnia. A GFM nem reagált a Direkt36 megkeresésére.

Az adatok törlésével kapcsolatban megkerestünk 8 magántőkealap-kezelő céget is, amelyek összesen több, mint 20 magántőkealapot kezelnek. Alapjaik közül sokat korábban megtaláltunk a NAV adatbázisában.

A kérdésekre végül négyen válaszoltak. A Mészáros Lőrinc-féle Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. azt közölte, hogy sem az adatok törlését, sem módosítását nem kezdeményezték. A Jászai Gellérthez köthető IKON Alapkezelő is azt írta, hogy bár korábban kezdeményezték a magántőkealapjaikra vonatkozó adatok pontosítását a NAV rendszerében, de nem tettek lépéseket a törlésükre. A Tiborcz István üzlettársa és barátja, Szécsényi Bálint által vezetett Közép-Európai Kockázati és Magán-tőkealap Kezelő Zrt. szerint az ügyben csak a NAV illetékes.

A Mészáros Lőrinc céges ügyeit intéző ügyvédként ismert Kertész József Tamás, aki egyben a Primefund Befektetési Alapkezelő igazgatósági elnöke sem adott egyértelmű választ arra, hogy kezdeményezték-e az adatok törlését. „A pozíciómból eredően nem tudok erre választ adni, nem válaszolhatok a szakmám szabályai alapján” – közölte Kertész, aki szerint a tényleges tulajdonosi adatbázist létrehozó törvény egyébként sem nevesíti a magántőkealapokat – utalt ezzel arra, hogy szerinte emiatt nem is kell szerepelniük a rendszerben.

Ez valóban így van, kifejezetten a magántőkealapokat tényleg nem nevezi meg a vonatkozó törvény és a pénzmosás elleni küzdelmet célzó többi jogszabály, valamint az MNB korábbi iránymutatása sem tér ki rájuk. Igaz, azt sem mondja ki semmilyen szabály, hogy rájuk ne vonatkoznának ezek az átláthatósági szabályok.

A tényleges tulajdonosi nyilvántartások egy EU-s kezdeményezés révén jöttek létre a pénzmosás elleni küzdelem részeként. A cél az volt, hogy az európai üzleti világ szereplőinek a tényleges tulajdonosait azonosítani lehessen és bizonyos megkötésekkel megismerhetővé váljanak. Egy luxemburgi és angliai alapkezelők compliance managereként dolgozó szakértő, Szabó Gábor szerint a magyar jogalkotó mulasztása lehet, hogy nem tette egyértelművé, mi a teendő a magántőkealapokkal, de az biztos, hogy az EU pénzmosás elleni irányelvei alapján rájuk is egyértelműen vonatkoznak a szabályok.

Szabó szerint más államok jóval komolyabban veszik a pénzmosás elleni küzdelmet, mint Magyarország. „Az, hogy van olyan magántőkealap, amely nem vagy pontatlanul szerepel a végső tulajdonosi adatbázisban, vagy csak a vezetői vannak megnevezve, már önmagában szankcionálandó lenne. Ráadásul erre egy sor résztvevőnek kellene figyelnie a bankól az alapkezelőig” – mondta. Szerinte a szabály egyértelmű, a minimum 25 százalékban érdekelt személyek, valamint a döntéshozók mind tényleges tulajdonosnak minősülnek. „Ennek kikényszerítése a hatóság feladata” – tette hozzá.