A Pegasus kémszoftver célpontjai között van Vértesy László jogász, aki évek óta tagja a Fővárosi Választási Bizottságnak, a 2018-as választási kampányban pedig a Jobbikhoz közel álló Civitas Intézetet vezette – írja a Direkt36 tényfeltáró központ.

A telefonszámlistához a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet jutott hozzá közösen, majd azt 17 szerkesztőség - köztük Magyarországról a Direkt36 - elemezte.

Vértesy nem kívánt válaszolni a Direkt36 kérdéseire, és így nem volt lehetőség arra sem, hogy a telefonja átvizsgáltatásával kiderítsék, valóban megfigyelték-e. A kiszivárgott listán szereplő más Pegasus-célpontok esetében ugyanakkor korábban számos esetben kimutatták a technikai vizsgálatok, hogy a készülékbe valóban behatoltak a kémszoftverrel.

Nem egyértelmű, hogy Vértesy miért vált célponttá. A Direkt36 által megkérdezett ismerősei nem tudnak semmi olyan ellene folyó hatósági vizsgálatról, amely indokolhatta volna a célba vételét.

Ebben az időszakban is voltak ugyanakkor közéleti jellegű megbízatásai. Vértesy már ekkor is tagja volt a Fővárosi Választási Bizottság nevű testületnek, amelynek feladata az, hogy biztosítsa a választás törvényességét és tisztaságát. Ők vizsgálják ki például a választóktól vagy politikusoktól beérkező, a választási szabályok megsértésének gyanújáról szóló bejelentéseket.

A Direkt36 emlékeztet ugyanakkor arra, hogy a célbavétel időpontjának nem feltétlenül van jelentősége. Ha valóban megfigyelték Vértesyt, akkor az is lehetséges, hogy a kémfegyver használói egy korábbi időszakról akartak információkat szerezni. A Pegasus segítségével ugyanis hozzáférhetővé válik minden olyan információ, amely a telefonon már rajta van: akár hónapokkal vagy évekkel korábbi levelezések, üzenetváltások, illetve fotók, videók és hangfelvételek.

A Direkt36 beszélt Vértesy több ismerősével is, és egyikük azt mondta, hogy a jogász maga sem érti, hogy miért válhatott Pegasus-célponttá. A kormány nem válaszolt a Direkt36-nak a Vértesy célponttá válásával kapcsolatos kérdéseire.

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón beszélt a kormány legújabb döntéseiről. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, a benzinárstoppal kapcsolatban is döntést hoztak

Mivel "az Európai Unióban ma Magyarországon lehet a legkedvezőbben tankolni, ezért komoly visszaélések vannak", a kormány úgy döntött:

Gulyás Gergely azt is hozzátette: a döntésre azért is szükség van, mert nagy a benzinturizmus, ami az ellátást is veszélyeztetheti.

Korábban szemléztünk már Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke nagyinterjújából, amit a Népszavának adott. Ebben többek között arról beszélt, hogy ki kellene vezetni, vagy legalábbis drasztikusan átalakítani a kata adónemet, mert „túl jól sikerült”, és sokan visszaélnek vele.

Az iparkamara elnöke beszélt emellett a kormány különadóiról, az árstopról, és a magyar szankciós politikáról is, amiről azt mondta: „Mi magyarok a Kárpát-medencébe érkezésünk óta bajkeverő nemzetnek számítunk Európában, mindig mi voltunk a rebellisek.”

Az interjú egy pontján szóba került a tanárok engedetlenségi és sztrájkmozgalma, bérrendezési szándékaik is. Parragh szerint a jelenlegi inflációs helyzetben a kormány feladata a „különféle társadalmi csoportok kiegyensúlyozása”. Hasznosnak tartja azt, hogy az államnak „csendes” jelenléte van a foglalkoztatás terén.

– hangoztatta a pedagógus szakmával kapcsolatos régi, berögzült tévhiteket a kamarai elnök.

Korábban az RTL Híradó arról tudósított: a februárban indult pedagógustiltakozást kezdeményező Tóth Viktor szerint semmi jóra nem számíthat az oktatás. Az Országgyűlés kedden megszavazta a tanárok sztrájkját is érintő korlátozást. A Pedagógusok Szakszervezete szerint ezzel gyakorlatilag megszűnik a sztrájk lehetősége. Tóth végül fel is mondott munkahelyén.

Mint azt mi is megírtuk, Orbán Viktor szerdán jelentette be, hogy a kormány rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre a nagy cégek extraprofitjából. A kormányfő elmondta, kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy "extraprofitjuk" nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.

A kormány döntésének részleteiről Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter adott tájékoztatást a csütörtöki Kormányinfón.

Nagy a hvg.hu kérdésére válaszolva azt is elmondta:

• a légitársaságoknál utasonként 10-15 euró lesz a plusz adó,

• a bankrendszernél nettó kamateredmény alapján vetik ki,

• a biztosítóknál nettó díj alapú lesz,

• az energiaszektorban bányajáradékot emelnek,

• a Robin Hood-adó alá bekerülnek bioetanol-gyártók,

• a telekommunikációban a forgalomra vetnek ki új adókat,

• a kiskereskedelemben a mostani adót emelik meg, a 100 milliárd forint fölötti bevételűeknél 2,7-ről 4,1 százalékosra emelik az adót, a 30 és 100 milliárd forint közötti bevételűeknél 0,4-ről 1 százalékosra

• a gyógyszerforgalmazóknál pedig a tb-támogatás aránya lesz az adó alapja, ezt 20-ről körülbelül 24 százalékra fogják emelni.

Azt is felsorolta, miért ezeket a szektorokat érinti a különadó. A miniszter szerint szerint a bankok a növekvő infláció és a növekvő kamatok miatt tettek szert "extraprofitra", ennek az összege több mint 12 milliárd forint. A biztosítóknál azért van extraprofit, mert a Covid-időszakban növekedtek a biztosítói díjbevételek, az energiaszektorban pedig azért, mert a szénhidrogének kitermelése növeli a profitot.

Azt is hozzátette: a kiskereskedelmi szektor éves forgalma 16 százalékkal bővült, így szintén extra profitra tesz szert a szektor, ahogy a telekommunikációs szektor is, hiszen Nagy szerint a Covid alatt többen maradtak otthon, többet interneteztek és telefonáltak az emberek.

A légitársaságok esetében pedig az utazások elhalasztása miatt újra megnő az utasforgalom, ezért termelődik extraprofit, a gyógyszerforgalmazóknál pedig azért, mert megemelkedett a gyógyszer-értékesítés.

Nagy azt is bejelentette:

A miniszter tájékoztatása végén azt is kihangsúlyozta: nem veszik el a profitot, csak az extraprofitot, ezért nem gondolják, hogy a különadót áthárítanák a fogyasztókra.

Orbán Viktor kedden Facebook-oldalán kihirdette a háborús veszélyhelyzet életbe lépését, aminek első napján, szerdán a részleteit is közölte.

Ennek értelmében többek között létrehoznak egy rezsivédelmi és egy honvédelmi alapot, és kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.

Gulyás Gergely elmondta, hogy az a cél, hogy hogy a háborús helyzetben is megvédjék az ország gazdaságát. Meg szeretnék védeni az eddigi eredményeket, például a rezsicsökkentést, ami egyre nehezebb, mert Európában már többszörösére nőttek az energiaárak.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint tartható a 4,5 százalékos hiánycél, a jövő évi költségvetést pedig a kormány ma átadja a költségvetési tanácsnak.

A benzinturizmus megakadályozása érdekében péntektől csak magyar rendszámú autók számára teszik lehetővé a tankolást a magyar benzinkutakon.

A kormányinfón ezek után szót kapott Nagy Márton az új kormány gazdaságfejlesztési minisztere. Ő arról beszélt, hogy újabb világgazdasági válság fenyeget, növekvő recesszióval és inflációval számolnak. A növekvő bevételeket extrprofit-különadókból fogják finanszírozni – tette hozzá. Nagy szerint csökkenteni kell a minisztériumok költségvetését és át kell ütemezni az állami beruházásokat. A cél, hogy idén 4,9 százalékos, jövőre 3,5 százalékos legyen a GDP arányos költségvetési arány.

Ezután rátért azokra a szektorokra, ahol különadókat fog kivetni a kormány az extraprofitra – ez utóbbi kifejezést Nagy Márton többször is kihangsúlyozta.

A bankszektortól összesen 300 milliárd forintot terveznek így beszedni egy év alatt. Szintén 300 milliárd forint fog befolyni az energiaszektorból (ez elsősorban a Molt érinti), a biztosítási szektor várható extraprofitadója évi 50 milliárd forint lesz. 2023. január elsejétől ismét bevezetik a reklámadót, ettől 15 milliárd forintot remélnek. A telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot vonnának el. A gyógyszercégeket 20 milliárd forint különadóval sújtanák, ám ez nem vonatkozik a gyógyszertárakra.

Nagy Márton kihangsúlyozta, hogy nem a profitot veszik el, hanem a különböző ágazatokban jelen lévő extraprofitot vonják el. Éppen emiatt a miniszter nem számol azzal, hogy a ágazatok a fogyasztókra terhelnék a különadókat.

A gazdaságfejlesztési miniszter meg is magyarázta a különböző szektorok különadóit. A bankoknál azért jelentkezett plusz, mert növekedett az infláció, ezzel együtt pedig a kamatok. A biztosítóknál nőttek a Covid alatt a díjbevételek. Az energiaszektorban azért van extraprofit, mert a szénhidrogének kitermelése növeli a profitot, de az üzemanyag-finomításon a Mol is extraprofitot termel.

A telekommunikációs cégek főleg abból tettek szert plusz bevételre, hogy az emberek a koronavírus-járvány idején többet telefonáltak és interneteztek. A kiskereskedelem éves forgalma 16 százalékkal nőtt, a kormány szerint nekik innen jött be plusz profit. A légitársaságoknál számításaik szerint megnő az utazások száma az elhalasztott utak miatt. A gyógyszeriparban a kormány szerint érthető módon a Covid miatt nőtt meg az értékesítés.

A szót visszavéve Gulyás Gergely elmondta, hogy a háborús veszélyhelyzet bevezetése ellenére nem tartják indokoltnak a határvédelem szigorítását, mert eddig is fokozott volt a készültség.

Arról is beszélt, hogy kollégája, Nagy Márton járt a Bankszövetségnél és az energiaszektor képviselőinél is. Számításaik szerint a felsorolt intézkedések elegendőek lesznek a költségvetés számainak tartásához.

Gulyás újból elismételte azt is, hogy Magyarország álláspontja nem változott az olajembargóval kapcsolatban: bár szolidárisak vagyunk Ukrajnával, olyan szankciót nem támogatunk, amik „jobban fájnak Magyarországnak, mint Oroszországnak”.

A kata adónemet a kormány mindenképpen szeretné megváltoztatni, hogy visszaszoruljon arra a területre, ahova eredetileg szánták, azaz a valódi kisvállalkozásokhoz. A kata megszüntetéséről vagy átalakításáról korábban Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is beszélt.

Gulyás Gergely újságírói kérdésre elmondta:

A minisztert arról is kérdezték, mit szól Eduard Heger szlovák miniszterelnök minapi szavaihoz, miszerint, ha Oroszország „túljutna” Ukrajnán, Szlovákia lehet a következő célpontja. Gulyás azt mondta: Magyarország álláspontja szerint minimális az esély arra, hogy Oroszország NATO-tagállamot támadna.

Gulyás a világban terjedő majomhimlő járványról is beszélt újságírói kérdésre. Mint mondta, ennek a járványnak a nyomonkövetéséért és esetleges kezeléséért is a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) felel. Ugyanakkor mindenkit igyekezett megnyugtatni, hogy Magyarországon még nem jeleztek gyanús eseteket, és a vírusnak amúgy is enyhék a tünetei.

A gazdaságfejlesztési miniszter az extraprofitot sújtó különadók mellett másik 100 milliárd forintról is beszélt, ami elmondása szerint „sok tételből” fog összejönni. Többek között

A részletekről Nagy Márton egyelőre nem beszélt.

A pedagógusok bérrendezési követeléseiről szólva Gulyás azt mondta: „A választási kampány véget ért, a jogszabályoknak megfelelően fogunk eljárni”. Hozzátette, hogy a tanárok részéről jogos követelések merültek fel, de arról is beszélt, hogy a kampány alatt a szakszervezetek fellépése „pártpolitikai színezetet kapott”.

Gulyás Gergely szerint legkorábban néhány hónap múlva lehet olyan helyzetben a kormány, hogy megvizsgálják azt, mit tudnak ígérni a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremelésével kapcsolatban. Arra azonban határozott nemmel válaszolt, hogy tervez-e a kormány áfacsökkentést a közeljövőben.

A minisztert kérdezték a Sajóba Szlovákia felől hónapok óta ömlő szennyről is, ami miatt szakemberek és a környéken dolgozók szerint lényegében teljesen kihalt a folyó élővilága.

Gulyás úgy fogalmazott, a magyar kormánynak erőteljesen fel kell lépnie a szlovákkal szemben, hogy ezt a 90 napja történő szennyezést megszüntessék.