Direkt36: Az Orbán-bányából viszik haza a legtöbb pénzt a piacon
Az Orbán Győző többségi tulajdonában álló bánya annak ellenére szerepel rendszeresen jelentős állami beruházásokban, hogy a konkurenciánál jóval drágábban - esetenként 60-70-százalékkal magasabb áron - ajánlja az építőanyagait.
Orbán Viktor apjának bányavállalata, a Dolomit Kft. évek óta az egyik legjobban teljesítő vállalkozás a piacon árbevétel és profit tekintetében is, írta meg a Direkt36.
A Direkt36 újabb kutatásai szerint ráadásul a cég azért is kiemelkedik versenytársai közül, mert az elmúlt években a piaci átlagnál jóval magasabb osztalékot fizetett a tulajdonosainak.
A Dolomit Kft. a legfrissebben hozzáférhető adatok szerint 2019-ben 1,8 milliárd forintot fizetett, ami a piaci átlag több mint tizenháromszorosa.
A Direkt36 az elemzése során a Dolomit Kft. osztalékát azoknak a vállalatoknak az osztalékával hasonlította össze, amelyek főtevékenységükként ugyanazt a szakágazatot jelölték meg, mint az Orbán-cég (kőfejtés, gipsz és kréta bányászata). Jelenleg 70 ilyen cég működik a piacon.
Az általuk elemzett időszakban, 2015 és 2019 között a 70 cégből a Dolomittal együtt mindösszesen 23 olyan volt, amelyek mind az öt évet nyereséggel zárták. A Dolomit Kft. osztalékából az 51,16%-os tulajdonrésszel rendelkező idősebb Orbán Győző 2015 és 2019 között több mint 4 milliárd 372 millió forintot vihetett haza.
A Direkt36 által vizsgált 70 cégnek csak a töredéke fizetett osztalékot az elmúlt években: 2015 óta minden évben maximum 11 olyan cég volt, ahol osztalék felvétele mellett döntöttek. Az Orbán Győző többségi tulajdonában lévő bányatársaság – amelyről a Direkt36 cikksorozatban tárta fel, hogy számos állami építkezéshez szállít építőanyagot – az elmúlt öt évben mindig a legjobban fizető vállalkozások között volt. Az osztalékfelvétele a következőképp alakult:
2015-ben csak a német-osztrák háttérrel rendelkező Basalt Középkő Kőbányák Kft. előzte meg.
2016-ban egy átmeneti visszaesést követően ugyan csak a negyedik helyen végzett három nemzetközi tulajdonú cég mögött, de még így is a Dolomit Kft. fizette a legnagyobb osztalékot a magyar hátterű cégek közül.
2017-ben az egész piac legmagasabb osztalékát a Dolomit Kft. adta a tulajdonosoknak.
2018-ban második lett a francia Colas csoport egy magyarországi leányvállalata mögött.
2019-ben pedig ismét a piac legnagyobb osztalékát fizette.
A Dolomit Kft. az elmúlt években mind árbevétel, mind profit tekintetében a legsikeresebb bányavállalatok között volt. 2018-ban a Dolomit Kft. 41,3%-os profitrátát ért el, amely nemcsak a cég történetében, hanem a teljes piacon kiemelkedő volt (több mint duplája az akkori 18,8 százalékos piaci átlagnak). Bár 2019-ben a Dolomit Kft. árbevétele és nyeresége is visszaesett kissé (4 milliárd forintos árbevétel mellett 1,8 milliárdos eredményt ért el) a profitráta tovább emelkedett, majdnem 45 százalékra, amely majdnem háromszorosa a piaci átlagnak.
Az Orbán Győző többségi tulajdonában álló bánya annak ellenére szerepel rendszeresen jelentős állami beruházásokban, hogy a konkurenciánál jóval drágábban - esetenként 60-70-százalékkal magasabb áron - ajánlja az építőanyagait.
A Dolomit Kft. nem válaszolt a Direkt36 arra vonatkozó kérdéseire, hogy minek köszönhető a cég kiemelkedő teljesítménye. Orbán Viktor sajtófőnöke, Havasi Bertalan pedig ugyanazt a választ ismételte meg, amelyet többször elküldött már az Orbán család üzleteivel kapcsolatos kérdésekre: „A miniszterelnök nem foglalkozik üzleti kérdésekkel.”
Orbán Viktor apjának bányavállalata, a Dolomit Kft. évek óta az egyik legjobban teljesítő vállalkozás a piacon árbevétel és profit tekintetében is, írta meg a Direkt36.
A Direkt36 újabb kutatásai szerint ráadásul a cég azért is kiemelkedik versenytársai közül, mert az elmúlt években a piaci átlagnál jóval magasabb osztalékot fizetett a tulajdonosainak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: Orbán tényleg azt hitte, hogy Szegeden van
A csütörtöki posztban megosztott videón a miniszterelnök munkanélküliségi mutatókat sorol egy uszodaátadón. Hadházy szerint a 2010-es 15 ezres szám a település népességéhez mérten nem áll meg.
Hadházy Ákos csütörtök este a Facebookon jelezte, hogy Orbán Viktor a szekszárdi uszoda átadásán előbb egy szerinte lehetetlen statisztikát említett Szekszárdról, majd a beszéd későbbi részében már Szegedet nevezte meg helyszínként. A bejegyzéshez videót is mellékelt, írja a 24.hu.
A felvételen az hangzik el, hogy a miniszterelnök szerint 2010-ben 15 ezer álláskereső volt Szekszárdon, most pedig ötezer alatt van a munkanélküliek száma, és a városban 3 százalék alatti a munkanélküliségi ráta.
Hadházy szerint ez nem stimmel. Úgy fogalmazott, Szekszárd teljes lakossága 2010-ben alig haladta meg a 32 ezret,
így a 15 ezres munkanélküli szám azt jelentené, hogy nagyjából minden második embernek – a gyerekeket és időseket is beleszámítva – nem volt munkája.
A képviselő azt írta, ez ellentmond a hivatalos statisztikáknak és a lakosságszámnak. „A helyi vagy regionális statisztikáknak nézve sem találunk ilyen adatot, így az elhangzott szám vélhetően téves vagy nem Szekszárdra, hanem egy nagyobb területi egységre vonatkozott volna”, jelezte Hadházy.
Hadházy Ákos csütörtök este a Facebookon jelezte, hogy Orbán Viktor a szekszárdi uszoda átadásán előbb egy szerinte lehetetlen statisztikát említett Szekszárdról, majd a beszéd későbbi részében már Szegedet nevezte meg helyszínként. A bejegyzéshez videót is mellékelt, írja a 24.hu.
A felvételen az hangzik el, hogy a miniszterelnök szerint 2010-ben 15 ezer álláskereső volt Szekszárdon, most pedig ötezer alatt van a munkanélküliek száma, és a városban 3 százalék alatti a munkanélküliségi ráta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Váratlan fordulat: „érdemei elismerésével” felmentették a legfőbb ügyész helyettesét
Az erről szóló döntés a Magyar Közlöny csütörtök esti számában jelent meg. Ibolyát 2022-ben nevezték ki, a legfőbbügyészi poszton júniustól Nagy Gábor Bálint van.
A hvg.hu vette észre, hogy a Magyar Közlöny csütörtök esti számában megjelent a határozat:
Sulyok Tamás köztársasági elnök „érdemei elismerésével” felmentette tisztségéből Ibolya Tibor legfőbbügyész-helyettest.
A döntés 2025. szeptember 22-től hatályos.
Ibolya Tibor korábban fővárosi főügyészként dolgozott. 2022 júliusában nevezték ki legfőbbügyész-helyettesnek, akkor még Polt Péter mellett.
Időközben Polt Péter az Alkotmánybíróság elnöke lett. Helyére 2025 júniusában Nagy Gábor Bálint került, a megbízatása kilenc évre szól.
Ibolya 2017-ben, még fővárosi főügyészként így reagált arra a Kúria korábbi döntésére, amely szerint az ügyészséget lehet „fideszesnek” nevezni: „butaság”, „hiszti” és „valótlanság”.
Szebeni István Afrikában lett konzul – Nairobiban tűnt fel a volt híradós
Másfél év hallgatás után diplomáciai megbízást kaphatott a volt tévés. Nevét egy ENSZ-listán már feltüntették, a külügy honlapján viszont még nem szerepel.
Másfél évvel a ráckevei polgármester-választás kudarca után a Blikk szerint Szebeni István diplomáciai megbízatást kapott: a kenyai magyar nagykövetség új konzulja lett. A Külügyminisztérium honlapján ez egyelőre nem látható.
A lap úgy tudja, Szebeni Nairobiban dolgozik. Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja oldalán a kapcsolattartók között már szerepel a kenyai magyar nagykövetség részéről Nyirati Katalin nagykövet, helyettese Kunt Balázs és a konzul, Szebeni István.
Információik szerint
a tavalyi sikertelen polgármesteri indulás után Szebeni külügyi képzést végzett, amely a külszolgálati munka alapjaira készít fel, és átvilágításon is átesett. Ismerősei többnyire csak annyit tudnak, hogy egy afrikai országba költözött.
Felmerülhet az is, hogy amíg a Külügyminisztérium hivatalosan nem közli a kinevezést, a részletekről nem beszélhetett.
Szebeni 2023 nyarán minden előzmény nélkül, titokban bontott szerződést a TV2-vel, ahol 2019 óta másodszor dolgozott. Nem sokkal később elindult a ráckevei polgármester-választáson, de a szavazatok negyven százalékát sem érte el. Tavaly ősszel a magánéletében is változás történt: 12 év után elvált gyermeke édesanyjától.
A Blikk megkereste a kenyai magyar nagykövetséget is. A konzuli szolgálat titkárnője közölte, hogy nem tudja kapcsolni Szebeni Istvánt, mert a konzulnak dolga van, de átadja az üzenetet.
Másfél évvel a ráckevei polgármester-választás kudarca után a Blikk szerint Szebeni István diplomáciai megbízatást kapott: a kenyai magyar nagykövetség új konzulja lett. A Külügyminisztérium honlapján ez egyelőre nem látható.
A lap úgy tudja, Szebeni Nairobiban dolgozik. Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja oldalán a kapcsolattartók között már szerepel a kenyai magyar nagykövetség részéről Nyirati Katalin nagykövet, helyettese Kunt Balázs és a konzul, Szebeni István.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor üzent Ruszin-Szendinek: Mit is, kedves barátom, mit rendezel te le? Nem az őserdőben élünk
A miniszterelnök a röszkei évfordulótól a kerítésvitáig sorolta álláspontját, az adórendszernél a többkulcsos modellt bírálta. Szólt a nyugdíjkompenzáció mechanizmusáról, és bejelentette: amerikai mintára terrorszervezetnek minősítenék az antifát.
Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban több témát érintett. Felidézte a „röszkei csata” tizedik évfordulóját, beszélt a svédországi helyzetről a migráció kapcsán, a határkerítésről, az adórendszerről, a nemzeti konzultációról, a nyugdíjakról és Ruszin-Szendi Romulusz pisztolyügyéről, foglalta össze az Infostart.
A röszkei évfordulónál azt mondta, régebben sok magyar „precíziós gépezetként” tekintett Németországra, ma viszont szerinte „szinte semmit sem tudnak megoldani”. A migrációról azt állította, hogy azt Soros György hálózata szervezi, és hozzátette: „látta, hogy mit okoz egy-egy migránstábor egy város életében”, ezért tartotta helyesnek a debreceni és a bicskei tábor bezárását.
A svéd konfliktusnál arról beszélt, hogy ahol a migránsok letelepedtek, ott szerinte megszűnt a „normális élet”, és ezt a hibát nem lehet kijavítani. Magyar példaként a kilencvenes évek közepéről a Bokros-csomagot említette. Azt mondta, a svéd miniszterelnök régóta bírálja Magyarországot, miközben a svédeket – „a hölgyek és a zenészek” – szimpatikusnak tartja. Úgy fogalmazott:
„Közben a svéd városokban tombol az erőszak, 300-nál is több esetben is történt robbantásos bűncselekmény. Ő maga nyilatkozta, hogy nem tud úrrá lenni a városokban tomboló erőszakhullámon. (...) Ez az erőszakhullám nem az égből szállt alá.”
A bandaháborúkért a svéd kormányfőt tette felelőssé.
A határvédelemről kijelentette, migráció ügyében „nem bízik senkiben”. Szerinte a Tisza Párt ugyan megtartaná a kerítést, de „a Tisza Brüsszelben a migránsok közvetlen anyagi támogatását megszavazta. Nincs egyetértés. Ez egy mese!” Felidézte, hogy a Fidesz a migráció kérdésében fennálló nézetkülönbségek miatt lépett ki az Európai Néppártból.
Az adórendszerről így fogalmazott: „Ha egykulcsos az adó, kevesebb adót fizetsz, mintha az adórendszer progresszív, több kulcsos lenne. A képlet egyszerű, ha tízszer többet keresel, tízszer több adót fizetsz”, és a többkulcsos rendszert „tele volt stiklikkel”. Közölte, a kormány az egykulcsos adóban és a családtámogatásban hisz.
Úgy véli,
„A Tisza szavazóinak több mint fele progresszív adót akar. Vannak, akik ezzel értenek egyet. Nézem a felméréseket, nem igaz tehát, hogy a pártelnök csak elszólta magát.”
Szerinte az adóvita mögött „egy bizalmi kérdés” áll, és fontos, hogy egy politikai erő előre elmondja, mire készül. Azt mondta: „A Tisza Párt megmondta, hogy át fogják verni az embereket.”
A nemzeti konzultációról azt mondta, azért indult, mert az emberek jelölik ki, miről kell beszélni. Szavai szerint „Van jelentősége, hogy mit tartanak fontosnak az emberek, valamit mondani kell, pozíciót kell elfoglalni. A nemzeti konzultációk mind segítenek abban, hogy az emberek választ kapjanak, megnyugtatót vagy idegesítőt.”
A „Tisza-adó” kifejezést használva arról beszélt, hogy ez az ápolók, a tanárok, a tűzoltók és mások zsebéből évente forintszázezreket venne ki, az orvosokét pedig milliókkal csökkentené. Hangsúlyozta, a kormány adópolitikája a munkára és a gyermekvállalásra épül, és szerinte azok is támogatják, akik dolgozni akarnak, „még a kenyér szélére is jusson vaj”.
A nyugdíjaknál kiemelte a kompenzáció rendszerét, amelyet egy 2002-es megállapodással indokolt. Azt mondta: „Azt mondtam, a nyugdíjak értékét meg fogjuk védeni. Minden évben, amikor jön az előrejelzés, előre megemeljük a nyugdíjakat a várható infláció mértékében, és amint megy az idő kiderül, az infláció magasabb lesz vagy alacsonyabb, és ha magasabb, akkor novemberben jön a kompenzáció.” Hozzátette, 2010 után visszavezették a 13. havi nyugdíjat.
A közélet hangneméről és Ruszin-Szendi Romulusz „pisztolyügyéről” is szólt.
Úgy fogalmazott, ha a veszélyeztetettség döntene, neki „ágyúval kéne járnia”.
„Hogy neki viszket a tenyere, hogy ezt le tudná rendezni. Mit is, kedves barátom, mit rendezel te le? Nem az őserdőben élünk. Álljon meg a menet. Mit rendezel te le? Ez egy jogállam, szabályok vannak. Nem lövöldözhetsz, mert te vezérkari főnök voltál, és nagyfiú vagy, és te fenyegeted az embereket, hogy jössz te ehhez? (…) Te nem teheted meg, hogy bárkit fenyegetsz, hiába viszket a tenyered, különösen, amikor sok emberhez beszélsz, ezzel te nem dicsekedhetsz, ilyen nincs (…) te nem állsz a többi állampolgár fölött, akkor sem, ha vezérkari főnök voltál, egy vagy közülünk, fogadd el a szabályokat, barátom” - üzente a volt vezérkari főnöknek Orbán Viktor.
Végül egy másik témára ugorva közölte, amerikai mintára terrorszervezetnek minősítik az antifa mozgalmat.
Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban több témát érintett. Felidézte a „röszkei csata” tizedik évfordulóját, beszélt a svédországi helyzetről a migráció kapcsán, a határkerítésről, az adórendszerről, a nemzeti konzultációról, a nyugdíjakról és Ruszin-Szendi Romulusz pisztolyügyéről, foglalta össze az Infostart.
A röszkei évfordulónál azt mondta, régebben sok magyar „precíziós gépezetként” tekintett Németországra, ma viszont szerinte „szinte semmit sem tudnak megoldani”. A migrációról azt állította, hogy azt Soros György hálózata szervezi, és hozzátette: „látta, hogy mit okoz egy-egy migránstábor egy város életében”, ezért tartotta helyesnek a debreceni és a bicskei tábor bezárását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!