A magyar állam már a következő hónapban megszerezheti a debreceni repülőteret üzemeltető Debrecen International Airport Kft. 51 százalékos tulajdonrészét, az önkormányzat térítésmentesen adja át a többségi üzletrészt - döntött csütörtökön a cívisváros közgyűlése.

Papp László (Fidesz-KDNP) az előterjesztés kapcsán emlékeztetett arra, hogy a repülőtér stratégiai fontosságú a város számára, az állam korábban is támogatta a légikikötő fejlesztését, ezáltal válhatott az 2019-re a térség legforgalmasabb repülőterévé, megelőzve Kassát és Nagyváradot.

- hangsúlyozta.

Felidézte, hogy 2,4 milliárd forintból új tűzoltólaktanyát építenek, speciális repülőtéri tűzoltók állnak munkába, és megkezdődik az új kifutópálya tervezése. Hozzátette: cserélni kell a repülőtér navigációs rendszerét, de azt csak az új kifutóval együtt lehet megvalósítani, ami önmagában tízmilliárdos beruházás. Ilyen nagyságrendű fejlesztést az önkormányzat nem tudna finanszírozni - indokolta az állami szerepvállalást Papp László.

Kiemelte ugyanakkor, hogy

Az előterjesztést az önkormányzati képviselők nagy többséggel fogadták el.

Azonnali belső vizsgálatot indított a MÁV, mert utasok rekedtek egy meghibásodott, klíma nélküli kocsiban csütörtök este a Keleti pályaudvaron. Az utasok a nagy hőség miatt ablakot törtek ki.

A MÁV pénteken közölte: a Zürichbe és Münchenbe közlekedő Wiener Walzer - Kálmán Imre nemzetközi vonaton műszaki hiba és a rendkívüli hőség miatt meghibásodott az energiaellátó berendezés, ezért nem volt áram az egyik kocsiban. A személykocsi helyett az utasok komfortja és biztonsága érdekében a MÁV-START egy tartalék kocsit állított volna be.

A kitört ablak miatt rendőrségi helyszínelésre volt szükség, és a vonat csak hajnalban tudott elindulni.

Az eset részletes kivizsgálása azonnal megkezdődött, a belső vizsgálat többek között kitér arra is, miként fordulhatott elő, hogy utasokkal a fedélzeten tárolóvágányra húzták a meghibásodott kocsit.

- közölte a tárca az MTI-vel.

Az országos tisztifőorvos döntése értelmében hétfő óta a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztás van érvényben.

Jelenleg 137 ország támogatja az OECD keretében létrejött globális minimális társaságiadó-kulcsról szóló megállapodást – ezek között 26 európai uniós ország van. Egyedül Magyarország nem támogatta a kezdeményezést, amit az adóelkerülés és az adócsalás mérséklésére találtak ki, de emellett segítené a jelenlegi gazdasági problémák megoldását is. Úgy tűnik, hogy az EU most döntésre szánta el magát a magyar vétó miatt.

A Népszava megtudta, hogy

Az EU terve, hogy jogszabályba foglalná a megállapodást, amelyhez valamennyi tagország kormányának a beleegyezésére szükség van.

Az EP meghatározó politikai csoportjai már elkészítették a határozati javaslataikat, hétfőre elkészülhetnek a közös állásfoglalás-tervezettel.

Jelenleg több frakció támogatná, hogy az irányelvet Magyarország nélkül – megerősített együttműködés keretében –fogadják el, ám a kereszténydemokraták és a konzervatívok nem értenek ezzel egyet. Szerintük a kívülmaradás alááshatja a belső piacot és torzíthatja a versenyt a tagállamok között.

Ahogyan azt megírtuk, Solymáron már hétfő akadozik a vízellátás, emellett vízkorlátozást is bevezettek: jelenleg közel háromezer embert érint a vízhiány. A Duna Menti Regionális Vízmű közleménye azonban rámutat, hogy nem csak ott rossz a helyzet: több másik településen is korlátozásokat vezettek be.

Ezeken a településeken a teljes körű szociális célú ivóvízellátás biztosítása érdekében arra kérik a lakosokat, hogy törekedjenek az ivóvíz ésszerű felhasználására, korlátozzák az ivóvíz más irányú felhasználását – ide tartozik például a medencetöltés. Kérik továbbá, hogy mellőzzék a locsolást, a kommunális ivóvízellátó rendszerre szerelt automata öntözőberendezéseket kapcsolják ki.

De az önkormányzatokat is arra kérik, szüneteltessék a közterületi locsolást. Ezt elsősorban az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerinti, rendkívüli hőség miatt kérik, hiszen az ilyen időben az ivóvízfogyasztási igény tovább fog növekedni.

A Telex azt írja olvasói visszajelzések alapján, hogy szerda óta Pilisszentlászlón sincs víz, Pest megyén kívül pedig a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Túrkevén is hektikus a vízellátás, a lakosok alig tudnak mosni és tisztálkodni.

Alaptörvény-ellenesnek nyilvánított és megsemmisített néhány törvényi passzust, amelyek megkönnyítették a Balaton-part beépítését – írja a 444.

A lap szerint eddig miniszteri, kormányzati vagy önkormányzati engedéllyel ki lehetett kerülni az amúgy érvényes beépítési korlátozásokat, és

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint rendeletekben nem, legfeljebb törvényekben lehetne ilyen kivételekről határozni. Az Ab kimondta, hogy ebben a formában a szabályozás gyengíti az Alaptörvényben foglalt egészséges környezethez való jog garanciáit.