JÖVŐ
A Rovatból

David Attenborough új filmjének is nekimentek a kihalás-tagadók

Hiába fenyeget tömeges kihalás, sokan vannak, akik szerint ez csak hisztériakeltés. A Nature arról közölt cikket, mihez kezdhet velük a tudományos világ.

Link másolása

Józan ésszel azt gondolná az ember, hogy a globalizációval, amely a hiteles tudományos kutatásokat is százmilliók számára tette hozzáférhetővé, kevesebb tere lesz a légből kapott, ám hatásos összeesküvés-elméleteknek. Ehhez képes a tudománynak egyre több ellenséges irányzattal kell szembenéznie, és ezek különösen azért veszélyesek, mert a világhálón könnyedén mozgalmakká szerveződnek, és akadálytalanul terjesztik agyrémeiket.

A lapos Föld-hívők még csak a megmosolyogtató kategóriába tartoznak, a klímaváltozás-tagadók vagy az oltás-ellenesek – különösen egy világjárvány idején – már emberek életével játszanak. Most egy újabb – az előbbiektől tulajdonképpen elválaszthatatlan – csoportosulás kezdi egyre hangosabban hallatni a hangját: ők a kihalás-tagadók, akik szerint bolygónk biodiverzitás-válsága nem létezik.

Miközben egyre-másra látnak napvilágot olyan kutatások, amelyek azt bizonyítják, hogy elkezdődött a hatodik tömeges kihalás. A fajok pusztulása nem volt ennyire fenyegető a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti kihalása óta.

Csakhogy amíg az élőlények korábbi tömeges kihalását vagy óriási aszteroidák, vagy az egész Földre kiható vulkánkitörések okozták, addig a mostani folyamat egyértelműen az emberi tevékenységre vezethető vissza: az erdőirtásokra, az orvvadászatra, a túlhalászásokra, az élőhelyek pusztítására, invazív fajok betelepítésére, a környezetszennyezésre és ebből következően a klímaváltozásra.

Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature-ben hívta fel a figyelmet arra, hogy kihalás-tagadók három alaptétele: fajok mindig tűntek el; csak a gazdasági növekedés tudja megállítani a kihalási válságot; a technológiai fejlődés és a célzott fajmegóvási beavatkozások legyőzik a kihalást.

A tanulmány szerint a kihalás-tagadók a tudományos jelentésekre sokszor „véleménycikkek” áradatát zúdítják, igyekeznek lejáratni a szerzőket, valamint a kihalással fenyegetett fajok becslésének módszerét.

Tavaly májusban például az ultrakonzervatív Washington Examinerben megjelent egy cikk "Hogyan menti meg a kapitalizmus a veszélyeztetett fajokat?" címmel. Ezzel szinte egyidőben a közel 200 éves múltra visszatekintő londoni Spectator is arról írt, hogy a fajok kihalásáról beszélni csak riogatás.

Ugyanez a hetilap szeptemberben Sir David Attenborough legújabb, "Kihalás: a tények" (Extinction: The Facts) címmel, a BBC számára készült filmjét vette célba.

„Sir David Attenborough-tól jobban várnánk. Legújabb dokumentumfilmjének producere akár az Extinction Rebellion is lehetne, annyira elszánt a konzumizmus és kapitalizmus okozta apokalipszis hisztérikus bemutatásában”

- írja a cikk szerzője, Ross Clark. Aki egyébként azt állítja, a koronavírust is túlreagálja a világ. Szerinte a mostani járvány jóval kevesebb áldozatot szed, mint annak idején a hongkongi influenza, és az nem borította fel a világ megszokott rendjét. David Attenborough filmjével kapcsolatban pedig felháborítónak tartja, hogy a BBC teret adott egy ilyen „egyoldalú zöld propagandának”.

Alexander Lees, a manchesteri Metropolitan egyetem biológusa, a Nature tanulmányának vezető szerzője szerint a baj az, hogy bizonyos érdekcsoportok ragaszkodnak a jelenlegi állapotok fenntartásához. Sokan közülük szinte automatikusan elutasítják a klímaváltozás hatásaival kapcsolatos figyelmeztetéseket.

Miként lehet ezt a terjedő irányzatot ellensúlyozni?

A tanulmány szerzői szerint nem kell tudomást venni azokról, akik csak kevés emberhez jutnak el. Ugyanis esetükben a tudományos kritika is csak egy jó reklám a nézeteik terjesztéséhez. Azoknak a felvetéseire azonban válaszolni kell, akik komoly követőtáborral rendelkeznek.

Fontos, hogy a tudósok ilyenkor ne menjenek bele személyeskedő vitákba, hanem bizonyítékaik tudatában adjanak higgadt válaszokat. Az igaz, hogy a tények mellettük vannak, de ezt meggyőzően is kell kommunikálniuk.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Komoly újítás jön a Facebookon és a Messengerben
A mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kap a jövőben a Magyarországon legnépszerűbbnek számító közösségi oldalakon.

Link másolása

A tavaly szeptemberben bemutatott Meta AI-asszisztens beépül az Instagram, a Facebook, a WhatsApp és a Messenger felületébe, írja a 24.hu a Verge cikke alapján. Az asszisztens egy külön weboldalt is kap, de a meta.ai Magyarországon egyelőre nem elérhető.

Mark Zuckerberg azt mondta, ahhoz hogy felvegyék a versenyt az OpenAI fejlesztésével, a piacvezető ChatGPT-vel nekik is fejlődniük kell. Ezért továbbfejlesztették nyílt forráskódú nyelvi modelljüket, ami a Llama 3 nevet viseli. A cégvezető szerint ez a különböző teszteken már most felülmúlja vetélytársait.

A Meta AI-asszisztens jelenleg az egyetlen olyan chatbot, amely a Bing és a Google valós idejű keresési eredményeit is integrálja, és keresésenként külön dönt arról, hogy mikor melyiket használja.

A fejlesztés az Egyesült Államok mellett már több tucat országban elérhető. Magyarországon azonban még várni kell a megjelenésére, egyelőre nem tudni meddig.

Zuckerberg azt is bejelentette, hogy mielőtt a Llama 3 legfejlettebb verziója megjelenne, először több frissítésre kell számítani a kisebb modelleknél. A modell nem Meta-felhasználói adatokból épül fel, hanem nyilvános internetes adatok és szintetikus mesterséges intelligencia által generált adatok keverékét használja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Egy mesterséges intelligenciával létrehozott műsorvezető, Bíró Ada vezette a Deltát a köztévén
Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát. A következő adástól kezdve híreket fog majd felolvasni.
Fotó: M1/YouTube - szmo.hu
2024. április 16.


Link másolása

A Delta vasárnapi adásában egy bizarr történésnek lehettek szemtanúi a nézők: Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát, aki a következő adástól kezdve a műsor híreit fogja majd felolvasni.

A Telex számolt be róla, hogy Ada egy „egy MI segítségével életre hívott nyelvi és videós modell”, de hogy pontosan milyen modellről van szó, az nem derült ki.

Ada azt is elárulta magáról, hogy az elkészítésében a legmodernebb nyelvi modellt használták, hogy szépen beszéljen magyarul.

Ada mondanivalóját „teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg”, a Delta következő adásától lehet majd nézni, ahogy híreket olvas fel.

Itt lehet visszanézni Ada bemutatkozását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Viszlát jó idő: bejelentették, hogy véget ért a globális kánikula
Az ausztrál meteorológiai hivatal jelentette be a tavaly nyár óta tartó időjárási jelenség végét.

Link másolása

2023 június óta 2024 márciusig minden hónap középhőmérséklete rekordot döntött szerte a világon, ugyanis a Csendes-óceán középső és keleti trópusi térségének melegebb tengerfelszíni hőmérséklete éreztette globális hatását.

A meteorológusok az időjárási jelenséget El Niño (a fiú) névre keresztelték, viszont a fiú most búcsúzik és

júliusig semleges állapot következik, ami az egész világon nagyon fontos a gazdálkodók számára.

Az amerikai meteorológiai hivatal előrejelzése szerint a semleges hónapokat követően, az év második felében 60 százalék valószínűséggel érkezhet La Niña (a lány), és vele együtt a hűvösebb idő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Újabb rekord dőlt meg, most az óceánok vízfelszínén mértek olyat, amit eddig még nem láttak
Április közepe óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az évnek ebben a szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete.

Link másolása

Kedden megdőlt az világóceán felszíni hőmérsékletére vonatkozó melegrekord - írja az Időkép.

Nem lassul az óceánok felmelegedésének üteme, olyannyira nem, hogy április 23-án minden eddiginél magasabb hőmérsékletet ért el globálisan a vizek felszíni hőmérséklete.

Az új rekord 21,18 fok, ami, még ha egy hajszállal is, de felülmúlta a március 1-én felállított 21,17 fokos rekordot.

Április 17. óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az év ezen szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete. Ráadásul hivatalosan is véget ért az El Niño, ami az átlagosnál magasabb tengerfelszín-hőmérsékleteket eredményezett a Csendes-óceán egyenlítőhöz közeli területein.

A melegedés a mi időjárásunk szempontjából legmeghatározóbb észak-atlanti térségben is jelentős. Itt jelenleg átlagosan 21 fokos a felszíni vízhőmérséklet, ami 0,4 fokkal magasabb a tavaly ilyenkor mért értékhez képest.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: