News here

HÍREK
A Rovatból

Dán miniszterelnök: szabotázs történt, szándékosan rongálták meg az Északi Áramlat gázvezetéket

A dán és svéd szeizmológusok azt közölték, hogy robbanásokat észleltek az Északi Áramlat vezetékeknél.

Link másolása

Mint arról mi is írtunk, a német szövetségi kormány szakértői szerint "célzott támadás" okozhatott szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken. Úgy válik, hogy a Balti-tenger medrében futó két – használaton kívüli – vezetékrendszeren hétfőn, röviddel egymás után tapasztalt hirtelen nyomáscsökkenés nem lehetett véletlen.

Nyomáscsökkenést elsőként az Északi Áramlat-2 vezetékrendszeren észleltek, hétfő hajnalban. Napközben a dán hatóságok megállapították, hogy Bornholm térségében szivárog a gáz. Hétfő este az Északi Áramlat-1 vezetékrendszeren is hirtelen süllyedni kezdett a nyomás.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök a sajtónak azt mondta, hogy

szándékos rongálás eredménye az Északi Áramlat gázvezetékben tapasztalható szivárgás

- írja a Portfolio az AFP alapján. A hírügynökség közlése szerint a dán politikus arról is beszélt, hogy még „legalább egy hétig” szivárogni fog a vezetékből a földgáz.

Több nyugati vezető is szándékosságra gyanakszik, de az uniós szóvivő megerősítette: „a bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást”.

A Kremlt is reagált a hírre, közlésük szerint rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti.

A The Guardian cikke szerint a svéd közszolgálati tévé arról számolt be, hogy svéd és dán szeizmológusok több robbanást is észleltek a Balti-tenger mélyén. Ezt az Északi Áramlat gázvezetékek körül tapasztalták. A Svéd Földrengéskutató Hálózat egyik szeizmológusa azt nyilatkozta, hogy „minden kétséget kizárólag” erős víz alatti robbanásokat észleltek. A műszerek ezt vasárnap éjjel 2, majd hétfő este 7 óra körül mutatták.

A robbanások helye azonos a két gázszivárgás helyével, így valószínű, hogy a két dolognak köze van egymáshoz. A robbanás környékén a vízen is jól látható folt keletkezett.

VIDEÓ: A gázszivárgás helye

A dán hatóságok a szivárgás területén hajózási tilalmat rendeltek el. Azon kívüli részeken már nem jelent veszélyt. Az ország energiabiztonságát nem érinti az eset - írták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Teljesen átalakul az egészségügy, döntött a fideszes többség az Országgyűlésben
A háziorvosi és a védőnői ellátást, az alapellátási ügyeletet és a szakápolást is érintő törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés 136 igen, 56 nem és 1 tartózkodó szavazattal.

Link másolása

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítása szerint jövőre a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerül az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, amelynek alapellátási igazgatóságán belül hozzák létre a Nemzeti Praxiskezelőt. A háziorvosi praxisok tekintetében a jövőben a legkisebb egységnek már nem a települést, hanem a járást tekintik. A már létező praxisközösségek tevékenysége járóbeteg-szakellátási szolgáltatásokkal bővülhet.

A jogszabály új alapokra helyezi az alapellátási ügyeletet: a háziorvosi ügyelet délután négytől este tíz óráig a járásközpontban lesz mindig azonos helyen, este tíztől reggel nyolcig pedig az eddigi ügyeleti szolgáltatók helyett, az Országos Mentőszolgálat irányítja majd a betegeket a megfelelő ellátási szintre.

Az ügyeleti ellátás átalakításának végdátuma 2024. február 29., azt megelőzően fokozatos lesz a feladatelvállalás. Az egészségügyért felelős miniszter 30 nappal előre közzéteszi, mely területek - jellemzően megyék - esetében veszi át a mentőszolgálat az ügyeleti ellátást.

Törvényi szinten rögzítik, hogy a városi kórház 0-24 órában betegfogadásra alkalmas és legalább kettő, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást, míg a megyei kórháznak egész nap biztosítania kell sürgősségi ellátást és legalább öt rendeletben meghatározott szakmában fekvőbeteg-szakellátást is.

A jogszabály lehetőséget ad a megyei intézménynek arra, hogy foglalkoztatottjai számára meghatározza a munkavégzés helyét, amely bármely, az adott megyében működő intézmény lehet. A munkavégzés helyének egyoldalú meghatározása ugyanakkor nem járhat a foglalkoztatott aránytalan sérelmével, különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel, a munkahely és a lakóhely közötti utazás nem haladhatja meg a napi a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatott esetében a napi két órát.

A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló az őt foglalkoztató intézményben - engedéllyel - végezhessen olyan egészségügyi tevékenységet, amire a szolgálati jogviszonya nem terjed ki.

A jövőben a látogatási időn túl is jogosult lehet egy segítő személy bent lenni a kórházban azon beteg mellett, aki önmagát nem tudja ellátni, folyamatos segítségre szorul, hosszútávú fekvőbeteg-ellátást igényel, pszichés krízishelyzetben van vagy haldoklik.

Jövő júliustól az önkormányzatok helyett az állam gondoskodik a védőnői ellátásról: a védőnők munkáltatói jogait az irányító megyei intézmény gyakorolja majd, a települési önkormányzatoknak pedig ingyen kell használatba adnia az államnak a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyont. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a bizottsági vitában közölte, a kormány nem döntötte el, hogy állami kézbe veszi-e a szakrendelőket, előbb felméri azokat, majd március környékén születhet róluk döntés.

Átalakul a szakápolási rendszer is: a törvény megteremti a jogalapját, hogy egészségügyi szakellátásból a szociális ellátórendszerbe kerüljenek át azok az ágyak, amelyeken jelenleg tartós ápolást-gondozást

végeznek.

Az ápolást a jövőben a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok végzik majd. A feladatátvétellel, illetve átadással érintett intézmények körét az egészségügyért felelős miniszter a szociálpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben határozza meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Itt a döntés: ezentúl a nyelvvizsga nem feltétele a diploma megszerzésének
Ugyanakkor a felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést.

Link másolása

Az Országgyűlés 135 igen, 41 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett elfogadta az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosítását.

A jövőben a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának törvényileg megkövetelt előfeltétele csak a sikeres záróvizsga. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést.

Intézménynek gondoskodnia kell az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról.

Ezt a rendelkezést az idei tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni, de a 2021. augusztus 31-ét követően záróvizsgát tett, de oklevelet nem szerzett hallgatókra vagy volt hallgatókra is alkalmazni kell.

Lazul a követelmény a doktori képzésnél is: nyelvvizsga helyett, csak „nyelvismeretet” várnak el.

Korábban két, a tudományterület műveléséhez szükséges idegen nyelv ismerete volt kötelező, ezt követően az egyetem maga határozhat meg egy vagy több ilyen nyelvet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Az EU újabb szankciós csomagot javasolt Oroszországgal szemben – jelentette be Ursula von der Leyen
Az újabb uniós szankciók - amelyek immár a kilencedik csomagot alkotják - legalább kétszáz személyre és szervezetre terjednek majd ki, közöttük az orosz fegyveres erőkre, valamint egyes tisztjeire.

Link másolása

Mivel háborújával Oroszország továbbra is halált és pusztítást okoz Ukrajnában, az Európai Bizottság egy újabb szankciós csomaggal fokozni kívánja a nyomást Moszkvára - jelentette be Ursula von der Leyen, az uniós bizottság elnöke szerdán.

Brüsszeli közleményében Ursula von der Leyen arról tájékoztatott, hogy az újabb uniós szankciók - amelyek immár a kilencedik csomagot alkotják - legalább kétszáz személyre és szervezetre terjednek majd ki, közöttük az orosz fegyveres erőkre, valamint egyes tisztjeire.

Megszorító intézkedések vonatkoznának a védelmi ipart támogató vállalatokra, politikusokra, köztük miniszterekre, tartományi kormányzókra és politikai pártokra. A lista a civilek elleni brutális és szándékos orosz rakétatámadások, az ukrán gyermekek Oroszországba történő elrablása és az ukrán mezőgazdasági termékek ellopásának felelőseit tartalmazza

- fogalmazott az elnök.

Az Európai Bizottság szankciók bevezetését javasolja további három orosz bankkal szemben, beleértve az Orosz Regionális Fejlesztési Bankot, hogy - mint a bizottsági elnök fogalmazott - "tovább bénítsuk Vlagyimir Putyin orosz elnök pénzautomatáit".

A brüsszeli testület újabb exportellenőrzéseket és korlátozásokat is bevezetne, különösen a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre. Az intézkedés vegyi anyagokat, idegmérgeket, elektronikai és informatikai eszközök alkatrészeit érinti.

"Meg fogjuk szüntetni Oroszország hozzáférését mindenféle drónhoz és pilóta nélküli légi járműhöz"

- jelentette ki Ursula von der Leyen, aki ezzel kapcsolatban azt is közölte, hogy a bizottsági javaslat megtiltaná a drónmotorok kivitelét közvetlenül Oroszországba, de minden olyan országba is, például Iránba, amelyek drónokat szállíthatnak Moszkvának.

A bizottsági elnök szerint az intézkedés az "orosz propagandagépezetet" is célba veszi azáltal, hogy négy további hírcsatornának szüntetné meg az európai elérhetőségét, és letiltaná azokat minden terjesztési platformról.

Ursula von der Leyen arról is tájékoztatott, hogy a testület további gazdasági intézkedéseket javasol az orosz energia- és bányászati ágazattal szemben, beleértve az újonnan tervezett bányászati beruházások betiltását Oroszországban. Ez a csomag kiegészíti a tengeren szállított orosz olajra vonatkozó, hétfőn hatályba lépett teljes uniós importtilalmat, csakúgy, mint az EU, a G7 csoport és Ausztrália által elfogadott olajárplafont

- húzta alá.

"Kiállunk Ukrajna mellett, és mindent megteszünk, hogy Oroszország megfizessen kegyetlenségéért" - fogalmazott a brüsszeli testület elnöke, majd hozzátette: az EU korábban bevezetett nyolc szankciós csomagja már "kemény" hatást ért el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Meghalt Tonhauser László, az egykori sztárnyomozó
A Kék Fényből ismerte meg az ország, majd az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat vezetője lett, a politika és az alvilág összefonódása után nyomoztak. 80 éves volt.

Link másolása

Meghalt Tonhauser László, aki rendőrnyomozóként az 1990-es években az olajmaffia és magas rangú politikusok kapcsolatát, a politika és a szervezett alvilág összefonódását vizsgálta – írta a HVG.

Tonhauser László 1967-ben lett Józsefváros kapitányságának próbaidős nyomozó őrmestere, 1977-től pedig a Belügyminisztérium bűnügyi munkatársa. 1993-ban nevezték ki az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat vezetőjének. Az egység 1996-ban integrálódott a Központi Bűnüldözési Igazgatóságba, ez aztán nemsokára beleolvadt az ORFK Bűnügyi főigazgatóságába, Tonhauser pedig nyugdíjba ment.

A Kék Fényben rendszeresen szerepelt annak idején, majd – Pintér Sándor mellett – részt vett az 1980-as években a bűnözés szervezetté válásának bizonyítására és felszámolására indult, Presztízs fedőnevű akcióban is.

A nyomozást 1982. november 1-én fejezték be, 170 bűncselekményt derítették fel, 85 embert gyanúsítottak meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET: