Családokat szakíthat szét az olcsó DNS-tesztek megjelenése
A Daily Mail frissen megjelent cikke szerint Nagy-Britanniában körülbelül 2,6 millió ember éli abban a tudatban a mindennapjait, hogy valójában nem a szüleitől származik. Ennek következményei mind személyes, mind társadalmi szinten hatalmasak. A lap összegyűjtött néhány tanulságos történetet.
Louise McLoughlin például mindössze 13 esztendős volt, amikor boldog gyermekkorának addig kialakult képét gyökerestől felfordították. Minden azzal kezdődött, hogy a szülei leültették és azt mondták, hogy valami fontos dologról szeretnének beszélni vele.
Megtudta, hogy édesapja - a férfi, aki imádta, rossz pillanataiban átölelte és letörölte a könnyeit - elképzelhető, hogy nem is a vér szerinti apukája.
Mesterséges megtermékenyítés útján született, magyarázták a szülők. Évekig eredménytelenül próbálkoztak, ezért, hogy megnöveljék az esélyeket, összekeverték az apuka spermáit egy donoréval, tehát 50% az esély arra, hogy a lány valójában nem a biológiai édesapjával ül szemben. Régóta be akarták avatni ebbe a titokba és úgy gondolták, hogy 13 évesen megérett rá.
"Azon az éjszakán az ő ágyukban aludtam, zokogva. Pont abban a korban voltam, amikor lassan kitalálod, hogy ki is vagy valójában, ezzel a hírrel pedig odalett a személyiségem fele"
- emlékezett vissza Louise. Mivel a bizonytalanság az őrületbe kergette, két évvel később, 15 évesen rászánta magát egy DNS-tesztre.
"A legrosszabb félelmeim akkor igazolódtak be, amikor apa épp munkában volt. Kinyitottam a levelet és a bejárati előtt vártam, hogy amint belép, elmondhassam: »Megvannak a DNS-eredmények. Nem éppen olyan hírek, amikre vágytunk«. Megölelt és nagyon hosszú időn keresztül csak ölelgetett, míg én zokogtam."
Az elkövetkező években, habár apja iránti szeretetet változatlan maradt, a most 27 éves, londoni televíziós producer úgy érezte, hogy földrengésszerű változás állt be abban, ahogy önmagára és a családban elfoglalt helyére tekint.
"Rengeteg időt töltöttem a tükör előtt, azon filózva, hogy vajon mit örököltem a biológiai apámtól. A barna hajam, a kék szemem, a szeplőimet vagy a gombszerű orrom? Arról fantáziáltam, hogy talán egy híres gitáros vagy dalszerző."
Habár úgy hangozhat, mintha az előbbi történet egy szappanoperából származna, a valóság az, hogy Louise családja messze nem az egyetlen, akit efféleképpen "megtréfált" az orvostudomány. Ez azt jelenti, hogy a könnyen és viszonylag olcsón beszerezhető tesztek korában az eddig elfeledettnek hitt, hasonló titkok most bármikor lelepleződhetnek.
Ebben a világban, ha például Angliában 50 fontot befizetünk egy DNS-tesztelő klinikára és postázunk egy nyálmintát, máris megállapítható, hogy kivel állunk rokonságban, és kivel nem.
Ezzel egy időben a különböző eredetfeltáró honlapok is gomba módra szaporodni kezdtek, melyek régóta elveszettnek hitt rokonok újraegyesítését tűzték ki célul. Itt az emberek DNS-profiljai "matchelnek" egymással, nemvárt érzelmi cunamikat indítva ezzel.
Ugyan teljesen pontos becslést végezni lehetetlen, de a szakértők szerint a népesség 2-4 százaléka - ami az Egyesült Királyságban körülbelül 2.6 millió embert jelent - tart attól, hogy a szülei valójában nem az igazi szülei. Ez főként az édesapák esetében van így, nyilvánvalóan biológiai okok miatt.
A következmények hatalmasak, mind személyes, mind társadalmi szinten. Nemrégiben Richard Mason milliomos, a Moneysupermarket.com honlapjának társalapítója beszélt arról, hogy családját mennyire összetörte a tény, hogy három fia felnőttként rájött, valójában nem ő a biológiai apjuk. Cisztás fibrózist állapítottak meg nála, s egyúttal azt is, hogy ennek nyomán fizikailag nem lehetséges, hogy ő legyen a gyermekekei apja. A tesztek elkészítése után egykori felesége pénzt szeretett volna nyerni a dologból, két fiaként nevelt gyermeke pedig nem hajlandó szóba állni vele.
A 28 éves, kétgyermekes anyuka, Kirsty Ward gyermekkoráról kialakult képe 14 évvel ezelőtt hullott darabokra, amikor egy boríték érkezett, rajta a "magánjellegű és bizalmas" jelzéssel. Egy DNS-teszt bizonyította, hogy az apja nemzett egy csecsemőt az ő anyai oldalról származó, 19 éves unokatestvérével. Természetesen a szülők elváltak és egy soha be nem gyógyuló seb keletkezett a családon.
"Még mindig rosszul leszek, ha arra napra gondolok, amikor az eredmények megérkeztek. Az idősebb nővérem házába küldtek, míg a szüleim felnyitották a levelet és abban a pillanatban, ahogy anya telefonált, láttam a nővérem arcán, hogy az életünk többé nem lehet olyan, mint azelőtt. Mire hazaértem, apa már elvitte a cuccait otthonról"
- mesélte Kristy a Daily Mailnek.
"Depressziós és boldogtalan voltam évekig, és úgy éreztem, hogy nem bízhatok meg senkiben, ez pedig hatalmas súlyt helyezett a barátságaimra és a kapcsolataimra."
A DNS-tesztekben és a modern orvostudomány fejlődésében tehát rengeteg potenciál van és nem egy eset bizonyítja, hogy gyönyörű, családi "egymásra találások" történhetnek a segítségükkel. Ám vannak bizonyos esetek, amikor jobb nem háborgatni a családi szálakat, akkor sem, ha kételyek merülnek fel bennünk, mivel személyiségünk és szeretett családtagjaink is bánhatják.
Forrás: DailyMail
