News here
hirdetés

HÍREK

Csak kétharmados többséggel lehetne leváltani Polt Pétert a kormány új módosító javaslata szerint

Indoklásuk szerint azért van erre szükség, mert a legfőbb ügyészt megválasztani is csak kétharmados többséggel lehet.

Link másolása

hirdetés

Ne sima parlamenti többséggel, hanem kétharmaddal lehessen leváltani a legfőbb ügyészt - így módosítaná a jelenleg hatályos törvényt a kormány egy törvénytervezet szerint, amelyről a Telex számolt be.

A jogszabály szerint az Országos Bírói Hivatal, a Kúria, az Állami Számvevőszék és az alapvető jogok biztosát is csak kétharmados többséggel lehet eltávolítani a pozíciójából.

A kormány most a legfőbb ügyészt is hozzá akarja adni ehhez a körhöz, indoklásuk szerint azért, mert a megválasztásához is kétharmados többség szükséges. Valójában tehát csak ehhez illesztik a megbízatásának megszüntetésére vonatkozó szabályt is.

Jelenleg Polt Péter a legfőbb ügyész, aki harmadik terminusát tölti ebben a pozícióban. Legutóbb 2019-ben hosszabbították meg a kinevezését, ami kilenc évre, 2028-ig szól. Az ellenzék azonban szeretné leváltani Poltot, szerintük ugyanis segíti az Orbán-kormányt azzal, hogy a problémásnak tűnő ügyekben nem indít vizsgálatot. Az előválasztás még két versenyben maradt miniszterelnök-jelöltje is többször mondta már, hogy kormányváltás esetén rögtön leváltanák Poltot.

A kormány olyan tervezeteket is benyújtott, amikben más állami vezetők kinevezésének és felmentésének szabályait is módosítanák.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökét például ezentúl nem a miniszterelnök nevezné ki 7 évre, hanem a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök, és a felmentéséről is ő döntene. Ugyanez vonatkozna Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnökére is. Ezt az állami szervezet idén hozták létre, számos területtel foglalkozik, például minden dohánytermékre vonatkozó kiskereskedelem engedélyezésével, illetve a kis- és nagykereskedelem hatósági ellenőrzésével, a szerencsejátékhoz fűződő szervezés engedélyezésével, hatósági felügyeletével és szabályozásával, vagy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar feletti felügyelettel.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Hatalmas gázfelhő kezdett keringeni Svédország és Norvégia fölött – videó is készült róla
Akár 80 ezer tonna metán is kiszabadulhatott az Északi Áramlat vezetékeinél történt robbanások után.

Link másolása

hirdetés

Az Északi Áramlat vezetékeinél történt robbanások után metán-gázfelhők borították be Norvégia és Svédország jelentős részeit – írja a norvég NRK portál.

Erről az Integrált Szénmegfigyelő Rendszer (ICOS) oldalán egy műholdas felvétel is elérhető, amely az elmúlt napokban észlelt gázfelhő-mozgást mutatja.

Szerda reggel a Norvég Levegőkutató Intézet vezető klímakutatója Stephen Matthew Platt kiszámolta, hogy az ICOS adatait felhasználva arra jutott, hogy 40 ezer tonna metán szabadult ki a szivárgások következtében, péntek reggelre azonban ez a szám már megkétszereződött.

Ez a mennyiség, Norvégia által éves szinten kibocsátott metánnak négyszerese.

A kutató kiemelte, hogy még ez a nagy mennyiségű metán sem jelent közvetlen veszélyt az emberekre. Tehát, nem válik gyúlékonnyá ebben a koncentrációban sem.

Inkább a gáznak a klímára gyakorolt hatása az aggasztó.

Egy másik klímakutató, Bjorn Samset arról beszélt a portálnak, hogy a metán valóban potensebb üvegházhatású gáz, mint a széndioxid és ezért mindent meg kell tenni a kibocsátás csökkentésére.

hirdetés

Samset szerint viszont az éghajlati változások szempontjából nem túl jelentős ez a mostani szivárgás, ugyanis

a 80 ezer tonnányi metán, a földünk napi metánkibocsátásának kevesebb, mint tíz százaléka.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Több tanárt kirúgtak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból
Arra hivatkoztak, hogy a korábbi figyelmeztetés ellenére többször részt vettek polgári engedetlenségben.

Link másolása

hirdetés
„Éppen kezdődött az órám, amikor felhívott az igazgató, hogy menjek le az irodájába. Ott volt a tankerület igazgatóhelyettese és még két személy. Azt mondták, nekik csak annyi a dolguk, hogy átadjanak egy levelet, nem kommentálhatják”
– mondta Palya Tamás, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára a 444-nek.

A levélben az állt:

rendkívül felmentéssel megszüntetik a munkaviszonyát.

A levélben arra hivatkoztak, hogy a korábbi figyelmeztetés ellenére többször részt vett polgári engedetlenségben.

Palya szerint szeptember 9. óta három ilyen nap volt, mivel a tiltakozó tanárok heti egy-egy napot jelöltek ki az engedetlenségre. Elmondta a tankerület munkatársainak, hogy nem érzi korrektnek a dolgot, mert ezzel együtt hétvégén is dolgozott, kirándulást szervezett.

„Azt mondtam nekik, én nyugodt szívvel nézek a tükörbe, remélem, önök is.”

- erre azonban semmit sem válaszoltak elmondása szerint.

Rajta kívül több kölcseys tanárt kirúgtak pénteken. A lap úgy véli, hogy köztük van a Tanítanék Mozgalomból ismert Törley Katalin is, aki éppen nem volt bent az iskolában, amikor hívta az igazgató. Emiatt még nem kapta kézhez a levelét, de nem hiszi, hogy más szerepelne benne, mivel ő is ugyanúgy részt vett az engedetlenségben.

hirdetés

Törley négy kollégájáról tud, akik biztosan megkapták már a felmondásukat. Ő szintén munkaügyi pert tervez, és hétfőn még mindenképp bemegy az iskolába.

„Kipakolok a fiókomból, és visszaviszem a könyvtári könyveket. Van egy érettségizős csoportom, valahogy meg kell oldanom az átadás-átvételüket. El tudom képzelni, hogy folytatok majd valamilyen titkos továbbképzést is nekik.”

- nyilatkozta Törley a 444-nek.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Navalnij: ártatlan emberek fekszenek majd az árokban, a saját beleiket tömik a gyomrukba, és nem tudni, miért
A bíró félbeszakította, amikor a háborút kezdte bírálni.

Link másolása

hirdetés

Pénteken megkezdték Alekszej Navalnij panaszainak tárgyalását a kirovszkiji bíróságon.

Korábban azért tett panaszt a börtönhatóságok ellen, mert büntetőtelepre küldték először öt, majd hét napra.

Navalnij távmeghallgatással vett részt a tárgyaláson és amikor szót kapott, a Zona tudósítása szerint a mozgósításra és a háborúra utalva a bírónak azt mondta:

„Ártatlan emberek fekszenek majd az árokban, a saját beleiket tömik a gyomrukba, nem tudni, miért.”

A bíró ekkor félbeszakította őt. Amikor egy tudósító a szünetben megkérdezte a megszállt ukrán területek annektálásáról, Navalnij azt mondta:

„Teljesen hamis kvázi jogi intézkedés, amelynek célja, hogy a folyamatot a lehető legfájdalmasabbá tegye. Rengeteg ember fog meghalni ennek a folyamatnak az eredményeként, és a véres konfliktus végtelen lesz. Jogi szempontból ez egy teljes szemfényvesztés lesz, bármennyi csecsebecsét is tesznek rá.”


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Végleges: aláírta Putyin a négy ukrán régió Oroszországhoz csatolását
Az orosz elnök szerint az itt élő polgárok „örökre” Oroszország részei lesznek, az új területeket pedig minden eszközzel meg fogják védeni.

Link másolása

hirdetés

Vlagyimir Putyin aláírta azt a szerződést, amellyel Oroszországhoz csatoltak négy ukrajnai régiót - írja a Guardian. A ceremóniára péntek délután a Kremlben került sor a teljes orosz politikai elit részvételével.

A csatlakozási szerződést az orosz elnök, illetve a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok vezetői, valamint Herszon és Zaporizzsja orosz erők által megszállt részeinek politikai-közigazgatási vezetői írták alá. A dokumentumokat a jövő héten még az orosz törvényhozás két házának is szentesítenie kell.

Az aláírás előtt Putyin beszédében bejelentette, hogy négy új régiója van Oroszországnak.

Az orosz elnök szerint a négy érintett megyében lakók „világosan kinyilvánították akaratukat”, és az itt élő polgárok „örökre” Oroszország részei lesznek.

Putyin azt is megígérte, hogy a „rendelkezésükre álló összes eszközzel” meg fogják védeni az újonnan elcsatolt területeket.

A Guardien cikkében megjegyzi, hogy ezzel Ukrajna területének körülbelül 15 százalékát - több mint 100 ezer négyzetkilométert - annektálta Oroszország.

hirdetés
Ez a második világháború óta a legnagyobb erőszakos területfoglalást jelenti Európában.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az MTI beszámolója szerint azt mondta korábban, hogy Oroszország agressziónak fogja tekinteni az "új területeire" mért ukrán katonai csapásokat. Peszkov azt is közölt, hogy a donyecki és a luhanszki régiót a 2014-es határaik között csatolják Oroszországhoz.

Arra kérdésre a későbbiekben ígért választ, hogy Moszkva szerint hol húzandók meg a herszoni és a zaporizzsjai régió határai.

Utóbbi megye fővárosa, Zaporizzsja például jelenleg ukrán ellenőrzés alatt áll.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: