HÍREK
A Rovatból

Karácsony Gergely: Nem vagyunk hajlandók a közszolgáltatásokat rombolni – véget ért a közgyűlés a buszgarázsban, a főpolgármester a Karmelitába ment

Karácsony Gergely a kormányt hibáztatja, a Fidesz szerint viszont a főváros rosszul gazdálkodott. A vita tétje, hogy kapnak-e fizetést a budapesti dolgozók januárban.


Egy kelenföldi buszgarázsban dől el Budapest sorsa hétfő este, ahol a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülést tart. A tét az, hogy a főváros hivatalosan is kimondja-e a fizetésképtelenségét, a kormány ugyanis ehhez a lépéshez kötötte a beígért mentőcsomagot. A TISZA Párt bojkottálja az ülést, a Podmaniczky Mozgalom „politikai színháznak” tartja az egészet, de részt vesz rajta.

A rendkívüli közgyűlést Karácsony Gergely főpolgármester azután hívta össze, hogy Gulyás Gergely miniszter közölte: a kormány kész segíteni a városnak, ha a közgyűlés hivatalosan megállapítja a fizetésképtelenséget. Karácsony egy korábban már megszavazott javaslat megerősítését kéri. Az előterjesztés az Állami Számvevőszék megállapításaira hivatkozva rögzítené, hogy a főváros anyagi gondjai részben a megnövekedett költségvetési befizetésekből fakadnak, a likviditási nehézségek pedig már a közfeladatok ellátását is veszélyeztetik.

A Telex helyszíni tudósítása szerint Karácsony Gergely a helyszínen arról beszélt, hogy a Kúria is kimondta a szolidaritási hozzájárulás jogtalanságát, de a döntés következményei nem látszódnak a város pénzügyi helyzetén, a kormánnyal nyáron kezdett tárgyalások pedig elakadtak. „A Kúria is kimondta, hogy a fővárost érintő szolidaritási hozzájárulás módja minden jogalapot nélkülöz” – mondta a főpolgármester, aki szerint már szeptemberben született olyan határozat, amely lényegében kimondja azt, amit Gulyás kért. Akkor a közgyűlés tudomásul vette az Állami Számvevőszék jelentését, miszerint év végére fizetésképtelenné válhat Budapest. „Mi azért vezetjük ezt a várost, arra kaptuk felhatalmazást, hogy a közszolgáltatásokat működtessük” – tette hozzá Karácsony.

„Nem vagyunk hajlandók a közszolgáltatásokat rombolni”

– fogalmazott a főpolgármester.

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz frakcióvezetője szerint van egy másik út: ki kell mondani a fizetésképtelenséget, és „elfogadni a kormány segítő kezét”. Szerinte aki ez ellen játszik, csak politikai hergelésre törekszik. „Lássunk tisztán: tud-e béreket fizetni a város januártól vagy nem, tudja-e a közszolgáltatásokat működtetni, vagy nem?” – tette fel a kérdést Szentkirályi. Felidézte, hogy Tarlós István 214 milliárd forint tartalékkal adta át a fővárost, mára Budapest adósságállomáánya 170 milliárd forint. A frakcióvezető kritizálta a Karácsonyék által kifizetett jutalmakat és a Budapest Brand költéseit is, mondván: „nem hiszem, hogy ezek a budapestiek érdekeit szolgálják”.

@szeretlekmagyarorszag.hu Gulyás Gergely miniszter közölte: a kormány akár csődsegély, akár más mentőcsomag formájában kész segíteni a városnak, ha a Fővárosi Közgyűlés hivatalosan is megállapítja Budapest fizetésképtelenségét. A budapesti Fidesz-frakció is szeretné kimondatni a főváros fizetésképtelenségét. Erre reagálva hívott össze Karácsony Gergely főpolgármester hétfő délutánra rendkívüli közgyűlést, ahol egy korábban már megszavazott javaslat megerősítését kéri. Az előterjesztés lényege, hogy az Állami Számvevőszék megállapítására hivatkozva rögzítsék: a főváros anyagi gondjai részben a megnövekedett költségvetési befizetésekből fakadnak. A város likviditási nehézségei pedig olyannyira súlyosbodtak, hogy már a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet. #karácsonygergely #budapest #szentkirályialexandra ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője arra emlékeztetett, hogy a közgyűlés már júniusban elfogadta a fizetésképtelenség kimondását, valamint olyan intézkedéseket is, mint a Mol és az MVM számláinak hátrasorolása. „Jött a nyári szünet és semmi nem történt, ezek a döntések nem lettek végrehajtva” – mondta. „Szeretném kérdezni a főpolgármestertől, hogy ezek a döntések miért nem lettek végrehajtva? Ha akkor erőt mutatunk, akkor ma jobb helyzetben lennének” – fogalmazott Vitézy. Azt is kifogásolta, hogy Karácsony Gergely javaslata „üdvözölné” a kormány múlt heti határozatát. „Ha arra kéri a közgyűlést, hogy üdvözölje a kormány nagyszerűségét, akkor nem értem, miért vagyunk itt, és miért tüntet.”

@szeretlekmagyarorszag.hu Vitézy Dávid, a Podmaniczy Mozgalom frakcióvezetője jelezte: „ócska és káros politikai színháznak” tartják a benyújtott javaslatokat, mindkét oldalról. „Karácsony a kormány kérésére összehívta ezt a felesleges közgyűlést, majd azt javasolja, hogy a Közgyűlés »üdvözölje« a kormány bölcs döntéseit – miközben a Facebookon hergeli az embereket” – reagált Vitézy. A frakcióvezető szerint Budapest ezzel besétál a kormány által állított csapdába. A Karácsony által a Karmelita elé meghirdetett esti tüntetésre sem mennek el, mert az szerintük nem Budapestről, hanem a főpolgármester személyes túléléséről szól. Az Állami Számvevőszék egy szeptemberi jelentésében már jelezte, hogy a főváros likviditási gondjai idén súlyosbodtak, és intézkedések nélkül az év végéig fizetésképtelenség is bekövetkezhet, ami a közfeladat-ellátást veszélyezteti. #budapest #vitézydávid ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Karácsony Gergely a közgyűlés utánra, 18:30-ra a Clark Ádám térre hívta a budapestieket, hogy egy „Budapest Büszkeségmenet kettő” formájában közösen vigyék fel a várhatóan a közgyűlésen elfogadott határozatot a Karmelitába.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Amnesty: A kormány mostani megoldása nincs rendben, Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz
A jogvédő szervezet szerint a köztársasági elnök soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében, de neki is joga van a tisztességes eljáráshoz.


Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.

- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,

és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.

A jogvédő szervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a kormány mostani megoldása nincs rendben, az Alaptörvény-módosítás ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.

Erre a mostani szabályok alapján az ún. “megfosztási eljárás” szolgálna, aminek a megindítására – véleményünk szerint – Sulyok Tamás adott is okot.

A kormány öt napot adott arra, hogy bárki elmondhassa a véleményét, amit az Alaptörvény-módosítás további részeire vonatkozó álláspontjával együtt az Amnesty International is el fog küldeni, zárul a közlemény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak
A Fidesz frakcióvezetője a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatát bírálta. Szerinte a visszamenőleges alkalmazás a választói akaratot korlátozná.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



„Antidemokratikus” és „demokráciakorlát” – így minősítette Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumplafon visszamenőleges alkalmazását, miközben azt állítja: a benyújtott törvény nem is menne vissza az időben. A vita hétfőn élesedett ki, és akár tucatnyi, régóta hivatalban lévő politikus jövőjét is eldöntheti.

Magyar Péter bejelentése után, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy

a törvényjavaslat „a Tisza Párt szokásával szemben” nem visszamenőleges hatályú, hanem csak a jövőre vonatkozik

– írta a 444.hu.

Gulyás ugyanakkor elismerte, hogy a miniszterelnök beszédéből az ellenkezője következett, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a Tisza Párt hamarosan módosító indítványt nyújt be a szöveg pontosítására. Amennyiben a jogszabály a már parlamentben eltöltött éveket is beleszámítaná a 12 évbe, a rendelkezést Gulyás „nagyon rossznak” tartaná.

A frakcióvezető szerint a választói akaratot korlátozná egy ilyen lépés.

„Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak.

Amikor a kétharmados többség úgy gondolja, hogy okosabb a népnél, és ezért nem akarja, hogy a nép esetleg harmadszor is megválassza ugyanazt a képviselőt, az egy demokráciakorlát.”

A korlátozás számos tapasztalt politikust érintene. A Fidesz–KDNP padsoraiból többek között Lázár János, Szijjártó Péter vagy Kocsis Máté sem folytathatná pályafutását 2030 után. A Mi Hazánk Mozgalom politikusai közül Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is elérné a 12 éves limitet.

Gulyást személyesen is érintené a szabályozás, mivel 2010 óta országgyűlési képviselő. A felvetésre ironikusan úgy reagált, hogy ha a rendelkezés visszamenőleges hatállyal rá is vonatkozna, akkor ő már öt éve nem képviselő, és izgulna, hogy az elmúlt ötéves képviselői fizetését ne kelljen visszafizetnie.

Bár a korlátozással nem ért egyet, Gulyás szerint nem ez lesz az ország legnagyobb problémája.

A vita következő állomása a törvényjavaslathoz esetlegesen benyújtandó módosító indítványok megvitatása lehet a parlamentben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a közmédia vezetése is távozni fog
A miniszterelnök a 444-nek azt mondta: a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek. A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



A miniszterelnök kifejezett kérése, hogy a Tisza frakcióülésein a miniszterek is vegyenek részt, azok is, akik nem országgyűlési képviselők, hogy ezzel is gyorsítsák az információáramlást. A kormány egy kihelyezett ülést is szervez, ahol jelen lesznek a Tisza frakcióvezetői is, hogy kérdezhessenek és részt vehessenek a vitában – többek között erről beszélt a 444-nek adott interjújában Magyar Péter.

A kormányfő szerint a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek.

Magyar Péter hétfőn a parlamentben jelentette be, hogy egy átfogó politikai és jogi akciót indítanak Tisztítótűz művelet néven, amellyel „tégláról téglára, bűnözőről bűnözőre” haladva szabadítanák meg az államot a korrupciótól.

A kormányfő szerint ezzel az akcióval fogják megszabadítani az országot „a gazdasági és a politikai maffiától”.

Ennek egyik legfontosabb eleme a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása lesz, amelynek vezetői rendőri védelmet kapnának. A kormány emellett kezdeményezi az Alaptörvény 17. módosítását is, amelynek része Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, tizenkét éves korlát bevezetése az országgyűlési képviselői mandátumra, valamint 70 éves felső korhatár az alkotmánybíráknak.

A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.

A „Facebook-kormányzás” vádjára Magyar azt mondta, az, hogy közvetlenül és első kézből tájékoztatják az embereket, nem jelenti azt, hogy „mást nem csinálnak”.

A közmédiával kapcsolatban úgy fogalmazott, voltak arra utaló jelek, hogy a jelenlegi vezetés önként távozik, de ez végül nem történt meg.

Szerinte a parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a közmédia vezetése is távozni fog.

A kormányfő beszélt a háttérben dolgozó kulcsemberekről is. Ruff Bálint miniszterről azt mondta, bár kevesebbet szerepel, „sok érdemi munkát végez” a frakció, a kormány és a minisztériumok közötti egyeztetésekben. A napi működésről elmondta, hogy Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó is rendszeresen ott ül a kormányüléseken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Teljes átvilágítás jön a mentőknél, 1027 járművet vizsgálnak át egyesével
Az Országos Mentőszolgálatnál teljes körű átvilágítás kezdődött, amelynek során a teljes gépjárműflotta állapotát is felmérik. A jogi és gazdasági szerződéseket is érintő folyamat a megbízott főigazgató szerint 5–10 hétig tarthat.


Teljes gőzzel indul az Országos Mentőszolgálat átvilágítása: a héten már eredménye lehet annak a pályázatnak, amelyen kiválasztják a szervezet jogi-gazdasági szerződéseit átfésülő, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező külsős céget. A megbízott főigazgató, Constantinovits Miklós hétfőn az MTI-nek elmondta, a teljes folyamat 5–10 hetet vehet igénybe – írta a MedicalOnline.

A vizsgálat a teljes gépjárműparkot is érinti: 1027 mentőjárműnél nézik meg, hány éves, mennyit futott, milyen funkciót tölt be, és hol állították szolgálatba.

Ezzel párhuzamosan az épületállomány felmérése is megkezdődött, amihez több minisztériummal dolgoznak együtt, és miniszteri egyeztetésekre is szükség lesz.

A folyamat a munkaszervezetet is érinti. Elkezdődött a párbeszéd a bajtársi közösség és a szakszervezetek között, módosítják a panaszkezelési és integritásvédelmi szabályzatot, a munkatársakat pedig már tájékoztatták, milyen csatornákon tehetnek bejelentéseket. Az új vezetés a humánerőforrás- és a kommunikációs stratégián is változtatni tervez.

Ennek részeként, a transzparencia jegyében hamarosan megkezdik a mentőszolgálat tevékenységére vonatkozó, különböző mutatók mentén mért, már validált adatok közlését.

A főigazgató szerint a nyilvánosságra hozott adatok értelmezésében is segíteni fognak.

„Ezzel egyidejűleg el kell kezdeni a társadalom tájékoztatását arról, hogy egy-egy indikátor mit jelent” – mondta Constantinovits Miklós.

Hozzátette, az őszinteség és az átláthatóság semmi esetre sem koptathatja egy szervezet nimbuszát. A megbízott főigazgató megértést vár a társadalomtól, de minőségi szolgáltatást szeretne nyújtani.

Június 3-án Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter felmentette Csató Gábort a főigazgatói posztról, és az átmeneti irányítás első számú feladatként jelölte ki az Országos Mentőszolgálat teljes átvilágítását. Ezt követte a kommunikációs váltás: június 9-én új szóvivőt neveztek ki a hosszú ideje hivatalban lévő Győrfi Pál helyére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk