HÍREK
A Rovatból

Budapest díszpolgára lett Bródy János, Pogány Judit és Tompos Kátya is

Budapest főpolgármestere posztumusz elismeréseket is adományozott.


Budapest születésnapján, a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 151. évfordulóján Karácsony Gergely főpolgármester ünnepélyesen átadta a Budapestért-díjakat, a Pro Urbe Budapest-díjakat és a Díszpolgári címeket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban – derül ki a Főpolgármesteri Hivatal közleményéből.

Az elismeréseket azok kapták, akik kiemelkedő teljesítményükkel nem csak Budapestnek, de Magyarországnak is dicsőséget szereztek.

A díszpolgári cím idén többek között Bródy Jánosnak, Pogány Juditnak és Tompos Kátyának járt.

Karácsony Gergely ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy Budapest története az egyesítésről szól.

„Nincs Európának egyetlen szeglete sem, ahonnan ne érkeztek volna ide olyanok, akiknek kéznyomát magán viseli a város, és nincs olyan szeglete a magyar vidéknek, ahonnan ne jöttek volna új lakók”

– mondta a főpolgármester.

Szerinte Budapest akkor sikeres, ha az ellentétek nem kioltják, hanem kiegészítik egymást. „Az egyesítés, az egymást követő egyesítések városa vagyunk, és ez az elmúlt másfél évszázad legfontosabb tanulsága.”

„A politika a városból, (…) az együttélés, a jogok garantálása, és a kötelességek tiszteletben tartása iránti kézzelfogható szenvedélyből születik. Kevés olyan város van, ami segíti a gondolkodásunkat erről, mint ahogy Budapest”

– idézte Ferenc pápa szavait a főpolgármester.

Budapest Főváros Közgyűlése díszpolgári elismerést adományozott:

Bródy János zeneszerző, szövegíró, előadóművész részére a hazai zenei életet évtizedek óta meghatározó, kiemelkedő művészi tevékenységéért, a magyar nyelvű beatzene megteremtésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért.

Daróczi Ágnes kultúraszervező a hazai cigányság meghatározó alakjaként nyújtott kiemelkedő művészi és kutatói munkásságáért, a romák érdekképviseletében betöltött szerepéért kapott díszpolgári címet.

Korniss Péter fotográfus a dokumentarista fényképészetben nyújtott egyedülálló művészi teljesítményéért, a magyar fotóművészetben több évtizede kivételes helyet elfoglaló életművéért kapott díszpolgári címet.

Díszpolgári elismerésben részesült Pogány Judit, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-, Jászai Mari- és Hazám-díjas színművész, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja rendkívül gazdag művészi életpályájáért, az őszinte, hétköznapi ember alakját tökéletesen megjelenítő, emlékezetes színészi alakításaiért.

Török András várostörténész Budapest kulturális és épített örökségének megőrzése és népszerűsítése érdekében végzett sokrétű tevékenysége, a főváros iránti rajongása, sajátos írói stílusa elismeréseként részesült díszpolgári címben.

Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas építész, egyetemi tanár Budapest épített örökségének innovatív, adaptív szemléletű megújítása érdekében végzett tevékenységéért, valamint a hazai kortárs építészetben betöltött, nemzetközi szinten is elismert szakmai munkásságáért díszpolgári címet kapott.

Posztumusz díszpolgári elismerést kapott Benedek Miklós, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, színházi rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, klasszikus és modern, színpadi és filmes szerepekben nyújtott emlékezetes alakításai, fanyar humora, összetéveszthetetlen stílusa, valamint az édes-bús, századeleji hangulatot idéző Budapest Orfeum létrehozásában végzett tevékenysége elismeréseként.

Posztumusz díszpolgári címet kapott Tompos Kátya Jászai Mari- és Junior Prima Díjas előadóművész. Sokszínű, különféle stílusban és műfajban nyújtott, emlékezetes színészi és zenei alakításaiért, a magyar költészet és zene népszerűsítésében vállalt elkötelezett tevékenysége elismeréseként.

Emellett Budapestért díjat kapott többek között Scherer Péter és Sodró Eliza, Pro Urbe Budapest díjat pedig többek között Rosenstein Tibor étteremtulajdonos, séf, a Virág Judit Galéria és Aukciósház, posztumusz Pro Urbe Budapest díjat pedig ketten kaptak: Fahidi Éva holokauszt túlélő, a gyűlöletmentesség hirdetője részére a történelem tragikus időszakának hiteles megismertetéséért, illetve Grétsy László nyelvész részére anyanyelvünk ápolása és széles körű megismertetése érdekében végzett több évtizedes tudományos munkássága és televíziós tevékenysége elismeréseként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely nevében vett át több százmillió kenőpénzt egy politikus a parkfenntartási vállalkozó szerint, de nem intézett neki semmit
Z. Zsolt parkfenntartási vállalkozó vallomásában részletezte, hogyan adott át éveken át százmilliókat egy politikusnak, amiért cserébe semmit sem kapott. A férfi szerint a politikus azzal is fenyegette, hogy ha nem fizet, meglévő szerződéseit is felmondatja a kerületekben.


„A pénzt, amit neki adok, a Dunába is dobhatnám a Margit hídról” – ezzel a mondattal jellemezte a „láthatatlan emberként” emlegetett parkfenntartási vállalkozó azt a több százmilliós összeget, amit egy „Pék” becenevű politikusnak fizetett ki – írja a Telex.

A vádalku reményében beszélő Z. Zsolt vallomása szerint Pék éveken át hitegette őt Karácsony Gergely főpolgármesterre és más fővárosi vezetőkre hivatkozva, de a pénzért cserébe semmilyen ellenszolgáltatást nem kapott.

A vallomás szerint a pénzmozgás 2015-ben kezdődött, amikor Pék évi 40 millió forintot kért azért, hogy a politikus párttársai ne támadják a vállalkozó cégének meglévő kerületi szerződéseit. Ez az összeg később évi 60 millióra emelkedett.

2019 nyarán Pék 15 millió forintot kért Karácsony Gergely főpolgármesteri kampányára, cserébe pedig fővárosi parkfenntartási munkákat ígért.

Karácsony győzelme után a tét emelkedett: a következő években állítása szerint évi 110-115 millió forintot adott át, 2023-ban pedig 105 milliót. A vállalkozó külön naplót vezetett a kiadásokról, amelyben „Pék” és „KariGeri” feliratú oszlopokban rögzítette a tételeket.

Z. Zsolt szerint a kerületi szintű fizetések nem is klasszikus kenőpénzt, sokkal inkább egyfajta védelmi pénzt jelentettek, hogy „béke legyen”.

Maga Karácsony Gergely írt először arról, hogy valaki kenőpénzt kért a nevében. A főpolgármester június 11-i posztjában azt írta, ha valaki pénzt adott fővárosi befolyásért, az a lehető legnagyobb pénzkidobás volt.

Karácsony szerint ugyanis a főváros 2022 és 2024 között a külsős cégek helyett saját hatáskörbe vonta a zöldfelületek gondozását, így az ígéreteknek már nem volt alapjuk.

Z. Zsolt szintén erről számolt be: „Valójában semmilyen konkrét projektre nem került sor, egyáltalán kilátásban sem volt semmi konkrétum, szerintem soha semmilyen intézkedés nem történt ennek érdekében.”

Amikor Z. Zsolt számon kérte Péket a fővárosi ígéretek teljesítésének hiánya miatt, a politikus állítólag fenyegető stílusra váltott.

Azzal zsarolta, hogy kapcsolatai révén „bármelyik kerületben el tudja intézni, hogy a meglévő szerződéseimet felmondják”.

A vállalkozó szerint Péknek rendkívül költséges életmódja volt, és a pénz nagy részét valószínűleg maga költötte el.

Június elején a Központi Nyomozó Főügyészség nagyszabású akciót hajtott végre az úgynevezett óbudai korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint egy évtizedes, pártokon és önkormányzati ciklusokon átívelő hálózat szerzett kenőpénzért szerződéseket. A bíróság több ismert politikus, köztük Őrsi Gergely, Láng Zsolt, Molnár Zsolt letartóztatását is elrendelte. A nyomozás a parkfenntartás mellett a közétkeztetés területére is kiterjed.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán egykori hivatalának szőnyegeit Bécsben újították fel az Iparművészeti Múzeum pénzén – a saját épületük közben szétrohad
A HVG birtokába került dokumentumok szerint a múzeum ingyenesen adta kölcsön a műtárgyakat a Karmelitának, vagyis a Miniszterelnökségnek. A szállítás költségeit is az intézmény állta, miközben saját épülete romos állapotban van.


Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.

A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.

„A tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből” – áll a jelentésben, amely több darab cseréjét is javasolta.

Egy 9,6 millió biztosítási értékű, Remsey Ágnes által tervezett szőnyeget például úgy fektettek le egy folyosón, hogy még egy pár ezer forintos csúszásgátlót sem tettek alá.

Ez a gyakorlat, hogy a kormánytagok úgy vittek el műtárgyakat, mintha egy plázából válogatnának, nem volt egyedi. A cikk felidézi, hogy az Iparművészeti Múzeum aulájában álló, közel kétméteres, középkori műkovácsot ábrázoló rézszobrot Lázár János minisztériumába szállították, a miértre pedig egy munkatárs szerint azt a választ kapták, hogy „úgyis be van zárva a múzeum”. Az intézmény dolgozói korábban feliratos pólókban tiltakozva fogadták a műtárgyakat válogató minisztert.

A múlt szombati Múzeumok Éjszakáján az új kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán éppen a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban jelentette be a változásokat. Megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, véget vetnek a központi kommunikációs korlátozásnak, és teljes átvilágítást rendeltek el négy intézményben: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.

A bejelentés helyszíne, a Lechner Ödön tervezte palota állapota döbbenetes: az üvegcsarnok falát több centi széles repedések szabdalják, a kőpadló a süllyedés miatt annyira hullámos, hogy el lehet benne botlani, a termekben pedig hatalmas beázásfoltok és hulló vakolat látható.

A kilenc éve bezárt épület felújítására léteznek engedélyes tervek, már csak a közbeszerzést kellene kiírni. A Múzeumok Éjszakáján ideiglenesen megnyitották a látogatók előtt az évek óta zárva tartó főépület központi tereit.

Június 10-én Nagy Ervin, a frissen kinevezett államtitkár egy videóban jelentette be, hogy hivatali elődje szintén az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött antik bútorokkal rendezte be irodáját, amelyeket visszajuttatna az intézménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Fontos állomáshoz érkeztünk az orbáni maffia elleni küzdelemben, mindenkire szükség lesz
A miniszterelnök 13 órakor élőben szólal fel a parlamentben az „orbáni maffia” elleni harc új szakaszáról, amihez szerinte „mindenkire szükség lesz”. Eseménydús nap lesz a mai, mutatjuk a részleteket.


„Az orbáni politikai és gazdasági maffia elleni küzdelem fontos állomásához érkeztünk. Mindenkire szükség lesz a maffia legyőzéséhez!” – írta reggel a miniszterelnök, aki bejegyzését azzal zárta, hogy 13 órakor élőben jelentkezik a parlamentből.

A parlamenti felszólalás előtt hétfőn rendkívüli ülést tart a kormány, azután ülésezik a Tisza Párt frakciója - ezt még tegnap jelentette be magyar.

„Holnap rendkívüli kormányülés, aztán frakcióülés. 13 órától a Parlamentben ismertetem a bábok eltávolítását és a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt. + még valamit”.

Vagyis a beszédében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot, valamint az Orbán-kormányok által kinevezett állami vezetők eltávolítását célzó intézkedés részleteit fogja bejelenteni. Illetve egy rejtélyes harmadik intézkedést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gyászol a magyar ökölvívás: meghalt Szakos József mesteredző
74 éves korában elhunyt Szakos József mesteredző, Erdei Zsolt nevelőedzője. A hírt a Magyar Ökölvívó Szakszövetség közölte. Pályafutása során több mint száz magyar bajnokot nevelt, és sportvezetőként is dolgozott.


Elment a mester, aki nemcsak bajnokokat, hanem embereket is nevelt: 74 éves korában elhunyt Szakos József, a magyar ökölvívás meghatározó alakja, Erdei Zsolt egykori trénere és szövetségi vezető. A hírt a Magyar Ökölvívó Szakszövetség közölte.

Szakos József edzői pályája mellett sportvezetőként is dolgozott a sportágban. Hozzáértését legsikeresebb tanítványa, a nyolc évig általa edzett Erdei Zsolt pályafutása igazolta, aki amatőrként olimpiai bronzérmet, valamint világ- és Európa-bajnoki címet nyert, mielőtt a profik között is világbajnok lett.

Pályafutása során több mint száz magyar bajnokot nevelt a különböző korosztályokban, vezérelve pedig mindvégig az volt, hogy nemcsak bokszolót, hanem embert is kell nevelni a rábízottakból. De keze alól került ki a sokszoros válogatott, Európa-bajnoki ezüstérmes Farkas György is, és hatékonyan segítette Növényi Norbertet annak kick-boxos időszakában.

Szakos József versenyzőként ifjúsági bajnoki második, a felnőtteknél országos bajnoki harmadik helyig jutott, majd 1974-ben edzői pályára lépett. A Budapesti Honvéd után 1978-tól a Központi Sportiskolában dolgozott, 1981-től már szakágvezetőként. 1998-ban mesteredzői címet kapott, majd a Magyar Ökölvívó Szakszövetség főtitkára, később szakmai igazgatója, majd utánpótlás-szakágvezetője lett.

Munkásságát 2010-ben a Magyar Sportért díj II. fokozatával ismerték el, ám a kitüntetés örömét már beárnyékolta betegsége.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk