A megkérdezettek bő háromnegyede hallott róla, hogy Novák Katalin köztársasági elnök április végén, a pápalátogatás alkalmából kegyelmet adott a terrorizmus miatt elítélt Budaházy Györgynek és társainak, ám ezt csak ötödük tartja jónak, míg közel kétharmad szerint nem helyes az államfői döntés – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített felméréséből.
Az ügyben még a kormánypártiak is kritikusabbak voltak, csak 41 százalékuk értett egyet Novák Katalin döntésével, amit az ellenzékiek öt, a bizonytalanok nyolc százaléka támogatott csupán.
A Publicus kutatása rámutatott arra is, hogy az embereknek alapvetően nincs problémájuk az elnöki kegyelmi lehetőségével, 54 százalék szerint normális, hogy a törvény ezt lehetővé teszi.
A Fidesz-szavazók közül ugyanakkor másfélszer többen gondolták ártatlannak, mint bűnösnek, míg az ellenzékieknél hatszor kevesebben tartották politikai elítéltnek, mint ahányan terroristának.
A Népszava azt is hozzátette, hogy a bűnösség, mint elítélési ok a megkérdezettek körében a kor előrehaladtával egyre növekedett, s minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkeztek a válaszadók, annál kevésbé hittek benne, a politika szerepet játszott a terrorista lecsukásában.
A megkérdezettek bő háromnegyede hallott róla, hogy Novák Katalin köztársasági elnök április végén, a pápalátogatás alkalmából kegyelmet adott a terrorizmus miatt elítélt Budaházy Györgynek és társainak, ám ezt csak ötödük tartja jónak, míg közel kétharmad szerint nem helyes az államfői döntés – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített felméréséből.
Az ügyben még a kormánypártiak is kritikusabbak voltak, csak 41 százalékuk értett egyet Novák Katalin döntésével, amit az ellenzékiek öt, a bizonytalanok nyolc százaléka támogatott csupán.
A Publicus kutatása rámutatott arra is, hogy az embereknek alapvetően nincs problémájuk az elnöki kegyelmi lehetőségével, 54 százalék szerint normális, hogy a törvény ezt lehetővé teszi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor Azerbajdzsánban vett részt a Türk Államok Szervezetének 12. csúcstalálkozóján, ahol ismét bírálta az Európai Uniót, miközben a Türk Tanács működését méltatta.
A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott: „Mi magyarok az Európai Unió koppenhágai üléséről érkeztünk ide a Türk Tanács ülésére. Különös élmény.
Ami ugyanis mifelénk rossz, az itt nincs. Itt nincs tömeges illegális migráció, itt nincsen háború, itt nem tombol családellenes genderideológia, nincs zöld klímaőrület, nincs kioktatás”
Orbán szerint a Türk Tanácsban számos olyan pozitív dolog van, ami szerinte hiányzik az Európai Unióból.
Mint mondta: „van kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködés, van gazdasági növekedés, energiabiztonság, vannak erős vezetők, és van terv a jövőre”.
A beszédében kitért arra is, hogy meglátása szerint az Európai Unió lemaradásban van az Egyesült Államokhoz és Kínához képest, miközben Oroszországtól elvágja magát az Ukrajnának nyújtott támogatás miatt.
Orbán Viktor beszélt a visegrádi országok közötti együttműködésről is. Szerinte Andrej Babiš győzelme a cseh választáson fordulatot hozhat ebben a kapcsolatban. A miniszterelnök azt javasolta, hogy tartsanak egy csúcstalálkozót a Türk Tanács és a V4 országai között.
Orbán Viktor Azerbajdzsánban vett részt a Türk Államok Szervezetének 12. csúcstalálkozóján, ahol ismét bírálta az Európai Uniót, miközben a Türk Tanács működését méltatta.
A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott: „Mi magyarok az Európai Unió koppenhágai üléséről érkeztünk ide a Türk Tanács ülésére. Különös élmény.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor a nehéz helyzetekben érzi magát a legjobban – erről beszéltNagy János államtitkár, a miniszterelnök korábbi személyi titkára az Ultrahang podcastban. Úgy fogalmazott: „hidegfrontban érzi a legjobban magát”.
A műsorban felidézték a 2006-os országgyűlési választások utáni időszakot is, amikor a Fidesz vereséget szenvedett. Nagy János elmondta, hogy azon a nyáron mélypontra került a fideszes politikai közösség, és a párton belül kételyek, aggodalmak jelentek meg.
Arra a kérdésre, hogy megingott-e Orbán Viktor pozíciója a párt élén, Nagy úgy reagált:
„A jótékony feledés homálya borítsa ezt a pár hónapot, ami a 2006-os választás és az őszödi beszéd között volt.”
A HVG szemléje szerint Nagy arról is beszélt, hogy a választási vereség után Orbánnak nagy erőkkel kellett tartania a frontot. Szerinte
a 2002-ben létrehozott polgári körök mellett az volt a legfontosabb, hogy 2006-ban is sikerült egyben tartania a tábort.
Úgy fogalmazott: ez az időszak nemcsak Orbán személye miatt volt meghatározó, „hanem a nemzeti-keresztény-konzervatív erők zászlóshajójáról van szó, aminek a legnagyobb kárt az okozta volna, ha kormányos nélkül marad”. Hozzátette: ezt a miniszterelnök elsősorban nem maga, hanem a tábor miatt nem engedhette meg.
A beszélgetés során a műsorvezető, Király Tamás felvetette, hogy különböző legendák keringenek arról, hogyan viselkedik Orbán egy választási vereség után.
„Sokat beszélnek grazi kezelésekről, meg a nem tudom miről”
– mondta. Nagy erre nem reagált.
Az államtitkár szerint Orbán Viktor akkor mutatja meg igazán erejét, amikor komoly nyomás alá kerül. Úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök „akkor a legélesebb, amikor nagyon szoros helyzet van”.
Orbán Viktor a nehéz helyzetekben érzi magát a legjobban – erről beszéltNagy János államtitkár, a miniszterelnök korábbi személyi titkára az Ultrahang podcastban. Úgy fogalmazott: „hidegfrontban érzi a legjobban magát”.
A műsorban felidézték a 2006-os országgyűlési választások utáni időszakot is, amikor a Fidesz vereséget szenvedett. Nagy János elmondta, hogy azon a nyáron mélypontra került a fideszes politikai közösség, és a párton belül kételyek, aggodalmak jelentek meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Surányi György és Bod Péter Ákos is részt vett a Portfolio Budapest Economic Forum rendezvényén, ahol többek között a magyar gazdaság helyzetéről és a jegybanki politikáról beszéltek. Mindketten reagáltak Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter reggeli nyilatkozatára, írta a Portfolio.
A miniszter azt mondta, hogy szerinte túl magas a magyar reálkamat, és ha alacsonyabb lenne, akkor elérhető lenne a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja, megmaradna az árfolyam-stabilitás, és az ország finanszírozása is biztosított maradna.
Surányi György szerint azonban a jelenlegi alacsony infláció részben elfojtott, mivel az árkorlátozások és a kamatbefagyasztások torzítják a gazdasági folyamatokat és a várakozásokat.
Úgy fogalmazott, hogy a kamatcsökkentés időzítése kulcskérdés, de politikai üzenetekkel nem szabad befolyásolni a jegybank döntéseit. Azt is hozzátette, hogy
a nemzetgazdasági miniszter ezzel a nyilatkozattal rontja az MNB hitelességét, mivel a piacok nemcsak a lazítási igényt, hanem a jegybanki függetlenség korlátozását is beárazzák.
„Még két ilyen nyilatkozat, és 400-nál lesz az euró” – mondta.
Bod Péter Ákos arról beszélt, hogy a jelenlegi „4,3 százalékos infláció, plusz 1,5 százalékpont elfojtott infláció” mellett nem lehet árstabilitásról beszélni, és érdemi gazdasági növekedés sincs. A miniszter nyilatkozatával kapcsolatban úgy fogalmazott: „ha valaki csökkenteni akarja a kamatot, és befolyásos ember, akkor maradjon csendben.”
A Portfolio szerint
a piac gyorsan reagált Nagy Márton szavaira: a forint az euróval szemben 3,5 egységet gyengült, és az árfolyam 392,3-ig emelkedett.
A lap emlékeztetett, hogy a magyar deviza másfél hete nem volt ilyen gyenge az euróhoz képest.
Surányi György és Bod Péter Ákos is részt vett a Portfolio Budapest Economic Forum rendezvényén, ahol többek között a magyar gazdaság helyzetéről és a jegybanki politikáról beszéltek. Mindketten reagáltak Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter reggeli nyilatkozatára, írta a Portfolio.
A miniszter azt mondta, hogy szerinte túl magas a magyar reálkamat, és ha alacsonyabb lenne, akkor elérhető lenne a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja, megmaradna az árfolyam-stabilitás, és az ország finanszírozása is biztosított maradna.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormány újabb 180 nappal hosszabbítaná meg a „háborús veszélyhelyzetet”, a javaslat 2026. május 13-ig szól. A parlamenti képviselők rendkívüli ülésen vitatták meg a hosszabbítást. Gulyás Gergely Miniszerelnökséget vezető miniszter tagadta, hogy a kabinet a közelgő parlamenti választási szabályokon változtatna, ezt az igazságügyi tárca a HVG-nek is közölte.
Magyar György ügyvéd élesen bírálta a hosszabbítást. A Népszavának nyilatkozva fogalmazott:
„Bábszínházat látunk. Ez csupán formalitás a kormány részéről, ráadásul már nincs is szükségük ehhez parlamenti vitákra.”
Szerinte továbbra is súlyos jogállami visszaélésről van szó, mert a világon sehol nem hirdettek ki háborús veszélyhelyzetet, csak Ukrajna és Oroszország áll háborúban.
Azt mondta, nemcsak hogy várható a választási szabályok módosítása, hanem más „szörnyszülött” lépések is jöhetnek.
A keddi vita során a DK-s Sebian-Petrovszki László azt mondta, nincs szükség a rendkívüli állapotra, a kormány szerinte a Szőlő utcai botrányról terelné el a figyelmet. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője úgy érvelt, hogy olyan időket élünk, amikor gyors kormányzati cselekvés kell.
Mivel áprilisban módosult az alaptörvény, a Fidesz–KDNP-nek már nem kell kétharmad a veszélyhelyzet fenntartásához, de a rendeleti úton történő törvényalkotáshoz továbbra is szükséges. Ez azért lényeges, mert egy esetleges kormányváltás után az új vezetés – például a Tisza Párt – csak kétharmaddal tudna élni ezzel az eszközzel. Eddig ez fordítva működött.
Magyar György a változtatást „kétélű fegyvernek” nevezte, és azt mondta, a választási eredmény dönti el, hogyan hat vissza.
Az ügyvéd felidézte Tuzson Bence esetét is. Az igazságügyi minisztert rendeletben hatalmazták fel, hogy a Szőlő utca–Zsolt bácsi ügyben nyomozati iratokba tekintsen be, és a megállapításait nyilvánosságra hozza. Magyar erre utalva tette fel a kérdést: azok után, amit láttunk, mire számítsunk?
A különleges jogrend 2020 óta kíséri a kormányzás menetét. Először a Covid miatt vezették be, 2022 májusától az orosz–ukrán háborúra hivatkozva hozták vissza. Azóta „háborús veszélyhelyzetben” élünk, amit legutóbb 2025. november 7-ig hosszabbítottak meg. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet 2015 óta hatályos, de az nem a klasszikus rendkívüli jogrend.
A kabinet a különleges jogrenddel gyorsan, parlamenti vita nélkül dönthet. A veszélyhelyzetekre hivatkozó rendeletek többsége nem az adott krízisekhez kapcsolódott. 2020-ban rendelettel vonták el az önkormányzatok adóbevételeit, és ingyenes parkolást vezettek be. 2021-ben így módosítottak a választási szabályokon is, hogy a parlamenti választással egy időben tarthassák meg a „gyermekvédelmi népszavazást”. Később „háborús jogrendben” könnyítették az adóhatóság számára az önkormányzati köztartozások behajtását, és rendeletek sorával 2503 külföldi embercsempészt engedtek szabadon a magyar börtönökből.
A kormány újabb 180 nappal hosszabbítaná meg a „háborús veszélyhelyzetet”, a javaslat 2026. május 13-ig szól. A parlamenti képviselők rendkívüli ülésen vitatták meg a hosszabbítást. Gulyás Gergely Miniszerelnökséget vezető miniszter tagadta, hogy a kabinet a közelgő parlamenti választási szabályokon változtatna, ezt az igazságügyi tárca a HVG-nek is közölte.
Magyar György ügyvéd élesen bírálta a hosszabbítást. A Népszavának nyilatkozva fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
