Marad a brutális hőingás – a 21 fokos tavaszi nappal után gyenge fagy csaphat le éjszaka
Péntek estére jelentősen, 3 és 12 fok közé csökken a hőmérséklet az országban. A lehűlés éjszaka tovább folytatódik, a fagyzugos helyeken a hőmérő higanyszála 0 fok alá is süllyedhet. Az ország egyes részein zivatarokra lehet számítani.
Pénteken a Tiszántúlon derült idő várható, máshol viszont gomolyfelhők képződnek. A Hungaromet előrejelzése szerint utóbbiakból elsősorban a Dunántúl keleti felén alakulhat ki helyenként zápor, néhol akár zivatar is. A déli, délkeleti szél a zivatarok és az intenzívebb záporok környékén, illetve a Fertő térségében erősödhet meg.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 16 és 21 fok között alakul.
Az éjszaka folyamán a záporok lecsengenek, és reggelre általában kiderül az ég, bár délen maradhat némi fátyolfelhőzet. Foltokban köd is képződhet, hajnaltól pedig az Észak-Dunántúlon ismét megélénkül a déli, délkeleti szél.
A hőmérséklet késő estére 3 és 12 fok közé hűl le, majd a legalacsonyabb éjszakai értékek többnyire 0 és +8 fok között alakulnak. A vízpartokon és a magasabban fekvő helyeken 8 fok felett marad a hőmérséklet, a fagyzugokban azonban gyenge fagy is lehet.
A jelenségek hátterében földrajzi sajátosságok is állnak: a fagyzugok olyan mélyebben fekvő területek, ahol a hideg levegő éjszaka megreked, ezért a környezetüknél hidegebb lehet. A Fertő térségében a tó és a domborzat miatt erősödik meg gyakran a déli szél, a Tiszántúl pedig a Tiszától keletre eső nagytájként számíthat most derültebb időre. Az országos előrejelzést a HungaroMet Nonprofit Zrt. adta ki, amely 2024 januárja óta, az Országos Meteorológiai Szolgálat jogutódjaként látja el az állami meteorológiai feladatokat.
Pénteken a Tiszántúlon derült idő várható, máshol viszont gomolyfelhők képződnek. A Hungaromet előrejelzése szerint utóbbiakból elsősorban a Dunántúl keleti felén alakulhat ki helyenként zápor, néhol akár zivatar is. A déli, délkeleti szél a zivatarok és az intenzívebb záporok környékén, illetve a Fertő térségében erősödhet meg.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 16 és 21 fok között alakul.
Az éjszaka folyamán a záporok lecsengenek, és reggelre általában kiderül az ég, bár délen maradhat némi fátyolfelhőzet. Foltokban köd is képződhet, hajnaltól pedig az Észak-Dunántúlon ismét megélénkül a déli, délkeleti szél.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
RTL: A szlovákok, a lengyelek, a csehek is 30-40 forinttal olcsóbban tankolhatnak, mint a magyarok a védett áron
Kedd óta a 95-ös benzin 595, a dízel 615 forint, de Szlovéniában, Horvátországban és a V4-országokban még ennél is kevesebb. Ausztria viszont a drágábbik véglet, ott mélyen a zsebbe kell nyúlni.
Bár a kormány befagyasztotta az üzemanyagárakat, a szomszédos országokban még így is jóval olcsóbban lehet tankolni. A magyarországi árstop ellenére a visegrádi országokban literenként átlagosan 30-40 forinttal kevesebbet kell fizetni a kutakon – számolt be róla az RTL Híradó.
Március 10-e, kedd óta aki magyar rendszámú autóval áll be egy kúthoz, 595 forintot fizet a 95-ös benzin, és 615 forintot a gázolaj literjéért.
A helyzetet bonyolítja, hogy a szabály bevezetése óta a nyersolaj ára 5 százalékkal emelkedett, és a forint is gyengült, de a védett ár ezt a drágulást egyelőre nem engedi érvényesülni a fogyasztóknál. „Most is emelkedik, csak az árstop fogja meg. Nem tudom, meddig tart ez” – mondta egy autós, Kiss Gyula.
Egy másik sofőr, Rácz Ádám szerint „összességében nem lenne itthon drága, de annyi adót tesznek rá, hogy végül mégis drága lesz.”
A régiós összevetésből kiderül, hogy
nem csak a V4-eknél, de Horvátországban és Szlovéniában is a magyarországinál alacsonyabb szinten rögzítették az árakat. Szlovéniában például egy liter benzin 569, egy liter gázolaj pedig 593 forintba kerül, aminek hatására minden korábbinál több külföldi tankol náluk.
Ausztria viszont a drágábbik véglet: ott a benzinért 663, a gázolajért 737 forintot kérnek literenként. „Ausztria túl drága! Veszek magamnak egy lovat, és többé nem kell benzinre költenem” – panaszkodott egy osztrák férfi a riportban.
„Csupán néhány ország előz meg minket magasabb üzemanyagárakkal. Ezek között van Románia, Szerbia és Ausztria” – erről már Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője beszélt, aki szerint az északi szomszédainknál „nem csak 20, hanem akár 30–40 forintos árkülönbségek is lehetnek.”
A benzinkutak most az ország üzemanyag-tartalékából, vagyis korábban olcsóbban beszerzett készletekből gazdálkodnak. A kiskutasok szerint azonban veszélyben az utánpótlás, mert a közel-keleti háború elhúzódhat. Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének szakértője úgy látja,
„mindenképpen el kellene érni, hogy részben beengedjük a nemzetközi árakat a magyar piacra, az importot mindenképpen elősegítsük, és csökkentsük a fogyasztást.”
A nagy kútláncok viszont nyugtatnak: szerintük van elég üzemanyag. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára telefonon nyilatkozva elmondta:
„Már önmagában ez a készlet is legalább másfél-két hónapra elegendő lenne. De nem szabad elfelejteni, hogy a Dunai Finomító működik; gyakorlatilag csak és kizárólag a hazai piacra szállítja a finomításból származó benzint és gázolajat.”
A kormány a védett ár mellett az üzemanyagok jövedéki adójából is engedett, ami átmenetileg nagyjából 19 forintot faraghat le a literenkénti árból. A Tisza Párt azonban további csökkentést követel. Magyar Péter, a párt elnöke szerint
„ha a kisebb adókat is csökkentené, akkor 50–100 forinttal olcsóbb lehetne ma Magyarországon a benzin és a dízel. Erre szólítom fel: kevesebb Facebook-poszt, kevesebb gyűlöletkeltés, kevesebb százmilliárd elszórása propagandára, kevesebb orosz ügynök; több munka. A tett az első, a duma a második.”
A helyzetet tovább bonyolítja egy tisztázatlan kérdés: a közösségi közlekedés járművei tankolhatnak-e védett áron. Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta, a BKV és a Volán nem, ami milliárdos többletkiadást jelenthet nekik. Ezzel szemben a fuvarozói érdekképviseletek szerint a vonatkozó rendelet módosítása épp azt teszi lehetővé, hogy a magyar rendszámú autóbuszok is a kedvezményes áron jussanak üzemanyaghoz a kutakon.
Bár a kormány befagyasztotta az üzemanyagárakat, a szomszédos országokban még így is jóval olcsóbban lehet tankolni. A magyarországi árstop ellenére a visegrádi országokban literenként átlagosan 30-40 forinttal kevesebbet kell fizetni a kutakon – számolt be róla az RTL Híradó.
Március 10-e, kedd óta aki magyar rendszámú autóval áll be egy kúthoz, 595 forintot fizet a 95-ös benzin, és 615 forintot a gázolaj literjéért.
A helyzetet bonyolítja, hogy a szabály bevezetése óta a nyersolaj ára 5 százalékkal emelkedett, és a forint is gyengült, de a védett ár ezt a drágulást egyelőre nem engedi érvényesülni a fogyasztóknál. „Most is emelkedik, csak az árstop fogja meg. Nem tudom, meddig tart ez” – mondta egy autós, Kiss Gyula.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az ukrán jegybankelnök szerint kritikus állapotban került kórházba az egyik ukrán pénzszállító
A magyar hatóságok pénzmosás gyanújával tartóztattak fel egy Ausztriából Ukrajnába tartó pénzszállítmányt. Az ukrán jegybank nemzetközi zsarolásnak minősítette az eljárást, és az EU intézményeihez fordult.
Kritikus állapotban került kórházba a Magyarországon feltartóztatott ukrán pénzszállítók egyik kísérője, miután a helyi hatóságok kihallgatták, legalábbis ezt állítja Andrij Pisnij, Ukrajna jegybankelnöke – írja a HVG a Bloomberg alapján.
A magyar hatóságok március 5-én, pénzmosás gyanújára hivatkozva állítottak meg két, Ausztriából Ukrajnába tartó ukrán pénzszállítót. Ugyanakkor az adóhatóság is elismerte, hogy az elfogott járművekkel tervezetten szállítottak 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm aranyat. A szállítmányt kísérő hét ukrán férfit elfogták, majd az eljárás eredményét meg sem várva kiutasították őket Magyarországról. A NAV szerdán jelentette be, hogy visszaadja a két lefoglalt pénzszállítót, de a pénzt és az aranyat nem. Azt egyelőre nem indokolták meg, hogy pontosan miért merült fel a pénzmosás gyanúja.
Az ukrán külügyminisztérium korábban arról számolt be, hogy az egyik, egészségügyi problémákkal küzdő ukrán férfi csak akkor kapott ellátást, amikor összeesett, előtte pedig olyan injekciót kapott, amely veszélyesen megemelte a vércukrát
„Mindez 2026-ban történt Európa közepén, egy EU-tagállamban, amelynek kormánya teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az európai szabályokat, előírásokat és értékeket”
– mondta Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke, aki abszurdnak és illegálisnak nevezte a történteket.
Kritikus állapotban került kórházba a Magyarországon feltartóztatott ukrán pénzszállítók egyik kísérője, miután a helyi hatóságok kihallgatták, legalábbis ezt állítja Andrij Pisnij, Ukrajna jegybankelnöke – írja a HVG a Bloomberg alapján.
A magyar hatóságok március 5-én, pénzmosás gyanújára hivatkozva állítottak meg két, Ausztriából Ukrajnába tartó ukrán pénzszállítót. Ugyanakkor az adóhatóság is elismerte, hogy az elfogott járművekkel tervezetten szállítottak 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm aranyat. A szállítmányt kísérő hét ukrán férfit elfogták, majd az eljárás eredményét meg sem várva kiutasították őket Magyarországról. A NAV szerdán jelentette be, hogy visszaadja a két lefoglalt pénzszállítót, de a pénzt és az aranyat nem. Azt egyelőre nem indokolták meg, hogy pontosan miért merült fel a pénzmosás gyanúja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Barátság-vezeték: Tizenhét ország volt kíváncsi a magyar delegáció mondandójára Kijevben
Ezt Czepek Gábor államtitkár mondta egy Facebook-videóban. Szerinte az EU is a magyarok mellé állt. A küldöttség egyelőre Kijev válaszára vár, a helyzet pattanásig feszült.
„Véget értek a csütörtöki energetikai tárgyalások Kijevben; tizenhét ország volt kíváncsi a magyar álláspontra, arra, hogy mit gondolunk a Barátság kőolajvezetékről” – közölte Czepek Gábor, a kőolajvezeték állapotát vizsgáló magyar küldöttség vezetője az ukrán fővárosból jelentkezve esti Facebook-videójában.
Az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hozzátette, ezenkívül volt egy nagyon hasznos tárgyalás az Európai Bizottság képviselőivel.
Czepek Gábor szerint a brüsszeli szóvivő egyértelművé tette, hogy az Európai Bizottság is Kijevtől egy tényfeltáró bizottság létrehozását kéri és követeli. „Úgyhogy most már nemcsak Magyarország, nemcsak Szlovákia, hanem az Európai Bizottság is a tények ismerete mellett van”
– mondta az államtitkár.
A videót azzal zárja: „Várjuk Kijev válaszát, holnap is itt leszünk”.
A Barátság kőolajvezetéken 2026. január 27. óta áll a szállítás, miután ukrán források szerint orosz támadás érte a vezetéket kiszolgáló infrastruktúrát az ország nyugati részén. A kimaradások miatt Magyarország és Szlovákia közös tényfeltáró küldetést javasolt a sérült szakaszhoz, amit az Európai Bizottság is üdvözölt, mert az oldhatja a Kijev és Budapest közti feszültséget.
Ugyanis Budapest Kijevet okolta az olajáramlás késleltetéséért, és jelezte, hogy blokkolni fog egy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot Ukrajna számára, amíg a szállítás helyre nem áll. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eközben nyilvánosan arról beszélt, nem szívesen javíttatná meg a vezetéket, mert az továbbra is támadásoknak lenne kitéve. Az Európai Bizottság szóvivője hangsúlyozta, hogy nincs határidő a javításra, és a magyar és szlovák ellátás a kötelező készletek miatt rövid távon nincs veszélyben.
A helyzetre reagálva Budapest és Pozsony korlátozta a dízel- és üzemanyag-exportot. A magyar kormány engedélyezte a stratégiai kőolajtartalékok részleges felszabadítását, a MOL pedig alternatív beszerzési és logisztikai útvonalakra készült.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a Czepek Gábor vezette küldöttség egyik tagja nem mert belépni Ukrajnába, mert - ukrán állampolgár lévén - tartott attól, hogy besorozhatják - legalábbis a HVG ezt állítja ukrán forrásokra hivatkozva.
„Véget értek a csütörtöki energetikai tárgyalások Kijevben; tizenhét ország volt kíváncsi a magyar álláspontra, arra, hogy mit gondolunk a Barátság kőolajvezetékről” – közölte Czepek Gábor, a kőolajvezeték állapotát vizsgáló magyar küldöttség vezetője az ukrán fővárosból jelentkezve esti Facebook-videójában.
Az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hozzátette, ezenkívül volt egy nagyon hasznos tárgyalás az Európai Bizottság képviselőivel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rónai Egon elárulta, hogy miért nem tett fel keményebb kérdéseket Orbán Viktornak
Az ATV műsorvezetője a Kadarkai Endrével folytatott beszélgetésben fejtette ki szakmai álláspontját. Úgy véli, a miniszterelnöki interjúban a cél a minél több téma érintése, nem pedig egy-egy ponton való lehorgonyzás.
Tizenöt évnyi várakozás után kapott lehetőséget Rónai Egon, az ATV műsorvezetője, hogy tavaly novemberben, majd idén márciusban is interjút készítsen Orbán Viktor miniszterelnökkel, a beszélgetéseket azonban mindkét politikai oldalról heves kritikák érték.
Rónai nemrég Kadarkai Endrének beszélt arról, hogyan élte meg a helyzetet, és miért döntött a sokak által kevesellt, konfrontatívnak nem mondható kérdezési stílus mellett. „15 éve várunk erre a lehetőségre, hogy kérdezhessük a miniszterelnököt” – fogalmazott Rónai, aki szerint érezte a helyzet tétjét.
A kormányfővel előzetesen nem egyeztettek témákat. Az első, novemberi beszélgetést Orbán Donald Trumpnál tett látogatásának másnapján vették fel, akkor csupán annyit kértek, hogy az amerikai útról mindenképpen essen szó.
„Hát, mondom, nyilván kérdezem, ez kihagyhatatlan, most jött haza. De semmi más nem volt. És most itt a másodiknál sem volt semmi több. Annyi kérdés volt, hogy mennyi lesz az időtartam. Arra mondtam, hogy én egy órára szánom” – idézte fel a műsorvezető.
Rónai Egon a Kadarkai Endrének adott interjúban elmondta, soha nem teljesen elégedett a végeredménnyel, mert egy miniszterelnöki interjúban folyamatosan mérlegelnie kell.
„Menet közben arra koncentrál az ember – legalábbis én arra koncentrálok elsősorban –, hogy hogyan menjünk tovább, hogy merre vigyem tovább, hogy valamire jussunk. De közben ebben benne van, hogy csomószor átlépünk olyan dolgokat, ahol le lehetne horgonyozni, csak akkor megáll az interjú. Erre egy miniszterelnöki interjúban egész egyszerűen nincs idő”
– magyarázta. A novemberi, több mint egymilliós nézettséget elérő interjú után az ATV feljelentést is tett, miután a műsorvezető halálos fenyegetéseket kapott.
A kritikákról szólva Rónai kifejtette, mindkét oldalról kapott bőven.
„Az egyik oldal azt mondja, hogy »Rónai próbálkozott, de miniszterelnök agyoncsapta a válaszaival«. A másik oldal azt mondja, »hát ezek milyen kérdések, és a lényeget miért nem kérdezte meg?«”
– foglalta össze a véleményeket.
Magyar Péter például „propaganda interjúnak” nevezte a beszélgetést, míg Hadházy Ákos szerint Rónai rossz kompromisszumokat kötött. A műsorvezető szerint egy politikai újságíró akkor végzi jól a munkáját, ha mindkét oldal többet vár tőle. „Az fontos, hogy mit várnak tőlem. És ha többet várnak tőlem, az azt jelenti, hogy magasra van rakva az a bizonyos léc. Az, hogy ők azt gondolják, hogy átmentem alatta és nem ugrottam át felette, az baj, de nem lehet minden lécet átugrani” – jelentette ki.
Rónai szerint a túlzott bátorság nem lett volna célravezető, mert azzal agyoncsapta volna a beszélgetést. Azokat a pénzügyi és egyéb, ellenzék által már ezerszer feltett kérdéseket, amelyekre Orbán Viktornak kész válaszai vannak, szándékosan kerülte.
„Ezeket fogom megkapni, és minden egyéb elől be fog zárulni. Nem csak ő, az összes interjúalany így működik. Ha olyat kérdezel, amit ő agressziónak érez, akkor bezárul. Nekem pedig az volt a célom, hogy minél szélesebbre nyissam ezt az ajtót, nem az, hogy egy résen bekandikáljak” - mondta a 24.hu szemléje szerint.
Rónai teljes beszélgetését Kadarkai Endrével itt tudjátok megnézni:
Tizenöt évnyi várakozás után kapott lehetőséget Rónai Egon, az ATV műsorvezetője, hogy tavaly novemberben, majd idén márciusban is interjút készítsen Orbán Viktor miniszterelnökkel, a beszélgetéseket azonban mindkét politikai oldalról heves kritikák érték.
Rónai nemrég Kadarkai Endrének beszélt arról, hogyan élte meg a helyzetet, és miért döntött a sokak által kevesellt, konfrontatívnak nem mondható kérdezési stílus mellett. „15 éve várunk erre a lehetőségre, hogy kérdezhessük a miniszterelnököt” – fogalmazott Rónai, aki szerint érezte a helyzet tétjét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
