HÍREK
A Rovatból

Brüsszeltől várnak segítséget a külföldi kereskedelmi láncok, szerintük a kormány ki akarja őket szorítani a magyar piacról

A magyar kormány által meghatározott körülmények között egyszerűen lehetetlen fenntartható módon nyereségesen működni - mondta az egyik nagy lánc képviselője.


Ami jelenleg történik, az nem más, mint bizonyos vállalkozások szándékos kiszorítása a piacról – erről beszélt egy Magyarországon működő külföldi hátterű kiskereskedelmi áruházlánc egyik vezetője a Politiconak. A neve elhallgatását késő informátor azt mondta, hogy félelmeit osztja a többi iparági szereplő is, akik az Európai Bizottságtól várnak segítséget.

„A magyar kormány által meghatározott körülmények között egyszerűen lehetetlen fenntartható módon nyereségesen működni”

– mondta a lapnak az illetékes, aki szerint a szabályozás „ellentétes az EU belső piacának alapelveivel”. Ezért az várják az Európai Bizottságtól, hogy lépjen közbe. A lap megkereste az érintett láncokat, de sehol nem akartak névvel nyilatkozni az ügyről.

A kiskereskedelemi láncoknak a napokban már nyolc termékre kiterjesztett ársapka mellett két szabályozás fáj nagyon.

  • Egy tavaly decemberben elfogadott törvény értelmében a 100 milliárd forint feletti éves forgalmú láncoknak 48 órával a lejárati dátum előtt az élelmiszereket ellentételezés nélkül be kell szolgáltatniuk az államnak. A Politicio megjegyzi, hogy az összes érintett lánc külföldi tulajdonú, míg a magyar cégek megkerülhetik a szabályzást, mert franchise-rendszerben működnek. A törvény pedig megtiltotta a szerkezetváltást a többi szereplőnek.
  • A másik fájó döntés pedig az volt, hogy idén tavasszal a különadó mértékét a legnagyobb szereplők számára 2,7 százalékról 4,1 százalékra emelték, a válságkezelésre és a költségvetési helyzet javítására hivatkozva.

    Ezen intézkedéseket a kabinet az infláció elleni küzdelemmel indokolja. A külföldi láncok vezetőinek aggodalmai azonban talán nem alaptalanok, tekintve, hogy

    a kormány azt sem rejti véka alá, hogy szeretné növelni a magyar tulajdonsok arányát az élelmiszer-kiskereskedelemben.

    Legutóbb például Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszélt erről májusban.

    A Politicio azonban arra is emlékeztet, hogy a brit tulajdonú Tesco 2020 májusában már elvesztett egy pert a magyar kormánnyal szemben, amit akkor a különadó miatt indított. A Szecskay ügyvédi iroda szakértője, Sam Baldwin pedig a lapnak azt mondta: most sem biztos, hogy jobb helyzetben vannak az érintett külföldi láncok.

    Baldwin szerint ugyanakkor az árak befagyasztása valóban korlátozhatja a belső piaci szabadságjogokat, például az áruk szabad mozgását.

    „Bár a magyar kormány kétségtelenül a fogyasztói jólétet fogja felhozni jogos védekezésként, mégis meg kell mutatnia, hogy az intézkedés nem torzítja szükségtelenül a versenyt”

    – mondta a szakértő.

    A Politico szerint ugyanakkor vélhetően nem fogják a közvélemény szimpátiáját elnyerni ezek a cégek, főleg ha az emberek azt gondolják, hogy jelentős nyereségre tesznek szert az elszálló infláció közepette.

    A Bizottsági beavatkozás pedig azt látszatot erősítheti, hogy az EU a nagy kereskedelmi láncok oldalára állt, miközben az emberek megélhetési válsággal küszködnek. Ráadásul az Orbán-kormány most is gyakran hangoztatja, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetért is az elhibázott brüsszeli politika felelős.

    A Politicónak megszólaló informátor szerint ugyanakkor, ha Magyarország megússza ezeket az intézkedéseket, az negatív példaként szolgálhat más EU-tagországok számára.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    A Rovatból
    Donald Trumpnak hónapjai lehetnek hátra és zsugorodik az agya, állítja egy egészségügyi szakértő
    A gyógytornász szerint az elnök kezén látható véraláfutások intravénás injekciók nyomai. Nyilvános beszédeiben pedig már Grönlandot is összekeveri Izlanddal.


    Donald Trumpnak talán négy hónapja van hátra, és zsugorodik az agya – állítja egy egészségügyi szakértő, miután az elnök kezén látható furcsa nyomok és nyilvános szereplései miatt ismét felerősödtek az egészségi állapotával kapcsolatos találgatások. Adam James gyógytornász David Pakman amerikai politikai kommentátor műsorában beszélt az elnök egészségével kapcsolatos pletykákról – írta a Daily Star.

    James szerint Trump viselkedése és beszédei egyértelmű jeleket mutatnak.

    „A homloklebenye zsugorodik a koponyáján belül, és az MR-vizsgálatok ezt meg is fogják mutatni. Ezért váltottak CT-vizsgálatokra, mert nem akarják, hogy lásd, zsugorodik az agya”

    – állította a szakember, aki szerint Trump frontotemporális demenciában szenvedhet. „Ha frontotemporális demenciáról van szó, akkor a diagnózistól számított várható élettartam nagyjából hét–tizenkét év. Ezeket a tüneteket már a 2016-os megválasztása előtt is mutatta.”

    A gyógytornász többek között a januárban, a davosi Világgazdasági Fórumon elmondott beszédét hozta fel példaként, ahol Trump összekeverte Grönlandot és Izlandot, gondolatmenete pedig gyakran megszakadt, mielőtt teljesen más témára váltott volna. Egy másik alkalommal egy titkos katonai eszközről beszélt, majd maga is elismerte: „Tudom, hogy nem lenne szabad erről beszélnem.” James szerint ez is a betegség jele. „Tudja, hogy nem kellene erről beszélnie. De az agya nem állítja meg abban, hogy beszéljen róla.”

    James a Trump kezén látható véraláfutásokat is gyanúsnak tartja, szerinte a hivatalos magyarázat nem életszerű.

    „Nézzék meg a kezein a nyomokat. A csapata azt mondja, a túl sok kézfogástól vannak. Badarság. Az egy intravénás injekció helye. Szerintem intravénás vízhajtót kap, hogy a felesleges folyadékot eltávolítsák a szervezetéből, és ne kerüljön kórházba.”

    A frontotemporális demencia az agy homlok- és halántéklebenyének sejtjeit pusztítja, ami a viselkedés, a személyiség és a nyelvi képességek megváltozásához vezet. Fontos ugyanakkor, hogy a közszereplők távdiagnózisa – vagyis személyes vizsgálat nélküli, nyilvános felvételek alapján történő véleményalkotás – súlyos orvosetikai kérdéseket vet fel, és a szakmai irányelvek tiltják az ilyesmit. Adam James gyógytornász, nem pedig neurológus vagy pszichiáter. „A tipikus várható élettartamból és az ő tüneteiből indulok ki” – indokolta az egészségügyi szakember azt a kijelentését, hogy Trumpnak négy hónapja lehet hátra.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    HÍREK
    A Rovatból
    Andrej Babiš után Spanyolország is lép: Európa-szerte kitilthatják a gyerekeket a közösségi médiából
    Andrej Babiš cseh miniszterelnök a 15 éven aluliaknak tiltaná be a közösségi médiát. A trendet Ausztrália indította, ahol már törvény tiltja a 16 éven aluliak hozzáférését.


    Ausztrália után újabb ország lépne fel a közösségi média ellen: Andrej Babiš cseh miniszterelnök bejelentette, hogy Csehország is betiltaná a közösségi oldalak használatát a 15 éven aluliaknak. A radikális javaslat újabb jele annak az Európa-szerte erősödő politikai trendnek, amely a fiatalok online jelenlétének szigorú korlátozásával lép fel a közösségi média káros hatásai ellen. „Támogatom a betiltást... Meg kell védenünk a gyermekeinket a virtuális világtól” – közölte Babiš a Reuters híre alapján.

    A sort Ausztrália nyitotta, ahol 2025 decemberében törvény tiltotta meg a 16 éven aluliaknak a közösségi média használatát. A szabályozás szerint súlyos bírságra számíthatnak azok a platformok, amelyek nem tesznek „ésszerű lépéseket” a korhatár betartatására.

    Az ausztrál példa nyomán Európában is egyre több ország készül hasonló intézkedésre.

    Az Európai Unión belül Görögország lépett elsőként, amikor a kormány bejelentette, hogy betiltják a közösségi oldalak használatát a 16 éven aluliaknak. Hasonlóan határozott hangot ütött meg Dánia is, és Spanyolország szintén szigorításra készül.

    Pedro Sánchez miniszterelnök tervei szerint a 16 éven aluliak nem férhetnének hozzá a közösségi médiához, a platformokat pedig köteleznék az életkor-ellenőrző rendszerek bevezetésére. A spanyol kormány szerint a jelenlegi önszabályozás nem elegendő a fiatalok védelméhez.

    A közösségi média korlátozásának gondolata Közép-Európában is egyre nagyobb teret nyer. Andrej Babiš cseh miniszterelnök azzal indokolta a javaslatát, hogy számos szakértő figyelmeztet a platformok fiatalokra gyakorolt káros hatásaira.

    Az ügy ugyanakkor politikai ellentmondásokat is felvet, hiszen a Babiš által vezetett ANO párt az egyik legaktívabb politikai erő a közösségi médiában,

    maga a miniszterelnök pedig rendszeresen buzdítja az állampolgárokat online tartalmainak követésére.

    A szigorításokat ellenzők és több technológiai cég is a végrehajtás nehézségeire hívja fel a figyelmet.

    Ausztráliában a Snapchat a tilalom bevezetése óta több mint 400 ezer fiókot zárolt, de a cég elismerte, hogy az életkor-ellenőrzésben „jelentős rések” vannak.

    A Google nehezen végrehajthatónak tartja a szabályozást, civil jogvédők pedig már bírósági eljárásra készülnek a törvény ellen. A spanyol tervet Elon Musk is élesen bírálta, a szólásszabadság korlátozására hivatkozva. Eközben az Európai Bizottság a Digitális Szolgáltatásokról szóló rendelet alapján szintén vizsgálja a nagy platformok kockázatkezelési gyakorlatát a kiskorúak védelmében.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Magyar Péter: A TISZA felszámolja a végrehajtó maffiát, valamint államosítja és nonprofittá teszi a teljes végrehajtást
    A TISZA elnöke gyors döntéseket ígér. A botrányos Schadl-ügy után most változások jöhetnek.


    Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke Facebook-posztban foglalta össze pártja terveit a végrehajtási rendszer átalakításáról. Bejegyzésében azt állítja, „a TISZA felszámolja a végrehajtó maffiát, valamint államosítja és nonprofittá teszi a teljes végrehajtást.”

    Magyar Péter és pártja már több alkalommal jelezték, hogy kormányra kerülésük esetén az egyik első intézkedésük a kilakoltatások felfüggesztése lenne. Egy nagykanizsai kongresszuson arról is beszéltek, hogy

    a végrehajtási szektor államosítása és nonprofit alapokra helyezése mellett a devizahitelesek ügyét is újranyitnák, számukra kompenzációs programot ígérve.

    A „végrehajtó maffia” kifejezés a Schadl–Völner-ügy nyomán került be a köztudatba. A vád szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) volt elnöke rendszeresen juttatott pénzt Völner Pál volt igazságügyi államtitkárnak a végrehajtói kinevezések befolyásolásáért cserébe. A büntetőperben tanúként meghallgatták Varga Judit volt igazságügyi minisztert is. Az ügyet tovább színesítette, hogy Völner Pál időközben visszakapta ügyvédi jogosítványát, Schadl György pedig a felfüggesztése ellenére is százmilliós nagyságrendű bevételhez jutott a saját irodáján keresztül.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Büntetőeljárás indult az eltűnt 1,7 milliárdos győri lakáspénz miatt, feljelentést tett a polgármester
    Pintér Bence polgármester feljelentése nyomán a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság eljárást indított. A kormánypárti többségű közgyűlés közben leszavazta a testület feloszlatását.


    Büntetőeljárás indult a győri lakáskasszából eltűnt 1,7 milliárd forint ügyében, miután a város polgármestere feljelentést tett, írja a Népszava. A botrány a szerdai közgyűlésen csúcsosodott ki, ahol a pénzért felelős cég vezetője egy nokiás dobozból húzott elő egy banki igazolást, bizonyítandó, hogy az összeg megvan. A papír azonban nem oszlatta el a gyanút.

    A győri önkormányzati lakáskassza pénze rászorulók lakhatását és az épületállomány karbantartását szolgálná. „Felháborító: a győriek pénzéről van szó, olyan összegről, amelyet rászorulók gyűjtöttek rászorulóknak” – mondta az ügyről Pintér Bence, és hozzátette: „A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól megérkezett a határozat: a feljelentésem nyomán büntetőeljárás indult” – közölte a Népszavával a polgármester.

    Az ellenzéki városvezető a helyi Fideszt és az általuk felügyelt közszolgáltató céget, a Győr-Szolt vádolja azzal, hogy eltüntettek 1,7 milliárd forintot a kasszából. A helyi Fidesz szerint viszont nem a pénz sorsával van a probléma, hanem azzal, hogy a polgármester megsérti a zárt bizottsági ülések titkosságát, ezért fegyelmi eljárást is kezdeményeztek ellene.

    Pintér szerint a Fidesz „másfél éve bénítja meg a város működését, és ellehetetleníti, hogy a győriek a városvezetéssel együtt megismerhessék az önkormányzati cégek működését és pénzköltéseit”. Az ügy miatt február 4-én kezdeményezte a közgyűlés feloszlatását, de a kormánypárti többség ezt leszavazta. A polgármester jelezte, újra próbálkozni fog.

    A szerdai közgyűlési vitán a nokiás dobozból elővett papír ellenére sem lett tisztább a kép.

    A Győr-Szol vezérigazgatója többszöri kérdésre sem volt hajlandó válaszolni arra, hogy az összeget hitelkeretből pótolták-e, és hová tűnt korábban a kimutatások szerint közel 2 milliárd forint. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a hiányzó összeget egy jelzáloghitelből pótolhatták, amelynek fedezete a Richter-terem épülete lehet.

    A lakáskasszát 1993 óta gyűjtik, főként önkormányzati ingatlanok bérleti díjaiból, és a pénzt szerződés szerint csak lakásfelújításra, karbantartásra vagy építési-kivitelezési munkákra lehetne költeni. A polgármester által bemutatott számviteli adatok szerint a kassza egyenlege tavaly március 31-én még közel 1,35 milliárd forint volt, ami szeptember 30-ra 304 millió forintra apadt. „Most viszont, hogy az eljárás megindult, a rendőrség feladata kideríteni, pontosan kik és mire költhették el a kilenc hónap alatt eltüntetett lakáspénzt” – tette hozzá Pintér Bence.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk