„Hátba szúrás” – kínaiak és a franciák is elítélik a brit-amerikai-ausztrál megállapodást
Kína csütörtökön elítélte az új, brit-amerikai-ausztrál védelmi és biztonsági partnerségi szervezet létrehozását, "hidegháborús mentalitással" vádolva a három országot.
Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő a csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: "Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália közötti, nukleáris tengeralattjárókkal kapcsolatos együttműködés súlyosan aláássa a regionális békét és stabilitást, felerősíti a fegyverkezési versenyt, továbbá hátráltatja a nukleáris fegyverek elterjedése ellen tett nemzetközi erőfeszítéseket".
A kezdeményezés elsődleges gyakorlati céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal. Csao szerint a tengeralattjárók beszerzésével Ausztrália ellentmond saját, a nukleáris fegyverek elterjedése érdekében tett elköteleződésének. A kínai külügyi szóvivő a lépést rendkívül felelőtlennek nevezte, a három országot pedig azzal vádolta, hogy nukleáris fegyvereket használnak geopolitikai célokra.
Az AUKUS létrehozásáról szóló közös közlemény nem tesz említést név szerint Kínáról, csupán az "indiai-és a csendes-óceáni térség stabilitását" említi célként. Csao mindazonáltal leszögezte: Peking szorosan nyomon követi majd a helyzet alakulását.
Franciaország ausztrál hátba szúrásnak és durva amerikai döntésnek nevezte csütörtökön a brit, az amerikai és az ausztrál háromoldalú védelmi és biztonsági partnerség létrehozásáról szól bejelentést, amelynek eredményeképpen Canberra úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését.
"Szép franciásan mondva ez egyszerűen hátba szúrás" - fogalmazott Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter csütörtökön a France Info hírrádióban. Hozzátette, hogy dühöt és nagyon nagy keserűséget érez. "Bizalmi kapcsolatot építettünk ki Ausztráliával, ezt a bizalmat elárulták" - tette hozzá a tárcavezető, aki korábban védelmi miniszterként "az évszázad megállapodásnak" nevezte az Ausztráliával kötött szerződést.
Florence Parly jelenlegi védelmi miniszter az RFI rádióban úgy vélte: "nagyon rossz üzenet az adott szó tiszteletben tartását" illetően a bejelentés, ami a nemzetközi politikában "súlyos döntést" jelent.
Scott Morrison ausztrál kormányfő csütörtökön jelentette be, hogy megváltozott biztonsági igényei miatt Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló 56 milliárd eurós szerződését, amelyet 2016-ban írt alá.
Az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia szerdán bejelentette, hogy új, háromoldalú védelmi és biztonsági partnerséget hoz létre. Ennek keretében kerül sor az ausztrál nukleáris meghajtású tengeralattjáró-flotta legyártására.
A két francia kormánytag Joe Biden amerikai elnököt azzal vádolta meg, hogy saját szövetségeseit semmibe veszi.
"Ez az egyoldalú, durva, kiszámíthatatlan döntés nagyon hasonlít arra, amit Donald Trump (előző amerikai elnök) csinált" - mondta Jean-Yves Le Drian.
"Biden elnök nyilatkozatából hirtelen tudtuk meg, hogy a Franciaország és Ausztrália közötti szerződésnek vége, és majd az Egyesült Államok tesz egy nukleáris ajánlatot az ausztráloknak, amelynek nem ismerjük a tartalmát" - hívta fel a figyelmet a külügyminiszter. "Ilyen nincs szövetségesek között. Nemrég még mindent megbeszéltünk az Egyesült Államokkal, és tessék, most itt a fordulat. Ez tűrhetetlen" - tette hozzá.
A francia szenátus azonnal jelezte, hogy szeretné tudni a Washington és Párizs közötti viszony "valós természetét".
"Meghallgatást kell tartanunk egyes szövetségeseink fellépéséről, akik ellenfélként viselkednek, nem pedig lojális riválisként" - fogalmazott Christian Cambon, a szenátus külügyi és védelmi biztosságának elnöke. A felsőház közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy "példanélküli" a brit-amerikai-ausztrál háromoldalú védelmi és biztonsági partnerség létrehozásáról szóló bejelentés, s London és Washington "megváltoztatja a játékszabályokat".
A döntés eredményeképpen Ausztrália jelezte Franciaországnak, hogy felmondja szerződését az állami többségi tulajdonban álló Naval Group (korábban: DCNS) francia védelmi vállalattal. Ebben a Naval Group arra vállalt kötelezettséget, hogy a világ legnagyobb hagyományos tengeralattjárójából tizenkettőt szállít le Ausztráliának. Az első 2027-ben érkezett volna meg. Ausztrália eddig 2,4 milliárd ausztrál dollárt (520 milliárd forintot) költött a projektre.