SZEMPONT
A Rovatból

Botrányt okozott az UNICEF új kampányvideója a gyerekbántalmazásról

Sokak szerint apaellenesek, összezavaróak azok a kisfilmek, amelyekben egy kislány arról beszél, hogyan kell védekezni egy zaklató apával szemben. Több szervezet is az ombudsmanhoz fordult.


Trükköket fogok mutatni, amikkel bezárkózhattok a szobátokba - mondja egy kislány a vloggerek stílusában. A rózsaszín lányszoba súlyos titkokat rejt. Legalábbis ez derül ki a rövid filmből. A kislány pedig bemutatja, hogyan kell a komódot az ajtó elé húzni, vagy könyvekből és székből ajtótámaszt készíteni, és a szekrénybe elbújni. Mindezt azért, mert amikor az anyukája elmegy otthonról, akkor az apukája bemegy hozzá. A történet az UNICEF legújabb kampányfilmjében látható, amellyel a családon belüli erőszak ellen akarnak felszólalni.

unicef3

A film sokaknál kiverte a biztosítékot. Károsnak, apaellenesnek, a gyerekek számára összezavarónak minősítették. A szakértők és a civilek is úgy vélik, hogy ez inkább káros, mint hasznos a gyerekek számára, ezért az ombudsmanhoz fordultak. Az UNICEF azt mondja, hogy félreértették a film üzenetet.

VIDEÓ: az UNICEF idei, legfrissebb filmjel

Számos felkavaró, nagy gyermekbántalmazási ügyről értesülhetünk. Magyarországon évente mintegy 15 000 gyermek került ilyen helyzetbe, de az esetek nagy része titokban marad. Pedig az ártatlan gyermekek fájdalmai mellett nem mehetünk el szó nélkül - írta az UNICEF.

Toplak Zoltán mentálhigiénés szakember szerint

a kampányfilmek apaellenesek, ráadásul a családi erőszak elkövetői a filmekben minden esetben az apák

- írta a mno.hu.

Botrányt kavart, hogy a mozikban is vetítették a filmet, ahol gyerekek is láthatták. Ezért a Cinema City a kisfilmet kivette a 12 éven aluliaknak szóló filmek vetítése előtti reklámblokkból.

A szakember véleménye

Deliága Éva gyermekpszichológus összezavarónak és moziban vetítve kifejezetten károsnak tartja a filmet. Bár a cél nagyon fontos, de a kampány elhibázott - mondta az Origónak.

A szakértő is elképedve nézte a videót. „Úgy vélem, a videókat csak az UNICEF honlapján található szöveggel együtt lehet értelmezni, erre viszont a tévében vagy a moziban nincs lehetőség.”

A megcélzott 6–10 éves korosztály még fel sem fogja, hogy miről szól a videó, csak azt érzik, hogy valami rossz dolog történik. Mivel valószínűleg olyan gyerekek láthatták ezt a filmet, akik még soha nem találkoztak ezzel a problémával, így vélhetőleg fogalmuk sincs arról, hogy mire céloz a kislány a filmben.

Azt is elhibázottnak és kifejezetten károsnak tartja, hogy a kislány láthatóan jó körülmények között él, és mer beszélni a problémáról. Ráadásul azt mutatja be, hogy fizikailag hogyan lehet védekezni, miközben lelkileg is érhetik támadások. „Nem tartom valósnak, hogy az ábrázolt gyerekek ne szólnának például az édesanyjuknak, vagy az osztályfőnöküknek arról, mi történt velük.”

„Ez nagyon leegyszerűsített üzenet, a bántalmazásnak sokféle formája van. A videó például a lelki bántalmazást vagy a gyerek elhanyagolását meg sem említi.”

Szerinte, ha ezt a célcsoportot akarja az UNICEF elérni, akkor elsősorban hasznos tanácsokat kell adni, hová fordulhatnak a bántalmazottak, kit kereshetnek fel, ha baj van, milyen segélyvonalat érhetnek el.

Magyarországon élünk, a készítők vettek egy Amerikában megszokott gyerekvlogger-formátumot, és ezt használták fel itt. Ami nálunk viszont még nem elterjedt. A gyerekek egy az egyben, szó szerint veszik az egészet - mondta a Szeretlek Magyarországnak Deliága Éva.

Az is gond, hogy nem derül ki, hogy a bántalmazó apa édes- vagy nevelőapa. Jobb lett volna, ha a kampány a felnőttekhez szól, érthető módon. Ráadásul az 1 százalékot szeretnék megkapni, a mai kereseti átlagok miatt elsősorban a férfiak fizethetik be a nagyobb összeget. Ám a filmet látva nem biztos, hogy ehhez kedvet kapnak.

„Összességében úgy vélem, az UNICEF most bakizott, ezzel a kampánnyal ugyanis a célcsoportot nem tudják elérni, így biztosan nem számíthatnak a megsértett apukák támogatására.”

Lux Ágnes, a Magyar Bizottság gyermekjogi igazgatója szerint a hivatalos bűnügyi statisztikák alapján évente több mint 15 ezer gyerek válik erőszakos bűncselekmény áldozatává Magyarországon.

A gyermekkori szexuális bántalmazásoknál a 90 százalék ismeri az elkövetőt, akik 62 százaléka családtag, 30 százalék ismerős, 8 százalék ismeretlen. Az elkövetők legalább 85 százaléka férfi. 8 ezer esetben lesz a gyermek férfi családtag áldozata.

A kisfilm üzenetét félreértették - állítja az UNICEF. A bántalmazásoknak négy fajtáját különböztetik meg: a fizikai erőszakot, a lelki bántalmazást, a szexuális abúzust és az elhanyagolást - írják a honlapjukon. Fizikai bántalmazásnak a pofon és a gyermek bezárása is, a pofont a felnőttek 16, a bezárást 9 százaléka nem tartja bántalmazásnak.

Deliága Éva szerint a hazai viszonyok közé kéne egy ilyen videót beágyazni. Főleg felnőttekhez kellene szólni, és nem feltétlen jól szituált, interneten kommunikáló gyermekekről van szó, hanem nagyon sok esetben rendkívül szegény körülmények közt élő, hátrányos helyzetű gyerekekről.

A szakember szerint a bántalmazásról szóló videó éppen ijesztget, traumatizálja, bántalmazza a gyereket.

Forrás: Origo

VIDEÓ: egy tavalyi UNICEF-kampányfilm, amely egyértemlű és világos volt

Ha hasznos volt az írás, oszd meg másokkal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem a Partizánban, hanem a börtönben, az ügyvédi beszélőn kellene megszólalniuk” - Herczeg Zoltán nem bocsátana meg a Fidesz-kiugróknak
Herczeg Zoltán divattervező kemény stílusban fejtette ki véleményét a NER-ből kiugró, hirtelen kormánykritikussá váló szereplők médiaszerepléséről. Szerinte semmi keresnivalójuk „az általuk 16 éven keresztül szakmányban porig gyalázott, szétgyilkolt, megtaposott” és mindennek elhordott független médiában.


Herczeg Zoltán divattervező szerint a NER-ből kiugró, „hirtelen megtért” szereplőknek nem a független médiában kellene szerepelniük. Véleményének a közösségi oldalán adott hangot, ahol kifejtette, hogy a „16 évig pusztító, romboló, tolvajló, galád, alja, mocskos bűnbanda” tagjainak nem a Partizánban vagy a Telexen a helyük.

„Szerintem se a Partizánban és a Telexen kéne beszélniük, mentegetőzniük a 16 évig pusztító, romboló, tolvajló, galád, alja, mocskos bűnbanda hirtelen megtért, megvilágosodott tagjainak. Eddig hol voltak??? WTF???”

– teszi fel a kérdést bejegyzésében.

A divattervező szerint ezeknek az embereknek a börtönből, az ügyvédi beszélőn kellene megszólalniuk „havonta egyszer az 1x1 méteres, hermetikusan elzárt, sötét lyukba a rozsdás radiátor mellé a vasszékre a vastag, nehéz vasajtón túl, szintén lyuggatott üvegfalon át”, és közben „csak remélik, hogy ezt nem hallgatják le a tisztek. De, lehallgatják!”.

Állítása szerint a kapcsolattartásnak a börtön falain belül kellene zajlania, például Skype-on, rossz minőségű eszközökkel. „A beszélőn kéne beszelniük skype-on, havi két alkalommal percre pontosan 60-60 percet, ha működik egyáltalán az ezer éves, lekoszvadt, retkes, intézményi komputer a szakadt hangfalaival, széthullott monitorjaival es szétbarmolt mikrofonjaival!”

A személyes találkozókat is hasonlóan képzeli el, ahol a fizikai kontaktus teljesen kizárt. „A körkörösen lyuggatott falú, vastag, karcos, opálos üvegablakon át kéne beszelniük a nagy nehezen kicsikart kapcsolattartóikkal szintén két hetente 1-1 órát úgy, hogy nulla testi kontakt, se ölelés, se puszi, csak a bakelit telefon, miközben a felügyelők természetesen végig lehallgatják.”

Úgy véli, a zárkatársakkal való kommunikáció is veszélyes lenne. „Szűk körben, 15 m2-en beszéljenek egymás közt a zárkatársakkal, de kurv@ra óvatosan vagy épp rettegve, mert sose tudni, ki fogja rögtön elárulni őket a saját kedvezménye reményében. Ez a legdurvább!”.

Lehetőségként említi a börtönpszichológussal való beszélgetést, ami szerinte segíthet a fogvatartottaknak. „Beszéljenek a börtönpszichológussal havi egyszer egy órát, hátha ő nem adja ki őket, és hátha így könnyíteni tudnak a lelkükön! Nagy meló, de nagyon ajánlom! Addig se a zárkában kell megrohadni!”

A napi sétát is egyfajta kommunikációs lehetőségként írja le, de állítása szerint ez is tele van veszéllyel. Azt mondja, a fogvatartottaknak „végig attól parázva, melyik krumpliért megvásárolt roma szavazó polgártárs fogja hátulról nyakonb@szni a kellemes sétálgatás közben a 9. emelet rácsos túraútvonalán csak úgy, játszásiból!”

A telefonálási lehetőségeket is felvázolja, ami szerinte egy drága és korlátozott opció kellene, hogy legyen. „Beszéljenek a zöld, műanyag, ütésálló, HT-s bunkofonjukkal heti 80 percet percenként 75 forintért, csak kifele, a néhány nagy kegyesen jóváhagyott kapcsolattartóikkal, esetleg az ügyvédjükkel.” Hozzáteszi, hogy bejövő hívásra és internetre ne legyen lehetőség, és a fogvatartotti kártyájukon se legyen pénz.

Szerinte ennyi jár, és nem több. Herczeg Zoltán a posztja végén ismét megerősíti, hogy ezeknek az embereknek semmi keresnivalójuk azokban a médiumokban, amelyeket korábban támadtak.

„De semmi esetre se az általuk 16 éven keresztül szakmányban porig gyalázott, szétgyilkolt, megtaposott, összesz@rt független, “baloldali”, “sorosista”, “brüsszelita”, “ukrán kémhálózati” médiákban, mert egyáltalán nem érdekel még az se, amit kérdeznek, kurvár@ egyetlen szavukat, betűjüket se hiszem el!!!” – zárja sorait a divattervező, majd egyértelművé teszi véleményét: „Nem, nem és nem!!!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor bemutatta: ennyit számítottak a külföldi szavazatok a választás végeredményének szempontjából
Az elemző szerint a levélszavazatok érdemben javították a Fidesz eredményét. Amennyiben csak az anyaországi magyarok szavazatait nézzük, akkor az olló még nagyobbra nyílik a két párt között: a Tisza 55,9 százalékon állt volna a Fidesz 36,3 százalékával szemben.


Török Gábor politikai elemző szerint a külföldről és átjelentkezéssel leadott voksok is módosították a végeredményt.

Azt írta: „A külképviseleti és átjelentkezős szavazatok még emeltek az eredményen, a Tisza 3,3 millió fölé ment, a Fidesz közel 30 ezerrel haladta meg a 2014-es eredményét.”

A politológus közölte a levélszavazatokkal együtt kalkulált végső arányokat is. „A levélszavazatokkal számított végeredmény: Tisza: 53,2 Fidesz: 38,6” – írta.

Török Gábor kitért arra is, hogy milyenek lettek volna a számok a levélszavazatok nélkül.

A posztja alapján a csak „hazai szavazatok” esetében az arányok a következőképpen alakultak: „Tisza: 55,9 Fidesz: 36,3”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vox Populi: Nem 53-39, hanem 56-36 a valódi választási eredmény
Vox Populi egy bejegyzésben vette górcső alá a listás szavazatokat, szerinte a valós arányokat a levélszavazatok nélkül kapjuk meg. Felteszik a kérdést, hogy vajon hány 1945 utáni nem-kommunista választáson fordult elő Európában, hogy egyetlen párt a szavazatok 56 százalékát szerezte meg.
M.M. / Nagy Bogi - szmo.hu
2026. április 18.



A Vox Populi a Facebookon fejtette ki véleményét a választási eredményekről.

A poszt írója szerint: „Megjelent a 100%-os feldolgozottságú választási eredmény, eszerint a TISZA a hazai listás szavazatok 55,8, a Fidesz 36,3, a Mi Hazánk pedig 5,9%-át szerezte meg.”

Úgy véli, bár a hatóságok és a sajtó egy másik, 53:39 arányú eredményt kommunikálnak, a lényegi eredmény a levélszavazatok nélküli, belföldi voksokból áll össze.

A levélszavazatok szerepéről azt állítja: „Hogy a levélszavazatok mennyire lényegtelenek, és legfőképpen csak egy külhonban eljátszott pajzsraemelési rituálét és propaganda-célokat szolgálnak, azt legjobban abból lehet látni, hogy a levélszavazatok idén már 5,6 százalékát tették ki az összes listás szavazatnak, de a 199 parlamenti mandátumból csak egyet vagy kettőt befolyásoltak, tehát vagy fél, vagy egy százalék volt a súlyuk.”

Szerinte az sem egyértelmű, ki a levélszavazók képviselője a parlamentben, és kétségesnek tartja, hogy ez a Fidesz listavezetője lehetne, akinek állítása szerint rajtuk kívül kétmillió belföldi szavazót is képviselnie kell. A poszt szerzője kifejti, hogy a levélszavazóknak azért csekély a befolyásuk a parlament összetételére, mert magyarországi lakóhely hiányában egyéni választókerületi szavazattal nem bírnak.

Azt viszont problémásnak tartja, hogy állítása szerint „törvénytelen körülmények között zajlik a levélszavazás, és a végén még az se világos, hogy ugyan ki képviseli ezeket az embereket a magyar parlamentben.”

Megoldási javaslatként felveti, hogy „egy arányos választási rendszerben ezt a problémát is igazságosabban lehet megoldani, mint az egyéni választókerületes rendszerben.”

A bejegyzés végén egy gondolatébresztő kérdést tesz fel olvasóinak: „vajon hány 1945 utáni nem-kommunista választáson fordult elő Európában, hogy egyetlen párt a szavazatok 56%-át szerezte meg?” A poszt írója azt ígéri, másnap megadja a választ, és egyúttal meghívja követőit egy sörre a Városligetbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter: Már nem az a kérdés, mennyi a vagyon, hanem hogy miből lett
Tarjányi Péter a hatvanpusztai birtokon élő, rejtélyesen megfogyatkozott zebrák ügyét hozta fel egy posztban. A biztonságpolitikai szakértő szerint a választások után a vagyonok eredete lett a legfontosabb kérdés.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 19.



Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a hatvanpusztai zebrákról írt bejegyzést szombat este, név szerint felsorolva tíz állatot: Zsebit, Pillát, Szuszit, Pizsit, Pulcsit, Bolkát, Bendegúzt, Tihamért, Lolkát és Pacsit. „Ők a hatvanpusztai zebrák” – szögezi le a posztban.

A szakértő szerint ezek az állatok olyanok, „akik sokáig az ottaniak szerint nem is léteztek – annak ellenére, hogy négyet láttak belőlük…”

Tarjányi Péter hozzáteszi, hogy bár a négy látott zebra meglétét mostanra igazolták, a hivatalos nyilvántartásból még mindig hiányzik hat állat. A helyzetből a szakértő a tehetős emberek életére von le következtetést.

„Végiggondolva így már értem, miért nehéz az élete annak, aki nagyon gazdag.”

Ennek okaként azt nevezi meg, hogy „állandóan számolni kell “kincseket”...”, majd ironikusan hozzáteszi: „Fárasztó lehet.” Bejegyzését azzal a gondolattal zárja, hogy a politikai helyzet változásával a fókusz is eltolódott. „A választás óta viszont már nem az a kérdés, mennyi a vagyon, hanem hogy miből lett.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: