Hétfőről keddre virradóra, bő 13 óra után botrányos véget ért az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) hétfőn kezdődött közgyűlése. A Népszava szerint kaotikus állapotok alakultak ki, miután a Fidesz-közeli és a kormánytól független oldal nem tudott megegyezni arról, kit jelöljenek a roma nemzetiségi lista élére, aki akár a parlamentben is képviselhette volna a magyar cigányságot.
A történtek előzménye, hogy a tavaly novemberi közgyűlésen a "kormány emberének" számító Farkas Félix helyett Agócs Jánost, a testület elnökét (címképünkön) választották meg a tavaszi parlamenti választáson induló roma nemzetiségi listavezetőjévé, ezt az döntést azonban a kormánypárti Luno Drom megtámadta. Bár a Fővárosi Törvényszék elutasította, az Alkotmánybíróság helyt adott a panasznak és megsemmisítette a választás eredményét. Emiatt január 31-én ismételték volna meg a választást, eddig volt ugyanis lehetőségük dönteni a nemzetiségi lista összetételéről. A vita azonban maratonira húzódott, többször be is rekesztették a közgyűlést a Népszava beszámolója szerint.
Agócs János végül bejelentette, hogy hajlandó visszalépni a jelöltségtől, ha Farkas Félix is így tesz, és akkor állíthatnának egy harmadik jelöltet. Farkas azonban nem akart lemondani a jelöltségről, mondván ő letett már annyit a roma asztalra, hogy rajta legyen a listán. Ekkor újabb patthelyzet alakult ki, majd újabb kétórás szünet következett.
Ezután szabadultak el az indulatok, ekkor valaki azt kiabálta az elnöki asztal elől: "Gyertek, öljétek meg az elnököt! Gyertek, ha balhét akartok!".
Végül Dancs Mihály, a Roma Polgárjogi Mozgalom elnöke - akit a Lungo Drom és Farkas Félix egész odáig arra akart rávenni, hogy vegye át Agócstól a levezető elnöki tisztet - véget vetett a közgyűlésnek, majd azt mondta, mindenki szégyellje magát, ezzel ő nem vállal közösséget. Felkérte az elnököt, hogy fogja rövidre és rekessze be az ülést, majd megígérte, hogy
még a héten kezdeményezi egy rendkívüli közgyűlés összehívását, amelynek egyetlen napirendi pontja a roma önkormányzat feloszlatása lesz.
A közgyűlés végül éjfél előtt egy perccel, 13 óra után ért véget. Mivel nem sikerült dönteniük a nemzetiségi lista összetételéről, így lehet, hogy a cigányságnak nem lesz saját jogon képviselője a törvényhozásban.
Hétfőről keddre virradóra, bő 13 óra után botrányos véget ért az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) hétfőn kezdődött közgyűlése. A Népszava szerint kaotikus állapotok alakultak ki, miután a Fidesz-közeli és a kormánytól független oldal nem tudott megegyezni arról, kit jelöljenek a roma nemzetiségi lista élére, aki akár a parlamentben is képviselhette volna a magyar cigányságot.
A történtek előzménye, hogy a tavaly novemberi közgyűlésen a "kormány emberének" számító Farkas Félix helyett Agócs Jánost, a testület elnökét (címképünkön) választották meg a tavaszi parlamenti választáson induló roma nemzetiségi listavezetőjévé, ezt az döntést azonban a kormánypárti Luno Drom megtámadta. Bár a Fővárosi Törvényszék elutasította, az Alkotmánybíróság helyt adott a panasznak és megsemmisítette a választás eredményét. Emiatt január 31-én ismételték volna meg a választást, eddig volt ugyanis lehetőségük dönteni a nemzetiségi lista összetételéről. A vita azonban maratonira húzódott, többször be is rekesztették a közgyűlést a Népszava beszámolója szerint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Olyan szorongása van az embernek, hogy a WC-re sem mer kimenni” – Kitálalt egy ápoló, aki a létszámhiány miatt gyakran egyedül küzd az osztályán
Rossz mentális állapotban vannak az ápolók. Az Egészségügyi Világszervezet friss tanulmánya szerint minden harmadik orvos és ápoló depresszióval küzd a vizsgált országokban.
Az Egészségügyi Világszervezet friss tanulmánya szerint a vizsgált Európai országokban minden harmadik orvos és ápoló depresszióval küzd és több mint tizedének megfordult már a fejében az öngyilkosság gondolata.
Egy 37 éve pályán lévő ápoló számolt be az RTL Híradónak arról, hogy milyen rossz mentális állapotban vannak kollégáival.
Elmondta, hogy szorong, és az is előfordul, hogy a vécére se mer kimenni. Nem tagadja, néha alkoholhoz és nyugtatóhoz nyúl munka után - árulta el az ápoló, aki egy fővárosi kórházban dolgozik.
"Fáradtak vagyunk, ki vagyunk égve, öregek vagyunk, nincs utánpótlás. magánélete mindenkinek romokban".
"Nagyon sokszor van az, hogy szorongok, mert tudom, hogy milyen napra megyek be. Hogy a létszámhiány miatt egyedül vagyok. Van olyan szorongása az embernek, hogy nem mer kimenni wc-re mert tudja, hogy van olyan a beteg az osztályon, akinek bármikor csippanhat a monitorja, bármikor lehet valami baja".
Úgy vélte, hogy: "Ha épeszű akarsz maradni, nem akarsz az alkoholhoz nyúlni, nem akarsz időnként bevenni egy altatót, akkor nem fogod bírni, akkor eljössz. Sajnos jellemző, hogy vagy lehúz az ember egy felest vagy bevesz egy altatót, ne adj Isten a kettőt egyben".
A WHO felmérése szerint minden harmadik egészségügyi szakember depresszióval küzd. Inkább a nők, és nagyobb arányban az ápolók, összesen 32 százalékuk. A szorongással 24 százalékuk küzd. Az alkoholizmus inkább a férfiak betegsége a szakmában, és több orvost érint, 4 százalékukat.
Az RTL Híradónak nyilatkozó pszichiáter, Werning Róbert - aki részt vett a tanulmány elkészítésében - azt mondta: az adatok aggasztóak. "Az egészségügyi dolgozók körében ötször akkora a mentális egészségügyi problémák kockázata, mint az átlag lakosságnak. A legmegrázóbb adat az az, hogy az egészségügyi dolgozók 10 százalékának volt a vizsgálatot megelőző közvetlen időszakban is, öngyilkosságra vagy önkárosításra irányuló gondolatai".
A Független Egészségügyi Szakszervezet vezetője, Soós Adriána szerint: "egy-egy embernek sokkal több feladatot el kell látnia, mint ami ésszerűen, normálisan egy adott időben lehetséges volna. Az hogy 72 órát dolgozhasson egy dolgozó és elég gyakran, ha nem 72-őt. De 60-at dolgozik egy héten, ez kimerültséget feszültséghez szorongáshoz vezet."
Az is kiderült, hogy a vizsgált országok közül a legjobb mentális állapotban a skandináv országok egészségügyi dolgozói vannak. A lettek küzdenek a leginkább a depresszióval, Magyarország ebben a negyedik legrosszabb helyen áll.
Az Egészségügyi Világszervezet friss tanulmánya szerint a vizsgált Európai országokban minden harmadik orvos és ápoló depresszióval küzd és több mint tizedének megfordult már a fejében az öngyilkosság gondolata.
Egy 37 éve pályán lévő ápoló számolt be az RTL Híradónak arról, hogy milyen rossz mentális állapotban vannak kollégáival.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Parázs szóváltás robbant ki az Országgyűlésben: Kálmán Olga (DK) a gyermekvédelemről és a Szőlő utcai ügyről kérdezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, a KDNP elnökét. A vita az Országgyűlés plenáris ülésén zajlott.
„Tisztelt Miniszterelnök-helyettes, nem igazán értem, hogy miért ment önként házhoz… amiért házhoz szoktak menni” – kezdte Kálmán. Szerinte Semjén magára húzta az ügyet, „pancser bűnelkövető”-ként viselkedett.
A DK-s politikus azt mondta, őt az érdekli, ki erőszakolt meg 10–12 éves gyerekeket, és a kormánynak nem a képviselőket kellene fenyegetni, hanem az elkövetőket. Hozzátette, hogy „elmorzsolt pár könnyet”, és azt várta, hogy elhangozzon az a szó: „áldozatok”.
Kálmán szerint a kabinet összemossa a pedofíliát a homoszexualitással. Azt is mondta, hogy a kormánynak bocsánatot kellett volna kérnie a Szőlő utcai ügy miatt, és Semjén „minimum cinkos”.
Semjén Zsolt reagált Kálmán Olga felvetéseire. „Az elmúlt héten többet tettünk ezekért a gyerekekért, mint ön, Arató Gergely vagy Dobrev Klára egész életükben együttvéve.” A miniszterelnök-helyettes szerint a kormány meghozta Európa legszigorúbb pedofilellenes törvényét, és a múlt héten 17 milliárd forintnyi támogatást rendeltek a szociális és gyermekvédelmi területnek.
A „Zsolti bácsi” kifejezésre Semjén így reagált.
„Ki Zsolti bácsi? Nem ki, hanem mi. A maguk politikai terméke. Egy zavart elméjű, idézőjelbe tett próféta fantáziája és egy politikai provokátornak a manipulációja.” Szerinte a „zsoltibácsizás” az ártatlanul megtámadott ember és az ellenzék „aljas és sunyi rágalmazásának” szimbóluma, a DK „esszenciája” pedig „hungarofóbia és az antikrisztianizmus”.
Semjén a Szőlő utcai ügyről hálát mondott a sok imádságért, és arról beszélt, hogy az istenszerető embernek minden a javára válik.
Parázs szóváltás robbant ki az Országgyűlésben: Kálmán Olga (DK) a gyermekvédelemről és a Szőlő utcai ügyről kérdezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, a KDNP elnökét. A vita az Országgyűlés plenáris ülésén zajlott.
„Tisztelt Miniszterelnök-helyettes, nem igazán értem, hogy miért ment önként házhoz… amiért házhoz szoktak menni” – kezdte Kálmán. Szerinte Semjén magára húzta az ügyet, „pancser bűnelkövető”-ként viselkedett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A miniszter bármikor utasíthatja az államtitkárát, hogy pajtás, nekem most ez a szálloda kell” – Így lehet 800 ezres szállodai szobája Nagy Mártonnak
A tárca titkolja, melyik hotelben lakott a politikus, aki kilenc hónap alatt tucatszor repült hivatalos ügyben. Korábban a magángépes útjai is tízmilliókba kerültek.
Luxusszállodák, borsos számlák: a 24.hu által kikért adatok szerint Nagy Márton kilenc hónap alatt 12 hivatalos külföldi úton járt, és akadt olyan brüsszeli útja, ahol a négy éjszaka 3,3 millió forint fölé kúszott – számolt be róla az RTL Híradó. A minisztérium nem árulta el, melyik hotelekben lakott, a lap perre készül a részletekért.
A brüsszeli csúcsra 831.399 forint/éj volt a legdrágább szállás. Egy másik út során két éjszaka mintegy 721 ezer forintba került éjszakánként, míg további brüsszeli utaknál 425 ezer, illetve 511 ezer forintos díj szerepelt egy éjszakára. Bécsben 796 ezer forintot fizettek egyetlen éjszakáért.
„A közigazgatási államtitkár a minisztériumban két szinttel a miniszter alatt álló rangidős beosztás. A miniszter úr bármikor utasíthatja: pajtás, nekem most ez a szálloda kell, tessék felülírni a rendeletet”
– mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.
A hazai szabályok alapvetően éjszakánként nagyjából 400 eurós szálláskeretet emlegetnek, de indokolt esetben a közigazgatási államtitkár ezt felülírhatja. A vita ettől forrósodott fel igazán.
„Arról a Nagy Mártonról beszélünk, akinek a költségvetés kapcsán nincs olyan száma, amit eltalált volna. Az idei évre tervezett, hivatalosan 3,4%-os gazdasági növekedés lényegében 0 lesz – ezt látjuk” – mondta Vajda Zoltán, ellenzéki országgyűlési képviselő.
Közben felbukkant a miniszter korábbi, vásárlós videója is. „Mától él az árréscsökkentés, a fogkrém ára is jelentősen csökkenni fog. Ha már ott vagyok, veszek a gyerekeknek is” – mondta Nagy Márton a Facebookon.
Előzményként a 444.hu adatigénylése alapján kiderült: 2023 januárjától 2024 novemberéig a miniszter hivatalos külföldi útjaira 132 millió forintnál is több ment el, ebből 60 millió felett volt a magángépes közlekedés. A friss adatokkal most újra fellángolt a vita a közpénzek utazási költéseiről - derült ki az RTL Híradóból.
Luxusszállodák, borsos számlák: a 24.hu által kikért adatok szerint Nagy Márton kilenc hónap alatt 12 hivatalos külföldi úton járt, és akadt olyan brüsszeli útja, ahol a négy éjszaka 3,3 millió forint fölé kúszott – számolt be róla az RTL Híradó. A minisztérium nem árulta el, melyik hotelekben lakott, a lap perre készül a részletekért.
A brüsszeli csúcsra 831.399 forint/éj volt a legdrágább szállás. Egy másik út során két éjszaka mintegy 721 ezer forintba került éjszakánként, míg további brüsszeli utaknál 425 ezer, illetve 511 ezer forintos díj szerepelt egy éjszakára. Bécsben 796 ezer forintot fizettek egyetlen éjszakáért.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Amit Önök csinálnak, az vádaskodás és rágalmazás” – Orbán Viktor a Szőlő utcai ügyről feltett kérdések miatt ment neki a DK-nak
Arató Gergely keményen nekiment Orbán Viktornak a Szőlő utcai ügy miatt az Országgyűlésben, erre a miniszterelnök álhírgyártással vádolta az ellenzéket. Heves szóváltás alakult ki belőle a parlamentben.
Az Országgyűlés hétfői plenáris ülésének azonnali kérdések órájában Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese a Szőlő utcai ügyről kérdezte Orbán Viktort.
Arató szerint a kormány „kommunikációs kártyavárat” épített az igazság eltakarítására a Szőlő utcai és más pedofil ügyekben, és ez most összeomlott. Felidézte, hogy Semjén Zsolt korábban tíz éve zajló nyomozásról beszélt, később Tuzson Bence és Gulyás Gergely mást állítottak.
Arató Gergely a parlament október 20-i plenáris ülésén. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Arató hivatkozott a Belügyminisztérium friss válaszára is, amely három ügyet említ a javítóintézet kapcsán. Szerinte korábban azt állították, nincs kiskorú áldozat, most viszont a tárca azt írta, legalább két ügyben kiskorú sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény miatt zajlik nyomozás. A DK politikusa azt is felidézte, hogy kormánypárti szereplők szerint „Zsolti bácsinak” semmi köze a Szőlő utcához, miközben a rendőrség Juhász Péter vloggert az intézetre hivatkozva kereste meg.
Arató végül megkérdezte a miniszterelnöktől, „ugyanúgy, mint a kegyelmi ügyben” meneszti-e „alkalmatlan minisztereit” – név szerint Semjén Zsoltot, Tuzson Bencét és Rogán Antalt – vagy lemond.
Orbán Viktor azt válaszolta, hogy az ellenzék, személy szerint Arató, álhírbotrányt gerjesztett, és az állításaiknak nincs ténybeli alapja. „A DK szájából az összeomlás szó mindig izgalmasan hangzik” – mondta a miniszterelnök.
„Amit Önök csinálnak, az vádaskodás és rágalmazás” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a hatóságok végzik a dolgukat, a rágalmazóknak pedig a bíróság előtt kell felelniük.
„Álhír, hogy az egyik nagy gyermekvédelmi intézeti vezető, akit önök neveztek ki, az prostitúciós hálózatot szervezett?” – dobta vissza a labdát a DK-s képviselő. Arató szerint a miniszterelnöknek válaszolnia kell a Szőlő utcával kapcsolatos kérdésekre, azoknak pedig, akik Juhászt kinevezték, felelniük kell, amiért pedofilokat fedeztek a gyermekvédelemben.
Orbán Viktor szerint azért van álhírbotrány, mert kormánytagokat rágalmaztak meg, és ez bűncselekmény. Hozzáfűzte: nagyon reméli, hogy amikor a jogi eljárások megindulnak, az ellenzéki honatyák „nem fognak a mentelmi joguk mögé bújni”.
VIDEÓ: A parlamenti vitából
A parlamenti adok-kapok közvetlen előzményei közé tartozik az, hogy szeptember 24-én a kormány külön rendeletben bízta meg Tuzson Bence igazságügyi minisztert a Szőlő utcai ügy teljes körű vizsgálatával. Tuzson még aznap videóban ismertette jelentése fő állításait: szerinte az eljárásban nincs kiskorú sértett, politikus neve nem merült fel, de idegen titkosszolgálati szál igen. Ugyanezen a napon Kocsis Máté arról írt, hogy „a Szőlő utcai bűnügyben nincs kiskorú áldozat”, és azt hangsúlyozta, hogy a Szőlő utcában „nincs gyermekotthon, kiskorúak börtöne van”, zárt, zsilipelt biztonsági rendszerrel. Később Fülöp Attila államtitkár videón is bemutatta, mennyire zárt intézményről van szó.
Szeptember 26-án az ügyészség hatáskörébe vonták az ügyet, négy nappal később pedig Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára három, egymástól különálló eljárást sorolt fel a javítóintézethez kapcsolódóan: a volt igazgató és bűntársa ügyét (nagykorú lányok futtatásának gyanúja), egy 2019-ben indult, az intézmény egyik nevelőjét érintő, szexuális erőszak ügyében kezdeményezett nyomozást, valamint egy idei panasz alapján indult eljárást. Közölte, hogy mindhárom nyomozás folyamatban van.
Október 2-án a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség házkutatást tartott és lefoglalásokat végzett Juhász Péternél (aki NEM azonos a Szőlő utcai ügyben megvádolt Juhász Péter Pállal). A volt politikusnál és vloggernél végzett vizsgálat kapcsán a hatóság úgy fogalmazott, „jelenleg is bizonyítékokat foglal le a volt politikus Juhász Pétertől”. Ezzel párhuzamosan a javítóintézet volt igazgatójának, Juhász Péter Pálnak és társának az előzetes letartóztatását november 29-ig meghosszabbították. A korábban rendőrségi felügyelet alatt zajló nyomozás ügyészi irányítás mellett folytatódik.
Október 3-án a Belügyminisztérium Dobrev Klárának adott válaszában azt írta: „tízéves nyomozás egyetlen kapcsolódó ügyben sem folyt”, ugyanakkor 2020-ban fedett nyomozás zajlott egy kapcsolódó ügyben, amely a tárca szerint sikeresen zárult az elkövető elfogásával és bíróság elé állításával. Ezt követően is több kormányzati szereplő megismételte, hogy a Szőlő utcai eljárásokban nincs kiskorú sértett.
A volt igazgató, Juhász Péter Pál ellen a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda emberkereskedelem, közfeladati helyzettel visszaélés és engedély nélküli fegyvertartás gyanújával folytat eljárást; a gyanú szerint a párjával több – a gyanúsítás időszakában már nagykorú – fiatalt prostitúcióra kényszerítettek, a bevételt pedig elvették.
A Belügyminisztérium későbbi tájékoztatása szerint 2020-ban fedett nyomozás is zajlott egy kapcsolódó ügyben, amely „sikeresen lezárult”, ugyanakkor „tízéves nyomozás egyetlen kapcsolódó ügyben sem folyt”. Rétvári Bence három, egymástól különálló eljárást sorolt fel a Szőlő utcához kötődően: a volt igazgató és bűntársa ügyét, egy 2019-ben indult, nevelőt érintő szexuális erőszak-nyomozást, valamint egy idei panasz alapján indult eljárást.
Az Országgyűlés hétfői plenáris ülésének azonnali kérdések órájában Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese a Szőlő utcai ügyről kérdezte Orbán Viktort.
Arató szerint a kormány „kommunikációs kártyavárat” épített az igazság eltakarítására a Szőlő utcai és más pedofil ügyekben, és ez most összeomlott. Felidézte, hogy Semjén Zsolt korábban tíz éve zajló nyomozásról beszélt, később Tuzson Bence és Gulyás Gergely mást állítottak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
