Akár egy év börtönnel is büntethetik a házasságon kívüli szexet Indonéziában - írja a Reuters.
A hírügynökségnek nyilatkozó tisztviselők szerint jó esély van arra, hogy a parlament december 15-én elfogadja az évtizedek óta készülő új büntető törvénykönyvet.
Ebben az is szerepelni fog, hogy börtönnel büntetendő a házasság előtti együttélés. A tervezet szerint, ha ilyen történik, azt csak bizonyos személyek, például közeli rokonok jelenthetik be, a büntetett személyek pedig legfeljebb egy év börtönt kaphatnak emiatt.
Egy másik rendelkezés szerint tilos lesz sértegetni az elnököt és az állami intézményeket, illetve olyan nézetet kifejezni, amely ellentétes Indonézia állami ideológiájával.
„Büszkék vagyunk arra, hogy olyan büntető törvénykönyvünk van, amely összhangban van az indonéz értékekkel” - mondta Edward Omar Sharif Hiariej igazságügyi miniszterhelyettes a Reutersnek.
Ha a parlament elfogadja, a törvénykönyv nemcsak az indonéz állampolgárokra fog vonatkozni, hanem az országba érkező külföldiekre is. Üzleti csoportok szerint az új szabályok kárt okozhatnak Indonézia megítélésében, mint üdülőhely és befektetési célpont.
A tervezett törvénykönyvben szerepel az is, hogy a halálbüntetést tíz év jó magaviselet után életfogytiglanra lehet váltani, büntetni fogják az abortuszt a nemi erőszak kivételével, és hogy „fekete mágia” miatt is börtönbe lehet kerülni.
Akár egy év börtönnel is büntethetik a házasságon kívüli szexet Indonéziában - írja a Reuters.
A hírügynökségnek nyilatkozó tisztviselők szerint jó esély van arra, hogy a parlament december 15-én elfogadja az évtizedek óta készülő új büntető törvénykönyvet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hiába hívták a 112-őt, kiderült, hogy a Tiborcz-közeli cég éjszaka is építkezhet, engedélyt kapott rá
A kormányhivatal közölte, hogy olyan „intenzitású közérdeket” állapítottak meg, amely még az éjszakai zajkorlátozásokat is felülírta, és nem kell környezeti hatásvizsgálatot lefolytatni.
A Pest Vármegyei Kormányhivatal engedélyt adott a Dürer Park mögött álló cégnek, hogy éjszaka is folytathassa az építkezést, függetlenül attól, mekkora zajjal jár - írja a 444.hu. A portál dokumentumokkal is igazolta, hogy a Városliget mellett zajló munkálatokhoz hivatalosan is megkapták a szükséges engedélyt.
Az Ajtósi Dürer soron a Dürer Befektetési Kft. két irodaházat és öt lakótornyot épít. A cég a Tiborcz Istvánhoz köthető Főnix Magántőkealap, valamint a Garancsi István és Scheer Sándor érdekeltségébe tartozó Market-csoport közös vállalkozása. A beruházó a Dürer Befektetési Kft., amelynek tulajdonosai a Főnix és a Market Asset Management Zrt., utóbbi pedig a Market Építő Zrt.-hez tartozik. A fejlesztést a Market-csoporthoz kapcsolódó Property Market Ingatlanfejlesztő Kft. végzi. A Főnix Magántőkealap Tiborczhoz azért köthető, mert azt az ő tulajdonában lévő Gránit Alapkezelő kezeli.
A Dürer Befektetési Kft. megerősítette, hogy valóban ők kérték az éjszakai munkavégzés lehetőségét. Közleményükben azt írták: „Mind a fővárosi, mind a hazai lakhatási helyzet arra készteti a beruházókat és a vállalkozókat, hogy minél hamarabb megfeleljenek a kialakult piaci helyzetnek. A Dürer Befektetési Kft. igyekszik meghatározott határidőben elkészülni futó beruházásaival, a lehetőségeket és kereteket figyelembe véve.”
A lakók július 1-jén vették észre, hogy a munkagépek éjszaka sem álltak le. Korábban ez nem fordult elő, így sokan azt hitték, valamilyen félreértésről lehet szó. Mivel a zaj késő éjjel sem szűnt meg, volt, aki a 112-es segélyhívót tárcsázta. Ott azt a választ kapták, hogy a rendőrség nem intézkedhet, mert az építkezés „24 órás építési engedélyt kapott a helyi önkormányzattól”.
A Dürer Park területén már ötödik éve zajlanak a munkálatok, a bontást 2020-ban kezdték el. Azóta elkészült két nagy irodaház, most pedig az öt lakótorony építése folyik.
A 444.hu cikke szerint a Dürer Park egyike annak a három nagy fővárosi beruházásnak – a Kopaszi-gát és a Bosnyák tér mellett –, amelyet a kormány sokáig titokban tartott, amíg a sajtó le nem leplezte őket. Ezeknél a projekteknél hasonló mintát követtek: kormányközeli befektetők, több esetben Tiborcz István magántőkealapjai, részben állami hitelből vásároltak területeket, ahol irodákat és lakóházakat építettek. A kormány kiemelt beruházásnak nyilvánította ezeket, így számos előírás alól mentesültek, és előzetes megállapodásokat kötöttek arról, hogy az állam megvásárolja a piaci árnál drágábban elkészülő irodaházakat.
A Dürer Park esetében a lakóházakat nem az állam veszi meg, hanem a beruházó értékesíti őket. A portál szerint a projekt nem a szokásos építési szabályok szerint zajlik, hanem közérdekű beruházásként.
A kormányhivatal olyan „intenzitású közérdeket” állapított meg, amely még az éjszakai zajkorlátozásokat is felülírta, és kimondta, hogy a beruházáshoz nem kell környezeti hatásvizsgálatot lefolytatni.
A Pest Vármegyei Kormányhivatal engedélyt adott a Dürer Park mögött álló cégnek, hogy éjszaka is folytathassa az építkezést, függetlenül attól, mekkora zajjal jár - írja a 444.hu. A portál dokumentumokkal is igazolta, hogy a Városliget mellett zajló munkálatokhoz hivatalosan is megkapták a szükséges engedélyt.
Az Ajtósi Dürer soron a Dürer Befektetési Kft. két irodaházat és öt lakótornyot épít. A cég a Tiborcz Istvánhoz köthető Főnix Magántőkealap, valamint a Garancsi István és Scheer Sándor érdekeltségébe tartozó Market-csoport közös vállalkozása. A beruházó a Dürer Befektetési Kft., amelynek tulajdonosai a Főnix és a Market Asset Management Zrt., utóbbi pedig a Market Építő Zrt.-hez tartozik. A fejlesztést a Market-csoporthoz kapcsolódó Property Market Ingatlanfejlesztő Kft. végzi. A Főnix Magántőkealap Tiborczhoz azért köthető, mert azt az ő tulajdonában lévő Gránit Alapkezelő kezeli.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt az újabb csapás a Fideszre: hétfőn 18 órától a Facebookon sem jelenhet meg egyetlen politikai reklám sem
Az európai adatok szerint a magyar politikai hirdetésekre fordított összeg 90 nap alatt 5,5 millió eurót tett ki, ami majdnem annyi, mint a nyolcszor népesebb Németországé. Lakosságarányosan Magyarország áll az első helyen az uniós rangsorban.
október 6-án, közép-európai idő szerint este 6 órakor leállítja a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetések közzétételét az Európai Unióban.
A vállalat már nyáron közölte, hogy októbertől nem engedélyezi ezeket a reklámokat a Facebookon és az Instagramon, mert nem tudna megfelelni az október 10-én életbe lépő új uniós szabályozásnak, amely a politikai hirdetések átláthatóságát írja elő. A Meta – a Google-höz hasonlóan – ezért inkább teljesen lemond az ilyen típusú hirdetésekről.
A tiltás előtt a magyar politikai szereplők látványosan megemelték a költéseiket a Meta felületein. A Political Capital adatai szerint
Magyarországon arányosan és összességében is több pénz ment el politikai reklámokra, mint bármely más uniós országban.
A Meta hirdetéstárának adatai alapján július 3. és szeptember 30. között összesen mintegy 2,2 milliárd forintot fordítottak politikai hirdetésekre Magyarországon. Ebből szeptemberben 1,3 milliárd, az utolsó héten pedig 350 millió forintot költöttek el. A legtöbb pénzt a Fideszhez és kormányközeli szereplőkhöz köthető oldalak hirdetéseire fordították.
A legtöbbet Orbán Viktor oldalának reklámozására szánták: 426 millió forintot, ami a teljes magyarországi költés körülbelül ötöde. A második helyen a megafonos Apáti Bence által alapított Nemzeti Ellenállás Mozgalom állt 372 millió forinttal, a harmadik helyen pedig a Harcosok Klubja oldala. A tízes lista első nyolc helyén kormányközeli oldalak szerepeltek, a 9. és a 10. helyre a DK és Dobrev Klára oldala fért fel.
A TISZA Párt július és szeptember között 11 millió forintot költött politikai hirdetésekre a Meta felületein, ezzel a 33. legnagyobb hirdető lett.
Szeptemberre szűkítve az időszakot Orbán előnye tovább nőtt, miközben a DK és Dobrev Klára oldala a 6. és a 7. helyre került. Az utolsó héten is hasonló maradt a helyzet: ekkor is Orbán oldalára költötték a legtöbbet, a DK oldala pedig a negyedik helyre jött fel.
Az európai adatok szerint a magyar politikai hirdetésekre fordított összeg 90 nap alatt 5,5 millió eurót tett ki, ami majdnem annyi, mint a nyolcszor népesebb Németországé. Lakosságarányosan Magyarország áll az első helyen az uniós rangsorban. A magyar költés négyszerese volt a csehországinak, pedig ott október elején parlamenti választást is tartottak.
A magyar adat a svéd költés csaknem kétszerese, az osztrák hatszorosa, a görög tizenháromszorosa, a portugál pedig huszonháromszorosa volt.
Szeptemberben összesen 3,4 millió eurót, az utolsó héten pedig 900 ezer eurót fordítottak politikai reklámokra Magyarországon. Orbán Viktor oldalának hirdetéseire egy hét alatt 78 millió forintot, vagyis körülbelül 200 ezer eurót költöttek – ez önmagában több, mint amennyit 17 uniós ország összes politikai hirdetője elköltött ugyanebben az időszakban.
október 6-án, közép-európai idő szerint este 6 órakor leállítja a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetések közzétételét az Európai Unióban.
A vállalat már nyáron közölte, hogy októbertől nem engedélyezi ezeket a reklámokat a Facebookon és az Instagramon, mert nem tudna megfelelni az október 10-én életbe lépő új uniós szabályozásnak, amely a politikai hirdetések átláthatóságát írja elő. A Meta – a Google-höz hasonlóan – ezért inkább teljesen lemond az ilyen típusú hirdetésekről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor nemrég adta át, most kiderült, hogy 700 millióval drágább lett a szekszárdi uszoda
Az átadó először arról híresült el, hogy a kormányfő abszurd statisztikai adatokat mondott a helyi munkanélküliségről. Azóta kiderült, hogy a létesítmény kivitelezése nem 3,2, hanem 3,9 milliárd forintba került.
A közbeszerzési értesítőben a napokban megosztott hirdetmény szerint 3,2 milliárdról 3,9 milliárd forintra nőtt a szekszárdi Sipos Márton Sportuszoda kivitelezésének költsége - vette észre az Átlátszó. A lap emlékeztet: Orbán Viktor néhány hete adta át a létesítményt, de erről a drágulásról akkor nem beszélt.
„Elkészült a tanuszoda. A szekszárdiak ezt kérték tőlünk, nehéz szülés volt, de elkészült, megcsináltuk” – közölte a Harcosok Klubjában szeptember 16-án a miniszterelnök. Aznap délután tartották az ünnepélyes megnyitót, amelyen Orbán többek között a munkanélküliségi rátáról is beszélt - finoman szólva pontatlanul, mert az adatok inkább egy Szeged méretű város kapcsán állhatták volna meg a helyüket, de a 30 ezer lelkes Szekszárdon semmiképp.
Az uszodaprojekt akkor a kormányfő tévesztése, most viszont a közbeszerzési értesítőben tetten érhető drágulás miatt kapott országos figyelmet. A hirdetmény a VEMÉV-SZER Építő- és Szerelőipari Kft.-vel és a LATEREX Építő Zrt.-vel kötött szerződés módosítását rögzíti.
E szerint a megrendelő 2024-ben pótmunkákat kért, összesen 687 225 076 forint értékben.
Az összeg fejében két saját hőszivattyút, a légkezelőgépek cseréjét, erősáramú többletet, épületfelügyeleti rendszert és modernebb öltözőszekrényeket rendeltek.
A dokumentum alapján a vállalkozói díj (tervezői díjjal együtt, tartalékkeret nélkül) 3 235 879 473 forintról 3 923 104 549 forintra változott. Ebből maga a kivitelezés 3,7 milliárdba került.
Szekszárd egykori uszodáját egyébként még 2015-ben zárták be, és Ács Rezső akkori fideszes polgármester 2017-re megígérte az új létesítményt. Az építkezés ehhez képest csak 2018-ban indult meg, az AQUAPLUS Kft. nettó 2,3 milliárd forintos ajánlatával.
Az akkor kötött szerződést többször módosították, míg végül az önkormányzat 2022 júliusában felbontotta. A be nem fejezett uszoda ügyében nyomozás indult, de a rendőrség nem állapított meg bűncselekményt.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium 2023 őszén új közbeszerzést írt ki - ezt a VEMÉV-SZER Kft. és a Laterex Zrt. konzorciuma nyerte el, nettó 3,2 milliárd forintos ajánlattal, amelyből tehát 3,9 milliárd lett.
És az uszoda körül időközben felmerült változások ezzel még nem értek véget: a Magyar Hang úgy tudja, hogy a helyi önkormányzat máris átadná az államnak a frissen elkészült uszoda tulajdonjogát és üzemeltetését.
A közbeszerzési értesítőben a napokban megosztott hirdetmény szerint 3,2 milliárdról 3,9 milliárd forintra nőtt a szekszárdi Sipos Márton Sportuszoda kivitelezésének költsége - vette észre az Átlátszó. A lap emlékeztet: Orbán Viktor néhány hete adta át a létesítményt, de erről a drágulásról akkor nem beszélt.
„Elkészült a tanuszoda. A szekszárdiak ezt kérték tőlünk, nehéz szülés volt, de elkészült, megcsináltuk” – közölte a Harcosok Klubjában szeptember 16-án a miniszterelnök. Aznap délután tartották az ünnepélyes megnyitót, amelyen Orbán többek között a munkanélküliségi rátáról is beszélt - finoman szólva pontatlanul, mert az adatok inkább egy Szeged méretű város kapcsán állhatták volna meg a helyüket, de a 30 ezer lelkes Szekszárdon semmiképp.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem a Coca Cola receptjét hoztuk nyilvánosságra” – A Mészáros-Orbán cikk miatt üzleti titoksértésért feljelentették a Direkt36-ot
A tényfeltáró portál szerint amit ők feltártak, az egyértelműen közügy. Még nem tudni, hogy lesz-e bármilyen eljárás a hatóságok részéről, és az mit fog jelenti számukra.
A Direkt36 szerint Mészáros Lőrinc egyik cége fedezetet adhatott Orbán Győző egyik beruházásához. Az oknyomozó portál egy nyilatkozatot mutatott be, és a vezető szerkesztő szerint a hatvanpusztai beruházásról lehet szó. A Transparency International szerint a dokumentum korrupció gyanúját veti fel. Pethő András, az oknyomozó portál vezető szerkesztője szerint: „Egy nagyon erős bizonyítéka annak, hogy van egy szoros pénzügyi összefonódás a miniszterelnök családja és Mészáros Lőrinc, az ország egyik, ha nem a leggazdagabb embere között.”
A portál hétfő délután már arról számolt be, hogy a cikkük megjelenése után feljelentették őket. Az írták:
"Csütörtökön jelent meg a cikkünk arról, hogy Mészáros Lőrinc egyik cége jelentős segítséget nyújtott Orbán Győzőnek, a miniszterelnök édesapjának egy milliárdos beruházáshoz - több jel szerint a hatvanpusztai építkezéshez.
Mészárosék azt nyilatkozták, hogy üzleti titok megsértése miatt feljelentést tettek. Tehát hatósági eljárást kezdeményeznek az ügyben, minden bizonnyal ellenünk irányulva"
- írják. Majd hozzátették:
"Talán magyarázni sem kell, hogy
amit mi feltártunk, az nem számít üzleti titoknak. Nem a Coca-Cola vagy a Nutella receptjét hoztuk nyilvánosságra. Hanem egy dokumentum révén bizonyítottuk, hogy az ország egyik leggazdagabb embere - aki jelentős részben az Orbán-kormány döntéseinek köszönheti a vagyonát - részese a miniszterelnök apja egyik milliárdos projektjének. Ez egyértelműen közügy".
A tényfeltáró portál eddig még nem kapott hivatalos értesítést a feljelentésről. Nem tudni még, hogy mi van benne, illetve, hogy "követi-e bármilyen eljárás a hatóságok részéről, és hogy ha igen, az mit fog jelenteni a számunkra".
A Direkt36 szerint Mészáros Lőrinc egyik cége fedezetet adhatott Orbán Győző egyik beruházásához. Az oknyomozó portál egy nyilatkozatot mutatott be, és a vezető szerkesztő szerint a hatvanpusztai beruházásról lehet szó. A Transparency International szerint a dokumentum korrupció gyanúját veti fel. Pethő András, az oknyomozó portál vezető szerkesztője szerint: „Egy nagyon erős bizonyítéka annak, hogy van egy szoros pénzügyi összefonódás a miniszterelnök családja és Mészáros Lőrinc, az ország egyik, ha nem a leggazdagabb embere között.”
