„Bolondok voltunk, hogy a MÁV-ban bíztunk” – a viharban a vonaton rekedt utas leírta, mi történt velük
A közlekedésért felelős államtitkár, Vitézy Dávid keményen bírálta a MÁV működési rendszerét, miután a tegnap este folyamán a viharos szél több órás fennakadásokat okozott a Velencei-tónál.
"Ha az ország egyik legforgalmasabb vasúti fővonalát órákra le kell zárni, az sosem lesz fájdalommentes, mindig lesz bizonytalanság, várakozás, bosszankodás. De egy ekkora rendszerben azonnal képesnek kell lennünk arra, hogy megszervezzük az utasok tájékoztatását, az autóbuszos pótlást és legalább a vonatok közlekedését azokon a szakaszokon, ahol nincs zavar" - írja Facebook-bejegyzésében Vitézy, aki elnézést is kért mindenkitől, aki a tegnapi és a helyreállítás miatt még a mai napra is áthúzódó zavar következményei érintettek.
Egy olvasónk a következőket írta a tegnapi "élményeiről" az érintett vonalon:
"18.42-kor gyanútlanul felszálltam a Balaton felé tartó IC-re. Mire elhelyezkedtem a pótjegy ellenében birtokba vehető ülésemen, és épp csak rögzítettem magamban, hogy azért ez a vonatkocsi inkább gyorsvonat színvonal, mint IC,
Ó, hát vannak emlékeim arról, mit jelent a MÁV értelmező szótárában a "bizonytalan ideig". Bizonytalanságban tartásban profik, most sem jött semmi további infó arról, mégis mi fog történni. Még kicsivel 7 óra előtt jártunk, gyorsan ránéztem a Siófok felé elérhető oszkáros utakra - pont volt egy fél 8-kor Kelenföldről induló. Szuper. De a mobilom nem emlékezett az oszkáros jelszavamra, nagyobb baj, hogy én sem. Mire megújítottam a jelszavamat, a kocsi betelt - lám, nem én vagyok a vonaton az egyetlen, aki inkább kifizet még egy utazást, csak ne kelljen órákat a vonaton vesztegelni. Hát akkor legyen a 8-kor induló, nem hiszem, hogy a vonat gyorsabb lenne. Azért a sofőrrel megbeszéltük, hogy szólok, ha mégis sikerül elindulni. Mivel egyre jobban lógott az eső lába, gondoltam, egy ideig jobb, ha a vonaton maradok, legalább befejezek pár mailt.
Felmértem az ablakból, hogy a vonat utolsó kocsija még a peron mellett áll, és bízva abban, hogy nem haladunk tovább előre a következő pár percben, a nem is olyan kevés cuccommal elindultam a vonat vége felé. Közben hallottam olyan felháborodott, de lássuk be, naiv kérdést a kalauzhoz intézve, hogy ugye visszakapjuk a jegy árát.
Sikeres landolást követően egyeztettem az oszkáros sofőrrel, hova is menjek. Nem jelölt ki fix helyet, majd felvesz. Azt gondoltam, ha az ÖMV kúthoz megyek, az neki irányban lesz. Ja, csak 2 másik MÁV-hajótöröttet is felvett az Etele plázánál, onnan pedig nem volt egyszerű az én koordinátáimhoz keverednie.
Tudom, a MÁV nem tehet a viharról, meg a kidőlt fákról. De arról igen, hogy nem képes megfelelően tájékoztatni utasait. És arról is, hogy az évek meg a rutin azt mondatják velem, hogy amikor ilyet hallok egy MÁV-szerelvényen ülve, hogy "bizonytalan ideig szünetel a vasúti forgalom", akkor az első gondolatom legyen az: fuss!"
Ha esetleg még hasonló történetekre, véleményekre vagytok kíváncsiak, akkor a MÁVINFORM oldalán lehet szemezgetni belőlük bőven a tegnapi fiaskó után.