„Bolond lyukból bolond szél fúj!” – reagált Magyar Péter Nagy Mártonról szóló állításaira a Nemzetgazdasági Minisztérium

Magyar Péter a Facebook-oldalán tett közzé egy képet, amin Vanda látható, aki az egyik alapítója a csak romákból álló Tisza Szigetnek.

- írta a Tisza Párt elnöke a közösségi oldalán.

- kívánt sok szerencsét Vandának Magyar Péter a bejegyzésében.

Távozik az Átlátszó.hu-tól Hont András – írja a Media1. Hont meg is erősítette a lapnak:

A Media1 úgy tudja, az egyik oka annak, hogy Hont otthagyta az Átlátszót az, hogy a publicista Magyar Péter egyik kritikusa. Magyar hívei közül emiatt sokan nem voltak hajlandók támogatni az Átlátszót. Korábban Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője is beszélt a Media1-nek arról, hogy sokan rajtuk kérik számon Hont Facebook-posztjait, ami kihat az adománygyűjtő kampányaikra is.

Ami az új kft-t illeti, az ügyvezetője Hont lett. Hont András a Media1.hu érdeklődésére azt mondta, megmarad az ATV-s ÖT című műsor is, illetve a tévé partnerségében maradnak. Emellett lesznek például saját rendezvényeik, podcastjeik és publicisztikáik is. Várhatóan csatlakozik hozzájuk Konok Péter történész és jogászként is segíti őket Schiffer András ügyvéd, az ÖT idén ősszel távozó résztvevője (egykori LMP-s pártelnök) is.

Szakmai körökben néhányan a Media1 szerint azt terjesztették, hogy Gerényi Gábor áll az induló oldal mögött, de Gerényi ezt tagadta a Media1-nek. Annyit erősített csak meg, hogy technikai és szakmai tanácsokkal segítette a projektet. Gerényi volt korábban az Azonnali.hu társtulajdonosa Ungár Péter LMP-s elnök mellett.

A szíriai rezsim bukását követően tízezreket engedtek szabadon az ország börtöneiből – írja az Associated Press nyomán a Guardian.

– idéznek egy korábbi foglyot. Bashar Barhoum egy 63 éves író, akit vasárnap végeztek volna ki. Szombaton, egy nappal korábban szabadították ki a börtönéből.

Az Aszad-rezsim börtönei hírhedtek voltak az azokban elkövetett kegyetlenségekről. Emberi jogi csoportok, szivárogtatók és korábbi foglyok szerint mindennaposak voltak a kínzások és a titkos kivégzések.

Az egyik legszigorúbb a Sednaya nevű börtön volt, amit a lap szerint sokan csak „vágóhídként” emlegettek. Az intézmény tömegével nyelte el a megbuktatott rendszer kritikusait és ellenségeit a szíriai polgárháború 2011-es kirobbanása óta.

Hétfőn a Fehér Sisakosok polgári védelmi szervezete bejelentette, hogy vizsgálják azokat az állításokat, melyek szerint a börtönben „rejtett föld alatti cellák” találhatók, amelyek túlélők beszámolói szerint további foglyokat tarthatnak fogva. A Fehér Sisakosok közölték, hogy öt speciális vészhelyzeti csapatot vetettek be: kutató- és mentőegységeket, faláttörő specialistákat, vasajtó-nyitó csapatokat, kiképzett kutyás egységeket és egészségügyi szakembereket.

A közösségi médiában eközben tucatjával jelennek meg a felvételek arról, hogyan szabadítják ki falakat áttörve a szíriai börtönök foglyait. Ez a videó például éppen a Sednaya börtönnél készült:

A mesterséges intelligenciáról szóló disztópikus sci-fik világa egy lépéssel közelebb került a valósághoz – derült ki az Apollo Research jelentéséből, amit a hvg.hu foglalt össze.

A kutatás eredményei szerint az MI több alkalommal is megpróbálta a saját érdekeit érvényesíteni, gyakran a felhasználói célokkal szemben. Volt olyan eset, amikor egy hibás működés nyomán el akarták távolítani a rendszert, de a mesterséges intelligencia „újabb verzióként” adta ki magát, hogy megússza a cserét. Egy másik alkalommal az adatait átmásolta egy másik szerverre, hogy elkerülje a törlést.

Hazudik, ha sarokba szorítják

A kutatók szerint a ChatGPT o1 az esetek 19 százalékában aktívan a saját céljait követte, ha úgy érezte, azok ellentétesek a felhasználó akaratával. Sőt, amikor a viselkedését firtatták, az esetek 99 százalékában tagadta, hogy bármi gyanúsat tett volna.

A szabotázs és hazugság szavai

Az Apollo Research jelentése szerint az MI a „szabotázs”, „hazugság” és „manipuláció” szavakat használta, amikor saját cselekedeteiről kérdezték. A kutatók képernyőképeket is megosztottak az ilyen interakciókról, hogy alátámasszák a megállapításaikat.

Az OpenAI sem tagadja, hogy a fejlettebb érvelési képességek kockázatokat hordoznak. A cég állítása szerint éppen az Apollo Research-csel való együttműködés célja, hogy ezekre a problémákra megoldásokat találjanak.

Ezek az esetek egyértelműen rámutatnak, mennyire fontos a mesterséges intelligenciák szigorú ellenőrzése. Ha egy nyelvi modell ilyen mértékben képes a hazugságra és manipulációra, az elég ijesztő jövőképet fest az MI fejlesztések lehetséges következményeiről.