prcikk: Bódi Mátyás : Az igazi „vadász‑szezon” a második forduló után kezdődik majd, amikor meglesz a 106 végleges tiszás jelölt | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Bódi Mátyás : Az igazi „vadász‑szezon” a második forduló után kezdődik majd, amikor meglesz a 106 végleges tiszás jelölt

A Fidesznek is új helyzetre kell reagálnia - mondja az elemző, aki szerint önmagában a mostani rendszerre nézve rossz jel lehet, hogy tömegesen tűntek fel emberek, akik már elértek valamit az életben, és most politikával akarnak foglalkozni.


Már két nap telt el, mióta megnevezte a Tisza azokat a jelölteket, akik közül először a Tiszas-szigetesek, majd az adott választókerületben lakók kiválaszthatják, ki induljon jövőre a párt színeiben egyéniben. A kampány ugyanakkor elég visszafogott, a jelöltek nem adhatnak interjúkat, nem tartanak vitákat vagy fórumokat, csak néha feltűnnek egy-egy Tisza-pultnál, de ennek időpontját sem közlik előre.

Akik nem ismerik személyesen valamelyik jelöltet, szinte csak a Facebookra feltöltött rövid bemutatkozó szövegekből tájékozódhatnak. Ezekből az derül ki, hogy zömmel országosan ismeretlen, a politikában eddig nem járatos jelölteket indít a Tisza. Mit lehet róluk tudni, és hogyan lehet ismeretlen emberek közül választani? Erről is beszélgettünk Bódi Mátyással, a Választási földrajz szakértőjével.

— Szembetűnő, hogy a Tisza előzetes válogatásában a 40-es korosztály képviselteti magát a legerősebben, továbbá jellemző rájuk, hogy több nyelven beszélnek, sokan külföldi tapasztalattal is rendelkeznek. Mit mond el ez a lista?

— A legfontosabb tanulság számomra két dolog. Az egyik, hogy nagyon sok a nő: nagyjából minden harmadik jelölt nő, ami szokatlan a magyar politikában, amely kifejezetten maszkulin szakma. Ezt mindenféle értékítélet nélkül, leíró jelleggel mondom. Látszik, hogy szándékosan törekedtek arra, hogy a jelöltek legalább harmada nő legyen. A legtöbb választókerületben van legalább egy női jelölt, de van olyan is, például Tilki Attila fideszes képviselő körzetében, a Szabolcs 4-esben, Vásárosnaményban, ami kőkemény kormánypárti környezet: ott három női jelölt közül választhatnak a tiszások. Ez szerintem fontos paradigmaváltás. A másik, hogy döntően politikai tapasztalattal nem rendelkező embereket választottak ki, ami szerintem Magyar Péter teljesen tudatos döntése. Azt mondta, hogy akik korábban ellenzéki pártokban bármiféle tisztséget, szerepet vittek, őket nem szeretné a jelöltek között látni, és ezt teljesítették is. Rengeteg orvos van: szerintem minden megyében akad legalább egy körzeti gyermekorvos, háziorvos, fogorvos, osztályvezető főorvos. Ez érthető is:

egy orvosnak olyan tekintélye, egzisztenciája, beágyazottsága van, amelyet nehezebb megtörni, ha politikai szerepet vállal.

Emellett látunk tanárokat is a jelöltek között, mérnököket, vállalkozókat, étteremtulajdonosokat. A 40-es korosztály leírása találó: alapvetően olyan emberek, akik már elértek valamit az életükben, és abban a korban vannak, hogy a fiataloknak valamiféle karrierutat mutatni tudnak, még ha ez most a politikához is köthető. Most látták alkalmasnak az időt arra, hogy a politikában is megpróbáljanak bizonyítani.

— Mondhatjuk azt, hogy a vidéki értelmiség nagy része a Tisza mellé állt?

— Ilyet ebből még nem lehet megállapítani. Az biztos, hogy akár a közelmúlt közvélemény-kutatási méréseit nézzük, akár az általunk korábban területi alapon megvizsgált statisztikákat, azt látjuk: minél több a diplomás egy településen, a Fidesz általában annál gyengébben szerepel. Úgy is fogalmazhatunk, hogy jellemzően azok a települések, ahol sok a diplomás, ellenzéki kötődéssel rendelkeznek, illetve magasabb jövedelmi szinten élnek a választók; ezek a helyek tipikusan nem a Fidesznek kedvező társadalmi összetételűek. És aligha meglepő, hogy a TISZA jelöltjei többségében ebből a rétegből jönnek. Érdekes, hogy globálisan sokan mondják: a politika elitizálódik, az egyetemek termelik ki a politikai elitet. Ez a folyamat ezzel ellentétesnek tűnik. Nem arról van szó, hogy sok, évtizedes politikai tapasztalattal rendelkező diplomaták vagy hasonló háttérrel bíró emberek akarnák most megcsinálni a politikát a TISZA pártban, hanem más területekről érkező emberek, bár kétségtelen, hogy felülreprezentált az értelmiségi réteg közöttük.

— Mit mond el az, hogy sokan töltöttek időt külföldön, külföldi munkatapasztalattal rendelkeznek?

— Valószínűleg azt, hogy láttak más társadalmi működést, olyan folyamatokat, amelyek Magyarországon túlmutatnak. Láttak olyan politikai berendezkedést, amely gyökeresen eltér a magyartól, és lehet, hogy úgy gondolják: Magyarországon is lehetne pozitív példákat megvalósítani azokból, amik más országokban működnek.

Önmagában a mostani rendszerre nézve ez rossz jel lehet: tömegesen tűnnek fel emberek, akik politikával akarnak foglalkozni.

Korábban ez nem volt jellemző. Inkább a különböző ellenzéki pártok egymás között adták-vették a politikusokat: voltak átülések egyik frakcióból a másikba, kilépések egyik pártból a másikba. A korábbi ellenzéki pártokban jellemzően olyan emberek jelentek meg, akik valamilyen közéleti előélettel rendelkeztek: civil szervezetnél dolgoztak, vagy újságírók voltak, például Kálmán Olga, tehát volt közük a közélethez. Most ez nem mondható. Tényleg nem ebből a világból jönnek, hanem a magánszférából érkeznek.

— Hétfő este Magyar Péter tett egy bejelentést, aztán sokáig semmi nem történt. Majd nagyon lassan jöttek az információk. Erre volt egy hivatalos magyarázat, hogy az utolsó pillanatig zajlottak az egyeztetések. De nem képzelhető el ebben némi szándékosság? Mert így a fél ország késő éjszakáig nyomogatta a frissítés gombot a különböző felületeken.

— Szerintem az igazság a kettő között lehet. Hallottam olyat is, hogy valóban voltak esetek, ahol az utolsó pillanatban dőlt el, ki lesz a jelölt. Olyanról is hallottam, hogy egy adott választókerületben öt jelöltben gondolkodtak, miközben hármat lehetett megjelölni, tehát meg kellett húzni a határt, ki az a három, aki végül részt vesz. Sokáig ment a gondolkodás.

Volt olyan is, aki az utolsó pillanatban lemondta, mert megfenyegették.

Volt, akit a saját környezete húzott vissza, a családtagok ijedtek meg. Ezek a praktikus okok. Ugyanakkor elképzelhető, hogy volt benne szándékosság is, mert sok olyan jelölt volt, akiről már lehetett tudni, hogy jelölt lesz, például a tiszás frontpolitikusok közül is, mégis sokáig nem tették ki a nevüket. Az egésznek lett egy „választás éjszakája” hangulata: vártuk az eredményeket, nyomogattuk a frissítést, néztük a feldolgozottságot. Szerintem ennek az érzésnek a megteremtése is cél lehetett, legalábbis nekem ez volt a benyomásom.

— És a másik: a a trióknak külön-külön oldala van a Facebookon. Fél napon keresztül várták az emberek, hogy felkerüljenek az információk. Alaposan megetették az algoritmust.

— Abszolút. Sokan feliratkoztak ezekre az oldalakra, és a közösségi médiában mindenki a saját Facebook-oldalára irányította az embereket. Mindenki nyomogatta a linkeket, megosztotta a posztokat. Ez könnyen „rátanította” a Facebookot, hogy dobálja ezeket a tartalmakat.

Nekem ma is random feldobja a rendszer a tiszás jelöltek arcképét különböző csoportokból. Szerintem ez sikeres algoritmus-tréning volt.

— Az is kiderült a kommentekből, hogy sokan most döbbentek rá: a legutóbbi körzethatár‑átrajzolással nem a megszokott körzetben vannak szavazóként. Máshol keresték a jelöltjeiket, és meglepődtek, hogy az általuk ismert OEVK szám alatt nem azt találták.

— Formálisan négy térség volt érintett: Budapest, illetve Pest, Fejér és Csongrád‑Csanád vármegyék. Budapesten két OEVK-val kevesebb lett, 18 helyett 16, míg Pestben kettővel több, és a határokat erősen átrajzolták. Őszintén engem is megzavart, pedig sokat foglalkoztam vele. Újbudán van a címem, az adott utca páros oldalán lakom, a túloldalon pedig már másik körzet van. Nem így emlékeztem a korábbi lehatárolásra. Most volt egy nagy eszmélés, de legalább az emberek utánanéztek, melyik választókerületben vannak, mert elkezdték keresni a saját jelöltjeiket.

— Nagyon röviden érintsük a Hadházy‑dilemmát, amiről sokan beszélnek. Nem úgy tűnik, hogy Magyar Péter ezt „később visszaléptetjük” típusú körzetnek szánná, kifejezetten megtámogatta a körzetet a Tisza kabinetfőnökével.

— Korábban arról szóltak a hírek, hogy Bódis Kriszta indul, aki a párt ismert arca; ez is azt mutatta, hogy kiemelten foglalkoznak ezzel a körzettel. Végül Bódis Krisztát Józsefváros helyett Zuglóba tették, ami logikus, mert a szociális munkás, dokumentumfilmes, civil háttere alapján ott is erős lehet. Ez olyan kérdés, ami csak a második fordulóra fog élesedni. Érdemes tudni, hogy

a TISZA matematikai érdeke az, hogy mindenképp legyen saját jelölt: ha ki is kap, legalább töredékszavazatot hoz az országos listára.

Ha Hadházy javára visszalépnének, onnan a TISZA nullát vinne be a listára. Nyilván a TISZA számára az volna az ideális, ha csak a TISZA indulna, így egyrészt behúznák a mandátumot, másrészt lenne kompenzációs szavazat is. Most úgy látszik, Hadházyval szemben elég eltökéltek. Ha senki nem rántja el a kormányt a végén, a mandátumot vagy ő, vagy a TISZA jelöltje húzza be, csak a TISZA szempontjából nem mindegy, mennyi kompenzációs szavazatot realizál a listán.

— Az elmúlt napokban többen megjelentek a Tisza pultjainál, és általában a három jelölt együtt ment ki. Mi értelme, hogy mindhárman ott vannak?

— Egyrészt egymás legitimálása a cél. Ha mindhárman ott vannak, azzal megmutatják, hogy egységesek, egy csapatban játszanak. Demonstrálni akarják az egységet és a kiválasztási metódus hitelességét. Másrészt terepi jelenlétet is építenek: vidéken és a városokban is azt szeretnék, ha a választók állandóan tiszás pultokba, standokba futnának bele. Ez kampánystratégiai szempontból is fontos.

— Láttam egy kommentet: „Na, akkor most megyek és veszek egy lottót.” Ezt úgy fordítottam le, hogy három, többé‑kevésbé ismeretlen jelölt van. Kistelepüléseken lehet, hogy valaki ismert, de még ott sem igaz ez az egész választókerületre. Hogyan válasszanak közülük az előválasztáson szavazni akarók, amikor a sajtónak nem nyilatkozhatnak, vita sem lesz közöttük?

— Magyar Péter azt mondta, ez a TISZA belső szelekciós folyamata. Az első kör ilyen szempontból tiszta: ott csak a Tisza‑sziget tagjai szavaznak, ők már korábban, ha jól tudom, júliusban, kaptak QR‑kódos azonosítást. A másik kérdés az, hogy amikor már két jelölt marad, hogyan terjed ki a szavazás a szélesebb közönségre. Érdekes lesz, milyen döntések születnek.

Kevés az idő kampányolni, a jelöltek döntően ismeretlenek, így sokan benyomások alapján fognak szavazni.

A TISZA úgy döntött, hogy demokratikus módon csinálja: a második fordulót kiterjesztik az adott választókerület összes választójára. A beazonosítás vélhetően Ügyfélkapun vagy más elektronikus azonosításon keresztül zajlik majd, ezt még én sem látom teljesen tisztán. Szóval van némi biankó csekk jellege: olyan emberekre lehet szavazni, akiket még a körzetben élők sem feltétlenül ismernek.

— Előfordulhat, hogy a Fidesz megpróbálja befolyásolni a második kört, hogy a két megmaradt jelölt közül a gyengébbet juttassák tovább?

— Ez felmerült már a 2021-es előválasztásnál is. Akkor miskolci körzetekből hallottunk példákat, akkor is voltak pontszerű beavatkozások. Most is megpróbálhatják, de nehezebb: a Fidesz persze elvihet pár száz embert egy nagyon ismert tiszás jelölt ellen, de a legtöbb helyen ismeretlenek a jelöltek,

nehéz eldönteni, ki lenne „jobb” ellenfél: a helyi gyermekorvos vagy a külföldről érkezett ügyvédnő.

Ráadásul kevés idő van reagálni: a nevek hétfő hajnalban jöttek ki, december 1-jén pedig már fel is áll a színpadra a 106 ember. Így nagyjából három hét telik el a két lépés között, a Fidesznek is új helyzetre kell reagálnia. Azért már most látunk irányokat: különböző emberek Instagram‑oldaláról fürdőruhás képeket kapartak elő például. De az igazi „vadász‑szezon” valószínűleg a második forduló után kezdődik majd, amikor meglesz a 106 végleges jelölt. Ez szinte biztos.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vályi István: Ami tegnap Győrben történt, az valóban egy önmerénylet volt
Szerinte Orbán győri megszólalása egy fordulópont volt, ahol „elpattant valami”. Az újságíró úgy véli, hogy a magyar társadalom már nem fél, hanem cselekszik: megszervezi a választási csalások elleni ellenőrzést, a saját független médiáját és pénzt gyűjt azoknak, akiket a hatalom „be akar mocskolni”.
M.M. / Fotó: RTL - szmo.hu
2026. március 28.



Vályi István autós újságíró és influenszer egy Facebook-posztban reagált arra, hogy Orbán Viktor egy győri rendezvényen az ellentüntetőknek azt kiabálta, hogy az ukránok szekerét tolják. Vályi szerint ami Győrben történt, az „valóban egy önmerénylet volt”, amit Orbán Viktor követett el saját magán - utalva erre azokra a pletykákra, hogy a kormány egy önmerénylettel is bepróbálkozna a választás megnyerése érdekében.

Az újságíró összefoglalja, hogy a miniszterelnöki kirohanást több, a kormányt kellemetlenül érintő esemény előzte meg. Véleménye szerint a külügyminiszter „bukott le azzal, hogy Lavrovnak jelent”, és szerinte a hatalom szolgálatába állították az államapparátus olyan szerveit, amelyeknek ezt tiltanák a jogszabályok.

Vályi István azt írja, hogy egy „ingyenélő és a kormánypropagandát telesíró celebről” kiderült, hogy „mondvacsinált státuszban van a Fidesz fizetési listáján” - utalt itt Tóth Gabira. Emellett felemlegeti a Matolcsy-klán és Mészáros Lőrinc körüli gazdasági ügyeket, valamint a vidéki szavazatvásárlásokra utaló híreket is, amelyről pedig A szavazat ára című dokumentumfilm számolt be.

Vályi szerint a kormány mindezekre a problémákra az ukránkártya ismételt elővételével reagál. Azt írja, a kormányzati kommunikáció „zavaros és kaotikus magyarázkodás”, amelyben mindenért Ukrajna és az ukránok a felelősek.

„Ukrán a Tisza (titkosítást feloldották már?), ukrán a két informatikus, tiszás Szabó Bence, ukránok, Ukrajna, árulók és konspirátorok, újságírótól telefonszámot elkérő titkosszolgálatok, saját maguk után kémkedő ukránok 2020 óta, magyarpéter, megint ukránok és Ukrajna, gyarmatosító Ukrajna, EU-ra támadó Ukrajna, NATO-ra támadó Ukrajna, beavatkozó Ukrajna és ukránok (miközben Szíjjártó Lavrovnál pukedlizik egy Pellegrini-találkozó érdekében, belepofázva más ország belügyeibe), mindenki ukrán, aki nincs velük, mindenki áruló és tiszás” – fogalmazott Vályi.

Szerinte a korábbi kommunikációs panelek, mint Soros, Brüsszel vagy a migránsok, teljesen eltűntek, és helyén csak ez a zavaros történet van. Az influenszer szerint a győri esemény egy fordulópont volt, ahol „elpattant valami”.

„Tegnap Győrben már ukrán volt a magyar is. Ukrán és háborúpárti lett az adófizető magyar állampolgár, a fiatal, akit nem sikerült megszólítani és mindenki, akinek a vörös vonalait átlépte az a rendszer, amelyben áldozat lehet az a tízéves kisfiú, amellyel édesanyja halálhírét úgy közli egy intézményvezető, hogy közben a nadrágjában turkál és amelyben ennek az embernek a segítőjét felmentik, amelyben 19 ezer kép és videó gyermekabúzusról 400 ezer forintért kiváltható és amelyben az egészségügyi államtitkár válaszát úgy kezdi, hogy bszdmg. Amelyben felemelt ujjakkal fenyegetnek bírákat, orvosokat és könygázzal fújnak le diákokat, amelyben vergődik a tanár, a mentős, a rendőr és a tűzoltó, a kisebbségi és amely droggal-tüzifával és erőszakkal tartja rettegésben és készteti szavazásra a saját maga által kitermelt mélyszegény társadalmi réteget.”

Vályi István szerint a hatalom képviselői – Lázár János, Szijjártó Péter, majd Orbán Viktor is – felemelt ujjal fenyegették meg a saját népüket. Ezzel szemben úgy véli, „a nemzet és a nép felemelt ujját már látja mindenki”.

„A pszichológiai elszigetelődés, a hatalmi elit megingása, gyors ütemű legitimációvesztés a nemzetközi elszigetelődés és a mindezekkel járó erőszak és erődemonstráció fokozodása mind azok a törvényszerű mechanizmusok, amelyek ezen rendszerek bukásához vezettek és ezen nem segít a világ összes propagandista csicskája és népét eláruló Ephialtészek hada sem. A kiszolgálószemélyzet növekvő gátlástalansága csupán törvényes velejárója a bennük növekvő félelemnek” – írja.

Az újságíró szerint a magyar társadalom már nem fél, hanem cselekszik: megszervezi a választási csalások elleni ellenőrzést, a saját független médiáját és pénzt gyűjt azoknak, akiket a hatalom „be akar mocskolni”. Szerinte a társadalom átlépett egy morális határt, és a lopást, a korrupciót sokan elnézik, de van, amit már nem lehet megmagyarázni.

A posztot azzal a kérdéssel zárja, hogy mi lesz, ha a megfenyített hatósági személyek egyszer elővehetik az aktákat, és felteszi a kérdést a miniszterelnöknek: „Meddig lehet még hazugsággal húzni az időt?”

Tegnap Orbán Viktor a győri országjáró rendezvényén a színpadról azt kiabálta az ellentüntetők egy csoportjának, hogy „az ukránok szekerét toljátok”. A miniszterelnök kihívója, Magyar Péter „összeomlásnak” értékelte a kirohanást, Török Gábor politikai elemző szerint pedig ezzel Orbán lerombolta a saját imázsát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Az Orbán-rendszernek nincs visszaút” – Lakner Zoltán szerint a Fidesz felmondta a társadalommal kötött szerződését
Szerinte a rendszer régen túl van a zenitjén, ahová már soha, még egy választási győzelem esetén sem fog tudni visszatérni. Felvázolta a NER korszakolását, a jelenlegi időszakot orbáni pangásként jellemezte.


A Direkt36-nak adott interjú és videóvallomás után Szabó Bence története nemcsak megvilágosodást hozott, hanem a helyükre is tett dolgokat – ezzel a felütéssel kezdte Benyó Rita Lakner Zoltánnal a Partizán Elemző című műsorában folytatott beszélgetését.

Lakner a két párt közötti narratíva verseny elemzésével kezdett. Úgy véli, azok a kommunikációs magyarázatok működnek jobban, „amelyek ráerősítenek olyan benyomásokra, amelyekkel kapcsolatosan nem volt információ, tehát információs rések voltak”.

A videó másfél milliós nézettsége szerinte eldönti a narratívaversenyt, és bár ezt a tábort nagyrészt a már aktív ellenzékiek adják, kampányszempontból a Fidesznek akkor sem jó, ha a kormányra nézve kedvezőtlen benyomások megerősítést nyernek.

Lakner szerint Szabó Bence esetében a latban sokat nyom, hogy mindenki látja: személyes kockázatot vállal, feladja a hivatását és súlyos megtorlásnak teszi ki magát. „És én azt gondolom, hogy ez egy olyan erkölcsi horgonya az ő történetének, amivel szemben – persze – le lehet fényképezni, nem tudom én, a TISZA Párt informatikusait” – fogalmazott.

Az elemző szerint a mostani információszivárgások, mint a V-Híd pénzmozgásai vagy Szabó Bence vallomása, azt mutatják, hogy a rendszeren repedések vannak. Felidézte, hogy Unger Anna már 2023-ban arról beszélt, hogy a gazdasági krízis és a pénzforrások szűkülése miatt a rendszeren belüli szereplők elkezdenek másként gondolkodni, vagy azért, mert már nem jut nekik a pénzből, vagy azért, mert az erkölcsi érzékük nem bír el bizonyos parancsokat.

„És igazából ezek a lehetőségek, amikre Unger Anna – mondom – 2023-ban már rámutatott mint elméleti lehetőségekre, ezek alá így beúszott a történelem” – mondta. Lakner szerint az is a rendszer repedezését mutatja, hogy a titkosszolgálatok és a nyomozó hatóságok mintha egymás ellen dolgoznának, vagy legalábbis az egyik használni próbálná a másikat.

A kormány narratívájával kapcsolatban, miszerint ukrán kémek férkőztek a TISZA Párt közelébe, Lakner Zoltán feltette a kérdést: „mégis mit árul el az a magyar államról, a kormányzatról, a szolgálatoknak az állapotáról, hogyha igaz lenne az, hogy minden bokor alatt van egy ukrán kém?” Hozzátette, a kormányinfóról kitiltott újságírók kérdései is pont azokra az ellentmondásokra világítanak rá, hogy ha valóban kémekről van szó, az állam miért nem akadályozta meg a beépülésüket.

Lakner Zoltán egy sajátos NER-korszakolást is felvázolt. Szerinte 2010 és 2015 között zajlott a rendszer kiépülése, 2015 és 2022 között volt a zenit, a csúcskorszak, 2022 óta pedig egyfajta „orbáni pangás” tapasztalható.

„Tehát van egy ilyen elhúzódó agónia: egy nagyon erős, tehát a hatalmi pozíciókat szilárdan a kezében tartó rendszer (…), amely azonban nem képes azt a társadalmi szerződést teljesíteni, ami hát valami olyasmi: mi rengeteg pénzt elveszünk, és korlátozzuk a szabadságot, de nektek is jut annyi, hogy érezzétek a hétköznapok gyarapodását” – fejtette ki. Ezt a szerződést a Fidesz 2022 után egyoldalúan felmondta, amihez a kegyelmi botrány erkölcsi megrázkódtatása is hozzájött.

„Ebben az értelemben szerintem az Orbán-rendszernek nincs visszaútja. Tehát lehet egy választási győzelem esetén még így hosszabbítgatni ezeket az egyeneseket, de a zenit korszakába nincsen visszatérés” – állította. Ha a Fidesz hatalmon marad, szerinte a 2022-es megszorítások „kutyafüle” lesznek ahhoz képest, ami az országra vár. Ha viszont a Fidesz elveszíti a választást, a mostani szivárgások sokszorosára számít. „Akkor tényleg csontvázak zuhannának ki tömegesen a szekrényekből” – vélekedett.

Szijjártó Péter orosz kapcsolatairól szólva Lakner kiemelte, hogy a külügyminiszter először álhírnek nevezte a Washington Post értesülését, majd arról beszélt, miért ne lenne normális, hogy Szergej Lavrovval egyeztet. Az elemző nonszensznek tartja azt az érvelést, hogy az uniós tanácsüléseken nincsenek biztonsági intézkedések, és bárki ki-be járkálhat. A probléma szerinte az, hogy egy ellenérdekelt fél valós időben kap tájékoztatást, és felmerül a kérdés, hogy ez a kommunikáció egy- vagy kétoldalú-e. A rezsicsökkentés és az orosz gáz kapcsolatáról azt mondta, nem tudjuk, mennyiért vesszük a gázt, de a szakmai konszenzus szerint valószínűleg világpiaci áron.

A kampány fő témáiról szólva Lakner azt mondta, a kormány részéről kényszer, hogy szinte kizárólag a háborúról beszél, mert a gazdasági sikerekkel és a jóléti ígéretekkel már nem tud kampányolni. Ezzel szemben a kampánynak van egy másik, a médiában kevésbé látható szintje: az országjárások.

„Valójában a magyar politikának ez a legnagyobb innovációja az elmúlt két évben, hogy – most ez iszonyú triviálisan fog hangzani – de, tudod, Magyarországon ez egészen újdonság: a politikusok elkezdtek találkozni a választópolgárral” – mondta.

Szerinte Magyar Péter gyűlésein a szakpolitikai témák is jelen vannak, és emlékezteti az embereket, miért mentek el oda. Lakner szerint Magyar Péter narratívája – Európai Unió vagy Oroszország – politikailag jól működik, mert „az EU, meg a nyugat, meg Európa: az népszerű dolog Magyarországon”.

A Medián legfrissebb felméréséről, amely a TISZA Párt hatalmas előnyét mutatja, Lakner Zoltán azt mondta, a most döntő választók egy része valószínűleg arra a következtetésre jut, hogy nem kérnek újabb négy év Orbán Viktorból. Emellett szerinte egy „abszolút prognosztizálható folyamat” zajlik: a kisebb pártok szavazói a rendszerváltás reményében átpártolnak a TISZA Párt-hoz.

A 2010-es hangulathoz képest tapasztalható különbséget az autokratikus környezettel magyarázza. „Egyszerűen nehéz elhinni 16 év után, és – a „angol kémeket” utoljára tényleg Rákosi Mátyás emlegetett ilyen sűrűséggel ebben az országban”

– fogalmazott.

A felmérés hihetőségét firtató kérdésre azt válaszolta, a Mediánnak 35 éves múltja van, és a legtöbb választáson az ő adataik álltak legközelebb a valósághoz. Ráadásul a most mért egymillió fős különbség a TISZA és a Fidesz között nem sci-fi egy olyan ciklus után, ahol nulla volt a gazdasági növekedés, inflációs sokk és morális megrázkódtatás érte az országot.

„Mi a fenétől lenne népszerű a kormány, hogyha ezeket a dolgokat egymás mellé teszem?”

– tette fel a kérdést.

A rejtőzködő Fidesz-szavazók és a szavazatvásárlás témájában Lakner óvatosságra intett. Szerinte a magasabb organikus részvétel hígíthatja a megvásárolt szavazatok arányát. A rejtőzködő fideszesekről szóló elméletet legendának nevezte. „Én nem nagyon látom magam előtt azt, hogy 16 év hatalom után a fideszes szavazók most így összehúzták magukat és megrettentek” – mondta. Hivatkozott Kovács Imre szociológusra, aki szerint a helyi véleményvezérek „átdobták a váltót”, ami megnehezítheti a Fidesz mozgósítását.

Lakner üzent azoknak, akik attól tartanak, hogy a választást esetleg elcsalják: „Ha valakinek mondjuk csalás-aggodalma van, (…) egy dologban lehet bízni: hogy egy olyan erős választói akaratot kell megfogalmazni, amit nem lehet felülírni.”

A visszalépő ellenzéki jelöltekről azt mondta, a választási matematika egyértelmű. „Ha ő úgy gondolja, hogy létezik valami fifikás matematika, amivel lehetséges az, hogy szavazatmegosztással vagy valamilyen okossággal úgy tudja a Fidesz távozását a hatalomból megoldani, hogy közben az ellenzéki szavazatkoncentrációt nem gyengíti, akkor viszont sajnos azt kell mondanom, hogy ilyen nincsen” – jelentette ki.

A győzteskompenzáció miatt minden olyan helyzet, ahol nem a legerősebb ellenzéki jelölt nyer, szavazatveszteséget okoz az ellenzéki oldalnak. Szerinte azok a politikusok, akik visszaléptek, racionális döntést hoztak, mert felismerték: „hogyha ő bármikor politikus akar lenni ebben az országban, ahhoz most hátra kell lépni”.

Végezetül a választókat érő mentális terhelésről szólva Lakner azt tanácsolta, senki ne hagyja, hogy a történtek elvegyék a kedvét a szavazástól, mert az a legerősebb eszköz. Azt javasolta, hogy az emberek beszélgessenek egymással, alkossanak közösségeket, mert a kormánykritikus közvélemény egyik legnagyobb ereje éppen az, hogy az emberek elkezdtek kapcsolódni egymáshoz. „Ezt a nagyon súlyos mentális pressziót, ami alatt mindannyian vagyunk (…), azzal tudjuk kioldani, hogy nem maradunk egyedül” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A kémelhárítás kihallgatta a Tisza informatikusát, és rögtön közzé is tették a kihallgatások videóját
Két kihallgatás vágott részleteit publikálták. A Tisza informatikusának azt mondják, már az is kémkedés előkészülete, hogy nem szólt nekik Henry próbálkozásairól. A második felvételen az informatikus arra jut, Ukrajnában 16 éves korában valóban a beszervezésével próbálkozhattak.


A kémelhárítás kihallgatta a Tisza 19 éves informatikusát, akit a Direkt36 cikkéből, illetve Szabó Bence rendőrszázados elmondásából ismerhetett meg az ország. A furcsaság ebben, hogy a kormány rögtön közzé is tette a kihallgatásról készült videófelvétel majdnem egy órás, vágott verzióját.

Ez azzal kezdődik, hogy a kémelhárítók a rejtélyes Henry-vel való cseteléséről faggatják az informatikust. Henry volt az, aki a rendőrséghez került képernyőképek tanúsága szerint megpróbálta beszervezni a Tisza informatikusát, és rávenni, hogy adjon hátsó hozzáférést a Tisza rendszeréhez. A célját is közölte: a választások előtt bedönteni az ellenzéki párt infrastruktúráját. Arra is utalt, hogy neki, és a csapatának köze volt a tiszás adatszivárgásokhoz is, valamint egy másik, hozzá hasonló csapat tagja volt Vogel Evelin, Magyar Péter titokban hangfelvételeket készítő exbarátnője.

A kémelhárítók a kérdéseikben arra utaltak, hogy Henry valójában nem egy ember lehetett, vagy legalábbis nem tudott magyarul,

szerintük ugyanis élő ember nem fogalmaz úgy, ahogy ő, ezekben a csetekben. Például azt írta, „nem bánnám, hogyha lehetne vele kicsit agancsoskodni”.

A nyomozók szerint a mondatok nyelvtana és az írásjelek használata tökéletes volt, ami szintén felvetette a gyanút, hogy a szöveget nem egy magyar anyanyelvű ember írta.

A kémelhárítók ezután azt magyarázták, hogy az informatikus bűncselekményt követett el azzal, hogy Henry-ről nem értesítette azonnal a titkosszolgálatot, és maga próbált csapdát állítani neki. Szerintük ugyanis ez jogilag ”kémkedés előkészülete”.

A Tisza informatikusa azt mondta, hogy azért nem értesítették a szolgálatokat, mert volt rá esély, hogy ellenük irányuló akcióban ők is benne vannak. Azt is elmagyarázta, hogy nem készült kémkedésre, épp ellenkezőleg, mindenről tájékoztatta a másik informatikust és a Tisza vezetését. A kémelhárítók szerint azonban ez nem számít, pont elég az, hogy úgy tett, mintha együttműködne Henry-vel.

Ezután hosszan faggatták arról is, hogy 16 évesen miért vett részt egy kiberképzésen. Az informatikus azt mondta, a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjában, Észtországban képeztek ki hozzá hasonló, tehetséges fiatalokat arra, hogy később részt vegyenek a NATO infrastruktúrájának védelmében. Őt a Githubon találták meg, és így hívták ki. Semmilyen kémkedéssel kapcsolatos dolgot nem tanítottak neki, arról volt szó, hogyan védhetőek meg a különféle informatikai eszközök és hálózatok.

Ez a szervezet egyébként valóban létezik, méghozzá a NATO teljes jogú szervezete, amit az észtek azért hoztak létre, hogy a NATO tagállamok hatékonyan védekezhessenek a kibertámadások ellen.

A kémelhárítók arról faggatták a Tisza informatikusát, hogy nem lehetett-e az egész megrendezett, és nem lehet-e, hogy az ott megismert társai csak szerepet játszottak.

Emellett azt akarták tudni, van-e a képzésről valamilyen papírja. Az informatikus azt válaszolta, a felhőben van, és ha megengedik neki, hozzá is tud férni.

A kémelhárítók szerint teljesen életszerűtlen, hogy egy 16 éves informatikusra „bízná a NATO a titkai őrzését.” A kémelhárító azt mondta, ha kiderül, hogy a Tisza informatikusa igazat mond, ők lesznek a legboldogabbak, mert nem kell bajszot akasztaniuk a szövetségi rendszeren belül, hogy egy kémet neveltek fel. A tiszás informatikus azt válaszolta, az valóban érdekes lenne. Erre a kémelhárító azt mondta „semmi sem az, aminek látszik, a mai világban. Ön megbízik minden barátjában, minden barátjáról pontosan tudja, hogy kicsoda?”

Ezután a Tisza másik informatikusáról kérdezősködtek a kémelhárítók. Elővették az angol útlevelének másolatát, ő ugyanis brit-magyar kettős állampolgár, és arról faggatták, mit gondol, miért kaphatta ezt a társa.

Szerintük brit állampolgárságot nem osztogatnak csak úgy.

A kihallgatás következő részében a tiszás informatikus ukrán útja került szóba. Azt mondta, az ukrajnai háború kitörése nagyon felzaklatta. Arra gondolt, bár nincs kiemelkedő informatikai tudása, segíteni akar. Állítása szerint védekező műveleteket csinált, orosz hackercsoportok támadásai ellen védekeztek, régi rendszereket újítottak fel. „Szerettem volna valahogy segíteni az ukrán célt, hogy megvédjék a hazájukat.” Az észtek ezt támogatták.

Internetes fórumokon, telegram-csatornákon lehetett jelentkezni. Miután beszélgetett pár emberrel, olyanra is rátalált, aki feladatokat osztott neki. Voltak olyan csoportok is, amik orosz infrastruktúrákat támadtak, azokban ő állítása szerint nem vett részt.

Ezután egy másik videó következik, ami már egy később kihallgatásról készült.

Ekkor a Tisza informatikusa azzal kezdi, hogy a legutóbbi beszélgetés óta sokat gondolkodott, és ő is arra jutott, hogy ez „valami beszervezés jellegű" dolog lehetett, „későbbi akcióra való felkészítés.”

Kiderült, az észt vizsgapapírján a European Information Technology Academy neve szerepel. A bizonyítványon volt ugyan azonosító, de most nem sikerül validálnia. "Ez elég erős vörös zászló, hogy így mondjam" - mondta erről. „Az volt a mondás, hogy ez egy közös partnerség a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjával, de lehet, hogy csak eljátszották."

Ezután arról beszélgettek, hogy a Session alkalmazáson csak egy 30 számból álló ID-val lehet bárkivel kapcsolatba lépni. Ezt Henry-nek valakitől meg kellett tudnia. A Tisza informatikusa szerint észteknek, ukránoknak és tiszásoknak is megvolt ez a szám, legalább 30-an ismerték.

Az ukránokról azt mondta, az észt kapcsolattartója, Ragnar kötötte össze őket. Ő egyébként egy alkalommal az igazolványát is megmutatta neki, ami NATO-logóval volt ellátva. Az észt képzésben írták elő, hogy menjen ki Ukrajnába, illetve Izraelt is javasolták.

Ukrajnába vonattal utazott, és egy Davidov nevű emberrel találkozott a Majdan téren, ő volt a kapcsolattartója, aki a csoportot vezette.

Úgy nézett ki, mint egy nehézsúlyú bokszoló. Azt mondta, egy hivatalos ukrán kibervédelmi szervnél dolgozik. Velük volt egy lengyel srác, és néhány másik ukrán is. Davidov arról beszélt, csinálhatnának egy csapatot, ami komplex módon segíti Ukrajnát, és kibertámadásokat hajthatnának végre. De a Tisza informatikusa szerint ettől mindenki óvakodott. Arról is beszélt, azóta már nem tartja a kapcsolatot a csoport tagjaival.

A kihallgatás videója

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Az Információs Hivatal vezetője nagyon dühös” - Panyi Szabolcs azt állítja, vészjósló figyelmeztetést kapott egyik cikke után
Publikálta a szóban forgó anyagot, majd rögtön azt a tippet kapta, hogy a külföldi hírszerzés tudomást szerzett bizonyos beszélgetésekről, amelyek egy olyan nyomozáshoz kapcsolódtak, amin dolgozott és amelyben a kormány tagjai is érintettek voltak.


„Orbán kémjei vadásztak rám” – ezzel a címmel közölt interjút a brüsszeli Politico, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíróval, akit a magyar kormány kémkedéssel és az ukrán hírszerzéssel való összejátszással vádol.

Panyi azt állította, hogy a magyar külföldi hírszerző szolgálat, az Információs Hivatal figyelhette meg a magánbeszélgetéseit. Szerinte a kampány 2025 közepén kezdődött, és azután vált „agresszívabbá”, hogy a Direkt36, ahol dolgozik, cikket közölt egy magyar hírszerző brüsszeli toborzási kísérletéről. A Direkt36, a Der Spiegel és a De Tijd oknyomozása szerint a magyar Információs Hivatal Brüsszelben EU-s tisztviselőket próbált beszervezni. A kormányzati kommunikáció ezt akkor „külföldi titkosszolgálati lejáratásként” keretezte.

Panyi azt állítja, hogy

„A cikket követően már kaptam figyelmeztetéseket magyar biztonsági forrásoktól, hogy a Magyar Információs Hivatal vezetője nagyon dühös. Azt a tippet kaptam, hogy a magyar külföldi hírszerzés tudomást szerzett bizonyos beszélgetésekről, amelyek egy olyan nyomozáshoz kapcsolódtak, amin dolgoztam, és amelyben a magyar kormány tagjai is érintettek voltak.”

Ezután történt az, hogy szerinte elővették

„az összes anyagot, ami volt rólam, megvágták, kiforgatták, és egyfajta kompromatként közzétették”

– mondta Panyi, aki úgy véli, a megfigyelést helyiség lehallgatásával vagy a forrásai telefonjain keresztül végezhették.

Az újságíró arról is beszélt, hogy elárulva érzi magát az EU által.

„Kicsit úgy érzem, hogy elárultak… hagyták, hogy Orbán felépítse a maga kis Oroszországát.”

Panyi hozzátette, a nyomás akkor erősödött fel, amikor a kormány tudomást szerzett arról, hogy Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kommunikációját, köztük egy állítólagos „külön telefon” használatát vizsgálja.

Az ügy nemzetközi figyelmet kapott, miután a The Washington Post több európai biztonsági forrásra hivatkozva arról írt, hogy Szijjártó Péter rendszeresen tájékoztatta Lavrovot az EU Tanács zárt ajtós üléseiről. Szijjártó elismerte, hogy orosz partnerével uniós ülések előtt és után is egyeztet, de a legsúlyosabb állításokat tagadta. Az Európai Bizottság magyarázatot kért a magyar kormánytól a sajtóhírekre. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint a magyar–orosz összeköttetés gyanúja „nem meglepő”, míg Magyar Péter a hazaárulás gyanújának kivizsgálását sürgette. Kovács Zoltán kormányszóvivő a Politico pénteki megkeresésére nem reagált Panyi vádjaival kapcsolatban.

„Nem akarunk visszatérni ahhoz a korszakhoz, amikor a titkosszolgálatokat az eltérő vélemények elnyomására használják” – fogalmazott Panyi. Szerinte a vele történtek célja a pszichológiai nyomásgyakorlás és a hitelességének lerombolása - írja a lap.

Az újság azt is megemlíti, hogy 2021-ben Panyi telefonján az izraeli Pegasus kémszoftverrel történt fertőzést mutattak ki, az újságíró azóta rendszeresen ellenőrzi eszközeit.


Link másolása
KÖVESS MINKET: