SZEMPONT

Bod Péter Ákos 2024-ről: Az illúzióra épülő politika nem tud tartós lenni, egy darabig hitegetheti magát az ember, de aztán bekopog a valóság

A jegybank volt elnöke jövőre sem vár mást az Orbán-kormánytól. Szerinte elfogytak az ötletek, ugyanazt ígérik, mindig reménykedve egy külső csodában. Évzáró sorozatunk második része a gazdasággal foglalkozik.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Komka Péter - szmo.hu
2024. december 28.

Hogyan jutott Magyarország oda, hogy gazdasági helyzete leginkább egy szűkös böjtre emlékeztet, miközben politikai vezetése évről évre újabb csodákat ígér? Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár szerint ez nem az elmúlt egy év története, hanem egy évtizedes folyamat eredménye, amely során az ország elszalasztotta a gazdasági önállósodás lehetőségeit, és egyre inkább külső tényezőktől várja a megváltást.

Év végi interjúsorozatunk mai részében szóba kerül a közepes fejlettség csapdájának kérdése, és az is, jó lóra tett-e a kormány a munkaalapú társadalom víziójával.

– 2024 azzal kezdődött, hogy Magyarország nem akarta megszavazni Ukrajna európai uniós támogatását, emiatt is került szó a pénzek megvonásáról. Akkor még csak 400 forint közeli euróról beszéltünk, ami most már stabilan 415 körül van. Aztán év közben megjelent a gazdasági semlegesség fogalma, továbbá az is kiderült, hogy az akkumulátorgyártásra talán mégsem volt olyan jó feltenni mindent, amikor az európai autóipar gyengélkedik. De hogy örüljünk, egymilliós átlagbérrel kecsegtettek minket, csak persze nem tudjuk, hogy ehhez milyen infláció társul. Majd az év végén Orbán Viktor Trumpba helyezte a bizalmát gazdaságpolitika terén, elfeledkezve arról, hogy a trumpi gazdaságpolitika kemény vámpolitikát jelenthet velünk szemben is. Mindezek mellett az egész évünket végigkísérte a gazdasági növekedés ígérete, ami olyan lett, mint a Mars-utazás, ami mindig ugyanolyan messze van tőlünk a jövőben.

– Ez se rossz összefoglaló, de mindennek még van előzménye. Az uniós intézményrendszerrel és az európai államok többségével szembeni viszony romlása nem Ukrajnának a cserbenhagyásával kezdődött, mert lényegében erről van szó, hiszen egy megtámadott országgal szembeni feltűnően hűvös álláspont erkölcsileg is, de a reálpolitika szintjén is elfogadhatatlan az én szememben. Már csak azért is, mert az európai politika alappillére, hogy a határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni, amit még a brezsnyevi időkben a Helsinki Megállapodásban mindenki elfogadott, és most ezt rúgta fel látványosan Putyin Oroszországa. A mai gazdasági és pénzügyi konfliktusok közvetlen előzményeit az Unió 2020 utáni újragondolásáig vezetném vissza. Akkor a nettó befizető tagállamok hozzájárultak ahhoz, hogy a közös célokat a Covid után nagyobb erővel finanszírozzák, azonban tanulva az addigi gyakorlatból, azt is kikötötték, hogy komolyabb pénzügyi és jogi ellenőrzés alá vetik a kifizetéseket. Ezt kezdettől fogva a magyar és az akkori lengyel kormány próbálta fékezni, de nem sikerült. Viszont

ez a konfliktus állandósult Magyarország és az Unió között, Lengyelországban közben a választások és egy kormányváltás megoldotta a helyzetet. Erre tesz rá az, hogy egy kritikus geopolitikai kérdésben a magyar álláspont eltér a közösségétől, és egész fura módon az orosz érveléshez áll közel.

Ami nem erősíti a magyar pozíciót a gazdasági területen sem, mely pozíció folyamatosan gyengült 2010 után. Az orbáni kormányzás közpénzekkel való bánása, a piacgazdasági folyamatokba való belenyúlása annyira EU-idegen, hogy már a kezdettől folyamatos konfliktusok fejlődtek ki, és ezeknek újabb kiéleződését láttuk 2024-ben.

– Lassan öt éve tartják vissza a pénzek jelentős részét, illetve egy adott alku részeként egy kisebb összeget megkaptunk, de valójában öt éve böjtöl a magyar gazdaság.

– Azért böjtnek nem nevezném, inkább csak a korábbi bőség apadozik. A hosszú távú, hétéves költségvetésen belül a felzárkózásra félretett pénz jövöget, de a fele be van fagyasztva, ami azt jelenti, hogy nincs elvonva, hanem amíg konkrétan megszabott feltételeknek nem tesz eleget a kormány, addig azt jogszerűen visszatartják. A másik része az uniós forrásoknak

az agrárpénz, ami továbbra is jön, ahhoz nem fűződtek jogállamisági és korrupcióellenes feltételek, már csak azért sem, mert azok nem mennek át a magyar államon. Így azt nem tudja a magyar állam megcsapolni, az eljut a gazdákhoz.

Az már egy belső ügy, hogy amikor a gazdákat említem, akkor van közöttük 22 holdas, és vannak meglehetősen magas pozícióban lévő nagybirtokosok, akikhez dől ez a pénz. A harmadik, az RRF-nek (Recovery and Resilience Facility) nevezett helyreállítási alap, amit a Covid utáni újraindításhoz hoztak létre. Ez fontos célokra adott volna vagy támogatást, vagy kedvező hitelt. Érdekes módon itt már eleve kisebb volt a magyar kormányzat ambíciója, ugyanis ennél az alapnál kezdték szigorúan alkalmazni az Unió részéről a transzparencia-elvet és a jogállamisági kritériumokat, magyarán azt, hogy ebből nem lehet ellopni. Ugyanis

a jogállamiság nem valami absztrakt elv, hanem nagyon is kézzelfogható szabályok rendje, amelyek azt garantálják, hogy az uniós pénz nem tűnik el, hanem arra fordítják, amire igényelték, elszámolnak vele időben arról, hogy tisztességes, áttekinthető eljárás során oda kerül, ahova kell.

Nos, ez a helyreállítási támogatás nem jön, csak előleg érkezett még. Az uniós forrásokkal tehát az a helyzet, hogy 2023-ban még szemmel jól látható volt a támogatás mértéke, de az utóbbi időszakban valóban nem nagyon jönnek pénzek. Sőt, van egy újabb fordulat. Az elfogadott, érvényes európai menekültügyi szabályokkal kapcsolatban egy érvényes európai bírósági döntésnek nem akar eleget tenni a magyar kormány, amint azt a magyar kormányfő minden különösebb erkölcsi és egyéb indoklás nélkül bejelentette, és a kormányzat ennek megfelelően viselkedik, azaz nem tesz semmit a bírósági döntés ellenére. Emiatt kiszabtak büntetést, ami

napi egymillió euróval nő, vagyis az eredeti 200 millióból most már 400 millió euró lett. És ez ketyeg tovább.

Ez a pénz egyelőre az ország számára félretett pénzt apasztja. Hogy meddig, és még mi jöhet, azt az ember nem tudja. Csak abban reménykedhetünk, hogy a kormány végül eleget tesz az érvényes bírósági döntésnek. Minden más viselkedés irracionális, jogszerűtlen, és végső soron a közösségből való kizáráshoz vezetne el logikailag. Úgyhogy itt meg is állok, mert az ember nem akar időben előreszaladni.

– Idén már nem nagyon volt arról szó, amit korábban még hallottunk, hogy közel a megállapodás, meg fogunk egyezni az Európai Unióval, stb. Mintha a kormány hallgatólagosan már lemondott volna arról, hogy megegyezés születik. Helyette megjelentek például a kínai hitelek, és az ehhez hasonló tapogatózások.

– Lemondani a pénzről, ami félre van téve Magyarországnak? Ez olyan irdatlan gazdasági károkozás, amit egy felelős kormány nem vállalhat. Ha pedig nem képes teljesíteni a feltételeket, akkor ne kormányozzon tovább, hanem adja át a feladatot egy másiknak. Látunk ilyet: a jelenlegi német koalíciós kormányzat nem tudta a céljait teljesíteni, és rendkívüli választást írtak ki.

Ha valaki képtelen a feladatot elvégzésére, akkor ne üljön a bársonyszékben.

Nálunk azonban egyelőre nem látszik a kormányzó erőkön, hogy lemondanának, ezért induljunk ki abból, hogy volt valamilyen tervük. Úgy látom, hogy ez a terv most nyáron megbicsaklott. A terv valószínűleg az lehetett, hogy érzékelve az egész fejlett világban, Amerikában, Európában megerősödő elitellenes érzéseket, arra vártak, hogy bekövetkezik az az áttörés, amit Orbán Viktor többször megjósolt, és „elsöprik Brüsszelt”. Ez nem következett be. Megerősödtek a jobb- és baloldali szélsőséges mozgalmak, meggyengültek a középerők, de az nem következett be az elitellenes, más néven populista lázadók, új erők hatalomátvétele. Nálunk a politikai elit elleni lázongást elég különös módon azok a politikusok vezetik, akik tizenöt éve vannak hatalmon, már előtte is volt kormányon, és valójában 30 éve egy percre sem kerültek ki a politikából. Szóval az áttörés elmaradt.

Az új Bizottság kijelölt vezetőjét a magyar kormányzó párt nem fogadta el, de mégis az lett. A NATO főtitkárát a magyar kormányfő nem támogatta, mégis az lett. Amerikában ugyan bejött Orbán tippje, viszont Amerika gazdasági ügyeiket tekintve nagyon messze van.

Ugyanakkor a kormány egy évtizede egyéb irányokat is beépített a maga terveibe, itt van a kínai politikai orientáció. A távolság és a méretkülönbség miatt azonban érdemi gazdasági érvet nem tudok mellé rendelni. Meghirdette a kormány célként az akkumulátor-nagyhatalmi státuszt. Ez sem gazdasági megalapozású terv, nyilván más motívumok állnak mögötte. Csakhogy mindaz, amit eddig áttekintettünk, óriási kérdőjeleket vetít elénk a 2025-ös, 2026-os évre. Lassan túljutunk 2024 óriási csalódásán, és ezeket az elénk vetülő árnyakat nézegetjük.

– Mik vetülnek a homályba? Azt hallottuk a kormányfőtől, hogy 2025-ben csodálatos dolgok fognak történni. Látszanak ezeknek a csodáknak a gazdasági előjelei, alapjai?

– Egyértelműen nem. Nagyon kevés fix elem van az Orbán-kormányok gazdaságpolitikai gondolkodásában, de egy azért van: az a várakozás, hogy majd eljön egy nagy akció, ami magasabb szintre katapultálja az országot. A kormányerők, ahelyett, hogy bíznának a magyar emberek, vállalkozók, munkavállalók képességeiben, elszántságában és teljesítményében, rendre külső tényezőktől várják a megváltást. Hirdetik egyfelől a sok választó fülének kedves szuverenitási szöveget, de amikor megkérdezzük, hogy

mitől lesz majd Magyarországon növekedés, akkor azt nem a hazai teljesítménytől várják, hanem az a válasz, hogy BYD. Vagy BMW. De ez ismét csak egy „deus ex machina”: majd az istenek megsegítik a magyar gazdaságot.

Ezt évek óta látom. Azért nehéz értelmezni, mert a rendszerváltozási folyamatnak az első szakaszában valóban szükségszerű volt a tőkehiányos országban a külföldi tőke bevonása és a külső technológiának a gyorsított átvétele. Emlékszünk erre a nagyon nehéz, fájdalmas, sok veszteséggel járó átállásra. De az első évtized után már autonóm fejlődési pályán kellene lennünk, mint ahogy néhány sorstársnak Észtországtól Szlovéniáig, többé-kevésbé sikerült. Én itt történelmi zsákutcát látok, és ebben a zsákutcában még mindig előre igyekszik a magyar politika.

– Ezt hívják úgy, hogy a közepes fejlettség csapdája, amiben lubickolunk?

– Igen. Bizonyos fejlettségi szintre tőkebevonással, technológia-átvétellel el lehetett jutni, különösen rengeteg uniós felzárkóztatási pénzzel megoltva. A nagy kérdés, hogy innen hogyan tovább. Ezért mondom én csodálkozással, hogy az elmúlt tíz évben nem a magasabb szintre lépés, a jobb minőség, a magasabb képzettségi szint, a tudásigényes ágazatok megtámogatása az irány, hanem a külföldi (immár dominánsan keleti) tőke felé fordult a kormány. Egészében a külső tőkétől függő irányhoz való visszafordulás lett a kormánypolitika. Nem ezt hirdeti, de ezt csinálja az Orbán-kormány. Közepesen képzett emberekkel azonban nem lehet nagy értéket előállítani. Itt lép fel az, ami nem speciálisan magyar ügy, az a bizonyos *Middle Income Trap*. Én inkább azt mondanám, hogy a közepes fejlettség ez egy állapot, amibe be lehet szorulni, de nem csapda. A közepes fejlettségi szakaszból vissza lehet csúszni az elszegényedés irányába, erre szerencsére kevés példa van. Inkább ott történhet ez meg, ahol népességrobbanás nyomán sok a gyerek, a szegény. Nyilvánvalóan ez nem az európai, nem a magyar eset. Nálunk inkább felfelé kellene lépni, mert ha egyre kevesebben vagyunk, akkor az a kevés gyermek, aki későbbi munkavállaló, adófizető lesz, legyen a lehető legképzettebb, legtermelékenyebb. Termelékenysége révén legyen kellő jövedelme, amiből saját magát eltartja, és a társadalmi transzferen keresztül az idősebbeket, a nemzet másik felét is.

Ha viszont ebben a közepes fejlettségben bennragad egy ország, ráadásul még a népessége is csökken, akkor a kilátások egyértelműen drámaiak.

– Én azt éreztem önnel ellentétben, hogy ezt a modellt Orbán Viktor meg is hirdette 14 éve, úgy nevezi, hogy „munkaalapú társadalom”. De van-e a közelében olyan szakember, aki felismeri, hogy milyen összefüggés van a munkaalapú társadalom és a közepes fejlettség között?

– A magyar tudományosság elég világosan bemutatta, hogy mit nem szabad csinálni, és abban is meglehetősen erős a szakmai egyetértés, hogy mit kellene csinálni. Ez a munkaalapú társadalom, ami a gyakorlatban olcsó bérű, bedolgozói, összeszerelői státuszra ítéli Magyarországot. A 21. század európai viszonyai között a kivezető út a tudásalapú társadalom. Ebben a viszonylag megosztott magyar társadalmon belül is nagy egyetértés van. Viszont kétlem, hogy a miniszterelnök közelében akad olyan munkatársa, aki ezt elmondhatná neki. Azt látom, hogy a miniszterelnök úgy választja ki a hozzá közelállókat, hogy lehetőleg azok azt mondják, amit ő szeretne hallani.

– Mire készüljünk 2025-ben?

– Itt állunk egy olyan évnek a küszöbén, amelyikre a kormány újból megígérte a gyors gazdasági növekedést. Megígérte 2024-re is, csak éppen nem sok lett belőle. Sőt, megígérte 2023-ra, abból meg egyenesen zsugorodás jött ki. Elfogytak az ötletek, elfogytak a gondolatok. Ugyanazt megígérik, mindig reménykedve egy külső csodában, egy Deus ex Machinában. Mostanra Kína lett volna ez, a keleti nyitás. Csakhogy a külkereskedelmi adatok azt mutatják, hogy ebből minden lett, de haszon az nem. A magyar kivitel alig emelkedett Kína irányába, a behozatal viszont brutális mértékben nőtt. Ebben persze nem vagyunk egyedül, viszont mások most kezdenek kapcsolni, és újragondolják a Kínától való függés ügyét. Mostanra merült fel az európai szuverenitás gondolata. Európai szintű gazdasági szuverenitás? Nem könnyű, de talán megvalósítható. Ezzel szemben a nemzeti gazdasági szuverenitás nem is lehetséges, komolytalan. Erről a kormányzati deklarációról nem mondhat mást az elemző, csak azt, hogy megalapozatlan.

Most ismét csak olyan külső remények éledeznek, hogy lesz talán valami külön deal Amerikával. Erre utalt már a miniszterelnök is: ha az Unión belül nekünk olyan a helyzetünk, amiyen, akkor majd ő leboltolja ezt Amerikával.

Csakhogy itt nem látszik sem a racionalitása, sem a realitása a dolognak. Ez illúzió. Az illúzióra épülő politika pedig nem tud tartós lenni. Egy darabig hitegetheti magát az ember, de aztán bekopog a valóság. A valóság egyébként bekopogott 2023-ban, 2024-ben, láthatjuk a magyar gazdasági teljesítményt. Hiába erőlködtek a cégek, a háztartások, az emberek. A gazdasági növekedés alapvetően az állam egyre rosszabb hatásfokú működése és a kormányzat kiszámíthatatlan, voluntarista döntései miatt elakadt. Itt tartunk. 2025-ben majd lehet reménykedni, hogy talán jön egy megvilágosodás.

Kapcsolódó

Balogh József 2024-ről: Ömlik ki az energia a lakásból az ablakon, az ajtón, a falakon keresztül

Mára egyértelműen kiderült, hogy a panelprogramot nem szabadott volna leállítani, önmagában a napelemre nem lehet alapozni, Paks II pedig inkább nem épül meg, mint igen - mondja az energiapiaci szakértő évzáró sorozatunk első részében.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Őrizetbe vették a Nemzeti Vagyonkezelő volt főigazgatóját

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori főigazgatóját csütörtökön vették őrizetbe különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. Az ügy egy 2014-es, 8,15 millió eurós kölcsön körül forog, amit egy soha meg nem valósult romániai naperőmű-projektre adtak.

KULT

Még be sem mutatták, de az HBO máris berendelte a Harry Potter második évadát

A könyvsorozat adaptációja még a karácsonyi premier előtt megkapta a zöld lámpát a folytatásra. A készítők a lendület fenntartásával indokolták a lépést, és egy új társ-showrunnert is kineveztek.

KULT

Hátsó kertből indult, mára az „ország legkedvesebb minifesztiválja lett” - Zalában bulizva segíthetsz az állatokon

Egy hátsókertes házibuliból két év alatt nőtt ki az "ország legkedvesebb fesztiválja" Zalában. A Pankkutya Fesztivál három nap alatt 40 fellépőt és 50 programot ígér, miközben minden profitját egy állatmenhelynek adja.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi

Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. május 07.

Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.

Kapcsolódó

Megszűnik a Tények a TV2-n, vége a Naplónak is – jelentette be Vaszily Miklós

Vaszily Miklós, a TV2 vezérigazgatója megerősítette, hogy vége a Tényeknek. Közlése szerint a cél az, hogy „a tanulságok levonását követően”, „az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást” nyújtsanak.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Tiniként lebénult az arca, női cipőket árult, Magyarországon forgatta az első filmjét, és majdnem meghalt a motorján… kétszer is – George Clooney 65 éves

Egy jókora grizzly miatt érkezett a ’80-as évek elején hazánkba, de csalódnia kellett. Később Hollywood legnagyobb sztárja és legkelendőbb agglegénye lett… míg nem „szelídítették”.

KÉK HÍREK

Nyomozás indult a „fekete pufajkások” ellen az Orbán Viktor győri kampányeseményén történtek miatt

A rendőrség eljárást indított Pintér Bence győri polgármester feljelentése alapján ismeretlen tettesek ellen. Az ügy azokat a biztonságiakat érinti, akik Orbán Viktor márciusi kampányeseményén léptek fel a tüntetőkkel szemben.

KÉK HÍREK

Angolóráról rohant ki egy 15 éves budapesti diák, hogy megmentse egy férfi életét

A fiú a SzívCity alkalmazás riasztására hagyta el a tantermet, hogy egy közeli parkban segítsen egy eszméletlen férfin. A beteg keringése kétszer is összeomlott, de a fiú a mentők kiérkezéséig folytatta az újraélesztést.

SZEMPONT

Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit

Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. május 07.

Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:

Kapcsolódó

„Az életet nem lehet legyőzni soha” - Pataky Attila tényleg életigenlő pályázatot adott be az NKA-s milliókért

A 444.hu birtokába került a dokumentum, amelyből kiderül, milyen szöveggel kapott állami támogatást az EDDA frontembere. A nyelvezet olyan, mintha kifejezetten Hankó Balázs művészeti elvárásainak kielégítésére íródott volna.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Megtörtént az első letartóztatás” - Nagy Ervin feljelentése után házkutatást tartottak és elfogtak egy férfit

A TISZA Párt képviselője arról írt, hogy a Fejér vármegyei rendőrség gyanúsítottként hallgatott ki egy férfit. A politikus a választási kampányban tett feljelentést szavazatvásárlás gyanúja miatt.

KÖZÖSSÉG

128 millió forintot nyert pókeren egy magyar üzletember, az egészet eladományozza

Nagygyörgy Tibor nyerte meg kedden az EPT Monte-Carlo egyik pókerversenyét, 352 ezer euróval lett gazdagabb. A teljes összeget a hátrányos helyzetű gyerekeket támogató Biggeorge Alapítvány az Esélyekért kapja.

KÉK HÍREK

Sírva fakadt Curtis a bíróságon, amikor döntöttek a gyilkossággal vádolt testvére ügyében

A rapper és családja könnyekben tört ki a tárgyalóteremben, miután a bíróság döntést hozott. Az ügy most visszakerül a Fővárosi Törvényszékre, új eljárásban, egy másik bírói tanács előtt folytatódik a bizonyítás.

SZEMPONT

Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett

Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.

M.M. / Fotó: Klubrádió/YouTube - szmo.hu
2026. május 07.

Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Rákay Philipék a választás után visszaléptek a mohácsi csatáról szóló filmhez kért támogatástól

Rákay Philip csapata visszavonta a film támogatási kérelmét. A 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket. A forgatókönyv első változatára már kaptak korábban 5 milliót.

KÉK HÍREK

Londonban fogták el a magyar férfit, aki felrobbantotta volna a pesti amerikai követséget

A magyar rendőrség terrorizmus gyanúja miatt körözi Juhász Mihályt, akit a Blikk szerint már le is tartóztattak Angliában. A férfit azzal gyanúsítják, hogy 2023 és 2025 között háromszor is megfenyegette a budapesti amerikai nagykövetséget.

SZEMPONT

Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom

A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.

M.M. / Fotó: YouTube - szmo.hu
2026. május 07.

„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.

Kapcsolódó

Hajós András is reagált a Tények megszűnésére

Hajós András egy ironikus megjegyzéssel kommentálta a TV2 Tények című hírműsorának megszüntetését. A zenész-műsorvezető évek óta tartó konfliktusban állt a csatorna hírműsorával, amit korábban hányingernek nevezett.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk