Kedden már hivatalosan is Sulyok Tamás a köztársasági elnök, akit ugyan már február 26-án megválasztottak, de hivatalba csak most léphetett. Az alaptörvény azt mondja ki, hogy az új elnök „a korábbi köztársasági elnök megbízatásának idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba.”
A 444 szerint az első munkanapján már ki lehet mondani, hogy neki nem volt beiktatása, mielőtt munkába állt volna.
A lap azt is kiszúrta, hogy a köztársasági elnök honlapja nemigen változott meg, azon még Novák Katalin van, és mintha megállt volna az idő pár héttel ezelőtt.
Például Magyarország köztársági elnöke: „Házas, férje Veres István, közgazdász.”
Nos, mi is csekkoltuk, fél kettőkor még mindig hasonlóképp festett az oldal.
Kedden már hivatalosan is Sulyok Tamás a köztársasági elnök, akit ugyan már február 26-án megválasztottak, de hivatalba csak most léphetett. Az alaptörvény azt mondja ki, hogy az új elnök „a korábbi köztársasági elnök megbízatásának idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba.”
A 444 szerint az első munkanapján már ki lehet mondani, hogy neki nem volt beiktatása, mielőtt munkába állt volna.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Munkácsy-díjjal kitüntetett Vészabó azt állítja, a Louvre-ban állított ki, de valójában a mellette lévő bevásárlóközpontban
A művész nevét rangos helyeken emlegetik, de kiderült, hogy sok kiállítása és díja mögött fizetős lehetőség állt. Mégis megkapta az állami Munkácsy-díjat.
Megyeri János szobrászművész a Népszavának adott interjúban beszélt Vészabó Noémiről, aki az idén megkapta a Munkácsy Mihály-díjat. A szobrász úgy fogalmazott: „Nagyon óvatosan fogalmaznék azzal kapcsolatban, hogy ki giccsfestő és ki zseni”. Hozzátette azt is: „...nem az én véleményem a lényeg, hanem az, hogy Firenzében a Biennálén és Barcelonában, a Modern Művészetek Múzeuma is kiállította egy képét, ahogyan a Louvre is – utóbbi nem is sikerült egyetlen más kortárs magyar művésznek”.
A cikk szerint Vészabó Noémi számos nemzetközi helyszínt és díjat említ művészi pályájának bemutatásakor, de ezek hátterét érdemes közelebbről is megnézni. Barcelonában például nem a MACBA-ban, a helyi kortárs művészeti múzeumban állított ki, hanem a MEAM-ban (Museu Europeu d'Art Modern), amely nem állami fenntartású intézmény. A firenzei biennálé pedig nem azonos a világhírű Velencei Biennáléval.
A Louvre-ban való szereplése sem a legismertebb kiállítótérhez kapcsolódik. A Carrousel du Louvre nevű föld alatti bevásárlóközpont egyik szegletében volt látható a festménye,
a Modern Művészetek Mesterei című kiállítás keretében. Ezt a programot a PAKS nevű nemzetközi galériahálózat szervezte. A részvétel díjköteles: egy kép méretétől függően 900 és 2850 euró közötti összeget kell fizetni, vagyis jelenlegi árfolyamon 360 ezer és 1,1 millió forint között mozog a részvétel díja.
A részvételi díjért cserébe a művészek szerepelnek a katalógusban, megjelennek a kiállítás honlapján, és ha eladják a munkát, a szervezők 10 százalék jutalékot tartanak meg.
Külön díj ellenében pluszszolgáltatások is elérhetők. 150 euróért például név szerint is megemlítik a művészt egy promóvideóban, 1000 euróért két külön oldalt kap a katalógusban. A PAKS több városban is szervez kiállításokat, például Bécsben, Münchenben, Cannes-ban és Baselben. Ezek a helyszínek név alapján könnyen összetéveszthetők a neves nemzetközi művészeti eseményekkel, mint a cannes-i filmfesztivál vagy az Art Basel.
A cikk szerint Vészabó több díjat is feltüntet az életrajzában, köztük az International Prize Michelangelo-t, a Leonardo da Vinci-díjat, a Donatello-díjat és az Italy: The Genius of Art elnevezésű elismerést. Ezek mindegyike kapcsolatba hozható két olasz névvel, Francesco Saverio Russóval és Salvatore Russóval, akik egy több elemből álló díjrendszert működtetnek. Egy művész 2019-ben arról számolt be a Facebookon, hogy e-mailben gratuláltak neki az elismeréshez, amit 190 euró befizetése után vehetett volna át. A Donatello-díj átadásáról készült videón több díj is látható az asztalon.
Fenyvesi Áron, az ACB Galéria főkurátora szerint
„Ennek az egésznek a lélektanában az van, hogy kell valami objektívnek tűnő visszaigazolás, hogy ne csak te mondd magadnak, hogy te vagy jó és világszínvonalú, hanem elhitetheted másokkal”.
Szerinte a neves művészeti vásárok nem közvetlenül a művészeket, hanem a galériákat keresik meg, és szigorú kiválasztási folyamat előzi meg a részvételt. A hasonló nevű rendezvények a megtévesztés lehetőségét hordozzák, főleg ha egy időben zajlanak az ismert eseményekkel.
Vészabó Noémi több könyvet is írt, amelyeket a Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft. adott ki. A kiadó a Magyar Gyógyszerészi Kamara felügyelete alatt működik, amelynek elnöke Hankó Zoltán, a jelenlegi kulturális és innovációs miniszter, Hankó Balázs édesapja.
Ahogy már beszámoltunk róla, a Munkácsy-díj átadása után több kritika érte Vészabó Noémit, petíció indult, amelyben a díj visszaadását kérték.
Megyeri János szobrászművész a Népszavának adott interjúban beszélt Vészabó Noémiről, aki az idén megkapta a Munkácsy Mihály-díjat. A szobrász úgy fogalmazott: „Nagyon óvatosan fogalmaznék azzal kapcsolatban, hogy ki giccsfestő és ki zseni”. Hozzátette azt is: „...nem az én véleményem a lényeg, hanem az, hogy Firenzében a Biennálén és Barcelonában, a Modern Művészetek Múzeuma is kiállította egy képét, ahogyan a Louvre is – utóbbi nem is sikerült egyetlen más kortárs magyar művésznek”.
A cikk szerint Vészabó Noémi számos nemzetközi helyszínt és díjat említ művészi pályájának bemutatásakor, de ezek hátterét érdemes közelebbről is megnézni. Barcelonában például nem a MACBA-ban, a helyi kortárs művészeti múzeumban állított ki, hanem a MEAM-ban (Museu Europeu d'Art Modern), amely nem állami fenntartású intézmény. A firenzei biennálé pedig nem azonos a világhírű Velencei Biennáléval.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dalra fakadt Magyar Péter, egy kissé átgondolta a Szózatot is – videó!
A Tisza Párt elnöke feltette a kérdést: gyűlölet, agressziót és erőszak, vagy pedig béke, összefogást és mosoly? Gyorsan meg is válaszolta egy videóval.
„A Fidesz és Orbán Viktor a gyűlöletet, az agressziót és az erőszakot választják. Mi a TISZA-nál a békét, az összefogást és a mosolyt. Tessék választani!” – ezzel a gondolattal osztott meg videót Magyar Péter a Facebookon. A Tisza Párt elnöke is kedvet kapott egy kis énekléshez, néhány másodperc erejéig dalra is fakadt a gitáros mellett.
„A Fidesz és Orbán Viktor a gyűlöletet, az agressziót és az erőszakot választják. Mi a TISZA-nál a békét, az összefogást és a mosolyt. Tessék választani!” – ezzel a gondolattal osztott meg videót Magyar Péter a Facebookon. A Tisza Párt elnöke is kedvet kapott egy kis énekléshez, néhány másodperc erejéig dalra is fakadt a gitáros mellett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tudta nélkül árulta egy férfi családi házát egy ingatlanos
A férfi kiderítette, hogy a házát egy olyan ingatlanos árulja, aki a végrehajtói kar oldaláról tölti le az adatokat és a képeket, még akkor is, ha az adott ingatlan már nem áll végrehajtás alatt.
Pózsa Imre másfél évtizede nyögi már egy hitel következményeit. 2007-ben az otthonuk felújítására és egy Opel Astra megvásárlására vettek fel kölcsönt. Később azonban felesége elveszítette a munkáját, beütött a hitelválság, és a tartozást csak újabb hitelekből tudták törleszteni. Időközben kiderült, hogy a végrehajtó egyetlen forintot sem utalt át a követeléskezelőnek abból a sok millióból, amit Imréék visszafizettek. Ezután az otthonukat végrehajtás alá vonták, de végül Imre rendezni tudta a helyzetet, és megmentette a házat.
Éppen ezért döbbent meg, amikor egy ügyvéd ismerőse felhívta, hogy jelentkezett egy vevő az ingatlanára. Imre ekkor tudta meg, hogy házát egy hirdetési oldalon árulják, holott erről fogalma sem volt.
„Természetesen eszem ágában sem volt hirdetni a házat, nem is tudtam, hogy fent van egy hirdetési oldalon”
A férfi utánajárt, ki és miért hirdeti az otthonát. Kiderítette, hogy egy ingatlanos adta fel a hirdetést, aki más ingatlanokkal is így tesz. Imre úgy tudja, hogy a hölgy a végrehajtói kar oldaláról tölti le az adatokat és a képeket, még akkor is, ha az adott ingatlan már nem áll végrehajtás alatt. Ezt egy ingatlanos ismerőse is megerősítette, aki elmondta, hogy több településen is előfordult már hasonló eset.
„Féláron, vagy még olcsóbban hirdeti ezeket a lakásokat, házakat. Azzal hülyíti a vevőket, hogy az általa hirdetett ingatlant a vevő megveheti, ha befizeti annak 10 százalékát, majd lízingszerződést kötve ő, azaz a hirdető néhány hónap alatt kirakatja a házból a benne lakókat, így a szerződő vevő – tovább fizetve a lízingdíjat – oda beköltözhet. Valószínűleg ő zsebre teszi ezt a 10 százalékot, ám kérdés, hogy azt a vevőjelöltek viszontlátják-e valamikor”
– mondta Imre.
A Blikk elérte az ingatlanost is, aki azt állította, hogy a hirdetésekben is feltünteti: ezek az ingatlanok a követeléskezelő útján megszerezhető, végrehajtás alatt álló lakások, ő pedig csak közvetítői szerepet tölt be.
A lap utánajárt, és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar oldalán nem szerepel Imre háza a folyamatban lévő árverési hirdetmények között, és jelenleg semmilyen árverési eljárás nem érinti az ingatlant.
„Az én házam nem eladó, sosem volt az, nem is lízingelhető”
– szögezte le Imre.
Pózsa Imre másfél évtizede nyögi már egy hitel következményeit. 2007-ben az otthonuk felújítására és egy Opel Astra megvásárlására vettek fel kölcsönt. Később azonban felesége elveszítette a munkáját, beütött a hitelválság, és a tartozást csak újabb hitelekből tudták törleszteni. Időközben kiderült, hogy a végrehajtó egyetlen forintot sem utalt át a követeléskezelőnek abból a sok millióból, amit Imréék visszafizettek. Ezután az otthonukat végrehajtás alá vonták, de végül Imre rendezni tudta a helyzetet, és megmentette a házat.
Éppen ezért döbbent meg, amikor egy ügyvéd ismerőse felhívta, hogy jelentkezett egy vevő az ingatlanára. Imre ekkor tudta meg, hogy házát egy hirdetési oldalon árulják, holott erről fogalma sem volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten tartott megbeszélésén arra utasította csapatát, hogy
a teljes tűzszünet után szervezzék meg az országos választásokat
– írja a The Economist ukrán kormányzati forrásokra hivatkozva.
Az amerikaiak azt remélik, hogy április végén jöhet a tűzszünet. A választásokkal kapcsolatban viszont csak május 5-e után lehet pontosabb információ. Ekkor jár le ugyanis a hadiállapot meghosszabbításáról szóló parlamenti szavazás határideje. Maga a hadiállapot május 8-án ér véget, ez pedig szükséges ahhoz, hogy a választási folyamat hivatalosan is elindulhasson.
A lap forrásai eltérően nyilatkoztak arról, hogy mikor kerülhet sor a választásokra. Többen úgy vélik, hogy Zelenszkij nyárra tervezi a voksolást. A törvény szerint legalább 60 napot kell biztosítani a kampányra, így a legkorábbi lehetséges időpont július eleje lehet.
Az elnök gyorsasága részben annak is köszönhető, hogy Donald Trump korábban diktátornak nevezte Zelenszkijt, amiért háborús helyzetben sem szervezett választásokat, holott Európában általában nem szokás ilyen körülmények között urnák elé járulni.
Más források szerint azonban a kampánynak három hónapig kellene tartania, mert az ukrán választási hatóságok arról tájékoztatták a parlamentet, hogy ennyi idő szükséges a választói névjegyzékek frissítéséhez a háborús körülmények miatt.
Petro Porosenko, a legnagyobb ukrán ellenzéki párt vezetője szerint valószínűleg augusztus és október között kerülhet sor a választásokra. Szerinte a kampány már februárban elkezdődött, amikor Zelenszkij szankciókat vezetett be ellene. Hivatalosan ezt Porosenko hazaárulási ügyével indokolták, ugyanakkor többen úgy látják, hogy a háttérben az állhatott, hogy Porosenko február elején az Egyesült Államokban járt, ahol Donald Trump több közeli munkatársával is találkozott.
Egy magas rangú kormányzati forrás szerint Porosenko nem jelent komoly veszélyt Zelenszkij számára, de az elnök ellenszenve gyorsíthatta fel a szankciók meghozatalát. A forrás úgy véli, hogy Zelenszkij akár már júliusban megtarthatja a választást, amivel meglepheti politikai ellenfeleit, mivel a rövid kampányidőszak miatt könnyebb helyzetbe kerülhet.
Az ellenzéki pártok ezzel szemben nem támogatnák a gyors választást. Szerhij Vlaszenko, a Batykivscsina párt egyik vezető parlamenti képviselője úgy fogalmazott, hogy már a tűzszünet május 8-ig történő megkötése is komoly feladat lenne. Szerinte ennél is nagyobb kihívást jelentene, hogy a külföldön élő, a fronton harcoló vagy az orosz megszállás alatt álló területeken tartózkodó milliók szavazni tudjanak.
A parlamenti választásokat eredetileg 2023 októberében, az elnökválasztást pedig 2024 márciusában kellett volna megtartani, de a háborús helyzet miatt ezeket elhalasztották. Volodimir Zelenszkij a Nép Szolgája párt színeiben nyerte meg az előző elnökválasztást még 2019-ben. Akkor a szavazatok 73,22%-át szerezte meg.
Háborús körülmények között ugyanakkor a választások megtartása számos logisztikai és biztonsági kihívást jelentene. A frontvonalon harcoló katonák, a külföldre menekült milliók, valamint az orosz megszállás alatt álló területeken élők szavazati jogának biztosítása rendkívül nehéz feladat.
